Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
Uj-Delhiben Honecker Megnyílt az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete Patak Károly, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: — Hétfőn megnyílt Üj-Del- hiben az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. Magyar idő szerint a kora reggeli órákban, a Vigyan Bhavanban kilencvenhárom ország és két felszabadítáis szervezet, rajtuk kívül pedig még sok más állam képviselői, vagy megfigyelői először Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter üdvözlő szavait hallgatták meg: a havannai csúcsértekezlet házigazdája lépett a mikrofonhoz. Ezután kezdődött meg a négynapos érdemi vita. Az India javasolta napirendtervezetről előzőleg egy politikai és egy gazdasági bizottságnak nevezett testület egyezkedett. Az ASEAN-országok célja Vietnam megbélyegzése azért, mert segítséget nyújt Kambodzsának, s ugyanakkor töröltetni akarják az indiai-óceáni Diego Garcia amerikai támaszpont veszélyére figyelmeztető szövegrészeket. Irán és ’ Pakisztán azt sürgette, hogy a konferencia Afganisztán ürügyén ítélje el a szovjet magatartást és egyben Irán az afganisztáni küldöttség kirekesztése mellett is szót emelt. Indira Gandhi beszéde Indira Gandhi hétfőn felszólította az el nem kötelezett országok Üj-Delhiben ülésező képviselőit arra, hogy a mozgalom régi elvei és célkitűzései alapján fokozzák erőfeszítéseiket egységük szilárdítására. Szavai a mozgalom születésének huszadik évfordulójával egybeeső négynapos külügyminiszteri konferencia ünnepélyes megnyitóján, a Vigyan Bhavan, „a kultúra palotája” dísztermében hangzottak el . háromezer főnyi hallgatóság előtt. Ghandhi asszony sürgette a résztvevőket, hogy egyöntetűen fellépve, harcoljanak a gyarmatosítás és fajüldözés megmaradt bástyái ellen, Namíbia, Dél-Afrika és Palesztina szabadságért küzdő népei védelmében, egyben pedig saját érdekeikért. Beszédének Alaphangját mégis a mozgalom egységének fennmaradásáért érzett aggodalom adta meg. „Megosztva sebezhetők vagyunk, egységesen fennmaradhatunk és fenn is tudunk maradni” — hirdette. Ezután azokhoz a tagállamokhoz, közöttük Szingapúrhoz és Pakisztánhoz fordult, amelyek a többség akaratával ellentétes határozati javaslatokat erőltetnek: „Nem azért vagyunk itt, hogy a szavakkal zsonglőrködjünk, hanem azért, hogy módot találjunk az el nem kötelezett mozgalom tekintélyének és hatékonyságának megszilárdítására”. Célzott arra, hogy a nyugati propaganda a vitás kérdéseket lovagolja meg és valósággal sugallja ezeket a delhi tanácskozás küszöbén. Javasolta: forduljon a konferencia felhívással a nagyhatalmakhoz abból a célból, hogy csökkentsék jelenlétüket az Indiai-óceánon és Afrikában, s hogy törekedjenek a békét és megértést szolgáló párbeszédre. Kitért Gandhi asszony — a feleket meg nem nevezve, s egyiket sem okolva a történtekért — az iraki—iráni háborúra is, amely —, mint mondotta — kedvezőtlen hatást gyakorol nem csak a két népre, de az egész el nem kötelezett mozgalomra is. Gandhi asszony Isidoro Malmierca kubai külügyminisztert, a másfél évvel «z- előtt rendezett havannai csúcstalálkozó házigazdáját követte a szónoki emelvényen. Malmierca hitet tett a mozgalom belső összetartása, a külföldi beavatkozás kivédése, az el nem kötelezett országok gazdasági érdekeinek megvédése mellett és leszögezte, hogy a kubai küldöttség minden erejével az értekezlet sikerén fáradozik majd. Malmierca később átadta helyet az elnöki székben Naraszimha Rao indiai külügyminiszternek. Rao után egy-egy küldött földrésze nevében kapott szót, majd megválasztották a konferencia tisztségviselőit. A nyilvános megnyitón a diplomaták és újságírók részére fenntartott karzaton helyet foglalt a törvényes kambodzsai kormány Üj-Delhi- ben néhány napja működő nagykövete, D'ith Munty. Meghívása ellen Szingapúr és Malaysia hiába tiltakozott. Kambodzsa —, amint ezt a résztvevők többségének határozata alapján a havannai csúcskonferencia elhatározta — egyelőre nem foglalja el az el nem kötelezettek mozgalmában neki járó helyet. fogadta Böllinget Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Erich Honecker, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke héffőn fogadta Klaus Böllinget, a Német Szövetségi Köztársaság állandó NDK-beli képviseletének új vezetőjét, aki átadta megbízólevelét. Az NDK államfője csaknem egyórás megbeszélést folytatott az NSZK- beli diplomata-politikussal. Bölling hétfőn találkozott Oskar Fischer NDK külügyminiszterrel is. Klaus Bölling berlini hivatalba lépése kapcsán az NDK és NSZK részről egyaránt hangoztatták a két német állam közötti kapcsolatok, s azok további normalizálása jelentőségét, nem utolsósorban az európai béke és biztonság szempontjából. Érich Hone- cker a múlt hét végén hangoztatta, hogy az NDK — csakúgy, mint eddig tette — a jövőben is abból indul ki, hogy a két német állam kapcsolatai nemcsak az NSZK és az NDK polgárai, hanem az európai béke és enyhülés szempontjából is jelentősek. Az NDK államfő kijelentette, megvan a lehetőség az NDK—NSZK kapcsolatok továbbfejlesztésére, de „itt az ideje annak, hogy az NSZK-ban végérvényesen két egymástól független, szuverén német állam elismeréséből induljanak ki”. A nyugatnémet álláspontot Bölling úgy fogalmazta meg, hogy az 1972-ben megkötött alapszerződés „jó iránytű a kétoldalú kapcsolatokhoz”. A következő időszakra ,.a meglevő szerződéseken alapuló kis lépések” lehetőségét emlegette az NDK—NSZK viszony további alakításában. Ipari tanácskozás r (Folytatás az 1. oldalról). remtése és a kezdeményező,' alkotó részvétel a közgazda- sági szabályozók kidolgozásában, Méhes Lajos szólt arról Is, hogy a feladatok megoldásának alapfeltétele a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek összehangolt munkája. Ma még gyakran a nagyüzem politikai jelentőségét elszakítva nézik annak jövedelmezőségétől, a munka hatékonyságától, a keresetek alakulásától. A nagyüzemek, a nagyüzemi munkásság szerepe továbbra is meghatározó a szocialista társadalom erejében és szilárdságában — szögezte le a miniszter. Fontos feladat a nagyüzemeket valóban olyanokká tenni, hogy ott legyen a legmagasabb a munka hatékonysága, szervezettsége és ez vezessen a bérek növeléséhez is. Az összehangolt munka fontos a hosszú távú külgazdasági politikához igazodó termékszerkezet alakításában is. A műszaki haladás, a piac igényei állandó folyamatként napirenden tartják ezt a kérdést, de nálunk az előrehaladás mégis lassú. Bennünket kényelmessé tett az a felfogás, hogy a szocializmusban nem lehet tönkremenni. Csakhogy ez nagyon sokba kerül nekünk. A tőkésvilágban, ha veszteséges a termelés, átállnak más áruk gyártására, vagy elbocsátják a dolgozókat, s ezzel teremtenek pénzügyi egyensúlyt. Nálunk ezek az üzemek dotáció után járnak, takargatják a ráfizetéses gyártást. Ezt az utat nem szabad folytatni. A dolgozókat más munkára kell felkészíteni és átirányítani. A tőkésvilágtól való különbség ne a gyors alkalmazkodás elodázásában, hanem az emberekről történő gondoskodásban legyen. A beszámoló további részében a miniszter összegezte a múlt évi terv tapasztalatait. Megállapította, hogy a vállalatok nem növelték kellő mértékben a korszerű, versenyképes árualapot, s elsősorban a gépipar exportja a tervezettnél lényegesen kisebb volt. Nem megfelelő a szerződéses fegyelem, ütem- telen a készáru-kibocsátás, s a belföldi értékesítésnél is, bár általában kielégítették az igényeket, több fogyasztási cikkből időszaki hiányok mutatkoztak. Mindennek az egyik oka a még mindig nem elég rugalmas létszámgazdálkodás, vagyis míg egyes helyeken a termeléshez mérten nagy a létszám, máshol létszámhiány miatt nem tudják kihasználni a nagy értékű gépeket. A termelési szerkezet átalakításában is igen nagy az egyes ágazatok, vállalatok közötti különbség. Igaz, sok gazdaságtalan termék gyártását abbahagyták a gyárak, s szinte mindenki fel tud mutatni új, korszerű terméket is, mégis azt kell mondanunk, hogy a gazdaságosabb struktúra kialakítása Tanúi vagyunk annak, hogy az el nem kötelezett országokra, sőt magára az el nem kötelezettek mozgalmára többféle nyomás nehezedik, amely elősegíti, hogy mozgalmunkban ellentmondások keletkezzenek és az egységünket fe- 'nyegeci — írta P. W. Naraszimha Rao, indiai külügyminiszter az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek küldött meghívó levelében. Az aggodalom teljességgel jogos. A csaknem száz ország konferenciája, amelyen elsősorban a fejlődő világ vesz részt, a nemzetközi politikai légkör észrevehető lehűlése közepette ül össze. Az imperialista erőknek sikerült lefékezniük az enyhülési folyamatot; tűzfészkeket teremtettek és szakadást próbálnak előidézni az el nem kötelezettek mozgalmában. Ki az, aki Ériszként, a „viszály almáját” dobja az érdekeltek közé? A felelet egyértelmű. Az el nem kötelezettek egysége elleni impulzusok Washingtonból és Pekingből érkeznek. Már 1979. szeptemberében Havannában, Washington és Peking mindent megtett annak érdekében, hogy meggátolja a népi Kambodzsa bejutását e fórumra, és helyét még nem elég általános. Az eddiginél lényegesebben gyorsabb és szélesebb körű," radikálisabb változásokra van szükség e téren. A miniszter szólt a gazdálkodás hatékonyságát leginkább kifejező jövedelmezőség alakulásáról. Az iparvállalatok nyeresége valamivel magasabb volt a tervezettnél, és erőteljesebben differenciálódik, mint eddig. A szakemberek most elemzik, hogy ez mennyire ered az árrendezésből, illetve milyen mértékben a hatékonyabb gazdálkodás eredménye. Az idei tervfeladatokró! szólva kiemelte: nagyon fontos, hogy a szerkezetváltás felgyorsuljon. A vállalatoknak figyelembe kell venniük, hogy eddig a termelési szerkezet váltásának legfőbb módja a beruházás volt. Nagy szerepe lesz ennek a jövőben is, de a beruházási forráa véres Pol Pot-rendszernek tartsa fenn. A havannai találkozó résztvevői ugyan elutasították Pol Pót igényét a jelenlétre, de nem tudtak megegyezni abban, hogy e helyet a népi Kambodzsa kormányának képviselője foglalja cl. A kérdés körüli egyet nem értés alapja az a tény, hogy Kambodzsában vietnami csapatok tartózkodnak. Az imperialista propaganda eltorzítja a vietnami—kambodzsai katonai együttműködés lényegét, megfeledkezve arról, hogy a szocialista Vietnam csupán segített a testvéri népnek megszabadulni egy népirtó rendszertől. Ma pedig a szabadság vívmányait védelmezi, azokkal a polpotista bandákkal szemben, amelyeket Peking uszít provokációkra és Peking pénzel. A Vietnam és az új Kambodzsa közötti katonai együttműködés azonban törvényes, kétoldalú megegyezésen alapul és megfelel az ENSZ alapokmányának. Számos olyan esetről tudunk, amikor valamely nép .azzal a kéréssel fordul egy másik államhoz, hogy nyújtson neki segítséget. Példa erre az ugandai hazafi^ közelmúlt harca leli Amin diksok általában csökkennek és mérséklődik az iparban foglalkoztatott munkaerő létszáma is. A meglevő erők sokkal jobb kihasználásával, esetleg az alkalmazott technológiák módosításával kell a termelést korszerűsíteni. Méhes Lajos végül a vállalatok tervezőmunkájának eddigi tapasztalatait összegezte, s kifogásolta, hogy a vállalati tervezés során jó néhány helyen nem tárták fel kellően a minőség javításában, a gyártmányfejlesztésben és a nemzetközi kooperációk növelésében rejlő lehetőségeket. A jövedelmezőség számításában is sok a bizonytalanság. Nem fordítottak kellő figyelmet az önköltségcsökkentés kimunkálására sem. Mindezt a következő hónapokban korrigálniuk kell a vállalatoknak. A minisztérium február végéig irányelveket ad ki a vállalatoknak. tátor rendszere ellen. Az ugan- daiak a szomszédos Tanzánia csapatait hívták segítségül és velük együtt győztek. Érdekes, ezt sem Nyugaton, sem Pe- kingben, sem a fejlődő világban senki el nem ítélte. Senki nem követeli a tanzániai csapatok kivonását Ugandából és senki nem tartja kérdésesnek Tanzánia részvételét az el nem kötelezettek mozgalmában. Nem így Vietnam és Kambodzsa esetében. De miért próbálják meg ki- rekeszteni a mozgalomból a népi Kambodzsát? Azért, hogy kizárjanak egy békeszerető erőt, hogy diszkreditálják a szomszédját támogató Vietnamot. Azért, hogy a kambodzsai példát az el nem kötelezett országok egységének megbontására használják fel. Miért támadják Vietnamot, Kambodzsát, Kubát és Afganisztánt? Azért, hogy hozzászoktassák az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok közvéleményét a gondolathoz: e kontinenseken nélkülözhetetlen az amerikai katonai jelenlét. Delhiben ezzel azonban aligha értenek egyet, aligha kapkodnak majd Érisz almája után. Alekszandr Lavrentyev A delhi találkozó Ki dobja a felek közé a „viszály almáját"? Február 10—14-ig Gazdaságpolitikai pártnapok Nágrádban Az alábbiakban közöljük a február 10—14-én sorra kerülő, gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó pártnapok helyét, idejét és előadóit: Február 10: Balassagyarmat, vegyesipari ktsz, Szakai Jenő (16 óra), Szécsény, dr. Mátyus István (15 óra), Balassagyarmat, MÁV, dr. Petik János (14 óra), Salgótarján, Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Ürmössy László (15 óra). Február 11: Balassagyarmat, rendőrség és vámhivatal, Horváth József (8 óra). Február 12: Salgótarján, BRG, Karácsony Dezső (14.15 óra), Balassagyarmati Fémipari Vállalat, Huszák Artúr (14 óra), Szécsény ELZETT, Lonsták László (14 óra). Február 13: Balassagyarmat városkörzet, Somogyvári Lajos (14 óra), Balassagyarmat, posta, Forrai Ferenc (16 óra). Lengyel helyzetkép Ülésezik a LEMPKB plénuma Varsóban hétfőn délelőtt tíz órakor megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának nyolcadik teljes ülése. A tanácskozáson Stanislav Kania, a Központi Bizottság első titkára elnököl. A napirend első pontjaként Tadeusz Grabski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára előterjeszti a Politikai Bizottság referátumát, amelynek témája: „A párt feladatai a szakszervezetek tevékenységi körülményeinek és szocialista jellegének formálásában”. A másik napirendi pont: beszámoló a Politikai Bizottság munkájáról. * Ä varsói kohómű pártszervezete felhívással fordult a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságához. A felhívás, amelyet vasárnap este ismertettek a varsói televízióban, arra kéri a Központi Bizottságot, hogy „a lehető legsürgősebben kezdje meg nélkülözhetetlen tevékenységét az ország életének rendezése érdekében”. A kohómű pártszervezete hangsúlyozza, hogy „a szüntelenül tartó társadalmi feszültség és az egyre romló gazdasági helyzet az állam és a nemzet létét, sorsát veszélyezteti”. A pártszervezet ezenkívül nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy „az eddigi döntések félmegoldások voltak, és nem találtak általános támogatásra”. A varsói rádió hétfőn reggel jelentette: a Jelena Gora-i vajdaságban hétfőre meghirdetett általános sztrájk ügyében a tárgyalásokat Varsóban folytatják. A megbeszélések résztvevői elutaztak a fővárosba. A kormánybizottság és » regionális Szolidaritás szak- szervezet sztrájkbizottsága között megkezdett és hétfőre virradóan felfüggesztett megbeszélésen részt vett a Szolidaritás országos egyeztető bizottságának több tagja, élükön Lech Valesával, a bizottság elnökével. Bolgár—magyar gazdasági kapcsolatok Bulgária és Magyarország gazdasági együttműködésére a dinamikusan fejlődő árucsere-forgalom a jellemző. A fejlődés mértékét érzékeltető sokatmondó tény, hogy az 1975—1980. közötti áruforgalom értéke 66 százalékkal haladta meg az előző ötéves tervidőszakét. A gépek és berendezések kölcsönös szállításának volumene ugyanebben az időszakban 80 százalékkal növekedett. A két ország tervhivatalának elnökei által 1980. májusában Szófiában aláírt 1981— 1985. évi tervkoordináció, az elmúlt ötéves tervidőszak csaknem 1 milliárd rubeles forgalmához képest, 45 százalékos növekedést irányoz elő, azaz 1,4 milliárd rubelt. Bulgária és Magyarország árucsere-forgalmában a kölcsönös gépszállítások foglalják el az első helyet — ez adja az összforgalom 60 százalékát. Magyar részről szerszámgépeket, műszereket, különböző híradástechnikai berendezéseket, közúti járműveket és alkatrészeiket, valamint vegyi anyagokat és fogyasztási cikkeket szállítanak Bulgáriába. Magyarország az üzemen belüli anyagmozgatógép-szükségletének 60—70 százalékát Bulgáriából fedezi. Bulgáriában is népszerű az Ikarus autóbusz. Ezekből több mint 1000 fut már a bolgár utakon. Tekintélyes helyet foglal el a két ország árucseréjében a vegyipari termékek kölcsönös szállítása. A Magyar Népköztársaság kalcinált- szóda-igényének mintegy felét a bolgár—magyar—szovjet közös beruházásban felépült devnyai szódagyár elégíti ki. Magyarország hitelnyújtással, gépszállításokkal vett részt az évi 1,2 millió tonna kapa'1 'sú kombinát létesítésében. Ennek fejében Bulgária kalcinált szóda szállításával törleszti a beruházási hitelt. A mezőgazdaságban új típusú együttműködési forma a termesztési rendszerek szállítása, amelynek egyik megvalósult példája a bajai kukoricatermesztési rendszer Razgrad megyei meghonosítása. 6400 hektár nem öntözött területen az országos termésátlag felett érnek itt el eredményeket. Az idén 10 ezer hektárra, 1985-ben pedig 50 ezer hektárra növelik a bajai kukoricarendszer felhasználásával megművelt vetés- területet. A Bolgár Népköztársaságból jelentős mennyiségű friss és .feldolgozott mezőgazdasági terméket importálunk. Magyarországon kedveltek a bolgár zöldség- és gyümölcs- konzervek, a dohány és a cigaretta. Bulgáriában népszerűek a» magyar elektromos háztartási készülékek és a kozmetikai cikkek. Bulgária és Magyarország külkereskedelmi együttműködését tartós termelési típusú együttműködési formák is erősítik. Államközi egyezmény alapján 1965-ben alakult meg az Intranszmas magyar—bolgár társaság, amelynek feladata az üzemen belüli anyagmozgató rendszerek tervezése, gyártása. Az önálló elszámolású, saját külkereskedelmi jogú társaság szófiai és budapesti egységeiben a targoncától az automata magasraktárig terjedő, egyre bővülő skálájú termékeket gyártanak. 1964-ben létesült az Agro- mas magyar—bolgár társaság, amely a Szovjetunió és az NDK csatlakozásával sokoldalúvá bővült. Feladata a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségtarmesztési gépek tervezése, szakosított gyártása és értékesítése. (MTI)
