Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

A LEMP KB üléséről Mozgósítani a gazdaság erejét, legyőzni a káoszt Döntés személyi ügyekben Kelemen István; az MTI tu- teljes ülése határozatot ho- ez lehetséges, mielőbb életbe dósitója jelenti: zott arról, hogy megfosztja kell léptetni. Varsóban hétfőn a késő es- központi bizottsági tagságától A tömegtájékoztatási esz' ti órákban fejezte be munká- Zdzislaw Legomskit, Franci- közöktől a párt azt várja, ját, a Lengyel Egyesült Mun- szék Kaimot, Henryk Recho- hogy élvezzék a társadalom wiczot és Andrzej Borkows- bizalmát, egyidejűleg meg­kit. A testület elfogadta kívánja tőlük, hogy jól fe­Zdzislaw Grudzien, Zofia jezzék ki a társadalom kü­Grzebisz-Nowicka, - Jadwiga lönböző rétegeinek kívánsá­Lokkaj és Jerzy Zasada KB- gait. Ugyanakkor tanúsítsa­nak nagy felelősségérzetet, támogassák a párt és az ál- . . , , , , lám által a szocialista sta­A tanácskozás eredményeit bilizálásra tett erőfeszítése- Stamslaw Kama összegezte. ket, s ne adjanak helyet széf A Központi Bizottság tudó- sőséges nézeteknek, irreális másul vette, hogy Józef kívánalmaknak. Pinkowski, a Politikai Bi- Kania szólt az SZKP kö' zottság tagja lemond minisz- zelgő XXVI. kongresszusáról, terelnöki tisztéről. A Közpon- amelyből a LEMP is le fog- ti Bizottság úgy határozott, ja vonni a következtetéseket, zottság határozatot hozott az hogy a szejm legközelebbi Emlékeztetett arra, hogy mi­első napirendi pont témaköré- plenáris ülésén Wojciech Ja- lyen jelentős segítséget kap ben. ruzelsfeit, a Politikai Bízott- Lengyelország a szocialista A Politikai Bizottság ja- ság tagját, hadseregtábornokot országoktól, főként a Szov. vaslata alapján a LEMP KB javasolja kormányfőnek. káspárt Központi Bizottságá­nak nyolcadik teljes ülése. A tanácskozáson két napirendi pont szerepelt: a Politikai Bizottság referátuma „A párt feladatairól a szakszervezetek tagságáról való lemondási ké- tevékenységének és szociális- relmét. ta jellegének formálásában”, illetve tájékoztató a Politikai Bizottság munkájáról. A ta­nácskozáson Stanislaw Kania, a Központi Bizottság első tit­kára elnökölt, s a beszámolók megvitatásában 25-en szólal­tak fel. A vita után a Központi Bi­Kon ia zarszava Lengyelország helyzetének ségét, a lengyel nép forra­stabilizálására, a normális dalmi vívmányait Minden­munka helyreállítására szólí- kinek tudnia kell: úgy vé­tott fel Stanislaw Kania, a delmezzuk a szocializmust, Lengyel Egyesült Munkás- ahogyan Lengyelország fug­párt Központi Bizottságának getlenseget . első titkára. Kania rámutatott: erősöd­A Központi Bizottság hét- nie, szélesednie kell a józan főn késő este véget ért plena- ész frontjának, s fokozott fe- gyengüljön a párt pozíciója ris ülésén mondott zárszava- lelősségérzetre van szükség és szerepe az államban és a ban emlékeztette a munká- minden, az ország sorsát be- társadalomban. Mozgósítani sokat arra, hogy ők az or- folyásoló kérdésben. jetuniótól, majd arra figyel­meztetett: „barátaink nem fognak továbbra is megérte­ni bennünket, ha káoszba merülünk”. Ezután a Központi Bizott­ság ' nevében valamennyi párttaghoz fordulva kijelen­tette: a párt és az állam ne­héz időket él át. „A hata­lomért folyik a harc". Kü­lönféle próbálkozások irá­nyulnak arra, hogy meg ke­szág vezető ereje, az ő zükben van a nemzeti va- .. gyón jelentős része, meg YiV* kell akadályozniok az anar­chiát, mindent meg kell ten- niök, hogy visszatérjen a munka normális ritmusa. A kell a gazdaság minden ere­jét, le kell győzni a káoszt, biztosítani kell az új szak- szervezetek szocialista jelle­gét, el kell szigetelni a szocia­lizmus politikai ellenfeleit, le kell zárni az utat minden­fajta ellenforradalmi tenden­párt a szocialista meg- következetes, átgon­dolt irányvonalát követi. Eközben sok sürgető feladat vár rá és az államra. „Meg kell győznünk az embereket, parasztsághoz fordulva han- «ílú cla> Próbálkozás előtt, goztatta: a lengyel falunak a Jgjg“* • ^SlekeiS ”A harc időszakát éljük, a néphatalommal való széles a mee^ulári Pótnak össze kell gyűjtenie körű együttműködés szinte- veszély-ztetiK, a megújulási mjnden erej^t a nyugalom révé kell válnia. „Lépjünk kéU tJSaS^Aaí megteremtése érdekében, fel együttesen a paraszti on- kaü "z a Minden párttagnak ehhez a kormányzati szervezetek szét- p®1’í*?fy ® eg££t<0 rendkívüli helyzethez kell zilálására irányuló törekvések társad^mf gfzdLdgf és *Sazítairia tevékenységét” -­ellen” — mondotta, majd az ka1>Jáf mondotta Kania, majd rá­értelmiséget is arra szólítot- mutatott: nem szabad en­ScÄ, mí kdfUm JJE& tetni egyes megnyilvánulások w,,, „* szocialistaellenes forrásait. alkotóképességét latba vet­ve, működjék együtt a ne­héz helyzet megoldásában, a társadalmi élet, a gazdálko­dás jobb megszervezésében. A fiatalokat emlékeztette ar­ra, hogy az anarchia zsákut­nem, hogy a párt „cselek­vésre képtelen vitaklubbá A LEMP KB első titkára alakuljon”. Minden párttag és ezután a párt és az állam pártszervezet érezze át a fe- iránti teljes bizalom vissza- lelősséget azon a területen, szerzéséről beszélt, aminek ahol tevékenykedik. A párt- cába vezet, és arra kérte őket, érdekében határozottabban tagok lépjenek fel „a pusztí- hogy legyenek társak a párt kell törekedni a társadalom tó sztrájkok ellen, amelyek harcában, tevékenységében, ilyen értelmű aktivitásának az egész társadalom, a mun- A fegyveres erők tagjaitól, a fokozására. Meg kell gyorsí- kásosztály érdekeit veszélyez- rendfenntartó erőktől azt tani a gazdasági reform elő- tetik”. várja a párt, hogy „hűen készítését és azokat a reform- „Nem lehet a párt tagja az, őrizzék az ország független- intézkedéseket, amelyeknél aki politikai jellegű sztrájk­___________________________________________■ ban vesz részt” — jelentette ki a LEMP KB első titkára. A párttagok feladata az, hogy munkahelyükön tuda­tosítsák az emberek között, milyen nehéz a helyzet, kö­vessenek el mindent a józan gondolkodás térhódítása ér­dekében. Ebben a munká­ban a Központi Bizottság minden párttagra és párt­szervezetre számít: „együtt felelünk a helyzet alakulásá­ért”. , A kilencedik kongresszus előkészületeit meg kell gyor­sítani, gondoskodni kell ar­ról, hogy a fontos tanácsko­zás érdemi, átfogó progra­mot adjon — fejezte be Sta­nislaw Kania. Szadaf Luxemburgban Lassan két éve, hogy hosszú vajúdás után tető alá hoz­ták az egyiptomi—izraeli különbékét, az azóta Camp Da- vid-i megállapodásként emlegetett egyezséget. Szadat egyiptomi elnök felhasználja az alkalmat, hogy az évfor­duló küszöbén ismét ráirányítsa a figyelmet a különalkura. Annál is inkább, mert Camp David tulajdonképpen három politikusra épült: az azóta távozott Carterre, az alighanem végzetesen megingott Beginre és az arab világban szinte teljesen elszigetelődött Szadatra. Az elmúlt két évben az is nyilvánvalóvá vált, amit a szocialista országok annak idején Camp Daviddel összefüggésben a többi között ki­fogásoltak: a megállapodás a közel-keleti rendezés leg­alapvetőbb kérdésében, a palesztinok sorsában semmiféle megnyugtató megoldást nem hozott. Szadat most Luxemburgban az Európa Parlament fóru­mán, majd szerdától Franciaországban igyekszik megma­gyarázni a megmagyarázhatatlant, vagyis tisztázni a maga szerepét és kioktatni partnereit, hogy miként közelítsék meg a közel-keleti rendezést. Az egyiptomi elnök legfőbb célja az, hogy lebeszélje a „tízeket” valamiféle Camp Da­viddel ellentétes kezdeményezésről. Tavaly a közös piaci vezetők kétszer is kifejtették álláspontjukat, kiállva a pa­lesztinok önrendelkezési joga mellett, s azt javasolták, hogy a rendezésről folytatott tárgyalásokon kapjon helyet a Pa­lesztin Felszabadítási Szervezet. Szadat számára ez elfo­gadhatatlan. ö ugyanis — a Tel Aviv-i véleményhez kö­zelítve — úgy véli, hogy elegendő, ha a tárgyalásokon a palesztinokat az Izrael által megszállt területen élő arabok képviselik. Ami pedig Jordánia bevonását illeti, Szadat sa­ját presztízsét félti Husszein királytól. Nyugat-Európa most súlyos dilemma elé került. Vagy ;,szót fogad” • Szadatnak és módosítja elképzelését a közel- keleti kezdeményezéssel kapcsolatban, vagy kitart állás­pontja mellett, s szembekerül a különalku három aláíró­jával: az USA-val, Izraellel és Egyiptommal. Az első meg­oldást választva, az arab világot haragítják magukra, ami esetleg az olajszállítások mérséklését vonhatja maga után. A másik megoldás miatt viszont Washingtonban neheztel­nének. Annál is nehezebb a döntés, miután Reagan kormányza­ta sem alakította még ki közel-keleti irányvonalát. Előfor­dulhat, hogy az új amerikai adminisztráció megvárja az iz­raeli választások eredményeit, s csak utána dönti el, mi legyen a Camp David-i szerződés további sorsa. Gyapay Dénes Áz SZKP XXVI. kongresszusa (II.) Az extenzív fejlesztés m múlté Amint közzétették az új ötéves terv irányel­veit, a nyugati sajtóban vita kezdődött, Néme­lyek azt állították, hogy az új terv „lelassulást” jelent. Előkerültek az utóbbi időben hangoz­tatott vélemények ar­ról, hogy a Szovjet­unió „energiagondok­kal küzd” és nem tud megbirkózni a gyors, a korszerű fejlesztés feladaté- tárni, kitermelni az új olaj- val. Mások, köztük vezető mezőket. Arról is gondoskod- nyugati közgazdászok vitába ni kell, hogy a kőolajat le­szálltak ezzel: elismerték, hetőleg a legolcsóbban dol- hogy az új terv grandiózus és gozzák fel. A szibériai lelő­reális. Az új tervjavaslat, bár alapelveiben azonos a korába megoldás hasznosabb, amel­lett döntenek: az ország euró­pai területein például inkább atomerőműveket építenek. ÁTGONDOLT ÜTEMBEN A tervkészítésnél számol­tak a szovjet ipar évek óta visszatérő gondjaival. Ilyen probléma a kohászat bizo­nyos fokú elmaradása az igé­nyek mögött. Ezt még sú­lyosbítja, hogy a gépipar faj­lagos fémfelhasználása ma­gasabb, mint amit a korsze­rű gépgyártásban normális­nak lehet tekinteni. A két feladatot egyszerre és egy­mással összhangban kell megoldani. A korszerűbb gaz­dálkodás alapvető követel­helyek — a nehéz természeti körülmények miatt — sokba ACÉL: A JÖLÉT NÖVELÉSE kerülnek. A költséget nem akarják azzal tetézni, hogy újabb vezetékeken nagy tá­volságra szivattyúzzák az meny, amelyet az elmúlt idő­biákkal, bizonyos vonásaiban olajat. Inkább a helyszínen szakban — a szovjet gazda­eltér azoktól. A terv kidől- építenek finomítókat, feldől- ság sajátos körülményeinek gozásánál két fő szempontból gozókat, s az értékesebb tér- megfelelően — mindinkább indult ki az SZKP Közpon- méket juttatják tovább. Ar- érvényre juttattak. A kong­ra sem akarják elpazarolni a resszuson minden bizonnyal drága kőolajat, hogy viszony- tovább fejlesztik a hatékony­lag alacsony hatásfokkal erő- ság növelésére, a termelés műveket fűtsenek vele. Erre intenzitására irányuló intéz­a célra az új lelőhelyek ol- kedések sorát: a pártkong­ti Bizottsága. Az első alap­vető: a jólét növelése. A má­sodik: a gazdasági stratégiát intenzív eszközökkel kell vég­hezvinni, hiszen az extenzív fejlesztés lehetőségei a Szov­jetunióban is megszűnnek. Ez korántsem jelenti, hogy az ország energia- vagy nyersanyaggondokkal küzd. Igaz, a Szovjetunió európai kerületén kimerülőben van sok régi forrás, de Szibériá­ban szinte korlátlanul állnak rendelkezésre az új lelőhe­lyek. A gondot az jelenti, hogy miként lehet az új le­lőhelyeket gazdaságosan be­kapcsolni az ország gazdasá­gának vérkeringésébe? Ho­gyan lehet az adott anyagi eszközöket, a véges számú munkaerőt a fejlesztésre maximálisan hasznosítani ? Az új terv tehát bonyolul­tabb a korábbiaknál. Komp­likáltabb az iparfejlesztés programja, átgondoltabban kell gazdálkodni az erőkkel, az eszközökkel. Ügy tűnik, hogy a tervezők megoldották ezt a feladatot. VÁLTOZÓ ip árstruktúra Az ipar átlagos fejlődési üteménél gyorsabb tempóban bővítik a közszükségleti cik­keket gyártó iparágakat — a korszerűség, a minőség és a választék jegyében. Ez lo­gikus és szükségszerű folya­mat. A családok jövedelmé­nek növekedése mind na­gyobb fizetőképes keresletet jelent, a keresletet pedig ki kell elégíteni. Magától értetődő, hogy az iparfejlesztés fő faladatai gyökeresen módosulnak. Kel­lően magas szinten marad, tehát nagy ütemben fejlődik tovább a szovjet nehézipar, az alapanyag-termelés, a ter­melőeszközök előállítása. De itt az eddiginél sokkal job­ban, mélyrehatóbban akar­ják felhasználni a tudomány, a technika eredményeit, a korszerű gazdálkodás lehető- kapacitású ségeit. Nem elég például föl- szerkesztenek. Korszerű őragyár Moszkvában csó, külszíni fejtéssel kitér- resszus útmutatása alapján melhető szenét kell felhasz- az elkövetkező években a nálni. De hogyan juttassák el szovjet népgazdaság így fej- az áramot legolcsóbban a lődhet tovább egyenletes, át­nagy távolságban levő fo- gondolt ütemben, gyasztókhoz? Itt a tudomány Kis Csaba segít. Az eddiginél nagyobb távvezetékeket (Következik: III. A fogyasztók És ha más asztala). El nem kötelezettek tanácskozása Űj-Delhiben kedden foly­tatták értekezletüket az el nem kötelezett országok kül­ügyminiszterei. A négy napra tervezett konferencia második napján ismét a szónokok egész sora állt ki a mozgalom elveiért, az el nem kötelezettek szo­lidaritása mellett. A bangla­desi külügyminiszter, Mu­hammad Samszul Hak, ugyan­azokkal a szavakkal, mint már többen előtte, „mélysé­gesen nyugtalanítónak” nevez­te Irak és Irán háborúját, a két népre mért kimondhatat­lan szenvedéseket, a földjükön végzett rombolást. Akcióegy­séget kért a felek jobb belá­tásra térítéséhez, mert — mint mondotta — testvéror­szágok háborújában nem le­hetséges győzelem. A konferencia elé — amely a plenáris üléseken kívül há­rom párhuzamosan működő munkabizottságban a záróköz­lemény tervezetének még min­dig vitás pontjait egyezteti — kedden két kiemelkedő mun­kaokmány került. Az egyik azt ajánlja az értekezletnek, hogy nyilvánítsa szeptember elsejét az el nem kötelezett­ség világnapjává. A másik tervezet felszólítást Intéz a világ kormányaihoz, népeihez és vezetőihez a háborúk el­kerülésére, a béke és a biz­tonság megszilárdítására. (MTIj Javult egyensúlyi helyzetünk (Folytatás az 1. oldalról). tételekkel. Az export gazda­ságosságát is csak így lehetsé­ges növelni. A miniszter az egyik legsür­getőbb feladatként az export- termékek összetételének kor­szerűsítését említette. Nem rubelelszámolású exportunk­ban változatlanul a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­mékek tartják szilárdan első helyet, ezt követik mechanikai cikkek exportjá­nak fokozása. Nagyon sok mú­lik tehát a gépipari üzemek vállalkozó-újító törekvéseitől. Annál is inkább, mert a VI. ötéves terv külkereskedelmi előirányzatait csak akkor tudják teljesíteni, ha a gép­ipar nem rubelelszámolású ex­portja az átlagosnál sokkal gyorsabban növekszik. Továb­bi fontos feladat sok területen az az úgynevezett kitermelési az mutatók javítása, vagyis gaz­anyagok. míg a gépipari tér- daságosan exportálni csak mékek részaránya a tőkésex-^ akkor lehet, ha egy-egy ter- portban egyetlen esztendőben méket minél kisebb önkölt­sem lépte túl a 13 százalékot, sőt tavaly 12 százalék alá csökkent. Pedig a gazdaságos export­nak fontos feltétele a kevés anyagot és sok szellemi érté­ket tartalmazó gépek, finom­séggel állítanak elő vállalata­ink. Az utóbbi időben több te­rületen javulás tapasztalható, de ez még messze nem mond­ható el a vállalatok összessé­géről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents