Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

MARATONI BEMUTATÓ / Művészet fs ifjúság Délelőtt tíz órától késő délutánig húzódott a ,, Művészet és Ifjúság” bemutatósorozat megyei ,>döntője. A pásztói Lovász J6- zset Művelődési Központban összesen több mint félezer fiatal lé­pett fel vasárnap. A zsűrinek már csak azért sem volt könnyű dolga, mert a tizenkét kategórián belül külön kellett minősítenie a szakmunkástanuló és mái* dolgozó fiatalokat, illetve a középisko­lás szólistákat és csoportokat. Mint ismeretes a legjobb középiskolai csoportok és szólisták a „Művészet és ifjúság” megyei döntőjén elért eredményük alap­ján jutnak "tovább az országos diáknapokra, a legjobb „felnőtt” amatőrök -pedig a megyei művelődési központban tartandó gálamű­soron mutatkozhatnak be a megyeszékhely közönsége előtt. A monstre vasárnapi bemutató — hu összességében alatta is mapadt várakozásunknak — jó néhány színvonalas műsorral tar­totta mindvégig az intézményben az egymás produkciójára is kí­váncsi szereplőket. \ A középiskolások közül a salgótarjáni Bolyai .János Gimná­zium kamarazenekara, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázi­um irodalmi színpada, a salgótarjáni egészségügyi szakközépiskola nép táncegyüttese, valamint Kiss Márta versmondó. Vasas Gyöngyi néndalénekes és Kobela Erikn pantomimes — a balassagyarmati Szántó Kovács .János Szakközénlskola tanulói — szereztek jogot a/, országos diáknapokon való részvételre. A megyei középisko­lás ,,művészeit delegáció” az ,,Éneklő ifjúság'’ bemutató első he­lyezett csoportjával, a Balassi Bálint Gimnázium kórusával egé­szül ki. .............. A dolgozó fiatalok közül a salgótarjáni Kohász Művelolesi Köz­pont néptáncegyüttese és dzsesszbalett együttese,*a szécsényi Kol- tán.vi—Kamarás" polbeaténekes duó. a karancslapujtői mozgalmi kórus, Brunda Ferenc citerás, Lévai Jolán szólóénekes és a salgó­tarjáni Pénzügyi és számviteli Főiskola „Aula” irodalmi színpada bizonyult kategóriájában a legjobbnak. A népi zenekarok kategó­riájában a zsűri sem arany, sem ezüst, sem bronz fokozatot nem adott ki. A zsűri elismerésén túl a közönség rokonszenvét is elnyerték a „balassis” gimnazisták Kamarás Sándor—Koltányi Károly énekkettös aranydiplomát kapóit. A salgótarjáni Pénzügyi és számviteli Főiskola „Aula” irodalmi színpada kategóriájában bizonyult a legjobbnak. Eredményesen szerepelt a megyeszékhely „Furák Teréz” kollégiu­mának tánccsoportja is. — képek: kulcsár — 4 NÓGRÁD - 1981. március 17., kedd Felejthetetlen múlt A bolgár államalapítás 1300. évfordulója Bulgária idén ünnepli az ál­lam alapításának 1300. évfor­dulóját. A bolgár—magyar ba­rátságnak és együttműködés­nek napjainkban Is számtalan formája ismeretes hazánkban, a legújabbkorl történelemben összekapcsol bennünket a kö­zös eszme s ennek jegyében az új társadalom építésének ténye. A kapcsolatok a politi­kai, ideológiai és gazdasági együttműködésen túl kiterjed­nek a tudományos és 'kulturá­lis életre, illetve az élet hét­köznapibb szféráira is. hiszen például Bulgária a turizmus­nak is egyik kedvelt úticélja, fgy van ez Nógrádban is. Kis- terenye egyik forgalmas he­lyét díszíti Georgi Dimitrov mellszobra. A balassagyarmati Madách Imre irodalmi szín­padi napokat pár évvél ez­előtt a bolgár irodalom alko­tásai bemutatásának szentel­ték, és így tovább. Amint azt korábban hírül adtuk, a bolgár államalapí­tás 1300. évfordulója alkalmá­ból Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes, a Magyar— Bolgár Kulturális ' Együttmű­ködési'Vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke és Bon- cso Mitev, a Bolgár Népköz- társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete nem­rég sajtótájékoztatót tartott Budapesten, a Fészek Művész­klub Gcrbelin-termében. Boncso Mitev Ismertette azt az imponálóan gazdag ese­ménysorozatot, amellyel Bul­gária államalapításának 1300. évfordulóját ünnepli ebben az évben. Együttes ülést tar­tott 1980. december 26-án a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság államtanácsa s az ország más vezető testü­letéi, ahol elfogadták az év­forduló alkalmából a bolgár néphez intézett Felhívást, az évforduló megünneplésére össznépi jubileumi bizottsá­got hoztak létre. amelynek elnökévé Todor Zsivkovot vá­lasztották. .,Ezerháromszáz év felejthe­tetlen múlt! — hangzik e fel­hívás egyik részlete. — Kö­zülük harminchat év népünk sok évszázados történetében a legnagyobb forradalom évei, amelynek születésnapja — 1944. szeptember 9. — a 681-es évvel együtt ott áll a bolgár állam címerében, de mindig ott van minden bolgár haza­fi tudatában és szívében is. Ez alatt a 36 év alatt fej­lődésünk legmagasabb csú­csait értük él, többet értünk el, mint' korábban évszázadok alatt." Bulgária tehát erről a csúcsról tekint vissza a tizen­három évszázadra s tervezi jövőjét. Hagyományaiból azt őrzi meg, ami haladó és for­radalmi s a nép harcainak eredménye. Bulgária az egyik legrégibb európai állam, 1300 évvel ez­előtt antik'civilizációk hagya­tékán jött létre, többi között őrzője a trák civilizáció kin­cseinek. Cirill és Metód, vala­mint követőik nyomán a szláv írásbeliség és kultúra szülő­hazája, az a föld, ahol létre­jött a bogumilizmus. a feudá­lis társadalmi nyűg lerázá­sára, nemzeti felszabadító mozgalmak, antifasiszta küz­delmek színtere. A bolgár- magyar kapcsolat ugyancsak népünk történelmének korai századaiba nyúlik vissza, egé­szen csodaszarvas-legendánk századainak mélyéig. A bolgár államalapítás 1300. évfordulójának évében ha­zánkban is ünnepi események sorozatának lehetünk része­sei. Csak utalásképpen említ­jük a budapesti Bolgár Kul­turális és Tájékoztató Központ idei rendezvényeit, amelyeket a nagy politikai és történel­mi évfordulók jegyében szer­veznek, együttműködve a test­vérmegyékkel. Kiáll ítások, tematikus estek,, a bolgár já­tékfilmek hete stb. hozzák kö­zelebb az érdeklődőkhöz a bolgár zene, irodalom, színját­szás értékes alkotásait, a tár- sadalomépítés mai eredmé­nyeit, A Művelődési Miniszté­rium évfordulós rendezvényei ugyancsak gazdag lehetőséget kínálnak a bolgár tudomány és kultúra értékeinek mélyebb megismeréséhez. A Hazafias Népfront és a Bolgár Kultu­rális Központ közös rendez­vényei szintén kiterjednek hazánk egész területére, ezek­ről alkalmanként a későbbi­ekben számolunk be. Amint azt az említett fel­hívásban megfogalmazták: „A bolgár állam létrehozásának 1300. évfordulójának tisztele­tére szentelt egész tevékeny­ségünk segítse elő az enyhülés folyamatának elmélyülését a nemzetközi kapcsolatokban, a Helsinkiben elfogadott elvek töretlen alkalmazását, a Bal­kán-félsziget térségének a jó­szomszédság, a megértés és a kölcsönösen előnyös együtt­működés térségévé való át­változtatását!" Ebben a szel­lemben kapcsolódunk be mi is rendezvényeink által a bolgár államalapítás 1300. év­fordulójának megünneplésébe, tovább erősítve egyúttal a két ország népei közötti barátságot és együttműködési. Tóth Elemér Képernyő előtt „Szent tehén" csodára várva A recenzensnek is megvan­nak a maga kötelező dolgoza­tai. Az olyan művek, ame­lyekről egyenesen illetlenség nem szólnia, mert valamilyen szempontból az adott pillanat­ban lényegesek. Az ilyen kötelező penzum volt annak idején, az ötve­nes évek eleji színrevitelkor, majd az évtizeddel későbbi televíziós változat sugárzása­kor a Fáklyaláng, Illyés Gyu­la világos pártállású, ítélet­osztó történeti drámája. Nem­zeti ünnepünk estéjén sugá­rozták ismét a művet, Pethes György munkáját, a tragikus körülmények között 21 eszten­deje elhunyt Gellért Endre nemzeti színházbeli rende­zésének felhasználásával. Minthogy ismétlésről van szó, felmentettem a részletes ér­tékelés alól, említés nélkül azonban nerh hagyhatom az eseményt. Mát csak azért sem, mert az eltelt évtizedek — a dráma és a feldolgozás min­den erénye ellenére — alapo­san kikezdték a Fáklyalán­got, amely közel sem jelentet­te azt a megrázó erejű él­ményt, mint,keletkezésekor, a maga idejében. Nem csoda. Sok minden megváltozott kö­rülöttünk azóta. . Változnak életviszonyaink, gondolataink, érdeklődésünk, ízlésünk — változtak a művészi követel­mények is, amelyeket egy té­véjáték elé állítunk. A válto­zást legszembetűnőbben a szí­nészi játékon vehettük észre, főként legnagyobbjainknál — Tolnay Klárinál, Ungvári Lászlónál, Bessenyei Ferenc­nél —, akiknek stílusa igen­csak teátrólisnak hatott. Persze adódnak enyhítő, sőt mentő körülmények. Neveze­tesen: a feldolgozás nyíltan vállalja a színházi előzményt; meg aztán Illik ezt S legújabb kori magyar drámatörténeti művet egy kicsit olyan szem­mel nézni-látni, mint az an­tik, vagy a középkori klasszi­kusokat. Persze a tévé felújí­tásét valójában mégsem ér­tem. Csupán azzal tudom ma­gyarázni, hogy friss évfordulós alkotással nem rendelkeztek (mert azt szerencsére „elsütöt­ték” az év elején, gondoljanak Horváth Ádám Petőfi-soroza- tára), valamit pedig, valami aktuálisat mégiscsak sugároz­ni kellett. A hét legizgalmasabb — de nem hibátlan — bemutatójá­nak Felvidéki Judit csütörtö­kön látott tévéíilmjét, a Véd­telen utazókat tartom. A fia­tal rendezőnő, az író Moldova Györgyhöz hasonlóan, termé­szetszerűleg más anyagból, ez­zel létrehozta a maga „szent tehenét”: textilipari szociog­ráfiáját. Felvidéki Judit fe­gyelmezetten nyúlt a témá­hoz, nem „kiabál” akkor sem, amikor érzi a néző, hogy or­dítani volna kedve. Egyszerű­en csak mesél: textilipari ta­nulókról, fáradt textilmun- kásnőkről, mindennapi mun­ka- és életkörülményeikről, szürkének tetsző álmaikról, sörízű szerelmeikről, vagyis mindarról, amit velük kapcso­latosan megfigyelt, ellesett. Ahogyan teszi, jól teszi: for­mailag, félig-meddig tartalmi­lag érdekesen, óm az általam szükségesnek tartottnál kissé megértőbben, elnézőbben, lá- gyabban. Azt hiszem, koncep­ciója csapdájába esett. Ügy gondolta, hogy abból, ha igyek­szik megfigyelő objektivitása mellett megmaradni, nem kommentál, nem foglal állást, kikerekedik egy felkavaró, mozgósító erejű alkotás, amely önmagéban a megmutatással is segít. Dokumentum-játék­filmet nem lehet belső fűtött­ség, határozott állásfoglalás nélkül létrehozni. Az ilyen do­kumentum kevésbé meggyő­ző, érdekes. Olyan hatású, mint egy elmosódott Iratlap. A fentiek ellenére a hét leg­értékesebb művének tekintem a Védtelen utazókat. Mert sok — olykor kőzhelyes — idő­szerű kérdést fogalmaz meg, mintegy szuggerálva a vála­szokat. Mert néhány jelenete — például a gitáros színész­szel, Kalocsay Miklóssal való találkozás — annyira megren­dezett, hogy a rendezetlenség tökéletes illúzióját kelti. Mert jól választja lei a tömegből egyes „epizódjainak” szereplő­it. Mert Hollós Olivér opera­tőri munkája dicsérétes. Ügy indít, ő meg a rendező, mint­ha egy idegenforgalmi film­mel kívánnának megörvendez­tetni, s öt percig a budapesti városnézésen kívül nem is történik semmi. A későbbiek kárpótolnak a hosszúra nyúlt „felvezetésért”. A lányok — amatőrök — gátlástalanul, legtöbbször teljes meggyőzés­sel, hitelességgel játsszák, élik szerepüket, Venczel Vera ta­nárnője őszinte alakítás, ám­bár a szükségesnél „líraibb”, ezért helyenként erőltetettnek hat. Ahogyan Moldova, úgy Fel­vidéki sem hízeleg a — most már ipari — tárcának, ezért textilipari berkekben nemigen fogadják művét egyöntetű el­ismeréssel. Akikről szól azon­ban — a velük szemben érez­hető, de jogos kritika ellené­re is —, azoknak bizonyára az ínyükre lesz, s elegendő mu­níciót kapnak ahhoz, hogy a maguk frontján megküzdjenek a változásért. Megtörténne akkor a csoda: a „szent tehén” emberré vá­lása. (sulyok) Névgyűjtés Pásztori, tábor Szécsényben Megújhodásra vár a honismeret A Honismeret című folyó­irat egyik közelmúltbeli szá­ma részletes tájékoztatót ad a harmadik országos honisme­reti konferenciáról, melyet ta­valy — a salgótarjáni máso­dik után — Szombathelyen rendeztek meg. Ebben a szám­ban olvashatjuk Mardinek Istvánnak, a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizott­sága titkárának megnyitó be­szédét az ötödik Nógrád me­gyei honismereti/ táborról, mely a bányászok élétetét ku­tatta a Karancs-vidéken, Etes, Karancsalja, Karancslapujtő környékén. A HNF megvei bizottsága és a megyei múzeumok igaz­gatósága az idén is megren­dezi a honismereti tábort — mint arról Balázs László mu- zeulógus, a salgótarjáni Nóg* rád! Sándor Múzeum munka­társa tájékoztatott —, ezúttal Szécsényben, júniun 29 —jú­lius 8. között. A tábor főha­diszállását a diákotthonban rendezik be. A középfokú ok­tatási intézmények diákjai — tehát gimnazisták, szakközép- iskolások, Ipari tanulók —két témakörben mélyíthetik el tu­dásukat, illetve szerezhetnek új ismereteket. Az egyik fő kutatási terület a régészethez kapcsolódik, s gyakorlatilag az ültetés-tetői ásatás folytatá­sát jelenti. Másik a középré­tegek — a nemesi kúriák — életének feltárását foglalja magában. Megyénk honismereti moz­galma — minden látszólagos- ság ellenére — tartalmában, szervezettségében nem éri el az egy-músfél évtizeddel ez­előtti színvonalát, egészében lehetőségei alatt maradt Ered­mény, hogy a volt szécsényi járás földrajzi neveinek gyűj­tése befejeződött — de fur­csa módon a megyében egye­lőre nem hozzáférhető. Most folyik — idén szeretnének a végére jutni — a pásztói já­rás földrajzi neveinek gyűj­tése Pintér Nándor pásztói ta­nár irányításával. Sajnos, me­gyénkben szervezett keretek között nem folyik falukröni- ka-trás Egy-egy lelkes törté­nelemtanár, hivatalnok me­rő magánszorgalomból jegyzi le. sokszor a környezetéről, a helyi tanácsoktól sem támo­gatva településének jelentős társadalmi, politikai esemé­nyeit. Aligha kell hangsúlyoz­ni, milyen fontos forrásmun­kák ezek a helytörténeti ku­tatók száméra, s milyen fon­tos lehetőséget hagyunk ki­aknázatlanul. A honismereti mozgalom je­lenleg Balassagyarmaton és Szécsényben a legerősebb. E helyeken Időszakosan, ám rendszeresen megjelennek a helyi Honismereti Híradók, amelyek tájékoztatnak a moz­galom belső életéről, a fel­adatokról. Megyei viszonylat­ban a Múzeumi Híradó szol­gál az érdeklőink tájékoztatá­sára. Balassagyarmaton — a helyi Madách Imre Könyvtár támogatásával — harmadik éve honismereti kör tevé­kenykedik, melynek munká­ja részben példa lehetne má­sok előtt. Előadásokat, kiál­lításokat, emlékünnepségeket szervfeznek, gondoskodnak a város történetéhez, jelenéhez kapcsolódó dokumentumok összegyűjtéséről. Megyénk ' honismereti moz­galmában a közeljövőben bi­zonyos változások bekövetke­zése várható, részint szerve­zeti módosítások folytán. Leg­fontosabb azonban a HNF megyei elnökségének június végére tervezett ülését tart­juk, amelyen számot vetnek majd a megyei honismeret el­múlt évi eredményeiről és hi­ányosságairól, s felelősen ha­tározzák meg a tennivalókat a következő 5 esztendőre. Hi­szen a honismeret nem pusz­tán hobbi, hanem mozgalom, s megyénkben is ténylegesen azzá kell tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents