Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Két serpenyő Szakmai képzésről és termelésről a harisnyagyárban A mérlegnek — mint az éremnek oldala — két nyelve van, és két serpenyője. Az egyensúly a serpenyők tartalmától függ. Mint ahogyan, elszakadva most már a hasonlattól, egy-egy vállalat nyeresége, eredménye számos tényező mellett befolyásolt a tudástól, a szakmai ismeretek szintjétől, a képzés és továbbképzés átgondoltságától és következetességétől. Intenzív fejlődési szakaszban a minőség lényegi kategóriává válik, megnövekszik olyan, korábban „hátrányosabb helyzetben” levő tényezők szerepe. mint amilyeneket ma emberi jelzővel illetünk. A termelés - eredményességét ma már mind kevesebben választják el a tudástól, annak forrásaitól, a tapasztalattól és a céltudatos ismeretszerzéstől, a képzéstől. Ma már azzal is mind többen vannak tisztában, hogy a kettő, tehát a termelés és a szakmai képzés egyenes arányban áll egymással. Ha nő az egyik, akkor gyarapodik a másik ás — és fordítva. Vagyis ahhoz, hogy minden úgy menjen, mint a karika- csapás, a kettő közötti összhangra van szükség. Mindig annyi ember tanuljon, amennyi a végzendő munkához, a növekvő követelményekhez elengedhetetlen, amennyi nem gátja, hanem emelője a tevékenységnek, pozitív tényezője a sikernek. Szakmai képzés és termelés összhangja milyen képet mutat a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában? Gyermekkocsi mellett A személyzeti osztály oktatási előadója, Kelemen Imréné pontos adatokkal, dokumentációkkal szolgál. — 1975-ben kezdtük meg gyárunkban a szakmai oktatást az akkor még kötő-hur- koló konfekciósnak nevezett szakmában. Azóta a negyedik tanfolyami csoportot is útjára bocsátottuk, s ha összeszámolom. eddig körülbelül százan szereztek nyenformán szak- munkáslakás-építést. — Ezt jelentős eredménynek érzem, tudva azt, hogy a gyárnak korábban nem volt az iparágnak megfelelő képzettséggel rendelkező szakmunkás- gárdája. — Valóban, hosszú ideig az jellemezte a gyárat, hogy hiába voltak szakmunkásaink, azok nem a végzett munkának megfelelő szakmával rendelkeztek: szabók, varrók voltak. A gyár vezetése ezen a helyzeten kívánt változtatni. — A gyakori tanfolyamkezdésekből arra következtethetünk : szívesen vállalkoznak tanulásra a lányok, asszonyok. — A szakmai tanfolyamokat nem kell különösebben szervezni. Rendkívüli igény él az emberekben a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére. A többség igaz, akadnak olyanok, akiknek munkaköri kötelességként Írjuk elő —, belső indítékból tanul. Szívesen jönnek a kismamák is. Nemegyszer fordult elő, hogy gyerekkocsit ringattunk, amíg az anyuka tanult. Aztán gyakran előfordul az is, hogy a nálunk szakmát szerzett felnőttek kedvet kapnak a továbbtanulásra és beiratkoznak a szakmunkások szakközépiskolájába. Ennek különösen nagy vonzása van; most 19-en tanulnak itt, négyen másféle szakközépiskolában, hárman gimnáziumban. Az érdeklődés egyértelműen a hároméves szakmunkások szakközépiskolája felé tolódott el. Csekély a lemorzsolódás. A1 gyár a fentieken túlmenően 1977-től ipari intézeti formában szakmunkástanulóképzést is folytat, további szükségletei szerint kapcsolódik más egységek — főként a bányaüzemek — szakmai képző. továbbképző tanfolyamaihoz. Három fiatal gyári dolgozó könnyűipari műszaki főiskolára jár. Termelési növelő ludas — Nagy vívmánynak tartom, hogy eljutottunk a mi munkánk szakmaként való elismeréséhez. Külön anyagi előnnyel ez nem járt, hiszen női dolgozóink teljesítményben dolgoznak, aszerint kapják fizetésüket. De, ha már Gondolatok Manapság fontosabb az újí- fújnak, hogy ne mozdítsák tási tanfolyam elvégzéséről meg a tetőn a szélkakast. szóló bizonyítvány, mint maga az újítás. A lélektelenség (Leopold R. Nowák) nalisták alapvető érve. Vannak szelek, amelyek úgy (Lee) a racio(Lec) arra is gondolunk, hogy, aki többet tud az általa használt gépről, a végzett munkáról, az jobban, gyorsabban és pontosabban is tud dolgozni — tehát többet is keres. — A tudás gyarapodása konkrétan milyen hatással volt a termelésre? — Az utóbbi 2—3 évben a létszám emelkedése nélkül a konfekcióban például 30—40 százalékkal nőtt a termelés — feleli Kékesi Sándor igazgató- helyettes. — Tavaly 1 százalékkal javult a minőség. Ezek cáfolhatatlan bizonyítékok: a dolgozók a gyakorlatban hasznosítják a tanultakat. Régen gyakran álltak a gépek, ma a legtöbben akár javítást is képesek rajta elvégezni. — A múlt évben 15 kötöző is szakmát szerzett, mint hallottuk az oktatási előadótól. — Ez is lényeges tett volt. A kötődé mindössze 34 emberrel dolgozik, de a legkvalifikáltabb munkahely. Nem véletlen, hogy a 18 közül tizenöten kötő szakmunkások lettek. A képzettségnek, a figyelemnek és fegyelemnek döntő a jelentősége. — A konfekcióban dolgozók szakértelmét hogyan ítéli meg? — Itt a 270 dolgozó közül mintegy száz dolgozik gépen. A többség 3—4 munkafolyamatot ismer és tud végezni. Ez nekünk megfelelő, noha az iskolában, a tanfolyamokon 4 alapvető folyamattal ismerkednek meg. Elégedettek vagyunk a lányok, asszonyok igyekezetével, tudásával, azokat a termelési feladatokat, amelyek gyárunk számára meghatározottak, el tudják végezni. Persze, a képzéssel nem állunk le, a fejlődés ezt nem engedi. A mostani ötéves tervben körülbelül 40—50 felnőttet szeretnénk szakmához juttatni és természetesen folytatjuk az iparitanuló-kép- zést, amely utánpótlásunkat biztosítja. A legfontosabbnak a gépek megismerését és a gyorsaság fejlesztését tartom. Egyensúlyban A nagybátonyi harisnya- gyár dolgozói megérdemlik az elismerésünket. Különösen azok, akik képzik magukat. Hiszen a legtöbbjük a két műszak és a család mellett tanul. De megértették a kor követelményét, a tudás fontosságát és-hatását az ember személyiségére, munkájára, magán- és közéletére. A gyár is igyekszik az igényeket kielégíteni, fejleszteni. A mérleg két serpenyője itt egyensúlyban van. Sulyok László Lesz-e a megyei könyvtár szellemi központ? Amint azt korábban hírül adtuk, *41111(11 minap zajlott le Salgótarjánban az a meglehetősen élénk vitát kiváltó tanácskozás, ahol az idei munkaterv kapcsán megyénk könyvtárügyéről esett szó. A vita indokolt, hiszen megyénk könyvtárügyében régi gondokkal küzködünk — ezeket a korábban lezajlott minisztériumi vizsgálat alaposan felderítette, segítve a továbblépés lehetőségét —, továbbá új tervidőszak kezdődik, a könyvtárak számára is változó körülmények és növekvő igények közepette. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár igyekszik felkészülni ezen igények magasabb színvonalon történő kielégítésére, s erre nagy szükség is van. Nem e cikk feladata a megyei könyvtár, illetve tanácsi könyvtárhálózat valamennyi eredményének és gondjának ismertetése — ez a tanácskozáson megtörtént —, mi csupán néhány gondolatot emelünk ki, mintegy jelzésként, a teljesség igénye nélkül. A megyei könyvtár tavalyi tevékenységével kapcsolatban jegyezzük meg, hogy alapvetően tervszerű munka folyt, elfogadható eredmények születtek, feladatait igyekezett teljesíteni az intézmény. A könyvtár belső rendje szilárdult, részben a már említett minisztériumi vizsgálat tapasztalatainak fel- használásával, részben kedvező hatású személycserék és belső’ átcsoportosítások révén. Megindult a belső tartalmi munka folyamatossága, a gazdasági lehetőségeket jól használták fel. A munka minősítéséhez hozzátartozik, hogy a könyvtárhasználatban előbbre léptek, többi között nőtt az olvasótermi kihasználtság, a folyóiratok iránti érdeklődés, sikeres a zenei részleg tevékenysége, a könyvtárközi kölcsönzés, a feldolgozó, feltáró munka sok éves elmaradását pótolták, kialakultak a hálózati munka csírái, és így tovább. fl/jj.' Ugyanakkor nem sikerült megáHapnaíii sem a megyei könyvtárban, sem pedig a hálózatban az olvasók számának további csökkenését. S; ami különösen nyugtalanító lehet, sőt, elemzést igényel, az olvasók csökkenésénél aránytalanul nagyobb mértékű a kölcsönzött kötetek számának zuhanása. Különösen a télj időszakban a könyvtárak nyit- vatartása csökkent, a kölcsönzési lehetőségek így tovább szűkültek, a visszaesés okainak pontos feltárása után hatékony intézkedésre lesz szükségEgyébként, a hálózati-módszertani tevékenység jelenleg is a megyei könyvtár egyik leggyengébb pontja, a hálózatfejlesztési munkában az intézmény nem volt eléggé aktív, e tevékenység erősítése a jövőben szintén szükségesnek látszik, összefüggésben a belső szakmai munka színvonalának további emelésével. Szükség van arra, hogy a megyei könyvtár szellemi műhely jellege erősödjön, az intézmény az eddigieknél hatékonyabban legyen jelen a megyeszékhely kulturális életében isEz az esztendő jelentősnek ígérkezik a hazai könyvtárügyben. Várhatóan nyáron kerül sor a negyedik országos könyvtárügyi konferenciára, ahol hosszabb távra szóló feladatokat is megfogalmaznak. Az erre való felkészülés jegyében máris szó eshet olyan tendenciákról, amelyeket a megyei könyvtárügy szempontjából is érdemes figyelembe venni. Hogy csak néhányat említsünk, például a jövőben várhatóan tovább szélesedik a könyvtárhasználat köre, újabb rétegeket vonzanak a könyvtárak- Az is remélhető, hogy a könyvtárhasználatban mind jellemzőbbé válik a tanulás és a kutatás, a szakirodalomnak a munkavégzéshez jobban kapcsolódó használata, így nőhet az olvasótermi forgalom. Az új tantervek és módszerek miatt az általános iskolások nagyobb részvételére is lehet számítani, és így tovább. Már csak ezért sem valamiféle visszatérő monomániáról van szó, ha ismételten megfogalmazódik a kérdés: lesz-e a megyei könyvtár szellemi központ? Nem állítjuk, hogy nincs törekvés erre. De az nyilvánvalónak látszik, hogy ezt a folyamatot a jövőben —, s már idén is — gyorsítani kellene, mind a feltételek megteremtésével, mind az egyéb szervekkel, intézményekkel való együttműködésben rejlő tartalékok hatékonyabb kihasználásával. Nagyobb összhangot lehetne teremteni az idei tervben is megfogalmazott nevelési célok és a gyakorlat között. Egyébként erre ösztönöz a már többször emlegetett minisztériumi vizsgálat, s természetesen a társadalmi igény is. A menvßl könyvtárban —, s a me- meyySI gyei könyvtárügyben —, mindenekelőtt azokat a kedvező folyamatokat szükséges erősíteni, amelyeknek már eddig is voltak eredményei. Nagyobb súlyt kell fektetni az igénykeltésre, a részletes feladatmeghatározásnál szükségesnek látszik annak az eszközrendszernek pontosabb megfogalmazása, amely az eredmények záloga lehet. A munkához a feltételek alapvetően adottak. A belső szakmai tevékenység további javításával, a pozitív tendenciák további kibontásával újabb eredmények elérése lehet reményünk. T. E. 1Y¥ A mai magyar irodalom egyik jelentős alakja Bertha Bulcsu, nemcsak szépírói erényei, regényeinek sikerei következtében, hanem mindenekelőtt közéleti érdeklődése, mai életünk problémái iránti fogékonysága teszi őt jelentős alkotóvá. Így volt ez már az emlékezetes És-beli „kesu- dióvita” előtt is, hiszen regényei, novellái, s nem utolsósorban szociográfiai riportjai, íróportréi, interjúsorozatai egyértelműen bizonyították Bertha Bulcsu írói kvalitásait. 1980. utolsó hónapjában, illetve az új esztendő első napjaiban két új kötete is a könyvesboltokba került, mindkettő a Szépirodalmi Kiadó jóvoltából. Az utóbbi húsz év legjobb novelláinak termését adja az Ilyen az egész életed című válogatás. Milyen is az egész életed? — kérdi tőlünk — halálos komolyan Bertha Bulcsu. A címadó novellában egy vitorláskirándulás két résztvevője közül a gyengébbik, talán az alkalmi partner, egy fiatal lány adja rá meg a választ, egy iszonyatos és élet- veszélyes vihar közepette: kegyetlen és csupa küszködés. Le kell merülj a mélybe, meg kell küzködj a mindenséggel, ’magaddal, még szeretett, vagy csak kedvelt társaddal is keményen, hogy megtépázottan, vérezve kívül és bedül, de beérj valamiféle kikötőbe, s ott tán majd segítenek neked. És, ha beérsz, s megmentettél egy másik embert, magadat, anyagi értéket is, felfedeztél valamit, s ezáltal újabb értékeket mentettél meg — akkor sincs dicséret, vagy harangszó — az élet megy tovább —, hisz ez a természetes: megeszel egy meleg kolbászt, iszol rá egy üveg sört — és... újra kifutsz. Húsz év novellái, kisregényei találhatók e kötetben, az első 1959-ben, az utolsó alig pár évvel ezelőtt keletkezett. A „mélyértelműség”, ha úgy tetszik képletesség, mégsem elvont Bertha Bul- csu-i filozófia igazolására szolgál, hanem nagyon is valóságos, hétköznapi történetei. Bertha Bulcsu novellái egy emberi élet —, vagy életünk — utóbbi negyven évének sorsfordulóit tárják elénk. Legújabb írásait A fejedelem sírja felett című kötet tartalmazza. Ezek, amolyan széljegyzetek mai életünkhöz, melyekről sokszor meghökkenve kérdezhetjük, hogy lehet ez, miként történhetnek' meg a mi társadalmunkban ilyen jelenségek, hogyan „termelhettünk, ki” ilyen embereket, jel- ’emeket, helyzeteket. Vannak ’írai úti jegyzetei a finnekről, olaszokról, vagy a niklai Berzsenyiekről, Mongóliáról, Zala- szentgrótról és Óbudáról. Izgalmas, s műfajában is sokrétű Bertha Bulcsu új műve, jól tükrözi azt az egyéniséget, aki íróként, közéleti emberként, kritikusként, pályatársként „beleszól”, kertelés nélkül nyilvánít véleményt, s így szellemi közgondolkodásunk formálója. Tornai Józsefet lírikusként tartjuk számon, abban a vonulatban, melyet Nagy László, Csoóri Sándor neve fémjelez. Legutóbbi versgyűjteménye, a Fejem alatt telihold a beérkezett költőt mutatta, s a nagyközönség körében is átütő sikert aratott. Jeles műfordítóként is egyike a legjobbaknak. az 1977-ben megjelent Boldog látomások című összeállítása a világ törzsi költészetéből egy teljesen ismeretlen világot tárt a magyar olvasók elé. Most publikálta első nem lírai műfajba sorolható kötetét Tornai József Nap jár a homoktetőkön címmel. Sok évig élt Dunaha- rasztin, kopár dombok között, mégis ez jelenti számára ma is a táplálóerőt. Ehhez tér most vissza emlékezőn, nem is annyira a történésekre, hanem arra á világra gondolva, melyet természetinek nevez, utolsónak, az iparosítás acélhulláma előtt. Prózájára nem mondható el az a líraiság, melyre eddigi munkásságának ismeretében várunk, sokkal inkább a leírás, a helyzet- felismerés pontossága. Lengyel Péter nevét leginkább az Ogg második bolygója című sci-fi regény alkotójaként ismerheti a közönség. Legújabb regénye a Mell ékszereplők fiatal egyetemistákról szól, akik az ötvenes-hatvanas évek fordulóján, a változások korszakában a maguk világát is megváltoztatni akarván felszabadultabban kezdtek gondolkodni és élni. A regény szereplői a kialakulóban levő kor jellegzetes képviselői, nem különleges, de külön világgal. Denke László: Híd a Tárnán NÖGRAD - 1981, február 1„ vasárnap 7
