Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-07 / 32. szám
Munkavédelmi helyzet — munkakörülmények Valamelyes! csökkent a halálos és csonkulásos balesetek száma ' Hogy miként alakul a megye termelő-gazdálkodó egységeiben és a közintézményekben a dolgozók munka- körülménye, milyen irányba formálódik a munkavédelmi helyzet, az nagymértékben függ attól is, hogy a szak- szervezetek munkavédelmi osztálya, ellenőrzései során, milyen határozottan követeli meg a munkavédelmi szabályok előírásainak megtartását, milyen hatékonysággal kapcsolódik be a munkakörülmények "javítását célzó körülmények megteremtésébe. Értékelve az elmúlt évet, megállapítható, hogy az SZMT munkavédelmi osztálya agyárak, üzemek vezetőivel közösen hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt esztendőben 1959- hez viszonyítva csökkenjenek a balesetek. Az elmúlt évben az előzőhöz viszonyítva a halálos balesetek száma 11-ről 10-re, a csonkulásos pedig 20-ról 17-re csökkent. A három napön túl gyógyuló sérülések 2911-ről 2668-ra mérséklődtek, míg a termelésből kiesett munkanapok száma csaknem 6000-rel csökkent. A kedvező változás eredményeként az ezer dolgozóra jutó balesetek száma 32,3-ról 28,1-re esett vissza. Javult az ellenőrző tevékenység színvonala, növekedett gyakorisága. Az SZMT munkavédelmi osztálya csupán a múlt év első felében 193 esetben ellenőrizte a kiadott utasítások, óvó rendszabályok betartását. Az észlelt hiányosságok alapján 101 felhívást, határozatot adott. ki. Tíz alkalommal felfüggesztette a termelőberendezések használatát. Egy mulasztót figyelmeztetésben részesítettek. Kilenc esetben intézkedéseket kértek, mert a balesetet előidéző okok nem voltak pontosak a kivizsgáláskor: A biztonság csökkentése nélkül kettő alkalommal engedélyezték az óvó rendszabálytól való eltérést. Hét gazdálkodó egységről készítették el a munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos minősítést. Száztizen- négy esetben került sor a használatbavételi engedély kiadására. Pénzbüntetés az említett időszakban nem volt. Az ellenőrzéseket követő intézkedéseken kívül, a viszonylag kedvező változásban része van annak is, hogy a beruházások, a műszaki fejlesztések és rekonstrukciók során korszerűbb gépek és technológiák kerültek a termelésbe, melyek hozzájárultak a biztonságosabb munkához. Jó hatást keltettek azok a központi intézkedések is, amelyek alapján külön szabályzatban rögzítették a munkavédelmi szervezet felépítését, a vezetők kötelezettségeit. A szakszervezeti szervek testületi üléseiken rendszeresen értékelték a változó helyzetet, nevelő, ellenőrző munkájukkal segítették a munka- feltételek javítását és a biztonságtechnikai fegyelem megszilárdítását. Ma már a dolgozók is egyre fokozódó igényeket támasztanak a munka jellegével és a munkakörülményekkel szemben. A gazdálkodó egységek vezetői közül pedig mind többen ismerik fel, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, a tervszerűbb munkaerő-gazdálkodásnak és a jobb termelési eredmények elvégzésének igen fontos eszköze. Ismét bebizonyosodott, hogy a jól szervezett, folyamatos, egyenletes munka, és az ebből táplálkozó munkabiztonság növeli a hatékonyságot, javítja a dolgozók közérzetét, végső soron csökkenti a balesetek számát, mérsékli a tragédiákat. Miniatűr virágok — Nvári színek Szebb tapétákat ígér a Graboplast A terv: 2 millió négyzetméter Meleg lakást, meleg vizet biztosítanak A HÖKÖZPONTBAN felberreg a telefon. Kétségbeesetten mondja a hívó: „Gyorsan jöjjenek! A víz elöntötte a lakást. „Mások segítséget kérnek, amikor nincs meleg víz, vagy hidegek maradnak a fűtőtestek. Az ingatlankezelő vállalat távfűtési üzeme Törekvés brigádjának kilenc tagja készenlétben áll és indul a színhelyre. A brigád tagja, Tóth Imre azt szokta mondani: — Indulás! Egyetlen lakás sem maradhat meleg nélkül. Panaszkodnak a hőfűtéskeze- lők, hogy nem könnyű a helyzetük, mert a lakók nem engednek bontani, pedig másképpen nem javíthatják ki a keletkezett hibát. Az idei télen különösebb panasz nem volt amiatt, hogy Salgótarjánban a távfűtésbe bekapcsolt lakásokban hiányzott a meleg víz, a kellő hőmérséklet. Még a tél elején a garzonházban volt panasz a meleg hiánya miatt. A brigád munkához látott, elhárította a legfőbb akadályt, a szelepdugulást, kicserélték a pincében az alapvezeték egy szakaszát és megváltozott a helyzet. A munkát a tél végén folytatják, mert komolyabb rekonstrukcióra van szükség az elavult csőhálózatban. A brigád háromszor nyerte el az arany koszorús jelvényt. Az elmúlt évben megpályázták az Ágazat kiváló brigádja címet, amelyet a több éven át végzett munka nyomán ítélnek oda. A távfűtés alig tizenöt esztendőre tekint vissza Salgótarjánban. Sok nehézség, nem utolsósorban a lakókat érintett kellemetlenségek árán kellett megtanulni e fűtési módnak a tudományát. Elmúlt néhány esztendő, okosabbak lettek a távfűtés dolgozói, jóllehet gondok nélkül nem múlik el tél. A Törekvés brigád egy évtizeddel ezelőtt alakult meg, Lovászi Béláné vezetésével. Már akkor fogadalmat tettek: úgy dolgoznak, hogy a távfűtésbe bekapcsolt intézmények és lakások ne szenvedjenek szükséget. NEHÉZ ÉVEKET ÉLTEK. Közben Varga Mihály lett a brigádvezető. A törekvésbeliek erejét bizonyítja, hogy vezetőjüket párttitkárrá választották, akinek helyébe Nyerges András lépett. Az új brigádvezető szakmája lakatos, de technikumi , végzettsége révén a távfűtési üzem művezetője. A brigádtagokat -úgy állították össze, hogy hegesztő, fűtés- és vízvezetékszerelő, lakatos, festő helyet kapjon. Ilyen szakmai összetétellel a hiba elhárítása után elvégeznek minden munkát, hogy a lakásból mielőbb távozhassanak. A brigádvezető mondta: — A gyorsaság, a pontosság a jelszavunk. És az, hogy elé-, gedettek legyenek munkánkkal az emberek. A brigádnaplóban ott szerepel, hogyan javították ki egy Arany János úti, lakásban a vízvezetéket. A tizenhár- mas jelű épületben a csőtörést. Amikor a fővezeték elromlott, a szakmunkások lapátot fogtak, ástak, mert arra volt szükség, hogy a városban meleg víz legyen és kellemes hőmérséklet a lakásokban. Külön figyelmet fordítanak a kórház ellátására. Ott egy percig sem szünetelhet a hőellátás. Méltán kapta a három aranykoszorút és három Vállalat kiváló brigád címet a Törekvés. A vállalásukban az szerepel, hogy a leggyorsabban kijavítják a hibát és ezért garanciát vállalnak. Még nem érte vád őket. hogy nem teljesítették feladataikat. Jól szervezett a brigád élete is, mert a munka mellett tanulnak. Négyen technikusi szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek. Maguk képezik a hegesztő szakmunkásokat, gőzkazánkezelőket. A politikai oktatás keretében két brigádtag esti egyetemen, speciális tagozaton tanul. Munkájuk ellátásával nem ér véget a brigád tagjainak a napja. A Bem úti iskolában és a Bartók Béla úti óvodában folytatják tevékenységüket. Ők istápolják a két intézményt. A sportcsarnokkal szocialista szerződést kötöttek a fűtés és vízellátás biztosítására. Amikor pedig a pihenésre is jut idő. akkor együtt mennek családostól kirándulni, szórakozni országszerte és országon túl is. ERRE AZ ESZTENDŐRE is kidolgozták a programjukat és megkezdték a megvalósítását. Befejezik a városi elosztóállomás építését. Felkészülnek a nyári javításra és kapcsolatot keresnek nagyüzemi brigádokkal. Azután megfogalmazták felhívásukat: felajánlják egy teljes napi keresetüket a mozgássérülteknek! A felhívásukat megküldték a város minden üzemébe, minden brigádjának. Várják, hogy csatlakozzanak hozzájuk! — B — Napjainkban keresett cikk lett Nógrádban is a tapéta. Nemcsak a kereskedelem, az építőipar is egyre jobban sürgeti e termék gyártásfejlesztését. Épp ezért a Graboplast (Győri Pamutszövő és Műbőrgyár) a közelmúltban találkozóra hívta a kereskedelem, a házgyárak és a szállodák képviselőit, hogy közösen megbeszéljék az országos igényeket, s a vállalat mintaajánlatai közül kiválasszák azokat a tapétákat, melyek a modern lakáskultúrával összhangban levő "divatirányzatot követik A Budapesten rendezett 3 napos tanácskozáson bemutatták a vállalat legújabb tapétaterveit, s ezekből is rendelhettek a fővárosi és a megyékből érkező kereskedelmi szakemberek. A kiválasztott termékeket három hónapon belül szállítja a Graboplast. LAKÁSOK, HÁZGYÁRAK, SZÁLLODÁK Az 1981. évi fejlesztési elképzelésekről kedvező képet kaptak a jelenlevők: az idén 2 millió négyzetméter mosható, műanyag felületű papírtapétát gyárt a győri vállalat, ez akkora mennyiség, hogy egy méter széles szalagként elérne Budapesttől Moszkváig. A termék 45 százalékát a belkereskedelem forgalmazza szakboltokban; áruházakban. A fennmaradó részből nagy mennyiséget használnak fel a házgyárak, mivel a panelszerkezetes épületeken könnyen és gyorsan alkalmazható. A középületek, szállodák, kórházak építkezésein egyre gyakrabban látható, hogy csempe helyett vízzáró, hő- és hangszigetelő tapétával birítják a fürdőszobák falait Jelenleg 45 különböző mo- tívumú tapéta készül a gyár világszínvonalon termelő gépsorain, többféle színben, termékskálájukon 210-féle tapéta szerepel DIVAT — ŐSIDŐK ÓTA A budapesti találkozón Molnár Mária, a Graboplast, mintatervező csoportjának vezetője kiállítást rendezett a már gyártott és még csak tervként bemutatott tapétákból. A fiatal iparművésznő a választékbővítésről, a tapéta- divat történetéről kérdéseinkre válaszolva elmondta: — Ősidők óta divat a tapéta. Már a barlanglakók is állati bőrökkel borították a búvóhelyül szolgáló sziklaüregeket. Később, a sátrakban sem díszként használták az elejtett vadak bőrét, a gyékényt, a szőttest, hanem mert meleggé, otthonossá tette a helyiséget. A római tapét.umok, faliszőnyegek, a középkor gyönyörű képszőnyegei, a reneszánsz korban a selyem, brokát, bársony falburkolatok fényűző pompájú elődei voltak jelenünk praktikus és esztétikailag is egyre jobban elfogadható tapétáinak. Évente 12 motívummal, sokféle színben bővítjük a választékot, így 3—4 évenként teljesen kicserélődik a kollekció. Lépést tartunk a divattal. — Milyen az új divathullám? — Mérsékelt. Kerüli az erős kontúrt stilizált nagyvirágos rajzokat, geometrikus vonalakat, a harsogó, erőszakos színeket. Jól alkalmazkodik a tárgyakhoz, bútorformákhoz, a lakás stílusához, méreteihez. Miniatűr virágok, apró levelek, kacsok, kis távolságból is csak alig lehet kivenni a mintákat, mintha textilanyagba lennének szőve. Közkedvelt az ázsiai ornamentika, a klasz- szikus rajzolat is. A textilhatással összhangban vannak a szárnyalatok: általában a pasztellszínek, a beige, a barna, a nyárisárga, a tavaszizöld a sláger TÁGÍTJÁK A FALAKAT — Néhány jó tanácsot kérnénk a tapétavásárláshoz! — A mosható papírtapétát ajánlom, melynek jó tulajdonságai, — az élettartama, gzín- tartóssága, szépsége — már ismertek. Akinek kicsi a lakása, tágíthatja falait a tapéta helyes megválasztásával: a világos színek levegőssé, nagyobbá teszik a teret. A söté- tebb tónusok, nagy minták zsugorítják a szobát, általában az erős, meleg színek intim hatást keltenek. A helyiségeket különböző mintájú tapétákkal lehet borítani, de vigyázzunk az összhangra. Nagyon elegáns, ha egy motívum negatív és pozitív változatát visszük végig a lakáson, s ezzel azonos a függöny mintája is. (Terveink között szerepel az említett függöny-tapéta kompozíció, melyet a textiliparral együttműködve szeretnénk megvalósítani.) Óvakodjunk a tolakodó hátteret adó mintáktól, inkább a visszafogottság elvét kövessük, akkor nyugodt hangulatot árasztanak . falaink, nem válnak unalmassá, s a bútorok is jól érvényesülhetnek a szolidan elegáns keretben. H. A. Nemcsak a cégtábla új Az elmúlt hetekben vadonatúj cégtáblát erősítettek több tucat iparvállalat kapujára. Nem egyszerűen a régi névtáblákat cserélték ki díszesebbre, de a vállalat neve is megváltozott. VBKM Akkumulátorgyár cégjelzéséről például törölték a négy nagybetűt. Hasonlóképpen: a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a Kecskeméti Fürdőkádgyár, vagy a Bonyhádi Zománcárugyár új névtábláiról lemaradt az eddig márkát és minőséget jelentő, s a világ vagy hatvan országában jegyzett Lampart felirat. Mi is történt valójában? A válasz egyszerű: e trösztök, nagyvállalatok gyárai önállóak lettek. Minden előzetes 3,4 millió kilowattal több energia A mostani ötéves tervidőszakban Jugoszláviában 50 százalékkal növelik az energiatermelést. A feladat megvalósításában jelentős szerep • jut a barnaszénnel működő hőerőműveknek. A tervek szerint 5 év alatt az országban 12 hasonló hőerőművet építenek fel, ezek összkapacitása eléri a 3,4 millió. kilowattot. Ezzel párhuzamosan növelik a barnaszéntermelést is. A becslések szerint Jugoszlávia barnaszénszükséglete 1985-re eléri az évi 60 millió tonnát. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében dolgozók átlagéletkora alig haladja meg a harmincat. A fiatal szakembergárda jó munkájára nagy szükség is van, hiszen a gyárból kikerülő termékeknek több mint a fele exportra kerül. A képen Oéneá Mária az URH-rá- diótelefon egyik egységét szereli. (báb—) hírverés nélkül — sokszor még az érintett üzemek dolgozói sem tudták előre. Legfeljebb sejtették a tervezett szervezeti változásokat. Mert ténylegesen, főleg szervezett intézkedésről van szó, s nem a vállalat megszokott életének, munkájának megbolyga- tásáról. Az önállósult vállalatok között akad olyan is, például a Csepel Művektől levált Híradástechnikai Gépgyár, vagy az Egyesült Izzóból kivált Gábor Áron öntöde, amely — jó néhány évtizeddel ezelőtt — már volt önálló vállalat. Olyan üzem is van köztük, például az Ajkai és a Parádi Üveggyár, amely a budapesti központ vidéki ipartelepítési törekvéseinek eredményeként nőtte ki magát korszerű nagyüzemmé. Miért kell most a trösztöket, nagyvállalatokat szétdarabolni, amikor nem is olyan régen a hazai gazdaság- irányítás ennek éppen ellenkezőjét, a vállalatok összevonását, egybeolvasztását szorgalmazta? Mert azóta egy és más megváltozott. Elsősorban a külpiac kényszerítő hatására már a vállalatok vezetői is belátják: a jövedelmezőbb termelésnek kizárólag a piaci lehetőségeket felismerő és azt is használó, szervezettebb munka a biztosítéka. Ennek érdekében a népgazdaság irányítási és szabályozási rendszerét sok tekintetben megváltoztatták az utóbbi években, de az iparvállalatok szervezeti formája és ennek megfelelően érdekeltségi rendszere nem igazodott ehhez a folyamathoz. Tapasztalatok bizonyítják: nem minden tröszti, nagy- vállalati szervezet ösztönzött a termelékenyebb, minőségi munkára. Hiszen, ha egy-egy üzem rosszul dolgozott, netán ráfizetéses volt, kisegítette a központ valamelyik jól menő egysége. Ugyanez volt a helyzet a pénzügyi alapok elosztásával és a fejlesztésekkel is: előfordult, hogy a fejlesztési keretből éppen az a gyár kapott 'aránytalanul keveset, amelyik más üzemeket is „eltartott”. Gazdaságpolitikánk mostani és jövőbeni feladatai indokolttá tették a nagyvállalati formák , fokozatos leépítését. Ez a munka már tavaly meg4 kezdődött a bor-, a dohány- és a cukoripari üzemek önállósításával, s az idén folytatódik. Az év elejétől önálló vállalatként dolgoznak az édesipari üzemek, neves parcelán- g.yárak, néhány útépítő és könnyűipari üzem, valamint a szénbányák, így a Nógrádi Szénbányák' is. Az önállóság nagyobb felelősséggel jár. Különösen most, amikor nem csak éves munkaprogramot, hanem ötéves tervet is kell készíteniük a vállalatoknak, ezúttal teljésen önállóan. Az exportlehetősé- ségeket újból felmérik, esetenként új külkereskedelmi partnert keresnek. Sokuknak a' tervezésnél figyelembe kell venniük: termékeik eddig világszerte elismert márkajelzéssel, — például Tungsram, Lampart — futottak, ezentúl azonban erre nincs lehetőség, hiszen több .önálló vállalat egyidejűleg használhatja ugyanazt a védjegyet. Eközben jó néhány házon belüli gondot is meg kell oldaniuk. A szervezeti változással együtt csökkentik a korábban felduzzasztott nagyvállalati alkalmazotti . létszámot. Cseppet sem irigylésre méltó feladat több száz embernek, köztük sok kiváló szakembernek felmondani, új állást keresni, s találni. Néhány vállalatnak gondot jelenthet a korábban felvett exportfeilesztési hitelek törlesztése. A Kecskeméti Kádgyár Dé’dául csaknem fél- milliárdot kapott rekonstrukciós beruházásra az egykori Lampart központtól. Most, hogy önállósultak, kétségesnek ítélik még a jövőre esedékes törlesztést. Szerintük Jgyanis ma még ráfizetnek a fürdőkádra. A kiutat gyorsabb gyártmányfejlesztéssel, termékeik formatervezésével, divatosabb színezéssel és körültekintő piackutatással kívánják megtalálni. A január 1-től önállóvá vált iparvállalatok többségének tehát jó néhány jogi és szervezeti nehézséget kell áthidalniuk. Az üzemekben, a műhelyekben, a munkapadoknál azonban a megszokott ütemben dolgoznak; mondhatnánk úgy is, minden a régi. Vagy mégsem ? Sz. V. NÖGRÁD - 1981. február 7., szombat \
