Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
HUSZONHATODIK S orra érkeznek a hírek a megye üzemeiből, amelyek arról tudósítanak, a gyárak kollektívái a szovjet testvérpárt kongresszusát újabb munkasikerekkel köszöntik. A szocialista brigádok a BRG salgótarjáni gyárában egymás után csatlakoznak a Szovjetunióba irányuló exportszállítmányok határidő előtti teljesítéséhez, a síküveggyárban a minősig további javítását ajánlották fel, a balassagyarmati kábelgyárban a tőkésexport fokozása mellett a takarékosság a főszereplő. Sok más hasonló hírrel együtt ez is arról tanúskodik, milyen érdeklődés és rokonszenv kíséri a megyében is a Szovjetunió Kommunista Pártjának hétfőn megnyíló XXVI. kongresszusát. Minden kommunista és munkáspárt életében a legnagyobb jelentőségű esemény a párt kongresszusa. A marxista-leninista pártok ezen elemzik eredményeiket, a két kongresszus közötti periódus fejleményeit, s határozzák meg a következő esztendők fő feladatait. A nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt az egész világhelyzetre kétségtelenül óriási hatást gyakorolnak az SZKP kongresszusai. Ez a Szovjetuniónak és a kommunista pártjának úttörő szerepével, kivételes lehetőségeivel és tekintélyével függ össze. Lenin pártja vitte győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és immár iöbbb mint hat évtizede vezeti — a szovjet munkásosztály, a szovjet népek élén - az új társadalom felépítését. A szovjet kommunisták harcokban edzett pártja hasonlíthatatian tekintélyű és befolyású szervezet, amelynek növekvő része volt és van a történelem formálásában. A SZKP Központi Bizottsága olyan időszakban határozott a XXVI. kongresszus összehívásáról, amikor már nagy erőfeszítést követelt a nemzetközi helyzet megjavítását, sőt a stabilizálást célzó minden lépés. Ez ma is így van: a szélsőséges imperialista körök igyekeznek nyomást gyakorolni a Szovjetunióra és egészében a szocializmus, a haladás pozícióira. Próbára akarják tenni a Szovjetuniót, hogy miképp reagál béke- és szocializmusellenes lépéseikre, az újabb hidegháborús tervekre. Washingtonban mind több jel mutat arra, hogy a januárban hatalomra került új kormányzat SALT nélküli atomstratégiára törekszik, az Egyesült Államok elvesztett katonai fölényét szeretné visszaszerezni. Az új szovjetellenes kampány - amelyet a terrorizmus címén és ürügyén indítottak, szándékosak összemosva a terrort s a felszabadító harcot — nemcsak rágalomhadjárat, hanem a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak összefogása ellen Irányuló próbálkozás is. Ilyen körülmények közt óriási a jelentősége annak, hogy a Szovjetunió nem hagyja magát eltántorítani a XXIV. és XXV. kongresszuson meghatározott irányvonaltól. Egyrészt továbbra is aktívan harcol a béke és a biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi együttműködés bővítéséért, másrészt határozottan szembeszáll a szélsőséges imperialista körök próbálkozásaival, amelyek a szocializmus, a haladás pozícióinak visszavetésére, a béke és a biztonság aláásására irányulnak. Tükrözik ezt a Szovjetunió vezetőinek külpolitikai jellegű megnyilatkozásai és vezető testületéinek állásfoglalásai. „A jövőben sem kíméljük erőnket — jelentette ki Leonyid Brezsnyev a Központi Bizottság 1980. júniusi plénumán —, hogy megvédjük az enyhülést, mindazt a jót, amit a hetvenes évek hoztak, azért, hogy a leszerelés irányában fordulatot érjünk el, támogassuk a népeknek a szabad és független fejlődéshez való jogát, megóvjuk és megszilárdítsuk a békét”. Ez elórevetiti az SZKP konstruktív, megfontolt, következetes elvi alapon álló politikájának folytatását, amely a nukleáris világégés megakadályozását, minden nép, s minden ember alapvető joga: az élethez való jog megvédését célozza. A XXVI. kongresszus napirendjén szerepel a tizenegyedik ötéves terv, az SZKP „második programja”, amely a kommunizmus építésének újabb, nagy gazdasági feladataira összpontosítja a figyelmet. E stratégia legfőbb célja, hogy szüntelenül növeljék az életszínvonalat, s jobb feltételeket teremtsenek o személyiség sokoldalú fejlődéséhez. E célok megvalósításának alapja: a termelés hatékonyságának további növelése, a munka termelékenységének emelése, a szovjet emberek társadalmi tevékenységének, a munkában tanúsított aktivitásának növekedése. Es ez annál jelentősebb, mert a Szovjetunió fejlődésével, gazdasági, tudományos és kulturális sikereivel, politikai, társadalmi, katonai erejének növekedésével izmosodik az egész szocialista közösség, tovább javulnak a béke és a társadalmi haladás esélyei szerte a világon. Ez a rendkívül átgondolt'és megalapozott munkaprogram ezért nem csak a szovjet kommunistákat, a szovjet népet lelkesíti és mozgósítja, hanem örömmel és bizakodással tölti el a Szovjetunió minden barátját, a szocializmus minden hívét, köztük a magyar kommunistákat, a magygr népet.^ Hazánkat, népünket az eszmék és a célok közösségén alapuló mély barátság, testvéri együttműködés, megbonthatatlan szövetségi viszony fűzi a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. A mikor a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttei pártunk legjobb kívánságait tolmácsolják az SZKP XXVI. kongresszusának, akkor nem csak a párt Központi Bizottsága, hanem valamennyi magyar kommunista, az egész magyar nép érzéseit fejezik ki. Az egész szocializmust építő magyar társadalom nevében kívánnak új, nagy sikereket a szovjet népnek a kommunizmus építésében, eredményes tanácskozást a XXVI. kongresszusnak. Kádár 3ános Moszkvába érkezett Kádár Jánosnak, az MSZMP központi Bizottsága első tltká- ■ának vezetésével szombaton lélután megérkezett Moszkvá- la a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságálak küldöttsége, amely részt rész a Szovjetunió Kommu- íista Pártjának február 23- in kezdődő XXVI. kongresz- izusán. A küldöttség tagjai: lázár György, a Politikai Bi- sottság tagja, a Mlniszterta- íács elnöke, Gyenes András, t Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB tagja, a központi Bizottság osztályve- ietője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköz- ársaság szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatakozott a küldöttséghez. A pártküldöttség fogadására t szovjet főváros Kijevi pá- yaudvarán megjelent Viktor 3risin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Konsztantyin Rusza- kov, a Központi Bizottság titkára, Lev Szmirnov, a minisztertanács elnökhelyettese, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Borisz Gosztyev, az SZKP KB osztályvezetője, az SZKP KB tagjai, Oleg Rah- manyin, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, a KB póttag- ja. Jelen voltak a moszkvai magyar nagykövetség felelős diplomáciai munkatársai. Kádár Jánost és a küldöttség tagjait a moszkvai magyar kolónia úttörői virágcsokrokkal köszöntötték a pályaudvaron. 20C Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára az SZKP KB meghívására szombaton Moszkvába érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusára. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Z MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXXVII ÉVF., 45. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981 FEBRUAR 22., VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentese a népgazdaság fejlődéséről az V. ötéves tervidőszakban A gazdaságpolitika az V. ötéves terv időszakára, mint legfontosabb feladatot, a társadalmi termelés hatékonyságának gyors ütemű növelését, a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. Ezt a világpiacon a hetvenes évek elején kialakult és tartósnak bizonyuló árarányváltozások, valamint az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés követelményei indokolták. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználás viszonylag gyors ütemben emelkedett. Különösen erőteljesen nőtt 1977—1978-ban a felhalmozás, amely 1978-ban elérte a belföldi felhasználás 30 százalékát. A gazdasági szabályozók ezekben az években nem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a változó külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A belföldi felhasználás gyors növekedése a gazdaság egyensúlyának, elsősorban a külső egyensúlynak a romlásával járt. Ez szükségessé tette olyan intézkedések bevezetését, amelyek hatékonyabban segítik elő a fő gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Az 1979. és 1980. évi tervek a gazdasági egyensúly, mindenekelőtt a külső egyensúly javításának adtak elsőbbséget, annak alakulásától tették függővé a növekedés ütemét és az elosztási arányokat. 1979—1980-ban a tervekben meghatározott fő gazdaság- politikai célok megvalósultak. A behozatali többlet mindkét évben számottevően mérséklődött, a külkereskedelmi mérleg 1979-ben és 1980-ban a tervezettnél kedvezőbben alakult. Javult az összhang a termelés és a felhasználás között, kevesebb új beruházást kezdtek el és az eszközöket a folyamatban levő beruházásokra összpontosították. Mindezek eredményeként a felhalmozás aránya a belföldi fel- használáson belül 1980-ban 22 százalékra mérséklődött. Kedvező irányú változás kezdődött a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaerő hatékonyabb kihasználásában. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzés is megvalósult. A lakosság fogyasztása 1979—1980-ban szerény mértékben tovább emelkedett. Az életkörülményeket javította a lakásállomány növekedése, a lakosság ellátását szolgáló intézmények bővítése. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarékbetét-állomány 1S80 végén 145 milliárd forint volt, 64 milliárd forinttal több mint 1973 végén. Fejlődött a termelés műszaki-tudományos bázisa. Tudományos kutatásra 5 év alatt, több mint 90 milliárd forintot fordítottak, évente átlagosan a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát. A fő gazdaságpolitikai célok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több az 1975. évinél. A termlés és felhasználás 1980 évi színvonala, a tervidőszak folyamán szükségessé vált döntések következtében nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban, összehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja. A gazdaság főbb mutatói az V. ötéves tervidőszakban 1976—1980. években összesen terv tény % szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 870 924 13S lakásépítés, 1000 db 430—440 453 103 aj 1976—1980. évek az előző öt év százalékában. Ipar Az ipari termelés 1980-ban 18 százalékkal több volt a* öt évvel azelőttinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent és 1980-ban 89 000 fővel, 5,4 százalékkal kevesebb volt mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 25 százalékkal emelkedett A fő ágazatok közül öt év alatt a vegyipar és a villa-; mosenergia-ipar növelte legnagyobb mértékben termelését' Meghaladta az átlagot az építőanyag-ipar termelésének nö-' vekedése is. A gépipar és az élelmiszeripar termelése az ipari átlaghoz hasonló mértékben nőtt. A bányászat, a kohászai és a könnyűipar termelése mérsékelten emelkedett. A szocialista ipar termelése ágazatonként 1980. évi termelés az 1975. évi százalékában a termeiéi szerkezete 1975 198« bányászat 105 4 4 3,1 vúlamosenergla-ipar 132 9,1 34 kohászat 108 10,0 94 gépipar 118 27,0 26,8 építőanyag-ipar 123 3,1 34 vegyipar 139 14,5 174 könnyűipar 111 17,4 16,3 egyéb ipar 124 1,6 1,8 élelmiszeripar 117 19,1 18,7 szocialista ipar összesen 118 100,0 100,0 1980. év 1975. év 1976—1980. évek százalékában 1971■1975. évek terv tény %-ában nemzeti jövedelem 130—132 117 127 nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 123—125 109 123 ipari termelés 133—135 118 129 építési-szerelési tevékenység 130—133 110 125 mezőgazdasági termékek termelése 118—118/a 112 115 egy lakosra jutó reáljövedelem 118—120 108 117 a lakosság összes fogyasztása 121—123 113,6 120 Az Ipari termékek értékesítése öt év alatt 18 százalékkal nőtt. Az exportra kerülő termékek volumene 45 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek eladott termékmeny- nyiség 16 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 26 százalékkal emelkedett. 1980-ban a népgazdaság energiafelhasználása — fűtőértékben — 20 százalékkal haladta meg az 1975. évét Az energiahordozó források között a földgáz aránya az 1975. évi 19,3 százalékról 1980-ban 27 százalékra nőtt, a kőolajé 38,2 százalékról 35,1 százalékra csökkent. A széntermelés valamelyest nőtt, átlagos fűtőértéke csökkent. A villamosenergiatermelés 17 százalékkal, a behozatal 82 százalékkal emelkedett. Az import aránya a rendelkezésre álló villamos] energián belül 1980-ban elérte a 23,9 százalékot. A nyersacéltermelés kismértékben haladta meg az 1975. évit, a bauxit-, a timföld- és a kohőalumfnium-termelés mérsékelt növekedése mellett az alumínium-félgyártmányok termelése 14 százalékkal nőtt. A gépiparon belül a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuum- technikai ipar, valamint a műszeripar növelte legnagyobb mértékben termelését: öt év álatt 46, Illetve 40 százalékkal«’ A tervidőszak folyamán több gazdaságtalanul előállítható gépipari termék termelése megszűnt, Illetve mérséklődött (Folytaid» a i. oldalonj A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységének Radnóti Miklós Szocialista Brigádja elsőként csatlakozott az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny-felhíváshoz. Az Antal Ferencné vezette tizennégy fős kollektíva tegnap közel félszáz GK 7-es URH-rádiótela» font szerelt össze. —bábel-felv.—
