Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
Akik felsétálfak a Karancsra Változó körülmények, növekvő feladatok Tanácsok a korszerűbb. Salgótarján megtartásához « Tanácsköztársaságnak fontos védelmi érdeke fűződött.. Ezért a májusi offenzíva során, Péter vására elfoglalása után Salgótarján szorongatott védőinek kellett segítséget ad- niok. Az ellenség túlereje miatt szükség volt katonafui*- íangra. Ezek közül is a leghíresebb Karancs visszavételénél esett meg, mégpedig, a következőképpen. A csehek bírni akarták Salgótarjánt, s ezért minden tartalékerejüket bevetették, hogy megtörjék a szívósan védekező bányászok és a Vörös Hadsereg egységei ellenállását. Előnyomulásuk során jelentős katonai sikereket is értek el. fgy többek között sikerült elfoglalniuk a Salgótarján mögött magasodó Karancs 747 méter magasan fekvő egyik fennsíkját, ahonnan szó szerint sakkban tarthatták a bányászváros védőit. A Vörös Hadsereg parancsnokság előtt ezért egyre nyilvánvalóbbá vált, ha mihamarébb nem verik ki őket Salgótarjánból, akkor előbb-utóbb számolni kell a létfontosságú bányászváros elfoglalásával. Ezért a Vörös Hadsereg parancsnokságától a 4fi. vörösezred, 3. zászlóaljának 10. százada azt a parancsot kapta: ha törik, ha szakad, foglalják vissza a magaslatot. Bizony nem volt könnyű feladat. így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy a parancsnok, Mayer János kezdetben nem nagyon bízott a kapott parancs sikeres végrehajtásában. De a parancs, az parancs! összeszedte hát sok harcot látott katonáit, az egész századot és minden szó nélkül az Ivánka-hegy lábáig vezette őket. Itt pihenőt tartottak és Ismertette velük a harci feladatot. Az egység öreg harced- zelt katonái csóválgatták a fejüket, tanakodtak és azt hajtogatták; ne siessék el a dolgot, mert egy nyílt támadásnál mindannyian ottmaradnak. így aztán az Ivánka- hegy lábánál tartott pihenőn mind a parancsnok, mind e legénység azon gondolkodott, hogy a nehéz feladathoz Illő, megfelelő megoldást találjanak. S ha kerestek, találtak is. Mégpedig olyat, hogy ha azt a támadást jól és pontosan végrehajtják, még a hajuk- szála se nagyon görbül meg. A támadás terve megfogalmazódott, a parancsnok kiadta a részfeladatokat, és megkezdődött az előnyomulás a Karancs irányába. A támadás sikere azon múlott, hogy mennyire tudják észrevétlenül megközelíteni az ellenséget. Ezért csak nagyon lassan és óvatosan haladhattak előre. Ebben segítségükre volt, hogy a hegy lábát és derekát sűrű erdőség borította,^ és ők a lehullott, nedves haraszton nesztelenül nyomulhattak előre. De ami a turistának, mindössze néhány óra, az nekik Ilyen körülmények között egy napba is bele tellett. Ahogy ily nagyon lassan, óvatosan, szinte lélegzetfojtva feljutottak a csúcsig, nem is mentek tovább, hanem letáboroztak, ott éjszakáztak. Tervük az volt, hogy megvárják a hajnalt, és a szürkület jótékony leple alatt rácsapnak az ellenségre, és egyetlen rohammal eltávolítják őket a Karancs tetejéről. Mayer János parancsnok és a század minden katonája tisztában volt azzal; ha ez a roham nem sikerül, akkor közülük a támadók közül bizony nagyon kevesen maradnak meg. Túlságosan nagy volt a tét: az életük. így azután nem lehet csodálkozni, hogy ezen az éjszakán szinte senki sem aludt közülük. Megfeszült idegekkel csak arra vártak jönne már el az a várva várt hajnal, amely eldönti a csata kimenetelét. Ez az éjszaka is elmúlt és kora hajnalban jóval napfelkelte előtt az őrök felkeltették valamennyiüket. Ekkor Mayer János utasítására, hosszú csatárláncba fejlődtek, kezükben egy-egy dobásra kész kézigránát. Lélegzetvisszafojtva így közelítették meg az állásokat. Amikor pedig az őrszem észrevette őket és eldördült a figyelmeztető lövés, akkor szinte mindany- nyian egyszerre dobták el a kézigránátjukat. Ennek hatása leírhatatlan volt. A katonáit álmukból felriadva összevisz- sza szaladgáltak és fegyvert ragadtak, sőt, még egy gépfegyvert is a vörösök ellen irányítottak. De mielőtt pontosan célozhattak volna, a támadó rajvonal kibiztosította és eldobta a második kézigránátot is, amely már egyenesen az ellenség sorai közé hullott, ahol azután fejvesztett kavarodást okozott. A csata sikeres kimenetelét jelzi, hogy 6 géppuskát zsákmányoltak, a hetedik állványon került a kezükbe. Emellett még zsákmányoltak két kocsi lőszert, két tábori telefont, egy doboz hallgatót és 5—6 tekercs telefonvezetéket Is. És ami a legfontosabb volt a számukra ebben a pillanatban: a főzőládikában feketekávét találtak, s mindjárt megkezdték a reggeli kiosztását. E nagyszerű győzelem után röviddel feketekávé illata szállt az égre, megérezték azt messze távol még a völgy mélyén megbúvó ellenséges katonák is, akik mérgükben felpuskáztak a Karancs tetejére. Ez azonban már a 10. zászlóalj, katonáit egyáltalán nem zavarta. Varga László egyszerűbb ügyintézésért ijta: dr. Körmendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára A társadalmi, gazdasági körülmények változása, az ehhez való alkalmazkodás p közigazgatásban is újításokat követel. A hatékonyabb tanácsi munka többek között igényli, hogy tervszerűen, tudatosan gondoskodjunk a szervezet, a működés, az irányítási eszközök és módszerek állandó összehangolt és komplex fejlesztéséről. Növekvő teendőink hatékony megoldására az utóbbi években Nógrád megyében is olyan szervezeti és működési kereteket alakítunk ki, amelyekben a feladatok azonos vagy csökkenő létszám mellett is eredményesebben és gyorsabban elláthatók. Alapvető célunk, hogy a tanácsi igazgatási munka korszerűsítése, egyszerűsítése jól szolgálja a lakosság érdekeit, kedvezően befolyásolja a közhangulatot, könnyítse a tanácsapparátus munkáját, s minél kisebb anyagi ráfordítással járjon. Az igazgatási munka fejlesztésének velejárója, hogy a lehető legegyszerűbb megoldásokat alkalmazzuk, mert a korszerűsítési törekvések - ha nem vigyázunk - túlbonyolításhoz is vezethetnek. Az apparátusnak is érdeke ez, hiszen növekvő feladatainkat az utóbbi években folyamatosan csökkenő, illetve arányosabb létszámmal hajtjuk végre. A megyei tanácson és a járási hivatalokban ma 29 és fél százalékkal kevesebben dolgoznak, mint három évvel korábban. Ezek a körülmények minden eddiginél parancsolóbban vetették fel a korszerűbb szervezet és működés megteremtésének szükségességét. Az egyszerűsítés társadalmi igénye, hogy mindenekelőtt az állampolgár érdekeit szolgálja, fontos szempont az is, hogy ne menjen a teljesítmények, a célok rovására. Úgy látjuk, a központi, a megyei, illetve a helyi tanácsi Intézkedések és a pártszervek folyamatos elvi-politikai irányításának hatására, a tanácsi igazgatás korszerűsítése, egyszerűsítése az utóbbi években összességében kedvező irányú, eredményes. Az apparátus jól látja, hogy a tanácsi igazgatás fejlesztésében alapvető cél a szocialista demokrácia kiteljesedése, az államigazgatási munka hatékonyságának növelése, melynek egyik módja a jobb munkaszervezés. Az elmúlt évek tervszerű munkájának eredményeként zömmel béfejeztük a hatáskörök lehetséges leadását a megyei és. járási szervektől a helyi tonácsokhoz. Ezzel megvalósítottuk az államélet fejlesztésének egyik fontos célkitűzését, hogy az államigazgatási ügyeket ott intézzék, ahol azok keletkeztek, ahol azok megoldásának körülményeit a legjobban ismerik. Ma megyénkben a hatósági ügyek több mint 90 százalékában első fokon a községi és városi tanácsokon döntenek. Évente mintegy 230 ezer ügyirat érkezik a tanácsi szervekhez és körülbelül 700 ezer állampolgár fordul meg a tanácsházakon. Nem mindegy tehát, hogy az ügyfelek milyen érzéssel távoznak onnan, és az sem, hogy a hivatali intézkedések milyen hatást váltanak ki az állampolgárokból. Lényeges, hogy a hatáskörök folyamatos leadásával egyidejűleg sikerült javítani az ügyintézés színvonalát, eredményességét is. A jogorvoslati eljárások keretében az összes első fokú határozatok fél százalékát változtatták, vagy semmisítették meg, ami országosan i* kedvező arány. A Javuló hatósági munka, a törvényesség megszilárdulása talaján kölcsönös bizalom alakult ki a tanácsi dolgozók és a lakosság között. Ebben közrehatott a hatósági eljárásban növekvő társadalmi közreműködés és ellenőrzés. A tanácsi hatósági munka mind eredményesebben szolgálja társadalmi, gazdasági céljaink megvalósítását, a Jogos egyéni érdekek érvényesülését. A korszerűsítési, egyszerűsítési folyamatok keretében a hatásági munka Jellegében Is egyre Inkább aktív szervező és szolgáltató lesz. A tapasztalatok azonban arra Is köteleznek, hogy a tanácsi vezetés minden szinten határozottabban lépjen fel a még meglevő bürokratikus jelenségekkel, az esetenkénti lélektelen ügyintézéssel szemben, biztosítsa a lakosság ügyelnek érdemi, gyors intézését. A hatósági munkában az eddigieknél is erőteljesebben szükséges visszaszorítani a protekciót, más visszaéléseket és .ezek kísérleteit, amelynek egyik jó eszközie a nyíltabb ügyintézés. Nagyobb gondot kell fordítanunk a szocialista együttélés normáinak betartására, a törvénysértések, társadalomellenes törekvések megelőzésére, a döntéseink határozott, következetes végrehajtására és társadalmi hatásának folyamatos figyelemmel kísérésére. Fel kell számolnunk azt a helyenként még meglevő állapotot, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények által elkövetett mulasztások, szabálysértések esetén enyhék a szankciók, elnéző az eljárás. Kiemelt figyelmet érdemel az állampolgári jogok és kötelezettségek összhangjának együttes érvényesülése, a törvényes államigazgatási határozatok önkéntes végrehajtásának javítása. A lakosság véleménye szerint is jól fejlődött az ügyfélfoga; dás rendje, kulturáltsága elismerésre méltó. Egyre ritkább, hogy az ügyintéző hangneme, magatartása sérti az állampolgárt. Viszont több a magáról megfeledkező ügyfél. Mindezekre figyelemmel, tovább korszerűsítjük, tartalmasabbá tesszük jogpropagandánkat, gyakrabban igényeljük a társadalmi szervek, a lakosság kritikai észrevételeit, javaslatait, ügymenetvizsgálatok és különféle kísérletek útján, jól szerkesztett beadványminták és ügyféltájékoztatók szélesebb körű alkalmazásával is azon dolgozunk, hogy kiiktassuk azokat az ügyintézési mozzanatokat, amelyek az állampolgárok felesleges mozgatásához, az ügyek befejezésének indokolatlan elhúzódásához vezetnek. A szervezetet érintő további változás iránti igényt vetett fel az ügyfélszolgálati irodák eredményes működése. Lényegében ez ösztönözte a balassagyarmati mostani kísérletet Is, ahol a korábbi 8 szakigazgatási szerv helyett 4 működik. Lényege a szervezeti struktúra túlzott tagoltságának csökkentése, a szakmai munka feltételeinek javítása, az igazgatási-vezetési szintek csökkentése, a lakosság hatósági ügyelnek egy helyen történő, gyorsabb, szakszerűbb, megalapozottabb intézése. Jó ütemű és eredményes az egészségügyi és szociális intézmények integrációja is. Az országban az elsők között jelentős fejlődést értünk el a pénzügyi Igazgatásban, az elektronikus feldolgozásban. E kísérletek és eredményeik azt szorgalmazzák, hogy a jövőben még inkább bátorítsuk, elismerjük és támogassuk a célszerűnek mutatkozó, felelősségteljes kísérleteket, az észszerű kockázatvállalást. Természetesen nem a lakosság terhére. A szervezeti változások közé tartozik, hogy nagyrészt befejeződött a taná.eshálózat korszerűsítése. Az 1971. évi 79 tanáccsal szemben 56 működik. A községi közös tanácsi szervezetbe tömörülés, s a nagyközségek létrehozása kedvezőbb feltételeket teremtett az anyagi és szellemi erők koncentrálásához az öntevékenység kibontakozásához, a lakosság ügyeinek színvonalasabb intézéséhez. Az elkövetkező években fontos feladatunk a jelenlegi nagyközségekben a városiasodás folyamatának fejlesztése, két nagyközség várossá szervezése ét néhány további nagyközségi közös tanács alakítása, a városi irányítás kiterjesztése további községekre. Az eredményekben nagy a szerepe annak, hogy az igazgatási munka korszerűsítésében kiemelt figyelmet fordítunk az em. béri tényezőkben levő taratalékok felszínre hozására, mozgósításéra. Jelentősen fejlődött az apparátus politikai, szakmai műveltsége, növekedett az öntevékenység, az öntudatos felelősség- vállalás, igényesebb a tervezés és szervezés. Az elmúlt évtizedben nagymértékben javult minden tanácsi szinten a vezetők és ügyintézők politikai és szakmai végzettsége, felkészültsége. A megyei tanácsnál 15 évvel ezelőtt a vezetők és ügyintézők 25 százalékának, 1970-ben már megközelítőleg a felének, 1980-ban pedig 84,9 százalékának volt felsőfokú végzettsége. Ügy látjuk, hogy a tanácsi testületek és az Igazgatóéi uerJ vek munkája ma alapvetően korszerűbb, színvonalasabb és ha-' tékonyabb a korábbinál. Továbbfejlesztése azonban minden te-' rületen folyamatos feladatunk. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a fejlődés ütemében helyenként tapasztalt lemaradást, a lehetőségek vontatott kihasználását, e munka folyamatosságának hiányát megszüntessük. Gondunk ugyanis, hogy esetenként nem kellően szervezett a Jó tapasztalatok, munkamódszerek Járási, megyei felkarolása, s közreadásuk, bevezetésük, alkalmazásuk segítése, ösztönzése. A korszerűsítésben mutatkozó egyenetlenségek megszüntetése nagyobb tudatosságot, tervszerűséget igényel. A tanácsi vezetőknek és ügyintézőknek nem szabad megfeledkezni arról, hogy a korszerűsítés összetett és komplex feladata sem menthet fel senkit saját tennivalóinak hatékony teljesítése és a lehetőségei jó kihasználása alól. Ezért alapvető követelmény, hogy minden vezető és ügyintéző tekintse munkája szerves részének a tudatos, a folyamatos korszerűsítést. Még inkább támogatjuk, elismerjük tehát a kezdeményező, az új iránt fogékony, a munkát jól megszervező és következetesen ellenőrző, a munka- fegyelmet megkövetelő vezetőket. A tanácsigazgatás korszerűsítése, egyszerűsítése . továbbra is munkánk szerves része. Alapvető feladatunk, hogy a korszerűsítés, a közigazgatás hatékonyságának fokozása legyen jó eszköz politikai, kormányzati céljaink megvalósításához. c» ♦> V *1* *1* *1* ♦*« «£♦ *1* *1* *’« «’♦ *1* ♦’* ♦’* **« *1* *1* *1* ♦!* v *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *I**I*V*I,4I‘V Mindenütt ott vannak.» A z arcukon nyugtalanság az időjárás miatt. Mert itt a tavaszi munka ideje. Megjöttek a seregélyek, a varjakkal vegyülve felhőként kavarognak. Darázs- 'dó környékén, de a gépek nem mehetnek a földekre. Szikkad egy pár napot a föld, aztán jön a zuhé és vége. Ha indulnának, ott ragadnának a sárban. Ebből pedig elég volt az őszön. Mi marad hátra, mint várni. De ehhez már vasidegek kellenek, ami hiába, hogy fiatal a gárda, csak elfogy. Molnár Albertnek, a termelési főmérnöknek sápadt az arca és fanyar a nézése, amikor erről kell szólnia. — Az időjárás a mi igazi ellenségünk — hajtogatja. Szinte kézzel tapogatnák, hogy hol dolgozhatnának. Szita János, a gépüzemeltető ágazat vezetője azzal kezdi a napi munkáját, már pirkadatkor, hogy körülautózza a határt, a művelhető földekért. Hiába minden, nem megy. Az időjárás az időjárás, semmit sem tehetnek vele szemben. Most is amikor megtért a reggeli kőrútról és betekintett Boros Bélához, az elnökhöz, csak annyit mondott neki: — A sipeki emelkedőre mehetünk csak — hangjában, hogy ez kevés. Nagy taktikus az elnök. Bízik a feladatokban, és szabad kezet adott nekik a munkához. Pedig minden idegszálával figyeli mozgásukat, de keveset beszél, mert sokat tudó tekintetével belelát a valóságba. Legfeljebb megreszeli torkát, bólogat, fakó fejével, ami azt jelenti, hogy Jóvá is hagyta a szorgalmat, Hiszen szakemberek is, meg pártvezető- ségbeliek is, Ilyen az új nemzedék forrongása Varsányban, a közös gazdaságban. Második esztendeje, hogy az alapszervezet vezetőségébe ők váltották az idősebb nemzedéket. Most aztán hajtanak, bizonyítandón, hogy hogy alkalmasak a posztra. Nem könnyű a helyzetük, mert Varsányban nagy hagyománya van a pártéletnek. Neves pártemberek növekedtek ott fel, akik pedig maradtak a faluban a legfinomabb érzékenységgel figyelnek minden legkisebb rezdülésre. Csak egy minútra essék csorba a pártszabályokon, máris felhördülnek. Ott mér annyi vezető bukott, mert nem figyelt a helyi szokásokra, hogy se szeri, se száma. Ennek a fiatal gárdának a nyalábjába öntötték a hetvenkilences év sok milliós veszteségét. Hát persze, hogy bizonyítani akarnak. Azt is megtanulták, hogy a pártvezetőségnek nem külön, hanem a gazdaságvezetéssel azonos úton kell járni. Az elnök, aki maga is párttag mély baritonjával erősíti a nagy igazságot: — Édes fiaim, másképpen nem megy... Az elmúlt évben aztán rákapcsoltak. Szita Jánost, a párttitkárt politikai tudományok megismerésére iskolázták Jó érzéke van hozzá. Aztán ami a legfontosabb, sipeki fiú, a tsz-ben nevelkedett férfivá, aki mindhárom társközségben Jancsika az embereknek. De, hogy megnövekedett a tekintélye, azt bizonyítja, hogy amikor az emelvényre lép, elmondani párttitkári mondanivalóját, a legidősebb párttagok is, azok az igazán kritikus emberek titkár elvtársnak titulálják. A titkár megtermett fiatalember magabiztos tekintettel, aki nagyon komolyan értelmezi az életet, így mérlegeli a magatartásukat. — Érzem, hogy elfogadtak... Mellette vezetőségi tag Molnár Albert a főmérnök. Virág Dezső, a tsz belső ügyintézője, Gólyán Lajos, a korosabb, Rimáéról, és Laczkó Antal, a gépkocsivezető. Mindhárom községet képviselik a pártvezetőségben. Hát ez a fiatal gárda az alapszervezet élén, meg a gazdaságban betöltött szerepükkel, a bölcs tsz- elnök megfontolt irányító munkájával, az elmúlt évben már kétmillió forint nyereséget produkált a tsz-ben. Hát, hogyne növekedne a tekintélyük! Azt mondta Szmolnik Lajos, a régi párttag a minap, hogy Varsányban a nemzedékváltás forradalmasította a munkát. Hirtelen nagy szavaknak tűnt állitása, ezért megmagyarázta. A gazdaságvezetéssel egyetértésben dolgozzák ki a feladattervet, a végrehajtást lépten-nyomon ellenőrzik. Nincs nézeteltérés a gazdaságvezetés és a pártvezetőség között. Operatívan dolgoznak, kerülve a feleslegeket. Az Idősebbeket bátran megbízzák előadásokkal, a fiatalokkal való foglalkozással.. Szmolnik például éppen akkor készült a KlSZ-esek- hez előadást tartani a forradalmi ifjúsági napok alkalmából. ö tartott eligazítást a tagdíjfizetés új rendjéről is. De dolgoznak mások is. Erre mondta Szmolnik Lajos: — Ezt nevezem én a munka forradalmasításának... A pártvezetőség figyelme mindenek mellett a gazdasági munkára összpontosul. Ezért a nagy nyugtalanság az időjárás miatt. A tét, hogy ebben az esztendőben ötmillió kétszázezer forint nyereséget tesznek le a közösség asztalára. És ezt a pártszervezettől kapott megbízatás alapján a pártvezetőség közösen a tsz- vezetőségével vállalta, ami nagyon kemény munkát követel. A titkár magabiztos, mert alaposan 1 meggondolhatták mit ígértek. Aztán a tagoktól kapott biztatás is okot adhatott neki erre. Mondja is a titkár: — Most jól együtt vagyunk... A hogyan a szavából kivehető, ennek sok minden más feltétele is van. A biztató szó, de a bátor számonkérés is. Mert számvetést tettek. Takarékoskodni kell minden területen és akkor nem engedhetik meg, hogy a traktorosok a Darázs- dóról hazaszáguldjanak gépeikkel ebédelni. Erről le kell szokni Varsányban. Kiviszik az ételt nekik. A gépeket munkaidő után a telepre kell vinni, mert ott a helyük. Ezt is meg kell tanulni még. Aztán munkaidő alatt senki sem fogyaszthat szeszes italt. Azt mondják, volt idő, amikor az egyébként szakértő traktoros már délelőtt valósággal kidőlt a gép fülkéjéből. Javítani kell az állattenyésztők munkáját, de másoknak is. A példamutatást a párttagok vállalták. A titkár magabiztos. —A párttagok mindenütt ott vannak. Forr az élet Varsányban, a közös gazdaságban. Nagy a tét: bizonyítani kell az új nemzedéknek.... B:-líál Gyula NŰGRÁD - 1981. március 22., vasárnap 3
