Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Nem tündöklő üstökösként Beszélgetés Márkus Lászlóval A Doktor úr című Heltai-színmüben Egy tv-játékban Dayka Margittal zőt? Vállalta a komikus jelRendhagyő módon, két jelenet között- szokatlanul sok szabad idő áll rendelkezésére. Ma este a Meráni fiút adják, azért választottuk ezt az időpontot a beszélgetésre. Mit tud kezdeni a színész ezzel a nagyon is viszonylagos szünettel- hiszen alig néhány méterrel az öltözőjétől folyik az előadás, és itt bent az öltözőben is érzékelhető valamiféle fojtott feszültség. — Nemigen tudok mit csinálni. — vágja rá azonnal Márkus László. — Talán még soha nem volt ilyen szerepem, hiszen rendszerint végigjátszom az estéket, elejétől végig fenn vagyok a színpadon. s olyankor sokkal gyorsabban telik az idő is. Ezért hoztam be magammal a kis televíziómat, az valamennyire leköt. Így is zavar a hosz- szú tétlenség, a szünet, olvasni semmiképpen sem tudnék, annyira azért nem vagyok nyugodt. — Elég gyakran van színpadon. — Ebben a szezonban még nem volt premierem, viszont négy repertoárdarabban játszottam estéről estére. December végéig 58 előadásom vcüt, ami nem kevés. — A jelenből ugorjunk visz- sza a múltba> a kezdetekhez. Márkus László annak idején milyen ambíciókkal vágott neki a színpad világának? — Már gyermekkoromban is erősen lekötött a színház, az iskolában rossz tanuló voltam- ezt gyakran elmondom, semmi mással nem foglalkoztam, csakis a színházzal. Pesten, majd Kecskeméten jártam iskolába, de még le sem érettségiztem, amikor már Szegedre kerültem, Lehotay Árpád színházában inaskod- tam. Ö kezdett el tanítani, űtravalót adni erre a pályára. Két év múltán Pestre jöttem a Színművészeti Főiskolára. — Melyik színházban helyezkedett el? — Mindenképpen vidékre akartam menni. így kerültem Debrecenbe, ahol Téry Árpád, a színház akkori igazgatója ragyogó társulatot toborzott egybe. Olyan színészekkel játszhattam, mint Sós Imre. Görbe János. Simor Erzsi... — Milyen műfajban kezdett? — Operett volt a vágyam. Így lettem a színház táncoskomikusa, nagyoperettek mellett azonban játszottam a Hamletben, az Éjjeli menedékhelyben, a Két úr szolgájában... Nagyon jól egyeztettem a különböző műfajokat. Remek lehetőség volt! A könnyű műfajt mindig is kedveltem. Tíz éve hagytam abba, mert már nem bírtam a terheket. — De még mennyire! Képességet éreztem magamban az ilyenfajta szerepek eljátszására, nem véletlenül kezdtem ezzel a pályám, amellett, hogy drámai szerepeket is szívesen vállaltam. A vígjátékokban szereplő színész, a ko- mü'us, sokak szerint nem színész! Régen is, most is, kicsit lenézik a műfaj művelőit. Pedig az olyan színész, akinek nincs humora, nem lehet jó színész. Az igazi nagy színészek mind remek komédiások voltak. A humort persze nem lehet megtanulni A színészetet mesterség szintjén él lehet sajátítani, de komikusvénára szert tenni... — Ismeri önmagát? — Nem szoktam magamat figyelni. Talán egyetlen szem előtt levő erényem az őszinteség. Akinek ez a jellemvonásom nem tetszik, az elfordul tőlem. Eleinte ezért volt annyi ellenfelem, nem tettem féket a szavaimra, nem szabályoztam a viselkedésemet. Fiatal, kezdő színészként mindez egészen magától értetődő volt. Hamis, vagy mesterkélt sohasem voltam. Lehetséges, hogy évek során lecsendesedett viharos temperamentumom és megfontoltabbá váltam. (De azért tudok kiabálni ma is, ha felbosszantanak.) —Vagyis kompromisszumot kötött? — Sokkal önzőbb vagyok, semhogy konfliktusaim legyenek bárkivel. Én csak jó hangulatban tudok dolgozni. Kiélezett helyzetekben inkább megalkuszom partnereimmel. — Sikeres színésznek tudja magát? — Azt állítják, sikeres vagyok. De az ember ezt sohasem tudhatja biztosan. Ha annak tekinti magát, a fejébe szállhat a dicsőség. Én másként látom magam. Minden újabb szerepem előtt izgulok, félek. Nagyfokú bizonytalanság vesz rajtam erőt. Én örülök ennek. Az önelégültség véget vetne minden további küzdelemnek, célnak. — Tool» évtizedes színész múlt all már ön mögött. — Egek! Jövőre lesz 30 éve, hogy színész lettem! Eleinte rósz káder voltam, de évek során mindez mögém került, hiszen közben kaptam egy Kossuth-díjat. és háromszor jutalmaztak a Jászai Mari- díjjal. Hogy mások hova sorolnak be? Ez szubjektív dolog, nem is nagyon érdekel Mindig többet szeretnék elérni. Annyi energia van bennem. Ez alkati dolog. Engem jókedvvel hoztak a világra. Persze. azért vannak rossz periódusaim is. Nincs tökéletesen kielégített, boldog ember. Hogy mi lesz velem öregségemre! Hogy egyedül maradok! Én szolgája vagyok a színháznak. Nem tudom, hogy én cselekedtem-e jól. Halhatatlanságra nem számíthatok. Néha bizony furdal a lelkiismeret — senkim sincs és talán értelmetlen így. Viszont annyi mindent adok a köznek. Ha azt látom, hogy ezért szeretnek i — Valóban magányos? — Az ember úgyis egyedül marad, ha már nincs édesanyja. Nekem viszont van és szoros kapcsolat van közöttünk. — A színház mellett mire jut még energiája? — Soha semmire' sincs időm. Ha tehetem olvasok, zenét hallgatok és pihenek, fekszem az ágyon és nem gondolok semmire. Hiszen állandóan dolgozom, kivéve nyáron. Akkor szabad akarok lenni. Az idén először vállaltam Gyulán szerepet Jancsó Miklós mellett. Nem bántam meg... Igyekszem jól gazdálkodni az idővel. A rádió nem foglalkoztat. Marad tehát a televíziózás, amit szeretek. Szívesen dolgozom jó hangulatú rendezőkkel. — És a film? — Valaha azt hittem, jobban sikeredik a kapcsolatom a filmezéssel, de az ott kapott szerepek nullák. Kivételt jelentenek a Fábry Zoltán rendezte filmek, főleg az ötödik pecsét. Nem baj. A televíziónál nagyobb publicitást már aligha kaphat az ember. — A színész jár-e színházba? — Érdekelt a színház egy ideig. De ma már kényelmes vagyok. — Otthon ott van a tv-készülék, amit imádok, mindent megnézek. Abszolút visszavonult életet élek. csak szűk baráti körrel érintkezem. Ez is hozzátartozik az önfegyelmezéshez. Azt hiszem, harmincéves színházi múlttal is jól tartom magam. — Bizonyos idő eltelte után a színész visszanéz... — Én mindent vállalok, ami mögöttem van. A fiatalkori botlásaimat is. Ma is boldogan csinálom azt, amit 35 éve elkezdtem. Energiám töretlen. Lehetséges, hogy erre születtem, úgy vélem legjobb tudásom szerint tettem, amit tennem kellett. Nem tündöklő üstökösként tűntem fel, de apróbb- nagyobb szerepeken át értem el oda, ahová egyszerre csak eljutottam. Én nem hiszek a gyors felfelé ívelésekben. Nagyon meg kell alapozni ezt a pályát. Ezt tudom ajánlani a kezdő színészeknek is. Éljék bele magukat ebbe a gondolatba. Mindent vállalniuk kell, mint ahogy én is vállaltam. Kevés olyan szerep volt, amit nem szerettem, de igyekeztem megszeretni azokat is, hogy mindig örömmel menjek be a színházba. NŰCRÁD — 1981. február 1., vasárnap Bartók-év a televízióban „ZENÉT szereztem, s zenét szerzek, amíg csak élek; ez a zene aztán álljon helyt magáért és beszéljen magáért, ... nincs szüksége az én segítségemre.”. Bartók Béla szavai ezek, aki jól tudta: a mű a lényeges, az emberből az alkotás maradandó, ez a halhatatlan. Az idézet egy szerény kis füzetből való, amelyet a Magyar Televízió jelentetett meg, s amely a Bartók-évforduló televíziós műsorait tartalmazza. A programfüzet naptárában az első műsor 1981. január 1-i, az utolsó december 26-1 dátummal jelzett. Bizonyítva ezzel a televíziónak azt a szándékát, hogy nem Bartók- kampányt szervez, hanem a képernyőn eddig is jelentkező Bartók-műveket ezúttal még jobb előadásban, minél több ember számára kívánja hozzáférhetővé tenni. — A Bartókhoz való közelítés különböző fokán álló nézők mindegyikének szeretnénk örömet szerezni — mondja Szekeresné Kelemen Magda, a tv zenei főosztályának osztály- vezetője. — A kicsinyeknek például a Gyermekeknek című Bartók-mű előadásával. Ez a ciklus magyar és szlovák népdalokból áll. Kocsis Zoltán válogatott belőlük, előadóik pedig gyerekek! — Kocsis Zoltán, Ránk! Dezső előadóként is sóikat szerepel az év folyamán. — Amikor tavaly leültünk ezekről a műsorokról beszélgetni, kiderült, hogy évek óta nem csináltak velük új tévéfelvételt. De nemcsak ezért örültünk, hogy vállalták több zongoramű előadását. Ez a két fiatal művész tökéletesen beszél azon a zenei anyanyelven, amely Bartók előadásához szükséges. Volt olyan eset, hogy egyszerre három műsort is felvettünk: olyan jókedvvel dolgoztak, hogy nemegyszer mást is eljátszottak, ráadást is adtak — ami televíziós felvételnél ismeretlen fogalom volt — Az idén bemutatásra kerül A kékszakállú herceg vára, de megismétli a tévé Bartók másik két színpadi művét is. — Az évforduló ürügyén sort kerítettünk néhány fontos alapmű televíziós felvételére is. Elsősorban a színpadi művek kínálkoznak televíziós feldolgozásra: A fából faragott ■kirányfi című táncjáték Seregi László koreográfiájával, Horváth Ádám rendezésében és A csodálatos mandarin Eck Imre koreográfiájában és Szinetár Miklós rendezésében már régebben elkészült, ezeket az idén felújításban mutatjuk be. Űj, nagyszabású produkció A kékszakállú herceg vára, amely Sass Sylvia és Kováts Kolos részvételével ugyancsak Szine- tár Miklós rendezésében kerül képernyőre. A fertőrákos! kőfejtő adja meg a mű meghökkentően természetes, bartóki hangulatú környezetét. A London Symphony Orchestre működik közre, vezényel Solti György. — Törekszik-e a televízió a teljes bartóki életmű televíziós változatának felvételére? — Nem minden Bartók-mű igényli a képernyőt, sőt majdnem azt mondtam, hogy nem mindegyik viseli el. A koncerteken csak k'S. igazán értő közönségnek játszott vonósnégyesek a képernyőn is csak rétegműsorként szerepelhetnének. Inkább törekszünk az alapművek felvételén túl néhány fontos koncert közvetítésére és az életpálya bemutatására. — A színpadi /"műveken túl mi tekinthető alapműnek? — Elsősorban a Cantata Profana! A Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus zenekara előadásában, két fiatal szólista. Gulyás Dénes és Miller Lajos közreműködésével olyan kiváló mű született, hogy a két fiatal énekes már végigénekelte a felvétel óta Európát, most éppen New Yorkba hívta meg őket Dóráid Antal. — A jubileumi év legtöbb közreműködője magyar ... — ...és nem azért, mert minden szentnek maga felé hajlik a keze! A művek legjobb előadóit kerestük meg és ezek vagy magyar énekesek, pianisták, karmesterek, vagy éppen magyar származásúak, mint Doráti Antal, Solti György. — Mj várható a dokumentumok terén? — Sok felújítás. Bartökné Pásztory Ditta, if j. Bartók Béla visszaemlékezései mellett egy sorozat a pályatársak emlékeiből; azok beszélnek Bartókról, akik műveit bemutatták vagy akiknek a művek ajánlása szólt. Bemutatásra kerül a Bartók nyomában a Szovjetunióban című film. Kevesen tudnak ugyanis Bartók Bélának a második világháború idején ilyen irányú kapcsolatairól. Bartók ugyanis nagy sikerű koncertkörúton járta be a Szovjetuniót. A szerkesztő, Ruitner Sándor megkeresett magyar emigránsokat, akik ezeken részt vettek, zenészeket, akik játszottak vele, több dokumentum kerül itt először publikálásra: nyilatkozatai, levelek, cikkek, egy orosz népdalgyűjtemény, amelyet akkor kért el, s ellátott saját jegyzeteivel. A másik. szintén kooprodukciós alkotás a kanadai CBC Tv-vel közösen készült és címe: Bartók Concerto — a zenekari mű tételeire komponálta meg a rendező, Curtus Davis. — Az évforduló tiszteletére rendezett koncerteket közvetíti-e a televízió? — Két olyan pólusa lesz az évnek, amikor sűrűsödnek a Bartók-programok. ez a tavaszi időszakban a születési évforduló és az őszi zenei hetek eseménysora. Természetesen közvetítjük az ünnepi hangversenyt március 25-én. amelyet Ferencsik János vezényel. Októberben pedig a zenei heteken például a Hegedűversenyt, melynek szólistája Yehudi Menuhin lesz. — A programfüzetben ez áll: a Nemzetközi Zened Központ Budapesten rendezett ülésszaka. Mit jelent ez? — Az IMZ-ben eddig is jelentős szerepet vállalt Magyarország. (Az egyik alelnök például a rádió szerkesztője: Meixner Mihály.). Meghívtuk a központ tagországait, hogy vegyenek részt személyesen is egy bemutatón, amelynek témája Bartók élete és művei a televízióban. (Három kategória: Bartók-zeneművek színpadi és koncertszerű előadása, . dokumentumfilm és egyéb kategória.) — Mit láthatnak ebből a tévénézők? — Az ilyen jellegű bemutatók mindig rendelkeznek kulturális csere, illetve üzleti oldallal is. Ha jelentős, jó alkotással találkozunk, természetesen megvesszük a magyar nézők számára. — Ezek a műsorok már nem a jubileumi évben láthatók,.. — Mindenki számára szeretnénk hozzáférhetővé tenni Bartók zenéjét, de nem akarjuk túladagolni! Terveink szerint az év Bartók-műsorai mindössze 2100 percet tesznek ki, éppen annyit, amennyi tavaly a karmesterverseny háromheti közvetítéseinek időtartama volt. Bízom abban, amiben Bartók is bízott, hogy ez a zene helytáll magáért. Aki megszereti, az utánamegy, megkeresi rádióban, lemezen, koncerten... Torday Aliz Ungvári Tamás: Silbiger Boriska és a világháború Nálunk a családban tilos volt a jóslás, s ha valamelyikünk a holnapot szóba hozta, apám mordult rá zordul: „Nem vagy te Silbiger Boriska”. A kijelentés néha azzal a bölcs mondással is párosult, hogy „nem kell előleget venni a nyomorra!” — ám minthogy az utóbbi intésben nem szerepelt tulajdonnév, gyakrabban elfelejtettem a tartalmát. mint Silbiger Boriskát. Boriska persze egyetlen lexikonban sincs benne. Apám meghalt már, anyám meg csak annyit mond, hogy a leghíresebb jósnő volt a harmincas években. Egy idősebb barátom még arra is emlékezett, hogy hírét az az eset kürtölte szét országszerte, amikor megjósolja az abesszin—olasz háborút, így már könnyebb volt utánanézni. Meg is találtam 1934. decemberi jóslatát mintegy tucatnyi hírlapban: Olaszország, jövendölte Boriska, Európát érintő konfliktusba sodródik egy másik ((feltehetően cirill betűs!) országgal. 1935-re Budapest már elfeledte Silbiger Boriska jóslatának tartalmát — csak a borús fenyegetésre emlékezett. Hogy Abesszíniára történetesen az analfabétizmus és nem a cirill ábécé használata volt a jellemző, azt kevesen emlegették. Silbiger Boriska jóslata — vélték — lényegében bevált. S a pesti szépasszonyok helyett újságírók adták egymásnak a kilincset Boris- kánál. 1935 decemberében, Luca napján, a híres vívóbajnok, Petschauer Attila kopogtatott be a lakásába (1928 Amsterdam, 1932 Los Angeles: az olimpiai kardcsapat tagja stb., stb). Tulajdonképpen tisztességtelen, ha a jóslatot szembesítjük azzal a jövendővel, amiből már múlt lett. Lám, épp a tisztesség nevében bocsátotta meg Budapest Silbiger Borískának, hogy egy olyan apróságban tévedett, mint, hogy melyik államot támadja meg Olaszország. Petschauer csupa bizalommal látogat el Boriskához: mi lesz 1937-ben? „— 1937-ig nem lesz béke. — Nagy ég, Boriska, mi lesz Európánkkal? — Franciaországban forradalmat látok... Magyarországnak is lesz valami kellemetlensége. — No, no... szóval lesz világi'ibrnú? — Csak azt mondhatom, amit látok. — Pardon!’... Kedves Boriska, kegyed szerint mikorra várhatjuk' a békét? — Azt mondtam, hogy 1937. márciustól ötven évig, egészen a nyolcvanas évekig béke lesz.” Ezek után nem csodálom, hogy Silbiger Boriskát elfelejtették. Voltaképpen ebből a jóslatából nem sok vált be. Franciaországban nem volt forradalom. Az 50 éves békét is megzavarta a második világháború. Van azonban egyetlen mozzanata a jóslatnak, ami bármilyen szerény fogalmazásban kockáztatta is meg Silbiger Boriska: teljességgel valóra vált Magyarországnak is lesz valami kellemetlensége. Ez a legkevesebb, amit a dologról, akár jóslás formájában, mondani lehetett. Ami pedig Petschauer Atti-' lát illeti: 1943. január 30-áij Silbiger Boriska békéjének hatodik évében, Davidovkán, munkaszolgálatban pusztult el. Szémann Béla
