Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

Apám emlékét szolgálom

Beszélgetés ifi. Bartók Bé'ával

Miről ismerjük meg Bartókot ?

Tilt Tibor szobra

foglalkozott velem. Sokat magyarázott. Nagyon szeretett sétálni, vagy kirándulni, ilyenkor bepótoltuk azokat a hallgatag órákat, amiket apám a- család többi tagjától elzárkózva munkával töltött. Kirándulások alkalmával sokat tudtunk beszélgetni. Iskolás koromban, amikor már írtam- olvastam, tudtam, olyan könyveket kaptam apámtól, ami nemcsak szórakoztatott, de tanultam is belőle. Cooper műveit egymás után olvashattam el, s édesapám irányítása mellett ezeknek a helyszínét térképen közösen megkerestük Apám nagy rovar- és növénygyűjtő volt.- Boldogan segítettem a gyűjtésben neki. De természetesen játszottunk is. Apám egy-két külföldi útjáról olyan játékot honosított meg családunkban, amilyet azóta se láttam Tollaslabdához hasonló kellékeket hozott haza egyik alkalommal, amit édesanyámmal közösen is szívesen játszottunk.

— Paul Sacher szavait idézve „könyörtelen szigorúsággal áthatott” ember volt az apja, ha munkáról volt szó. Mint apa, szintén?

— Nem, egyáltalán nem volt az. Nem zaklatta az embert, hanem föltételezte, hogy fia kötelességtudó, aki elvégzi leckéjét. Mindig megkérdezte, hogy mit tanulok, mert 6 maga is érdeklődött minden iránt. Legtöbbször tanulmányaim során nem hallott újdonságot, hiszen akkor évtizedeken keresztül ugyanazt tanulta mindenki. Nem változtak annyit a tankönyvek, mint manapság. Amikor műegyetemre járFerenczy Béni rajza Bartókról (1936)

BARTÖK BÉLA születésének századik évfordulóját ünnepeljük. Az ünneplésben nincs hiba, de feltűnő, hogy egyre több kép jelenik meg a róla alkotott szobrokról, rajzokról, mint valóságos önmagáról. Ez veti fel a kérdést, hogy melyik Bartók Béla-kép- re van szükségünk? A feltehetően valóságot tükröző korabeli fényképekre, a kortársak képi vallomásaira, vagy valami egyébre, a számunkra fontos, szükséges Bartókra. „Szobrot kell csinálni, mert az maiad meg, nem a modell” — idéztük nemrégen az ugyan- csajt száz éve született Med- gyessy Ferenc örök érvényű mondását. Malraux, a nagy francia gondolkodó, író s egyben miniszter is mondott olyasmit, hogy nem az élő, valóságos ember él bennünk, hanem a róla alkotott, s bennünk élő képe. Szelíden hangzik és mégis kegyetlen megfogalmazás, könyörtelen ítélet. Legyünk, éljünk tehát bárhogyan, amit örömben, bánatban átéltünk, az nem fontos az utókornak, a lényeges, ahogyan ők látnak minket, amilyennek látni akarnak. Ezen érdemes elgondolkodnunk, azzal a döntéssel, hogy: éljük magunkat, s ne azzal törődjünk, hogy mit következtet ebből utókorunk.

Bartók Béláról számtalan fénykép készült életében, né- hányan le is festették, mások szoborba öntötték alakját. Valójában a fényképészeket kellene dicsérnünk, mert ők őrizték meg Bartók Béla arcát leghűségesebben, ha egyáltalán beszélhetünk még a fénykép esetében hűségről. Vargha Győző grafikus elismerő díjat kapott a Bartók-lemezeket borító fényképekkel ékes lapjaiért. Vonzóan szépek ezek a felvételek, mert Bartókról nem lehetett rossz fényképet készíteni. Akárhogy vették fel: elgondolkoztatóan szép feje volt. S ezt kevés férfiról mondhatjuk el. Lehet az is, hogy ezek a felvételek versengeni fognak a később, _s talán a nyomukban felhasználásukkal alkotott szobrokkal, festményekkel, rajzokkal.

Mégis úgy van, s talán igaz, hogy Bartók Béla is, mint mindenki más, Petőfi, Arany, Ady, József Attila a róluk később megképzett képekben él tovább. „Nem a való, csak annak égi mása” — hogy Arany Jánost idézzük.

KEGYETLEN törvény ez. Bartók Béla a mi századunk, a mi korunk, vagyis zenében kifejezve, kimondva a mai hatvan-hetven éveseké. Már a tegnap, de fiataljaink is belőle élnek. Sok újat hozott századunk zenéje Bartók után, kétségtelen, de a század mégis: ő, Bartók Béla. Ami előtte volt, a tegnapé, aki aztán jött, keveset adott hozzá, inkább kiegészítette, változatokban bővítette. A róla alkotott képünkben mintha ezek az utódok is ott lennének, vagyis századunk teljesen. Tudjuk-e, milyen volt Csokonai, Petőfi, Arany? Későbbi „másaikból” aligha. Az ösztö- vér Csokonait a debreceniek derekasabbra mintázták, Izsó meztelen Petőfijét Huszár Adolffal felöltöztették, Arany Jánost Strobl Alajos tette a Nemzeti Múzeum elé megnyugodott öreg fiskálissá. Nem ismernénk rájuk, ha találkozhatnánk.

Bartókot is másképpen láttatjuk, mint a kortársaik. Bár Ferenczy Béni is messzebb ment, 1936-ból való rajzában. A keményen, határozottan körvonalazott arcéi mögött ott van az arc formáinak lágyságában Bartók lírai telítettsége és a kuszáit vonalakban a nyugtalan lázadó. Ezeket a vonásokat vitték tovább a későbbi Bartók-portrék: hol a tanáros szelídségre helyezve a hangsúlyt, hol határozott szókimondásra. Ha egyikre Iván István pénzérméje lehet példa, a másikra Vilt Tibor szigorúságra épített arcképe, mellékelt ábráinkra utalva. Mindebben ott volt Bartók, de sem egyik nem volt, sem a másik. Az „Éjszaka Zenéjének” sejtelmesen halkra fogott erdei hangjai, vagy a „Cantata Profana” nemzedékek, világok összecsapásait jelző hangzatai lennének Bartók zenéjének lényege? Egyrészt, amit a „Gyermekeknek” írt, másrészt az Allegro Barbaro belénk hasító figyelmeztetése?

Klss-Nagy András alig arasznyi bronzba öntött plakettjét egyszer tizenkétfelől megvilágítva lefényképeztettem. Kiss-Nagy András szobrászunk nem ismerhette Bartókot. De felismerte, amit Ferenczy Béni már rajzban elmondott. Vagyis, hogy Bartók Béla rendkívül sokrétű egyéniségét egyetlen plakettben is össze lehet foglalni. A fentebb mondott fényképekből világosan kibontakozott a szigorú tanár és a női érzékenységet megérző ember, a tárgyilagos tudós és az önmagát érzelmi vonzódásában elvesztő ember, a természetben menekülő, éneket gyűjtő vándor és a tudós akadémikus.

FERENCZY Béni ismerte, Kiss-Nagy András nem ismerhette, mert amire ő felnőtt,

Bartók nem élt. De élt a

szobrász abban az örökségben, amit továbbadott Bartók Béla, amit áthagyományozott szá munkra zenében, tudós írások ban, emberi magatartásban. A képzőművészek úgy mintázták meg szobrát, úgy festették meg, ahogy és amit számukra mondott. Láttam Bartókot, életében. Amit róla festenek, mintáznak, rajzolnak, egyre kevésbé hasonlít hozzá. Ahhoz az arányosan szép fejhez, amelyik kemény arcélével, szigorú szájvonalával tiltakozás is volt. ök kéknek tudták Bartók szemét, pedig barna volt. Am abból a kékségből, ami sohse volt, mi a bartóki zene, az emberi hozzáállás lírai ságát, humánumát szeretnénk kiolvasni. Molnár Antal' írta róla; hogy „Szigorúság és féktelenség, tárgyilagosság és önkívület egyesültek példátlanul egyéni előadó modorában”. Molnár Antal ismerte Bartókot. Nehéz volna tanácsot adni, miből ‘ismerjük meg Bartókot. A kortársak képekben megformált, írásban megfogalmazott vallomásaiból, a mai, az igazi Bartóktól egyre jobban távolodó, de mégis azzal az igénnyel készült alkotásokból, hogy tükrözzék őt hűen, igazán? Talán mégis hozzá kellene visszamennünk, a sokszor emlegetett tiszta forráshoz.

Koczogh Ákos

A magyar zenei élet kiemelkedő egyéniségének Bartók Béla születésének 100. évfordulóját ünnepeljük március 25-én. Bartók Béla, a zeneszerző, zongoraművész, tanár és tudós, korunk kevés nagy muzsikusainak egyike volt. Művészetének, emberségének nagyságát kortársak, művészek, barátok elmondták, leírták. A Bartók-breviárium sorai között Paul Sacher így emlékezik vissza Bartók Bélára:

„Aki Bartókkal találkozott, gondolva művei ritka őserejére, meglepődött vékony, törékeny alkatán. Külső megjelenésében finom idegzetű tudóst mutatott. Ez a fanatikus akarattal és könyörtelen szigorúsággal áthatott, forró szívvel cselekvő ember megköze- líthetetlennek látszott és tartózkodóan udvarias volt. Lénye fényt és udvariasságot árasztott. Szemeiben fennsé- ges tűz világított. Kutató tekintetének sugarában semmi sem állta meg a helyét, ami nem igaz és nem tiszta".

Annyi mindent olvashattunk már Bartók Béla munkásságáról, személyes varázsáról, amikor ifjú Bartók Bélával találkozhattam, apa és fiú kapcsolatáról szerettem volna megtudni néhány gondolatot.

— Egészen apró korából mire mlékszik vissza édesapjával eltöltött szabad órái kapcsán?

— Ha édesapám kicsit elszakadt a munkától, gyakran

tam, édesapámat a tőle távoleső műszaki tudományok is érdekelték.

— Milyen volt egy családi ünnep önöknél?

— Különleges volt számunkra a karácsony Édesapám népdalgyűjtő korszaka éppen az én gyermekkorom idejére esett. Tudvalevő, apám a Zeneakadémián tanított, s csak az iskolai szünetekben tudott elutazni népdalgyűjtő körútra. Így karácsonykor, ha az időjárás és apám egészsége engedte, elutazott Anyám fenyőágakból fát készített számunkra, s így kettesben töltöttük a szeretet ünnepét. De, ahogy visszaemlékszem, volt olyan csodálatos karácsonyunk, amikor közösen elkísérhettük apámat kőrútjára. * ilyenkor feledhetetlen élményben volt részem.

— Ha jól tudom, ön élete nagy részében ugyanúgy, mint édesapja, tanított. Most, nyugdíjaséveiben szinte több munkája van, mint aktív korában.

— Valóban az utóbbi években — mivel rengeteg adat áll rendelkezésemre apámmal kapcsolatban, sok embernek lehetek segítségére. Szinte minden percemmel apám emlékét szolgálom. Az évforduló megünneplésében sok meghívásnak teszek eleget. Ugyanakkor közel tíz éve a magyarországi unitárius egyház főgondnoka vagyok. Így ma is sokat dolgozom, mert érzem feladatom nagyságát.

Bodor Éva

Bartók 1938-ban

Népdalgyűjtő úton 1908-ban

Könyvek Bartókról

Bartók Béla születésének századik évfordulója a könyvkiadás számára is jó alkalom, hogy könyvekkel, kottákkal, különböző kiadványokkal emlékezzenek a zeneszerzőre.

A témához legközelebb álló Zeneműkiadó már 1930-ban több kötetet jelentetett meg. Kiadták a Bartók-brevióriu- mot harmadik kiadásban, Üj- falussy József és Lampert Vera szerkesztésében. A könyv Bartók írásainak, tanulmányainak válogatása mellett gazdag dokumentumanyagot közöl kortárs kritikákból, kortársak — Kodály Zoltán, Molnár Antal, Tóth Aladár, — és mások írásaiból, visszaemlékezéseiből, a zeneszerzőhöz írt levelekből. Ugyancsak harmadik kiadást ért meg Kroó György, az ismert zenetörténész Bartók-kalauz című könyve. A rpű a hangversenylátogató közönség számára nyújt útbaigazítást Bartók zenekari, színpadi és kamaraműveihez.

8 NOGRAD — 1981. március 22., vasárnap

Nyolc népdalfeldolgozás kottája, a népdalok szövege, és Reich Károly illusztrációi teszi színessé Bartók Béla Képeskönyv gyermekeknek című kötetét. A könyvhöz hanglemezt is mellékel a kiadó, amelyen 15 zongoradarab hallható Bartókné Pásztory Dit- ta előadásában. Ez- a kötet második kiadásban jelent meg tavaly. Csakúgy, mint Bónis Ferenc Bartók élete képekben és dokumentumokban című könyve. A bővített, átdolgozott kötet a zeneszerző életét tárgyaló bevezető után 440 képpel ad áttekintést a korról és Bartók életútjáról. Lampert Vera Bartók népdalfeldolgozásainak forrásjegyzéke a Bartók-művekben felhasznált népdalok első, pontos, teljes rendszerezett jegyzéke.

Három kötet szerzője ifjú Bartók Béla, a zeneszerző fia. Két könyvét a Zeneműkiadó gondozza, s mindkettő a centenárium évében jelenik meg. A Bartók Béla életének krónikája című könyvben apja emberi arcát rajzolja meg a

szerzfe, számos dokumentummal, családi tulajdonban levő feljegyzésekkel kiegészítve. A napiószerű írás számos eddig ismeretlen adatot közöl. Ez a kötet németül és angolul is megjelenik. Bartók családi levelei címen, a Bartók család és a Bartók-archí- vum anyagában őrzött leveleket publikálja a szerző, amelyeket a zeneköltő édesanyjához, húgához, első és második feleségéhez, fiaihoz írt. A harmadik könyv, amelynek szerzője ifj. Bartók Béla, a Szép- irodalmi Kiadónál jelenik meg az év végén és a Bartók Béla műhelyében címet viseli.

Somfai László 18 Bartók- tanulmánya egy kötetben a Zeneműkiadónál lát napvilágot. A tanulmányok Bartók alkotói módszerét elemzik és segítséget adnak az előadóknak a hiteles Bartók-zene megszólaltatásához. Bartók és Kodály a címe a Lendvai Ernő kétkötetes művének, amely angol nyelven jelenik meg. A tudományos mű elméleti és technikai kérdésekkel, műelemzésekkel foglalkozik, valamint poétikai és dramaturgiai tanulmányokat tartalmaz. Ötödik kiadásban — román— magyar koprodukcióban jelenik meg Szegő Júlia regényes Bartók-édetrajza Embernek maradni címmel. Könyvalakban is megjelenik a rádió Így láttam Bartókot, című népszerű sorozata, kötete, amely színes és olvasmányos adalék Bartók portréjához.

Tavaly jelent meg a Gondolat Kiadónál a Szemtől szembe sorozatban Bartók Béláról Tallián Tibor írása. A Tankönyvkiadó Bárdos Lajos Bartók és a gyermekek, a Móra Kiadó Székely Júlia két könyvét az Elindultam szép hazámból és a Bartók tanár úr című kötetét adta ki. Két tanulmánykötet, . Üjfalussy Józsefé a Gondolatnál és Fodor Andrásé az Európánál vár megjelenésre. 1982-re tervezi a Szépirodalmi Kiadó a Magyar Remekírók sorozatban Bartók Béla tanulmányainak kiadását Üjfalussy József válogatásában.

Idegen nyelven több kötetet produkál a Corvina Kiadó. Angolul és németül kerül az olvasókhoz Üjfalussy József Bartók Béla című kötete. Angolul adják ki a Bartók Béláról szóló tanulmánykötetet. Bónis Ferenc Bartók élete képekben és dokumentumokban című összeállítása angol, német, francia és orosz nyelven lát napvilágot. Több nyelven adja ki a Corvina az Árion 13. számát Hommage a Bartók (Tisztelet Bartóknak) jegyében.

Az MTA Zenetudományi Intézetének Bartók-archívuma gondozásában indítja útjára az Akadémia Kiadó Bartók Béla Magyar népdalok című több kötetes kiadványát. Az Európa Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár sorozatában adja ki Bartók című kötetét.

Számos kotta jelenik meg a centenáriumra. Fakszimilekiadásban adják közre Bartók Zongoraszonátáját, három Bartók-kiadó, az Universal Edition, a Boosey and Haw- kes Inc és a Ditio Musica Budapest közös vállalkozásában. Megjelenik az eddig kiadatlan Andante hegedűre és zongorára című mű. Utánnyomásban kerülnek közönség elé a legkeresettebb Bartók- művek kottái és az Universal Kiadó Philharmónia sorozatából átveszi a Zeneműkiadó, az V. vonósnégyes, a Táncszvit és a Zené húros és ütőhangszerekre kispartitúráit.

— S. E. —