Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TA N ÁCS LAPJA XXXVII FVF., 32. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. FEBRUAR 7., SZOMBAT Kiosztották a félévi értesítőket Félidejéhez érkezett a tan­év az általános és a középfo­kú iskolákban, s pénteken ha­zánkban mintegy másfél mil­lió diák kapta kézhez a fél­évi értesítőt. Mivel az általános iskola első és második osztályát egy fejlesztési szakasznak te- kiritik, az erről szóló rendel­kezés értelmében érdemjegy­gyei ez alkalommal sem osz­tályozzák a kisdiákok teljesít­ményét. Az elsősök szüleit az elkövetkező napokban szóbe­li, illetve írásbeli szöveges ér­tékelés formájában tájékoztat-, ják gyermekük eredményeiről, a második osztályosok félévi értékelése pedig „jól megfe­lelt”, „megfelelt” és esetleg „mulasztásai miatt nem minő­síthető” bejegyzésből áll. A sokéves gyakorlatnak megfelelően nem kaptak osz­tályzatot az általános iskola V. osztályosai sem, és nem osztályoztak a pedagógusok abból a tárgyból sem, amely- lyel az idei tanévben ismer­kedtek először a diákok. Ilyen tantárgy például a harmadik osztályban a fogalmazás, a hatodikban a fizika, a hete­dikben a kémia. A félévi értesítő nem egye­düli formája a gyermekek ér­tékelésének. A nevelők meg­beszélik a szülőkkel a diá­kok i fejlődését, tanulmányi eredményét: az ezt szolgáló szülői értekezleteket e hó­napban tartják meg. Me­gyénkben 26 495 általános is­kolás, 3546 középiskolás ta­nul az 1980/81-es tanévben. A végzős diákok szüleivel ugyancsak találkoznak az osztályfőnökök az elkövetke­zendő hetekben: a személyes megbeszélések témája a pá­lyaválasztás lesz. Az általános iskolákban az idén 127 ezer tanuló fejezi be tanulmánya­it, Nógrádban 3084, túlnyomó többségük — a korábbi évek­hez hasonlóan — várhatóan továbbtanul. Választásukat segítik a gimnáziumi, vala­mint a szakközépiskolai kö- veteleményeket és lehetősége­ket' ismertető, különféle tájé­koztatók. A megfelelően kitöl­tött továbbtanulási lapokat a szülőknek az iskolában kell benyújtaniuk, ahonnan azo­kat március 20-ig továbbítják az első helyen megjelölt kö­zépfokú iskolába. Megjelent az érettségizők pá­lyaválasztásához, továbbtanu­lásához segítséget nyújtó, a felsőfokú intézményeket, a követelményeket ismertető könyv is. A felvételi kérelme­ket a középiskolákban kell a negyedikeseknek benyújtani­uk, megyénkben 779 negyedi­kes áll választás előtt. Az általános és a középfokú Iskolákban legközelebb ta­vasszal kerül sor hosszabb pi­henésre: a tavaszi szünet első napja április 6., a szünet utá­ni első tanítási nap pedig áp­rilis 13. lesz. A tanítás az általános isko­lákban június 12-én ér véget. A középiskolák 45 ezer ne­gyedik osztályosa május 16- án megy utoljára iskolába, s két nap múlva, május 18-án kezdődnek az írásbeli érett­ségi vizsgák. A középiskolák első, második, harmadik osz­tályosai számára június 12. az utolsó tanítási nap. A közös érettségi írásbeli felvételik időpontja május 25—26. Zárszámadás Pásztori Minden ágazat nyereséges volt ló hangulatban zajlott le pénteken a pásztói Béke Terme­lőszövetkezet 1980. évi zárszámadó és tervtárgyaló küldöttérte­kezlete, amelyen részt vett Ozsvárt József, a megyei pártbizott­ság titkára, Stefán Leporisz állami-díjas elnök vezetésével a Csehszlovákia prievidzei termelőszövetkezet küldöttsége. A meg­jelenteket Holló Imre elnökhelyettes köszöntötte, majd dr. Ben- cze Barna, a szövetkezet elnöke mondta el beszámolóját. Az egyesülés óta a legna­gyobb eredményt vallhatja magáénak a közös gazdaság. Árutermelési tervüket 13,6 százalékkal túlteljesítették. Hasonló mértékben fejlődött a termelési érték és a készlet- állomány. Az előbbiek azért értékesek, mert a növekedés­sel egyidőben mérséklődtek a termelési és ráfordítási költ­ségek. Utóbbiaknak tulajdo­nítható, hogy a tervezett öt­milliós nyereséggel szemben 10,7 millió nyereséget értek el, Ez is egyedülálló ered­mény a termelőszövetkezet 31 éves fennállása során. A sikerek alapja a hazánk­ban érvényesülő nyugodt po­litikai légkör, a párt helyes agrár- és szövetkezetpolitiká­ja, nem utolsósorban a szövet­kezet dolgozóinak odaadó, lel­kes munkája, aktivitása, szor­galma. A küldöttgyűlésen elhang­zott beszámolót a nemrég megrendezett munkahelyi ta­nácskozásokon, szocialista brigádgyűléseken és a külön­böző pártfórumokon is megvi­tatták. Ezeken a fórumokon, több mint 60 dolgozó mondta el véleményét a munkáról, va­lamint az idei terv feladatai­Előtérben a korszerűsítő kezdeményezési törekvések Megvitatták a megyei művelődési központ tervét A salgótarjáni -József Attila Megyei Művelődési Központ­ban pénteken rendezték meg az intézmény tervtárgyaló ér­tekezletét, melyen a résztve­vők megvitatták a ház elmúlt évi tevékenységét, valamint idei tervét. Erdős István, a Nógrád me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának főelőadója a fel­ügyeleti szerv véleményét tol­mácsolta. Többek között el­mondotta, hogy a megyei művelődési köz­pont munkatársai kiegyen­súlyozott, elismerésre mél­tó helyi tevékenységet fej­tettek ki, jó színvonalú szolgáltató mun­kát végeitek. De mindennapi munkájukban jelentős negatí­vumok is tapasztalhatók. Az el­múlt évi terv számon kérésekor fogalmazta meg, hogy a mun­kásművelődési elképzelések jelentékeny része — elsősor­ban személyi okokkal indokol­va — nem valósult meg. Hiá­nyosságok tapasztalhatók az irodalmi és képzőművészeti nevelés területén. Alapos le­maradás jellemzi az intézmény egyik sarkalatos tevékenységi körét, a módszertani munkát. Elismeréssel szólt azokról a kezdeményezésekről, amelyek a tartalmi munka színvonalá­nak emelését, a közművelődés hatékonyságát célozták. Külön dicsérettel szólt a nagy orszá­gos rendezvények megszerve­zésének tapasztalatairól, több öntevékeny művészeti csoport — például a Nógrád tánc- együttes és a Főnix bábcso­port — értékes munkájáról. Örömmel üdvözölte a vezetés­nek azt az idei törekvését, hogy következetesebb maga­tartást és nagyobb igényessé­get tanúsít a végrehajtásban és a számon kérésben. Azonos véleményének adott hangot Bodonyi Anikó, a megyei mű­velődésügyi osztály csoport- vezetője, aki az eszmecserét vezette. Megerősítette a fel­ügyeleti szerv véleményét a korszerűsítő, kezdeményezési törekvések felerősítésének, a reakcióképesség, a rugalmas­ság növelésének szükségessé­gében. Bernáth István, a megyei KISZ-bizo'.tság munkatársa a munkaterv ifjúsággal foglal­kozó elképzeléseiről mondott kritikus, több pontjában meg­szívlelendő véleményt, s az intézménynek és az iskolák­nak a kapcsolatát, az együtt­működés szükségességét hang­súlyozta. Domonkos Alajos megyei múzeumigazgató-he- lyettes a saját és az intéz­ményi pártalapszervezet ne­vében szólt a művelődési köz­pont korábbi és az idei esz­tendőre is áthúzódó személyi és tárgyi problémáiról, a szutr jektív -emberi tényezők szere­pének fontosságáról a nehéz­ségek leküzdésében. György István, a Salgótarjáni járási Hivatal művelődésügyi osz­tályának vezetője a közös érdekű együttműködés javí­tásának halaszthatatlanságá­ra irányította a figyelmet, s kérte, hogy a munkaterv mellé csatoljanak konkrét járási tervet is, mivel a Jó­zsef Attila Megyei .Művelődési Központ, járási közművelődé­si központ híján, fokozott kul­turális tevékenységre kötele­zett- a megyeszékhely környé­kén. Radácsi László, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának munkatársa egyetértve a hozzászólók értékelésével, el­sősorban szemléleti kérdések­kel foglalkozott. Hozzászólá­sában kiemelte a szakmai meg­újhodás, a kezdeményező­készség erősítésének nél­külözhetetlen szükségsze­rű voltát, a közművelődési intézmények közötti együttműködés, ins­piráció és egészséges vetélke­dés fontosságát, a módszerta­ni tevékenység fejlesztését. Mindezek együttesen járulhat­nak hozzá, hogy, a megyei mű­velődési központ egyre telje­sebben tölti be feladatát, a közművelődés megyei mód­szertani központja lesz, hasz­nos segítséget nyújt a megye lakossága folyamatos npűve- lődésének megteremtésében, feltételeinek kialakításában. A tervtárgyaló értekezlet némi kiegészítéssel — példá­ul a salgótarjáni járásban végzendő közművelődési mu - ka tervezetének kidolgozásá­val és csatolásával — elfo­gadta a megyei művelődési központ idei tervét. nak teljesítéséről, a lehetősé­gekről. A véleményeket, kez­deményezéseket az irányító­munkában figyelembe veszik, néhányat pedig már az idei terv összeállításakor is fel­használtak. A szövetkezet minden ága­zata nyereséggel zárta az el­múlt esztendőt. A tervezettnél nagyobb nyereség elérése, a hozamok, növekedésének a céltudatos költséggazdálko­dásnak, a jól megválasztott ki­egészítő melléküzemi tevé­kenységnek, a tartalmában egyre gyarapodó szocialista munkaversenynek és a vezetés színvonalának köszönhető. Meg kell említeni, hogy a ház­táji gazdálkodás is tovább bővült, jól kapcsolódik a szö­vetkezet egészének tevékeny­ségébe. A tartalmas munka eredmé­nyeit a tagság élvezi. A ter­vezett 4 százalék helyett 11,3 százalékkal növekedett a bér- színvonal. Az eredményes gazdálko­dásban meghatározó szerepük volt a szocialista címért küz­dő kollektíváknak. Tizennégy brigád közül tízen teljesítették vállalásaikat. Hetedik alka­lommal lett aranykoszorús brigád a Tyereskova, negye­dik alkalommal a Zója, har­madik alkalommal a Lenin, második alkalommal pedig az Egyesült erő. Először vette át az arany fokozatot az Univer- sál brigád és a Lovász József ifjúsági kollektíva. Ezüst fo­kozattal tüntették ki a Gagarin brigádot, bronz fokozatot vett át a Hámán Kató nevet vi­selő kollektíva. E brigádok Kö­zött jutalomként 83 300 forin­tot osztottak szét. A továbbfejlődést szolgálja az ez évi terv. A tavalyinál tízmillió forinttal nagyobb ár­bevételt kívánnak elérni. A növénytermelésben a szinten r* rr n ■ \ tromuvi berendezések > \ I Eredményesen teljesítette elmúlt esztendei tervét az Or­szágos Bányagépgyártó Vál­lalat salgótarjáni gyára. A 395 millió forintos termelési érték mintegy másfél száza­lékkal több a vártnál. 1981- ben már 401 millió forint ér­tékben kívánják előállítani termékeiket. Közülük kiemel- (Folytatás a 2. oldalon.) kednek a szén- és bauxitbá­nyákban használatos BSZ IV. szállítószalagok. Együttes ér­tékük 310 millió forint. Ex* portmegrendeléseket is telje­sítenek. Jugoszláviába például erőművi berendezéseket szál­lítanak. Képünkön Balázs Ot- 'tó és Zsorzsi Attila szakmun­kás a déli szomszédunknak gyártott berendezés összeállí­tását végzi. — kulcsár — Több mint nyolcmilliós nyereség KÁRÁNCSHÚS a munkáseüátáséit A Karancs Húsipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat teg­nap tartotta igazgatótanács­ülését. Az elmúlt esztendő tapasztalatait összegezték. A vállalat alakulása óta töret­len fejlődést mondhát magáé­nak. A tavalyi tervek feszí­tettek voltak, de teljesültek. Sőt a lakosság sem járt rosz- szul, hiszen ha például a sal­gótarjáni és a hasonló má­tészalkai üzem teljesítményét összehasonlítjuk a nógrádi vállalat olcsóbb termékeivel, több mint négymillió forint­tal kímélte a Salgótarjánban és környékén élők pénztárcá­ját. Az elmúlt év eredményeiről Bíró Miklós igazgató számolt be. Egyebek között hangsú­lyozta: a munkáslakta telepü­lések hús és húskészítméhyek- kel való ellátása politikai kér­dés. Ezért is fontos, hogy csökkenjen a feszültség az ellátásához szükséges és a meg­termelt hízott sertés mennyi­sége között. Az üzem műszaki állapota — ivóvízellátás, fű­tés — hagy kívánnivalót maga után, s a tervezést is szüksé­ges rugalmasabbá tenni. A KARANCSHŰS tavaly csaknem 46 ezer sertést vá­gott le és dolgozott fel. Töb­bet a tervezettnél. Az üzem képes napi hetven mázsa ter­mék kibocsátására is, ha a csontozórészleg gondjai meg­oldódnak. Kedvező, hogy a vállalat termékeinek minősége válto­zatlanul jő. A vizsgálat ered­ményei legalábbis ezt mu­tatják. Hasonló a vásárlók véleménye is, akik közvetve- közvetlenül 222 millió forintot költöttek a KARANCSHŰS termékeire. Ez 35 százalékkal több a tavalyinál és 2,2 szá­zalékkal a tervnél. Bíró Miklós arról is szólt, hogy javult a szerződéses fe­gyelem. A vállalat igyekezett a termelők kedvébe járni a kölcsönös előnyök jegyében. Négy kisgazdaságban — kí­sérleti jelleggel — a termelői kedvet növelő módszert pró­báltak ki, a . kistermelők biz­tonsága érdekében. A KARANCSHŰS az elmúlt évben 255 vagon keretgazdál­kodásba tartozó terméket ál­lított elő. A tavalyinál csak­nem 20 százalékkal több árut bocsátott ki. A megyei szinten 2,1 százalékkal emelkedő hús­forgalmazás növekményének kétharmada a KARANCSHŰS termeléséből származik. A vállalat partnerei igényeinek kielégítése mellett saját bolt­jaiban 28,6 milliót ‘forgalma­zott. A kereskedelmi szervek elégedettségét bizonyítja, hogy csökkent a szállítás ideje, elé­gedettek a választékkal, s fő­ként, hogy a készítmények gyártása során a helyi ízeket is figyelembe veszik. A 237 főt foglalkoztató üzemben a dolgozók megtalál­ják számításukat. Átlagjöve­delmük 7,8 százalékkal nőtt. Jelentős összegeket fordítot­tak a nehéz fizikai munka gépesítésére, a raktározás kö­rülményeinek korszerűsítésére. A tavalyi gondosabb munka redménye, hogy a KA- RANCSHÜS 8,3 millió forint nyereséget ért el, s így fenn­állása történetében először képes jelentősebb saját fej­lesztési alapot képezni. A vállalat igazgatója ki­emelte az üzemben uralkodó demokratikus légkör szerepét, az okos javaslatok felkarolá­sát, amelyek feltételei az idei tervek valóra váltá nak is. Végezetül elfogadták az idei termelési tervet, s az igazga­tótanács új elnökének Bo- zsik Bélát, a litkei termelő- szövetkezet elnökét választot­ták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents