Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÖGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A YEI TANÁCS LAPJA.?. ■ XXXVII. ÉVF., 35. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. FEBRUÁR 11., SZERDA A Bakóházak tervszerűbb fenntartásáról és felújításáról A megyei tanács végrehaitó bizottságának ülése Kádár János látogatása a budapesti pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában — kedden a budapesti pártbizottság székházába látogatott, ahol találkozott a végrehajtó bizottság tagjaival Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára tájékoztatást adott a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a főváros politikai és gazdasági helyzetéről, valamint fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Kádár János a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt a budapesti kommunisták munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a fővárosi pártszervezetek helytállásának, példamutatásának nagy jelentősége van országos feladataink megoldásának szempontjából is. A találkozó végén a Központi Bizottság első titkára további sikereket kívánt a budapesti dolgozóknak, a főváros kommunistáinak, és a budapesti pártbizottság vezetőinek. A lakóházak fenntartásáról, korszerűsítéséről tanácskozott tegnap Salgótarjánban a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A megye lakásállományának tervszerű felújítását, korszerűsítését tulajdonképpen két fontos tényező is indokolja. Ezek közül az egyik, hogy a hatodik ötéves tervben várhatóan kevesebb új lakás épül, mint a korábbi tervidőszakban. Ugyanakkor a megyében levő lakóépületek jelentős hányada — a tanácsi bérlakások csaknem egyharmada, a családi házak több mint fele — félszáznál több esztendős. Az előzetes felmérések szerint a tervidőszakban csaknem 2350 lakás felújítása és több mint 800 lakás korszerűsítése vár az építőipari szövetkezetekre, az építővállalatokra. A munkálatok értéke meghaladja az 1 milliárd 200 millió forintot. A lakóházak fiatalítása, az otthonok korszerűsítése, komfortfokozatának növelése az eddiginél tervszerűbb és jobb minőségű munkát kíván az építőktől. A javítási-építési munkálatok zömét — több mint 400 milliós értékben — a tanácsi bérlakások adják. Az ingatlankezelő vállalatok, valamint a város- és költséggazdálkodási vállalatok, eszközeik folyamatos fejlesztése mellett sem tudnak eleget tenni az igényeknek. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága szükségesnek tartja, hogy a korszerűbb nagyüzemi technikával és hozzáértő munkaerővel rendelkező építőipari vállalatok fokozatosan vállaljanak részt a felújítási, korszerűsítési munkából. Többek között meg kell teremteni az anyagi és technikai feltételét annak, hogy a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat mintegy 95 millió forint értékű munkát végezzen el a tervidőszak alatt. A végrehajtó bizottság állást foglalt abban is, hogy a lakásfelújítási munkálatok feltételeit javítandó, legalább negyvenhel növelni szükséges az úgynevezett átmeneti lakások számát. A testület felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervszerű, a folyamatos fenntartási munkálatok megóvhatják a lakóházak állagát, mérsékelhetik az esztendőről esztendőre jelentkező felújítási igényeket, s e munkálatok elvégzéséhez szükséges milliókat. Az elmúlt évek tapasztalatai nemcsak bizonyítják ezt, hanem indokolják is a javítást, fenntartást végző szolgáltatóhálózat fejlesztését, munkájának jobbítását. Minden bizonnyal javítja majd a munkát a Salgótarjánban megalakuló lakáskarbantartó és faipari szövetkezet, amely már meglevő két vállalkozás — a Pásztói Építőipari Szolgáltató Szövetkezet és a Ka- rancskeszi Építőipari Szövetkezet — szakipari részlegeit fogja össze. A vitában Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke és dr. Várvölgyi Sándor, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium osztály- vezetője mondott véleményt. Az elhangzottakat Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke foglalta össze. A tervezés legyében Kém tanácsi szervek vezetőinek tanácskozása Tavaly novemberben adták át a 17 millió forintos kBltséggél megépített új, 100 tonna/óra kapacitású meszes vízlágyító egységet a Gagarin Hőerőmű Vállalat salgótarjáni fűtőerőművében. Az új létesítmény kivitelezési munkálatait a budapesti Április 4. Gépgyár és az AGROFIL végezte. A képen Berki István analitikus az új egység egyik szivaty- tyúját helyezi üzembe. A \fl. ötéves terv terület- fejlesztésének kibontakozó feladatairól kaptak tájékoztatást tegnap Salgótarjánban a megye társadalmi és tömegszervezeti vezetői, a nagyüzemek képviselői. Az eseményen jelen volt és felszólalt Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke elöljáróban a január elsején elkezdődött tervciklus főbb gazdaságpolitikai tennivalóiról szólt. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a vállalatok önállósága tovább növekszik, s legfontosabb feladatuk a termelés és a jövedelmező gazdálkodás egyidejű emelése. Ezt követően röviden beszélt az elmúlt ötödik ötéves terv teljesítésének tapasztalatairól. Kiemelte, hogy az eltelt tervciklusok közül terv- szerűségében e legutóbbi volt a legjobb, a nógrádi települések számtalan létesítménynyel gazdagodtak; néhány területen a tanács a lehetőségeit túlszárnyalta, mint például az általános iskolai tantermek létesítése, hiszen az előirányzott 93 helyett több mint száz valósult meg. Az elkövetkező évek feladatairól elmondotta, hogy a tervezés már három esztendeje elkezdődött. Kiemelt helyet foglal el az elképzelések között a lakásépítés, az idős- korúakról való gondoskodás, az egészségügy fejlesztése, az ivóvízellátás területén mutatkozó gondok enyhítése. Az oktatás feltételeinek jobbítása miatt kerül napirendre a régi iskolák korszerűsítése, a körzetesítés. Hangsúlyozta a szolgáltatások szervezettségének javítását, a környezet fokozottabb védelmét, a munkaerőgazdálkodással és az ötnapos munkahét bevezetésével őszBeruházások bányák fejlesztésére Megerősített létszámmal és gyorsított ütemben dolgoznak a márkushegyi és a nagyegyházi új bányák építésén, hogy a tervezettnél korábban kezdhessék meg a termelést. A munkák jelenlegi állása szerint a bányászok teljesítik ígéretüket, s mindkét üzemben egy évvel az eredeti határidő előtt — Márkushegyen áprilisban, Nagyegyházán júliusban — kezdik meg az első frontfejtés művelését. Az év végéig már 620 000 tonna szén kerül felszínre a két új aknából. Dolgoznak a tatabányai bányászok az eocénprogram harmadik új bányájának, a mányinak az építésén is. Ott egyszerre két lejtős aknával hatolnak a mélybe. Várhatóan az év végére elérik az aknákkal a legfelső széntelepeket, s ezután már több munkahelyet alakíthatnak ki, tovább gyorsíthatják a bánya építését. Az új eocénbányák építésén kívül az ország más szénmedencéiben is jelentős beruházási program teljesítésére készültek fel. A Mecseki Szénbányáknál például több éves rekonstrukciós munka kezdődik azzal a cellái, hogy 1990-ig megduplázhassák a kokszolható szén termelését. Balinkán folytatják, Dudaron pedig megkezdik a bánya átfogó rekonstrukcióját, a du- dari bányaüzem kapacitását a hatodik ötéves terv során 10 százalékkal növelik. Az év során az ország több bányájában új szénmezőket kapcsolnak be a termelésbe. Ilyen szén vagyon pótló, beruházásokra 600 millió forintot költenek az idén. Többek között korszerűsítik a szállítási rendszereket, javítják a föld alatti térségek szellőzte- . tését. A fizikai munkát köny- nyítő, a biztonságot növelő új gépek vásárlására egymillióról forintot szánnak. Egészségügyi és szociális beruházásokra ugyancsak több száz millió forintot fordítanak n szénmedencék üzemeiben. szefüggő teendőket. Felhívta a figyelmet rá, hogy a helyi tanácsok az elkövetkező időszakban is számolnak a társadalmi és tömegszervezetekkel, a nem tanácsi szervekkel való együttműködéssel a településfejlesztési célkitűzések megvalósítása során. Ozsvárt József felszólalásában rámutatott, hogy a megye ipari, mezőgazdasági üzemeinek a gazdálkodás nehezebbé vált feltételei között is vannak feladataik a termelés mellett az infrastruktúra fejlesztésében, az elért életszínvonal megőrzése, javítása érdekében. Kiemelte azonban, hogy a fontos társadalompolitikai feladatok valóra váltásának alapja a jobb, fegyelmezettebb munka a gyárakban, üzemekben. Arról is szólt, hogy a nógrádi településeken élők ellátásáért az eddigieknél nagyobb megyei felelősséget kell .vállalni, kezdve az ügyintézéstől a zöldségellátásig. Az üzemek, szövetkezetek, tanácsok együttműködésének széles tartalékaira hívta fel a figyelmet. Javult a hűl- és belső egyensúlyi helyzetünk Veress Péter sajtótáiékoztatóia az ország külgazdasági kapcsolatairól Az elmúlt évben mind külső, mind belső egyensúlyi helyzetünk javult, sikerült fenntartani az életszínvonal korábbi szintjét, a lakosság ellátása kiegyensúlyozottabbá vált — mondotta kedden a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Az eredményeket a fokozatosan rosszabbodó külpiaci körülmények között értük el. Az elmúlt év első negyedét még a viszonylag kedvező világpiaci irányzatok jellemezték, a második negyedévtől kezdődően azonban számos fontos exporttermékünk ára csökkent, a piaci viszonyok jelentősen Lázár György ma Bulgáriába utazik Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa elma nőkének meghívására hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. (MTI) Hagy ar és szovjet munkások baráti találkozója Kedden baráti találkozót rendeztek a Szovjet Kultúra és Tudomány házában. A meghitt hangulatú összejövetelen ' részt vett az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyben élenjáró szovjet munkások - a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására — hazánkban tartózkodó küldöttsége és ott voltak a szovjet üzemek magyarországi testvérvállalatainak képviselői. A baráti találkozón jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és Iván Szalimon a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. romlottak. Ilyen körülmények között különösen jelentősek a szocialista országokkal kialakult stabil kapcsolataink. Exporttermékeinknek csaknem 60 százalékát ezekbe az országokba szállítottuk, és az importáruknak több mint a fele is innen származott. A fejlett tőkésországokba teljes exportunknak mintegy egyharmada jutott el, az onnan érkező termékek pedig behozatalunknak körülbelül 40 százalékát alkotják. A fejlődő országokba exportcikkeinknek csaknem tíz százalékát szállítottuk, importunk mértéke azonban nem érte el ezt a hányadot. Ami az összegszerűségeket illeti: tavaly 4380 millió ru- ‘ beiért és 4968 millió dollárért exportáltunk, ami 7,7, illetve 16 százalékkal haladja meg az 1979. évit, az import értéke 4931 millió rubel és 5067 millió dollár volt, 14,6, illetve 8,9 százalékkal több mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel és a behozatal a tervezett szint körül alakult. Legerőteljesebben a Szovjetunióval növekedett kereskedelmi forgalmunk. A nem rubelelszámolású forgalomban egyenlegünk a tervezettnél kedvezőbb volt. A fejlett tőkésországokba irányuló exportunkban növekedett Ausztria, Franciaország, Svájc, Finnország és csökkent Nagy- Britannia súlya. Importunkban nagyobb szerepet kapott az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Ausztria. Az átlagosnál kisebb mértékben növekedett behozatalunk az NSZK-ból. A hatodik ötéves tervidőszakban az áruforgalom 25— 30 százalékos bővítésével számolunk, ezen belül a kivitelnek a behozatalnál lényegesen gyorsabban kell növekednie. A nemzetközi gazdasági kapcsolatainknak továbbra is meghatározó tényezője a Szovjetunióval és a KGST többi tagországával folytatott gazdasági együttműködés. A két- és sokoldalú kapcsolatok ki- szélesítésére, különösen a kooperációs kapcsolatok bővítésére törekszünk. A kölcsönös előnyök alapján fejleszteni kívánjuk kereskedelmi kapcsolatainkat a fejlett tőkésországokkal is. Fontos törekvésünk a gazdaságos export erőteljes növelése, amihez elengedhetetlen az áru- szerkezet korszerűsítése, a termékek minőségének javítása, a piaci munka tökéletesítése. Tovább akarjuk fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is, jobban kihasználva a termelési és a fejlesztési együttműködésben rejlő lehetőségeket. Mindez már az idei feladatokat is meghatározza. Az 1981-es esztendőben alapvető cél, hogy tovább javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Célunk, hogy a rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubelelszámolású mérleg pedig egyensúlyban legyen. Ennek megfelelően 1981-re a kivitel 9—10 százalékos növelését tervezik, miközben a behozatal kismértékben emelkedhet. A fejlett tőkésországokban a szakértők 1981-re minimális gazdasági növekedéssel számolnak, a piacért tehát nagy lesz a verseny, s vállalataink csak akkor tudnak helytállni, ha műszakilag korszerű, jó minőségű termékét tudnak felkínálni előnyök szállítási fel(Folytaíás a 2. oldalonj
