Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

A szemüvegkészítök 1981-ben félmillió fém szemüvegkeret S- «állítására, illetve alkatrész gyártására kötöttek szer­ződést A berkenyéi Petőfi, meg a nógrádi Béke Termelőszövet­kezetek tagsága a hatvanas évek vége felé úgy döntött, hogy egyesitik erőiket. En­nek bizony több mint egy évtizede. Az idén februárban tartott zárszámadó közgyűlés már a tizenkettedik volt az egyesülés óta. A nógrádi „BÉKE” nem tartozik a nagy szövetkezetek közé, hiszen 1867 hektár az a terület, amin gazdálkodnak. Hasonlóan a rétsági járás termelőszövetkezeteihez, az itteni földek sem adják in­gyen a termést. Olyannyira nem, hogy csak kemény, fe­gyelmezett munkával lehet elfogadható, megnyugtató eredményeket fölmutatni. Itt minden esztendő egy- egy új csata a dombokkal, a talajjal, az időjárással — és ebben nem szabad alulma­radni, hiszen ' a szövetkezet négy és fél száz embernek ad kenyeret, megélhetést. Évekig tartott, amíg a helybeli adottságokhoz leg­jobban alkalmazkodó termék- szerkezetet kialakították. Nem kis fejtörést okozott ez a ve­zetőknek, a tagságnak, a szakembereknek. Rengeteg vita, veszekedés előzött meg minden döntést, hiszen sokan voltak azok, akik nem köny­ra. Nem is ez a gond, hanem két éve dolgoznak együtt. Ez az, hogy nincs, aki a munká­kat elvégezze. E pillanatban alig néhány idősebb szövet­kezeti tag járja a területet, végzi a korántsem könnyű az eredményben is megmu­tatkozik, tekintve, hogy 1979- ben közel 15 milliós árbevé­telt teljesítettek, ugyanakkor 1980-ban ezt egymillióval te­tennivalókat. Pedig az erdő tézték. A legfiatalabb met­is szépen jövedelmezne, ha volna, aki többet törődnék vele. Á termelőszövetkezet már most tudna alkalmazni egy komplett erdészeti bri­gádot, ha jelentkezne, azt is léküzem a szemüvegszerelők kis csapata, akik az eszter­gomi GRANVISUS látszeré- szeti gyár megrendeléseinek tesznek eleget. A kezdeti ne­hézségek leküzdése után már 24 hektáron telepítettek málnát a Börzsöny alján, tíz vagonnal szedtek le tavaly a bo­gyós gyümölcsből. hozzátéve, hogy megfizetnék az idén nagyobb feladatok becsülettel a munkájukat, várnak az ott dolgozókra, mert Egyelőre azonban nem sokan 1981-ben félmillió fém sze- kopogtattak be a központi müvegkeret összeállítására, iroda ajtaján Nógrádon. illetve alkatrész gyártására A múlt esztendő végen 212 m is- de a többi iari rész_ ehenet számolhattak az is- l ben is sok még a kiakná. tállokban. egy év alatt 188 zatlan lehetöség _ véük a .borjú született Am' az álló- szövetkezet ve2etői. Ha mányi diet. 268 hektár rét d, f van _ * is tőlük és legelő biztosítja szamukra hallottuk akkor a közös. az elegendő szalas takar- ség érdekében nem szabad m“nyt' veszni hagyni azokat. Éppen Berkenyén néhány éve ho- ezért az elkövetkezendő idők­minden jól megy, akkor két- terményt. Ha verseny, akkor lepítését tervezik, és ezt már milliós eredménnyel zárhat- az nyer, aki tovább bírja! a szakcsoportra alapozzák, ják az esztendőt. Nos, ezt Ezért aztán lépnie kellett a jócskán túlteljesítették, hi- termelőszövetkezetnek. Most Ha ilyen szépen alakul a nosodott meg a baromfitelep, ben nagyobb fegyelemmel, szén 1980-ban 5 millió 616 hárman fogtak össze: a diós- malna sorsa> az öröm. Nem Modern, nagyüzemi módsze- jobb munkaszervezéssel kell ezer forint nyereség mutat- jenői Börzsönyalja, a rácke- öröm viszont, hogy sok a baj rekkel tízezerszámra nevelik dolgozniuk, kozott, azaz a tervezettnek vei Aranykalász, meg a Bé- az erdőgazdálkodással. Kör- a híres Broyler csirkéket. Két Ezt persze nemcsak a mél­tóbb mint két és félszerese, ke, hogy hűtőalagutat építse- ben a dombokon, beékelődve éve még csupán 170 tonnát léküzemágiakra értették a Joggal derülhetnek hát az nek. Ebben a hűtőalagútban az állami erdészet területei értékesítettek a szárnyasok- vezetők. Ahhoz ugyanis, hogy eredmények ismeretében Nóg- "" rádon és Berkenyén. Búzát 353, árpát 245 hek­táron vetettek. Hogy miért ezt a két növényt emleget­jük? Nem azért, mintha or- szágraszóló termést takarí­tottak volna be ezekről a te­rületekről, hanem azért, mert azt, ami megtermett — jó szervezéssel, gondos előrelá­tással — kitűnően értékesí­tették. Mert ma már ez sem mindegy és ezt tudják Nóg­rádon. Nem elegendő meg­felelő minőségben sokat ter­melni, ahhoz a legtöbbet fi­zető vevőt sem árt megtalál­ni, hisz a közös gazdaság nyeresége ezzel is nőhet. A leckét ugyanis a „BÉ­KE” tagjainak is föladta az ten, ami azt jelenti, hogy pi­acképesebb áruval jelentkez­hetnek a vevők előtt. Koránt­sem mindegy ugyanis, hogy a nagybani fölvásárló „gurulós” — tehát exportminőségben veszi-e át a gyümölcsöt, vagy csupán lémálnaként. A kettő ára között, mondanunk sem kell, jelentős a különbség, az előbbi javára. Ez a hűtőalagút közös be­ruházásban készül, májusban már üzemelni fog. A társu­lás tagjai úgy számítják, hogy a ráfordított 14—15 millió fo­rint néhány esztendő alatt megtérül. Eddig ugyanis a leszedett málnának csupán harminc százaléka volt ex­portminőségű, az idén — a élet, ők pedig igyekeznek jól hűtőalagútriak köszönhetően megtanulni azt. Ha már mos- _ ez az arány 60—70 száza- tohák a gazdálkodási viszo- lékra nőhet. 65 vagon málnát lehet majd közé, ötszáz hektár erdeje ból, tavály már megdupláz- az a bizonyos szekér a to- tárolni megfelelő hőmérsékle- van a nógrádi szövetkezetnek, ták. Szerepe volt ebben an- vábbiakban még az eddigiek-* Az elmúlt évben közel 800 nak is, hogy tavaly kezdte nél is jobban haladjon, meg- ézer forintot költöttek telepi- meg működését saját tápke- foghatják a munka végét Nóg- tésre és a csemeték ápolásé- verőjük. Ez annyit jelent, rádban. Nyilván továbbra is Kempingbútorokat gyártanak az asszonyok nyen fogadták el az újat, ne­hezen adták be a derekukat még akkor is, ha eléggé meg­győző érvekkel bizonygattak nekik valamit. Csöppet sem ment könnyen a közös szekér. Évek alatt azonban összecsiszolódtak a csikorgó „alkatrészek”, a szi­gorú föld is enyhült a gon­dos kezek munkája nyomán, így aztán mind gyakrabban derült föl a környékbeliek arca. Egyre céltudatosabban ha­ladt az a bizonyos szekér és mind több vinnivalója is akadt. Az utóbbi öt év alatt például Nógrádban megkét­szerezték a netto árbevételt. Tavaly úgy tervezték, ha nyok, ha már szeszélyes az időjárás, ha már több pénz­ből állítható elő egy mázsa búza, mint az Alföldön, ak­kor ezt valamivel ellensú­lyozni kell. korántsem szé­gyen a piackutatás, hanem inkább hasznos. így volt ez a málnával is. A termelőszövetkezet 24 hek­táron telepített málnát. Ez a növény meglehetősen munka- igényes, ember viszont ke­vés van hozzá. Volt vele gond bőven, de meghálálta a törő­dést, hiszen erről a kis te­rületről tíz vagonnal szedtek le a piros gyümölcsből. Nem feledkeztek meg a háztájiról sem. A két faluban alig akad olyan porta, ahol ne foglal- . koznának a málnával. Akinek nincs a kertjében, az a kö­zöstől felesben vállalt föl te­rületet. Hogy megéri-e? Csak vessen néhány pillantást bár­ki Nógrád és Berkenye há­zaira, csattanós feleletet kap a kérdésre! Tavaly a háztá­jikból 35 vagonnal vásároltak föl ebből az ízletes — és te­gyük hozzá, jövedelmező — gyümölcsből. Volt gond a fölvásárlás kö­rül, hiszen a konkurrencia, a Dunakeszi Hűtőház két fo­rinttal megemelte a fölvásár­lási árat és a kistermelők — szerződés ide, meg oda — eleinte nemigen hozták a szövetkezet fölvásárlóihoz a Málnaügyben még csak annyit, hogy tervezik egy szakcsoport létrehozását, ami lehetőséget adna arra, hogy ne csak a szövetkezet tagjai társulhassanak be a közös ültette vesszők művelésébe, ősszel újabb tíz hektár te­Rusznák Pál részlegvezető irányítása mellett goznak a mintakészitő asztalosok. Az alaptevékenységet kiegészítő ágazatok tavaly 25 millió forintot hoztak a szövetkezet­nek. hogy minden mázsa tápon 22 élen maradnak, példát mu- forintot megtakaríthatnak, tatva, a szocialista brigádok. Erősödik hát az a szemlélet, Tavaly közülük három lett hogy nem csak akkor gaz- ezüstkoszorús, öt a bronzko- dálkodnak jól, ha növelik a szorús jelvényt kapta. A zár­bevételeket, hanem akkor is, számadó közgyűlésen vették ha csökkentik a kiadásokat. át a kiváló dolgozók a ki- A tojók sem „tétlenkedtek” tüntetést és a jutalmat. Köz- az elmúlt hónapok során, egy tűk Barcsai Mihály traktoros, év alatt ugyanis 5 millió to- Debre Antalné pénztáros, jást gyűjthettek össze a gon- Haffner László mintakészítő dozók a telepen. és Sebes Józsefné betanított Az alaptevékenység mellett munkás. — de rajtuk kívül ma már minden termelőszö- még jó néhány nevet említ- vetkezetnek akadnak apróbb hetnénk. ipari üzemei, amelyek a gaz- Az elkövetkezendő hóna- dálkodást biztonságossá te- pókban tehát kemény munka sz'k; ^ nógrádi Béke Terme- vár a nógrádi Béke Termelő- lőszövetkezetben a mintáké- szövetkezet tagjaira és alkal- szítő asztalosok, a széküzem, mazottaira. Ha óvatosabban is az esztergomiakkal ^ kooperáló terveztek, mint azt esetleg az szemüvegszerelők és a fém- elmúlt év eredményei indo- ipari részleg együttesen ta- kolnák, nem kishitűségből tet- valy 25 millió forintot hozott ték, hanem előrelátásból. A a „konyhára”. A legrégibb terveknek viszont maradékta- kapcsolat a fémipari részle- ianui eleget akarnak tenni, get köti a MŰFÉM Ipari Szö­-dol- vetkezethez, hisz már tizen- (x) ' Balázs Róbert. Klagyivik Attila és szerelőtársaik a kora tavaszi munkákban részt vevő gépeket készítik elő. A fémipari részlegben korszerű berendezéseket irányítanak az asszonyok, akik a mezőgazdasági munkákba is besegí­tenek szükség szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents