Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
Milyen áruellátásra számiihatunk ? Januárban és februárban 135 és fél millió forintra . rúgott a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat forgalma. Ez az összeg a tavalyi első két hónapban mértnél majdnem három százalékkal kevesebb így élénk. kereskedeli*>N tevékenységre lesz szüksége az egység embereinek a tervezett forgalom eléréséhez. SOK TEJ. KEVÉS BOR! Az ellátáshoz kellő áruk rendelkezésre állnak — állapítja meg egy, a napokban készült vállalati elemzés. Portékáik nyolcvan százalékának beszerzését szerződésekkel biztosították. Ennek ellenére számítani kell arra is, hogy egyes árucsoportokból nem lesz mindig teljes körű a választék, hébe-korba hiánycikkekre is elhangzik panasz. Alapvető élelmiszerekből kielégítik az igényeket. Várhatólag konzervekből és mélyhűtött árukból is. A zöldséggel és gyümölccsé] való ellátás ja- rarészt az időjárástól függ majd. Baromfiból körülbelül a mostani választékot tartják fönn a vállalatiak. Tejből és tejtermékből mind mennyiségben, mind választékban képesek lesznek az igények teljes egészében való kielégítésére, Édesipari Arukból a múlt esztendei kínálatot tudják fönntartani, javulás nem várható. Ami az Italokat illeti: a sörrel való ellátás azonos lesz az előző évivel Borokból a vásárlók által igényelt választék — előreláthatólag — nem áll majd a vállalat rendelkezésére Égetett szeszekből közvetlen beszerzéssel kénytelenek gazdagítani a kínálatot KIS BEHOZATAL Az importált áruk közül elsősorban a KGST-n belülről érkező portékákra számíthatunk a vállalat, üzleteiben. Háztartási és vegyi árukat — várhatólag — nem kell külföldről behozni; a belföldi termékek fedezik az igényt, így az 1980-ashoz hasonló szinten forgalmaznak belőlük. Réfság Közügyben szóltak Bár még nem összesítették a nagyközségi közös tanácsnál a tanácstagi beszámolókról érkezett jelentéseket, azt már most megállapíthatták Rétságon, hogy a választópolgárok igen aktívak voltak az utóbbi hetekben. Ahol a testület tagja megjelent, hogy a választás óta eltelt időszakról és a tanács idei terveiről beszámoljon, ott szép számmal gyülekeztek a körzet lakói is. De nem csak megjelentek, nem csupán hallgatói voltak a tanácstagoknak, hanem számtalan közérdekű bejelentéssel, javaslattal éltek. Mindhárom településen — Rétságon, Bánkon, Tolmácson — felvetődött a közvilágítás gondja. A bánkiak azt panaszolták, hogy kisebbnagyobb ' viharok után sokszor napokon át nincs villany, akad olyan utcai lámpa, amelyik már egy esztendeje nem ég. Rétságon többek között a lakótelep két huszonnégy lakásos épületének környékére kérték lámpatestek felállítását. Tolmácson például az Arany János utcaiak szeretnének esténként világosságot a házak között. Tolmácson, a 31-es választókörzetben hangzott el az a közérdekű javaslat, amely szerint a kis településen is szükség lenne az öregek napközi otthonának kialakítására. Másutt — a 37-es körzetben — a vasútállomás felé vezető út állapotát kifogásolták. Bánkon az ellen emeltek szót, hogy a nyilvános WC szennyvize közvetlenül a tóba folyik, ami körAz önállóság nem önfejűség! Mire jó a bizalom? Mit kezdhet az ember, a közösség a megengedett (vagy vélt, mert ilyen is van) önállóságával? Ezekre a kérdésekre általában egyértelmű a válasz, mindannyian valljuk s hisszük, hogy a nagyobb emberi, közösségi önállóság az adott környezet fejlődését segíti, a kezdeményezőkészség, a teljesítőképesség maximális kihasználását szorgalmazza. Általában. Mert konkrétan már korántsem olyan egyszerű és áttekinthető az a fajta kér- tíésgombolyag, amely ilyen gondokat vet föl: meddig terjedhet az önállóság, hogyan hozhatók összhangba a felsőbb szintű határozatok és a helyi kezdeményezések ? Az ifjúsági mozgalomban, különösen most, a kongresszusi előkészületek során gyakran esik szó arról, hogy a KISZ- alapszervezetek önállósága to- 'vább .nő, ahogyan azt az MSZMP XII. kongresszusára készülve a megyei pártértekezlet is megállapította: „Erősödött a szervezetek önállósága, kezdeményezőkészsége, javult belső rendje, fegyelme”. Ugyanez elhangzott a nemrégiben tartott megyei KISZ-bi- zottsági ülésen is, meg aztán egyéb fórumokon, gyűléseken. Az önállóság mellé azonban oda kell tennünk még egy szócskát, nevezetesen: a felelősséget. Hiszen a jogok-köte- lességek dialektikus párosa” másképp nem vezethet eredményre. E hetekben a megye 18 800 ifjúkommunistája vesz részt alapszervezetében a beszámoló, értékelő munkában, s itt ugyancsak szóba jön az önállóság kérdése. Az egyik ipari tizem alapszervezeti titkára mondotta: — Őszintén szólva, nálunk az önállóság már-már önfejűség! Mit értek alatta? Gyakran azt se kérdik, mit csinálunk. mit akarunk ... ha volt va'cmi rendezvény, másnap senki sem kíváncsi arra. hogyan sikerült . . . Sem a helyi pártalapszervezet, sem az irányító KISZ-bizottság nem törődik velünk. — Nézd, én nem is tartom fontosnak, hogy minden apró- cseprő dologba beleüssem az orrom — reflektált a felsőbb KISZ-szervezet képviselője. — Meg kell tanulniuk az önállóságot ! Így igaz, de milyen áron? Nézegetve az alapszervezet akcióprogramját, bizony ha nem lenne ott a fejlécen a KISZ-szervezet neve, azt vélné az ember, hogy valamelyik szórakozási intézmény éves tervét olvassa. Hetente diszkó az ifjúsági klubban, havonta játékos vetélkédők magas díjakkal, az ifjúsági alapot majdnem egészében külföldi kirándulásokra használják. s efféle vállalások találhatók még. Korántsem tipikus az eset, ám előfordul. Mint, ahogyan egyelőre az sem mondható általánosnak, ami néhány salgótarjáni nagyüzemben már bevált: az év eleji tervezés során nemcsak a tagság ’ igényeit veszik figyelembe, hanem az üzem gazdasági, szervezeti, szociális programjaival is számolnak. Mert, mint gyakran mondják: a jó tervezés fél siker! Egy rossz program eleve kudarcízű, kilátástalan, míg a jó magában hordozza a siker garanciáját. És most különösen „résen” kell lenni, hiszen a közelgő KISZ-kongresszus hosszú évekre jelöli ki az utat. $ nem titok, hogy a mozgalmi munka néhány területének, tevékenységének, eddigi gyakorlatának átgondolására lesz szükség. Id'e tartozik az önállóság növelése is. Ez azonban nyilvánvalóan jobb helyzetismeretet, alaposabb felkészültséget. nagyobb kezdeményezőkészséget igényel. Viszont mindez egyedül nem valósítható meg. A párt- álapszervezetek, irányító KISZ-t5izottságok, a gazdasági vezetők — és még sorolhatnánk tovább — segítségére van szükség, úgy. hogv az ne . csorbítsa, hanem jobbítsa az ifjúság helyzetét. Mert, mondani sem kell — ez közös érdek. T. L. nyezetvédelml szempontból is megengedhetetlen. Rétságon, a 15-ös választó- körzet lakói segélykérő telefon felszerelését kérték a benzinkút közelében, ugyanoda buszmegállót is szeretnének. Másutt arról beszéltek, hogy a nagyközség üzletei — az ABC-t, és a ruházati boltot leszámítva — délután ötkor bezárnak, pedig sokaknak akkor ér véget a munkaideje. Napközben nincs módjuk vásárolni, este viszont már zárt ajtókat találnak. Kérték, hogy az ÁFÉSZ jelöljön ki bevásárlónapokat ezekben az üzletekben. Felvetődött az is, hogy a gáz- cseretelepen, a Patyolat rétsági felvevőhelyén és a gyógyszertárban akkor van szabad szombat, amikor a legtöbb munkahelyen. Ez a község lakói szempontjából nem előnyös, változtatni kellene rajta. Mindhárom település tanácstagi beszámolóin „téma” volt a7 utak, járdák, a vízelvezető árkok állapota. A két utóbbihoz Rétságon, Bánkon és Tolmácson egyaránt sokan ajánlották fel, hogy szabad Idejükben — ha a tanács biztosítja az anyagot — elvégzik a szükséges munkákat. A nagyközségi közös tanácsnál most veszik számba az elmúlt hetekben elhangzott bejelentéseket, javaslatokat. hogy ahol lehet, mihamarabb segítsenek a gondokon. Salgótarjánban, a SALGÖ Cipőipari Szövetkezetben a munka és egyéb műszaki szervezésből eredően az idén 15 ezer pár cipővel gyártanak többet mint tavaly. Az 1981-esesztendő jól indult, s már az első hónapban sikerült kétezer párral többet gyártani. A képen Kazareczki Lajos meós a készterméket minősíti, Pálfaivai Ágnes pedig csomagolja azokat Kongresszusi küldött „Hogy a hétköznapok is színesek legyenek..." Ügy kezdődött, hogy a salgótarjáni bányakörzeti népfrontbizottság egy tagja bekopogtatott a FOK-GYEM szövetkezet vezetőihez, és kérte, ajánljanak valakit a bizottrekkel, hozzászoktam a közéleti szerepléshez. — Akkor a félelem, az ijedtség mégis miből táplálkozott? fiatalok. Szívükön viselik környezetük, közvetlen lakóhelyük sorsát, társadalmi munkára is hajlandók. Nyi- totabbak, megközelíthetőbbek, — Elképzeltem magam egy mint az én nemzedékem. Ságba. Valakit, aki kedvet tapasztalt emberekből álló — Hallhatnánk néhány érez ehhez a tevékenységhez, aktivizálható, a közéletben mozgósítható ember. Rövid gondolkodás után a javaslattevés megtörtént. — Hány esztendeje ennek? A fiatalasszony mosolyogva számolgat; — Több mint öt népfrontbizottságban, elgon- konkrét példát? dolkodtam azon, hogy az új — Parkosítottunk, járdát tisztemben már nem csupán építettünk, az Eperjes-telepen fiatalokkal, de' a lakóhely va- vízelvezető árkot csináltunk, lamennyi emberével kell szót békegyűlést szerveztünk, vá- értenem. Tudvalevő, hogy a tisztásokra mozgósítottunk. Bajcsy-Zsilinszky úton sok idős ember él ezernyi apró- cseprő napi gonddal. Segíteni évvel ezelőtt történt, alig őket, orvosolni a bajaikat a voltam 23 éves. Kicsit meg- népfrontosok feladata is. De ijedtem, amikor rámbízták a megtalálom-e velük a hangot? feladatot, bár a mozgalmi — És megtalálta? a munka nem volt ismeretlen számomra. A KlSZ-titkársá- gom idején naponta találkoztam, beszélgettem az embe— öt esztendő alatt rá kellett jönnöm arra, hogy az idősebbek sokkal jobban moz' Egy sor esemény, amelyen mindig ugyanazokat az arcokat, kis közösségeket lehet látni. — Mondjon néhány szót önmagáról! — Kuloványi Antalné vagyok, a FOK-GYEM-ben dolgozom, mint betanított festő. A Bajcsy-Zsilinszky , úton laérdekeltség és szemlélet Megváltozott munkaképesség — , rehabilitáció A megváltozott munkaképességű dolgozók Visszaépülése a társadalomba, a munkahelyi közösségekbe, három- lépcsős folyamat. A rehabilitáció munkamegosztást kíván az egészségügyi, az állami és a gazdasági szervek között. Az elmúlt évben a Nógrád megyei orvosszakértői bizottsághoz 1870 rokkantsági nyugdíj iránti igény futott be, ezentúl 980 régebben rokkantosított egyén felülvizsgálata történt meg, s a vizsgálamunkaképességűek kerültek. E munkahelyek közül azonban csak kevés teszi lehetővé, hogy a megváltozott munkaképességű ember teljes értékű munkát végezhessen, képzettségének és szaktudásának megfelelő területen tevékenykedhessen. Még a nagyobb vállalatoknál is elenyésző az átképzési lehetőség. A vállalatok, üzemek költségvetésében biztosított műipari Vállalatnál folytatok 784 egyént minősítettek Többségében 0,2 százalékos rehabilitációs alapot nem veszik igénybe, vagy más célra fordítják. egészségkárosodás következtében rokkantsági nyugdíjra jogosultnak. Az orvosi rehabilitáció befejezése után az üzemekkel és a dolgozókkal tartott személyes kapcsolat útján kerül sor az utógondozásra. Az üzemegészségügy fejlődése, az üzemorvosok számának növekedése a rehabilitációs munka hatékonyabbá válásához vezetett, egységesebbé vált az orvosi, munkahelyi rehabilitáció. A foglalkozási rehabilitáció szempontjából 2891 be- | tölthető munkahely van a ! koztatás történik, még abban az esetben jövedelmét előző munkahelyén elért mértékben. Az érdekeltségi és szemléleti viszonyok — a rehabilitálandó dolgozóknál — lényegesen nem változtak, továbbra is a szociális biztonság megteremtését tartják elsődlegesnek, a szakmai átképzést nem szívesen vállalják. E megállapítások a megyei foglalkozási rehabilitációs bizottság közelmúltban megtartott ülésén hangzottak el, mely két éve alakult az orgósíthatók, kezelhetők, mint a J*“™ a..,csa!áí3,otyma1' így,köz“ vétlenül atelhetem a lakóterülettel kapcsolatos feladatokat. A férjem szenvedélye a madarászás, elnöke a madár- tenyésztők egyesületének, így aztán nem bánta azt, hogy én is bekapcsolódtam a népfrön- 'tos munkába. A sok-sok elfoglaltságot talán a kilencéves gyermekünk sínyli meg egy kicsit. Kevesebbet tudunk vele foglalkozni, mint szeretnénk. .. Kuloványi Antalnét a közelmúltban beválasztották a városi népfrontelnökségbe, a tanácsválasztások idején a megyei tanácson ellenőrző bizottsági tag volt. Megbízható, alapos munkája, a népfrontban végzett aktív tevékenysége eredményeként, e sorok megjelentékor már Budapesten a Hazafias Népfront VII. kongresszusán található, mint Nógrád ‘‘megye küldötte. Záruljon ez a beszélgetés azzal a gondolatsorral, amit minden fórumon szeretne és akar hangoztatni a 28 éves fiatalasszony; — Ügy érzem, a mai fiatalokkal jobban, mélyrehatóbban meg kell ismertetni a népfront tevékenységét, hisz’ sokan azt sem tudják, mivel is foglalkozik ez a szervezet. Pedig szerintem minden ember akar- va-akaratlanul is tagja a Hazafias Népfrontnak. Annak programját segíti, támogatja az ember, aki környezetét szépíti, háza előtt virágosít, felemeli szavát a béke ügyéért, felelősséget vállal a közösségért. Küzd azért, hogy a hétköznapok is színesek, emberiek legyenek, I — ria — litáciős bizottságok munkájának ellenőrzése, koordinálása. A bizottság tagjai —, a megyei egészségügyi osztály, a vállalatok munkaügyi osztályainak, szakszervezeti bizottságainak képviselői, a pártszervezetek vezetői — a tanácskozás során összegezték tapasztaltaikat, s értékelték a Nógrádi Szénbányák Vállalatnál és a pásztói Kéztott rehabilitációs tevékenységet, valamint a megyei kórház rehabilitációs osztályá- látszatfoglal- nak működését. A jövőre nézve jó néhány is, ha a dolgozó feladatot jelöltek meg: to- meghagyják az vább kell lépni a különböző rehabilitációs folyamatok összehangolásában, törekedni az érdek és szemlélet megváltoztatására. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az eddigi sablonos munkahelyeket az egyének képzettségének megfelelően alakítsák át a vállalatok, a célnak megfelelően hasznosítsák a rehabilitációs alapot, s szervesen építsék be e fontos munkát a vállalat szociálpolitikai tevékenységébe. megyében, amelyből mint- szágban elsőként, s melynek egy 2000 helyre megváltozott feladata a vállalati rehabiNÓGRÁD - 1981. március 14., szombat
