Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
MARATONI BEMUTATÓ / Művészet fs ifjúság Délelőtt tíz órától késő délutánig húzódott a ,, Művészet és Ifjúság” bemutatósorozat megyei ,>döntője. A pásztói Lovász J6- zset Művelődési Központban összesen több mint félezer fiatal lépett fel vasárnap. A zsűrinek már csak azért sem volt könnyű dolga, mert a tizenkét kategórián belül külön kellett minősítenie a szakmunkástanuló és mái* dolgozó fiatalokat, illetve a középiskolás szólistákat és csoportokat. Mint ismeretes a legjobb középiskolai csoportok és szólisták a „Művészet és ifjúság” megyei döntőjén elért eredményük alapján jutnak "tovább az országos diáknapokra, a legjobb „felnőtt” amatőrök -pedig a megyei művelődési központban tartandó gálaműsoron mutatkozhatnak be a megyeszékhely közönsége előtt. A monstre vasárnapi bemutató — hu összességében alatta is mapadt várakozásunknak — jó néhány színvonalas műsorral tartotta mindvégig az intézményben az egymás produkciójára is kíváncsi szereplőket. \ A középiskolások közül a salgótarjáni Bolyai .János Gimnázium kamarazenekara, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium irodalmi színpada, a salgótarjáni egészségügyi szakközépiskola nép táncegyüttese, valamint Kiss Márta versmondó. Vasas Gyöngyi néndalénekes és Kobela Erikn pantomimes — a balassagyarmati Szántó Kovács .János Szakközénlskola tanulói — szereztek jogot a/, országos diáknapokon való részvételre. A megyei középiskolás ,,művészeit delegáció” az ,,Éneklő ifjúság'’ bemutató első helyezett csoportjával, a Balassi Bálint Gimnázium kórusával egészül ki. .............. A dolgozó fiatalok közül a salgótarjáni Kohász Művelolesi Központ néptáncegyüttese és dzsesszbalett együttese,*a szécsényi Kol- tán.vi—Kamarás" polbeaténekes duó. a karancslapujtői mozgalmi kórus, Brunda Ferenc citerás, Lévai Jolán szólóénekes és a salgótarjáni Pénzügyi és számviteli Főiskola „Aula” irodalmi színpada bizonyult kategóriájában a legjobbnak. A népi zenekarok kategóriájában a zsűri sem arany, sem ezüst, sem bronz fokozatot nem adott ki. A zsűri elismerésén túl a közönség rokonszenvét is elnyerték a „balassis” gimnazisták Kamarás Sándor—Koltányi Károly énekkettös aranydiplomát kapóit. A salgótarjáni Pénzügyi és számviteli Főiskola „Aula” irodalmi színpada kategóriájában bizonyult a legjobbnak. Eredményesen szerepelt a megyeszékhely „Furák Teréz” kollégiumának tánccsoportja is. — képek: kulcsár — 4 NÓGRÁD - 1981. március 17., kedd Felejthetetlen múlt A bolgár államalapítás 1300. évfordulója Bulgária idén ünnepli az állam alapításának 1300. évfordulóját. A bolgár—magyar barátságnak és együttműködésnek napjainkban Is számtalan formája ismeretes hazánkban, a legújabbkorl történelemben összekapcsol bennünket a közös eszme s ennek jegyében az új társadalom építésének ténye. A kapcsolatok a politikai, ideológiai és gazdasági együttműködésen túl kiterjednek a tudományos és 'kulturális életre, illetve az élet hétköznapibb szféráira is. hiszen például Bulgária a turizmusnak is egyik kedvelt úticélja, fgy van ez Nógrádban is. Kis- terenye egyik forgalmas helyét díszíti Georgi Dimitrov mellszobra. A balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpadi napokat pár évvél ezelőtt a bolgár irodalom alkotásai bemutatásának szentelték, és így tovább. Amint azt korábban hírül adtuk, a bolgár államalapítás 1300. évfordulója alkalmából Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes, a Magyar— Bolgár Kulturális ' Együttműködési'Vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke és Bon- cso Mitev, a Bolgár Népköz- társaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nemrég sajtótájékoztatót tartott Budapesten, a Fészek Művészklub Gcrbelin-termében. Boncso Mitev Ismertette azt az imponálóan gazdag eseménysorozatot, amellyel Bulgária államalapításának 1300. évfordulóját ünnepli ebben az évben. Együttes ülést tartott 1980. december 26-án a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság államtanácsa s az ország más vezető testületéi, ahol elfogadták az évforduló alkalmából a bolgár néphez intézett Felhívást, az évforduló megünneplésére össznépi jubileumi bizottságot hoztak létre. amelynek elnökévé Todor Zsivkovot választották. .,Ezerháromszáz év felejthetetlen múlt! — hangzik e felhívás egyik részlete. — Közülük harminchat év népünk sok évszázados történetében a legnagyobb forradalom évei, amelynek születésnapja — 1944. szeptember 9. — a 681-es évvel együtt ott áll a bolgár állam címerében, de mindig ott van minden bolgár hazafi tudatában és szívében is. Ez alatt a 36 év alatt fejlődésünk legmagasabb csúcsait értük él, többet értünk el, mint' korábban évszázadok alatt." Bulgária tehát erről a csúcsról tekint vissza a tizenhárom évszázadra s tervezi jövőjét. Hagyományaiból azt őrzi meg, ami haladó és forradalmi s a nép harcainak eredménye. Bulgária az egyik legrégibb európai állam, 1300 évvel ezelőtt antik'civilizációk hagyatékán jött létre, többi között őrzője a trák civilizáció kincseinek. Cirill és Metód, valamint követőik nyomán a szláv írásbeliség és kultúra szülőhazája, az a föld, ahol létrejött a bogumilizmus. a feudális társadalmi nyűg lerázására, nemzeti felszabadító mozgalmak, antifasiszta küzdelmek színtere. A bolgár- magyar kapcsolat ugyancsak népünk történelmének korai századaiba nyúlik vissza, egészen csodaszarvas-legendánk századainak mélyéig. A bolgár államalapítás 1300. évfordulójának évében hazánkban is ünnepi események sorozatának lehetünk részesei. Csak utalásképpen említjük a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ idei rendezvényeit, amelyeket a nagy politikai és történelmi évfordulók jegyében szerveznek, együttműködve a testvérmegyékkel. Kiáll ítások, tematikus estek,, a bolgár játékfilmek hete stb. hozzák közelebb az érdeklődőkhöz a bolgár zene, irodalom, színjátszás értékes alkotásait, a tár- sadalomépítés mai eredményeit, A Művelődési Minisztérium évfordulós rendezvényei ugyancsak gazdag lehetőséget kínálnak a bolgár tudomány és kultúra értékeinek mélyebb megismeréséhez. A Hazafias Népfront és a Bolgár Kulturális Központ közös rendezvényei szintén kiterjednek hazánk egész területére, ezekről alkalmanként a későbbiekben számolunk be. Amint azt az említett felhívásban megfogalmazták: „A bolgár állam létrehozásának 1300. évfordulójának tiszteletére szentelt egész tevékenységünk segítse elő az enyhülés folyamatának elmélyülését a nemzetközi kapcsolatokban, a Helsinkiben elfogadott elvek töretlen alkalmazását, a Balkán-félsziget térségének a jószomszédság, a megértés és a kölcsönösen előnyös együttműködés térségévé való átváltoztatását!" Ebben a szellemben kapcsolódunk be mi is rendezvényeink által a bolgár államalapítás 1300. évfordulójának megünneplésébe, tovább erősítve egyúttal a két ország népei közötti barátságot és együttműködési. Tóth Elemér Képernyő előtt „Szent tehén" csodára várva A recenzensnek is megvannak a maga kötelező dolgozatai. Az olyan művek, amelyekről egyenesen illetlenség nem szólnia, mert valamilyen szempontból az adott pillanatban lényegesek. Az ilyen kötelező penzum volt annak idején, az ötvenes évek eleji színrevitelkor, majd az évtizeddel későbbi televíziós változat sugárzásakor a Fáklyaláng, Illyés Gyula világos pártállású, ítéletosztó történeti drámája. Nemzeti ünnepünk estéjén sugározták ismét a művet, Pethes György munkáját, a tragikus körülmények között 21 esztendeje elhunyt Gellért Endre nemzeti színházbeli rendezésének felhasználásával. Minthogy ismétlésről van szó, felmentettem a részletes értékelés alól, említés nélkül azonban nerh hagyhatom az eseményt. Mát csak azért sem, mert az eltelt évtizedek — a dráma és a feldolgozás minden erénye ellenére — alaposan kikezdték a Fáklyalángot, amely közel sem jelentette azt a megrázó erejű élményt, mint,keletkezésekor, a maga idejében. Nem csoda. Sok minden megváltozott körülöttünk azóta. . Változnak életviszonyaink, gondolataink, érdeklődésünk, ízlésünk — változtak a művészi követelmények is, amelyeket egy tévéjáték elé állítunk. A változást legszembetűnőbben a színészi játékon vehettük észre, főként legnagyobbjainknál — Tolnay Klárinál, Ungvári Lászlónál, Bessenyei Ferencnél —, akiknek stílusa igencsak teátrólisnak hatott. Persze adódnak enyhítő, sőt mentő körülmények. Nevezetesen: a feldolgozás nyíltan vállalja a színházi előzményt; meg aztán Illik ezt S legújabb kori magyar drámatörténeti művet egy kicsit olyan szemmel nézni-látni, mint az antik, vagy a középkori klasszikusokat. Persze a tévé felújításét valójában mégsem értem. Csupán azzal tudom magyarázni, hogy friss évfordulós alkotással nem rendelkeztek (mert azt szerencsére „elsütötték” az év elején, gondoljanak Horváth Ádám Petőfi-soroza- tára), valamit pedig, valami aktuálisat mégiscsak sugározni kellett. A hét legizgalmasabb — de nem hibátlan — bemutatójának Felvidéki Judit csütörtökön látott tévéíilmjét, a Védtelen utazókat tartom. A fiatal rendezőnő, az író Moldova Györgyhöz hasonlóan, természetszerűleg más anyagból, ezzel létrehozta a maga „szent tehenét”: textilipari szociográfiáját. Felvidéki Judit fegyelmezetten nyúlt a témához, nem „kiabál” akkor sem, amikor érzi a néző, hogy ordítani volna kedve. Egyszerűen csak mesél: textilipari tanulókról, fáradt textilmun- kásnőkről, mindennapi munka- és életkörülményeikről, szürkének tetsző álmaikról, sörízű szerelmeikről, vagyis mindarról, amit velük kapcsolatosan megfigyelt, ellesett. Ahogyan teszi, jól teszi: formailag, félig-meddig tartalmilag érdekesen, óm az általam szükségesnek tartottnál kissé megértőbben, elnézőbben, lá- gyabban. Azt hiszem, koncepciója csapdájába esett. Ügy gondolta, hogy abból, ha igyekszik megfigyelő objektivitása mellett megmaradni, nem kommentál, nem foglal állást, kikerekedik egy felkavaró, mozgósító erejű alkotás, amely önmagéban a megmutatással is segít. Dokumentum-játékfilmet nem lehet belső fűtöttség, határozott állásfoglalás nélkül létrehozni. Az ilyen dokumentum kevésbé meggyőző, érdekes. Olyan hatású, mint egy elmosódott Iratlap. A fentiek ellenére a hét legértékesebb művének tekintem a Védtelen utazókat. Mert sok — olykor kőzhelyes — időszerű kérdést fogalmaz meg, mintegy szuggerálva a válaszokat. Mert néhány jelenete — például a gitáros színészszel, Kalocsay Miklóssal való találkozás — annyira megrendezett, hogy a rendezetlenség tökéletes illúzióját kelti. Mert jól választja lei a tömegből egyes „epizódjainak” szereplőit. Mert Hollós Olivér operatőri munkája dicsérétes. Ügy indít, ő meg a rendező, mintha egy idegenforgalmi filmmel kívánnának megörvendeztetni, s öt percig a budapesti városnézésen kívül nem is történik semmi. A későbbiek kárpótolnak a hosszúra nyúlt „felvezetésért”. A lányok — amatőrök — gátlástalanul, legtöbbször teljes meggyőzéssel, hitelességgel játsszák, élik szerepüket, Venczel Vera tanárnője őszinte alakítás, ámbár a szükségesnél „líraibb”, ezért helyenként erőltetettnek hat. Ahogyan Moldova, úgy Felvidéki sem hízeleg a — most már ipari — tárcának, ezért textilipari berkekben nemigen fogadják művét egyöntetű elismeréssel. Akikről szól azonban — a velük szemben érezhető, de jogos kritika ellenére is —, azoknak bizonyára az ínyükre lesz, s elegendő muníciót kapnak ahhoz, hogy a maguk frontján megküzdjenek a változásért. Megtörténne akkor a csoda: a „szent tehén” emberré válása. (sulyok) Névgyűjtés Pásztori, tábor Szécsényben Megújhodásra vár a honismeret A Honismeret című folyóirat egyik közelmúltbeli száma részletes tájékoztatót ad a harmadik országos honismereti konferenciáról, melyet tavaly — a salgótarjáni második után — Szombathelyen rendeztek meg. Ebben a számban olvashatjuk Mardinek Istvánnak, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága titkárának megnyitó beszédét az ötödik Nógrád megyei honismereti/ táborról, mely a bányászok élétetét kutatta a Karancs-vidéken, Etes, Karancsalja, Karancslapujtő környékén. A HNF megvei bizottsága és a megyei múzeumok igazgatósága az idén is megrendezi a honismereti tábort — mint arról Balázs László mu- zeulógus, a salgótarjáni Nóg* rád! Sándor Múzeum munkatársa tájékoztatott —, ezúttal Szécsényben, júniun 29 —július 8. között. A tábor főhadiszállását a diákotthonban rendezik be. A középfokú oktatási intézmények diákjai — tehát gimnazisták, szakközép- iskolások, Ipari tanulók —két témakörben mélyíthetik el tudásukat, illetve szerezhetnek új ismereteket. Az egyik fő kutatási terület a régészethez kapcsolódik, s gyakorlatilag az ültetés-tetői ásatás folytatását jelenti. Másik a középrétegek — a nemesi kúriák — életének feltárását foglalja magában. Megyénk honismereti mozgalma — minden látszólagos- ság ellenére — tartalmában, szervezettségében nem éri el az egy-músfél évtizeddel ezelőtti színvonalát, egészében lehetőségei alatt maradt Eredmény, hogy a volt szécsényi járás földrajzi neveinek gyűjtése befejeződött — de furcsa módon a megyében egyelőre nem hozzáférhető. Most folyik — idén szeretnének a végére jutni — a pásztói járás földrajzi neveinek gyűjtése Pintér Nándor pásztói tanár irányításával. Sajnos, megyénkben szervezett keretek között nem folyik falukröni- ka-trás Egy-egy lelkes történelemtanár, hivatalnok merő magánszorgalomból jegyzi le. sokszor a környezetéről, a helyi tanácsoktól sem támogatva településének jelentős társadalmi, politikai eseményeit. Aligha kell hangsúlyozni, milyen fontos forrásmunkák ezek a helytörténeti kutatók száméra, s milyen fontos lehetőséget hagyunk kiaknázatlanul. A honismereti mozgalom jelenleg Balassagyarmaton és Szécsényben a legerősebb. E helyeken Időszakosan, ám rendszeresen megjelennek a helyi Honismereti Híradók, amelyek tájékoztatnak a mozgalom belső életéről, a feladatokról. Megyei viszonylatban a Múzeumi Híradó szolgál az érdeklőink tájékoztatására. Balassagyarmaton — a helyi Madách Imre Könyvtár támogatásával — harmadik éve honismereti kör tevékenykedik, melynek munkája részben példa lehetne mások előtt. Előadásokat, kiállításokat, emlékünnepségeket szervfeznek, gondoskodnak a város történetéhez, jelenéhez kapcsolódó dokumentumok összegyűjtéséről. Megyénk ' honismereti mozgalmában a közeljövőben bizonyos változások bekövetkezése várható, részint szervezeti módosítások folytán. Legfontosabb azonban a HNF megyei elnökségének június végére tervezett ülését tartjuk, amelyen számot vetnek majd a megyei honismeret elmúlt évi eredményeiről és hiányosságairól, s felelősen határozzák meg a tennivalókat a következő 5 esztendőre. Hiszen a honismeret nem pusztán hobbi, hanem mozgalom, s megyénkben is ténylegesen azzá kell tenni.
