Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
Á Központi Statisztikai Hivatal jelentés© (Folytatás az 1. oldalról). A műtrágyatermelés — hatóanyagban — öt év alatt 48 százalékkal nőtt, 69 százalékkal bővült a növényvédő szerek termelése. A műanyagtermelés 2,6-szeresére nőtt. Az olefintermékek termelése 1975 óta megkétszereződött. A vegyi szálak termelésén belül dinamikusan nőtt a szintetikus szál termelése. A gyógyszeripar termelése 1980-ban 54 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A cementtermeíés 1975-höz képest 24 százalékkal nőtt és 1980-ban 4,7 millió tonna volt. A téglatermelés öt év alatt 6 százalékkal bővült, s az átlagosnál gyorsabban nőtt az azbesztcement tetőfedő lemezek, a vasbeton födémgerendák termelése. A tervidőszak végén falburkoló csempéből csaknem kétszer annyit, húzott síküvegből 70 százalékkal többet gyártottak, mint 1975-ben. Az építőanyag-ipari kapacitások és termelés bővülése lehetővé tette több építőanyag behozatalának mérséklését. A ruházati ipar a tervidőszakban a belföldi szükségleteket mennyiségben alapjában kielégítette, termékszerkezete korszerűsödött, az árban és minőségben megfelelő választékot azonban nem mindig tudta biztosítani. Az élelmiszeriparon belül jelentősen bővült a húsfeldolgozó kapacitás. Dinamikusan nőtt a gyorsfagyasztott gyümölcs- és főzelékkonzerv-termelés, A napraforgóolaj-termelés 2,6-szeresre emelkedett. Építőipar Az építési-szerelési munkák 1980. évi volumene 10 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Az építési igények és az építőipari kapacitások összhangja az utóbbi években javult; a kereslet mérséklődött, a feszültségek enyhültek, amiben szerepe volt az építőipari kapacitások bővülésének, a beruházások mérsékeltebb növekedésének, és csökkenésének, valamint az építőipari árak és a költségek emelkedésének. Az építőipari termelés kb. 60 százalékát a kivitelező építőipar adta. Mezőgazdaság-erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 5 év alatt összesen 15 százalékkal nőtt az előző 5 évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 20 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok 8 százalékkal növelték termelésüket. A növénytermelés mennyisége 5 év alatt 11 százalékkal, az állattenyésztés termelése 20 százalékkal nőtt, számottevően bővült a mezőgazdaság technikai bázisa. Az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 12,5 millió tonna gabona termett, 11 százalékkal több mint 1971—1975. években. A búza évi átlagos termésmennyisége 5,2 millió tonna, a kukoricáé 6,3 millió tonna volt, 20, illetve 7 százalékkal több mint az előző 5 évben. A termésmennyiség növekedése a hozamok emelkedéséből adódott. A burgonya- és frisszöldség-ellátás javítása érdekében a tervidőszak folyamán, a termelés ösztönzését szolgáló intézkedések hatására, a zöldségtermés 1977-bén, a burgonyatermés 1978- ban kiemelkedően nőtt. A nagy terméssel együttjáró értékesítési nehézségek, tárolási veszteség stb. miatt a burgonyatermés az utóbbi két évben visszaesett. A cukorrépa vetésterülete 8 év átlagában 26 százalékkal, a betakarított cukorrépa mennyisége 28 százalékkal emelkedett. A tervidőszak folyamán gyors ütemben fokozódott a napraforgó- termelés. 1980-ban a vetésterület mintegy kétszerese, a termésmennyiség háromszorosa volt az 1975. évinek. A gyümölcs és a szőlő termésmennyisége, jelentős évenkénti ingadozás mellett, kismértékben emelkedett. Az állatállományon kívül a szarvasmarha-állomány a tervidőszak folyamán alig változott, az 1980. év végén meghaladta az 1,9 millió darabot. A sertésállomány 5 év alatt tovább növekedett és megszűnt a kistermelők sertésállományának ciklusos hullámzása: az 1980. év végi sertésállomány 8,3 millió darab volt, 20 százalékkal több az 5 évvel korábbinál. A juhállomány nagymértékben, mintegy 1 millió darabbal nőtt és 1980 végén meghaladta a 3 milliót. A baromfiállomány az ötéves terv minden évében több volt mint 1975-ben. Az összes vágóállat-termelés az 1976. évi csökkenés után évről évre emelkedett, és az utóbbi három évben — élősúlyban — meghaladta a 2 millió tonnát. A tejtermelés mintegy 40 százalékkal nőtt. A tojástermelés — nagyrészt a gazdaságtalan export csökkentésének hatására — az utóbbi két évben mérséklődött. A mezőgazdaság a lakosság élelmiszer-fogyasztásának megfelelő biztosítása mellett jelentős árumennyiséget adott exportra. Százmillió forint értékben gyártanak az idén alumínium bá- ityalámokat és ehhez kapcsolódó kiegészítő eszközöket a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Ezen érték 25 millió forinttal több mint 1980-ban, Az 1978-ban BNV-díjat nyert Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hektár új erdőt telepítettek. Az erdőterület elérte az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 százalékát. Az összes fakitermelés 1980- ban 7,5 millió m3 volt, 13 százalékkal több az 1975. évinél. Vízgazdálkodás A tervidőszakban a közüzemi vízművek napi átlagos termelési kapacitása 1 millió m3-rel nőtt és kb. 7000 km ivóvízhálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 százaléka részesült közműves vízellátásban, öt évvel korábban ez az arány 66 százalék volt. 1980 végéig további 190 közegészségügyileg veszélyeztetett település ivóvízellátása megoldódott. Csatornázott településen a tervidőszak végén a lakosság 37 százaléka élt. Fejlődött az árvízmentesítés hatékonysága, a védekezési szervezet és eszközök színvonala. Szállítás — hírközlés A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 százalékkal többet az 1975. évinél. A vasút aránya az áruszállításban mérséklődött, *az 1980. évi teljesítménynek 57 százalékát adta. 1980-ban a távolsági tömegközlekedés járművein 1187 millió utast szállítottak, 7 százalékkal többet mint öt évvel korábban. A helyi tömegközlekedésben 1980-ban közel 2600 millió utast szállítottak, 11 százalékkal többet mint 1975-ben. A vidéki települések tömegközlekedésének utasforgalma öt év alatt 33 százalékkal nőtt. A tervidőszakban 1722 km-en végeztek vasúti pályakorszerűsítést, 314 km-en vonalvillamosítást. Á korszerű vontatás aránya 96 százalékra emelkedett. Több nagy forgalmú csomópont és határállomás fejlesztésére is sor került. Bővült a rádió és televízió adóhálózata. Jelenleg a Kossuth rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfi rádióé 80 százalékán, a III. műsor mono adásban 84 százalékán, sztereo adásban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben. A tv I. ’ műsor az ország területének 91 százalékán, a tv II. műsor pedig 54 százalékán élvezhető, A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 213 ezer darabbal (20 százalékkal) nőtt a tervidőszak folyamán. A postaszolgálat fejlesztésére automata levélfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. .Külkereskedelem 1980-ban a behozott áruk mennyisége 21 százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1979- ben és 1980-ban a behozatal mérséklődött, a kivitel nőtt, a behozatali többlet jelentősen csökkent. A külkereskedelmi forgalomnak 1980-ban több mint felét a szocialista országokkal bonyolítottuk le. A tervidőszakban a behozatal közel fele a termeléshez szükséges anyagokból, félkész termékekből és alkatrészekből, több mint 10 százaléka energiahordozókból állt. A gépek, berendezések és szállítóeszközök kivitele nőtt, 57, ill. 39 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 28, illetve 26 százalékkal bővült. Beruházás A tervidőszakban megvalósított beruházások volument mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát vállalati döntésű beruházásként valósították meg. A tervidőszakban a termelés fejlesztését és korszerűsítését új beruházások, rekonstrukciók, bővítések szolgálták. A beruházások eredményeként a népgazdaság állóeszköz- állománya öt év alatt mintegy 30 százalékkal növekedett. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1981. január 1-én az ország népessége 10 millió 713 ezer fő volt, 150 ezerrel több az 1976. január 1-inél. 1981. január 1-én a népesség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az iparban és áz építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságban dolgozóké kisebb mértékben csökkent, a tijbbi ágazat, főleg a nem anyagi ágak, az aktív keresők nagyobb hányadát foglalkoztatták a tervidőszak végén, mint öt évvel korábban. termékek kapósak a felhasználók körében, s a típusok egyre szélesebb körben történő alkalmazásával további megrendelőkre számítanak. A balassagyarmati gyár termelésének mintegy 30 százalékát jelentik a bányatámok. Á lakosság jövedelme és fogyasztása A tervidőszakban a lakosság jövedelme-és fogyasztása tovább emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresetének és az áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítéseknek az összege 1980-ban több mint 4400 forint volt, nominálértékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetkezetben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidőszak egészében az alkalmazásban állók reálbéréhez hasonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénzbeni társadalmi juttatások ösz- szegének reálértéke 1980-ban 34 százalékkal, a természetbeni juttatásoké 22 százalékkal volt nagyobb,, mint 1975-ben,1 öt év alatt a társadalmi juttatások 29 százalékkal emelkedtek. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó reáljövedelem egy lakosra számítva 1980-ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit. 1980 végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt,' 280 ezerrel több mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz-dolgozók nyugdíjkorhatárát fokozatosan csökkentették és 1980-tól ugyanabban az életkorban jogosultak nyugdíjra, mint a munkások és alkalmazottak. 1980-ban nyugdíjakra 56 milliárd forintot fizettek ki, az 1975. évinél 29 milliárd forinttal többet. Az egy nyugdíjasra jutó átlagos összeg az 1975. évi 1272 forintról 1980-ban 2267 forintra emelkedett. Az átlagnyugdíj az átlagkeresetnek 1975-ben 41 százalékát,' 1980-ban 52 százalékát tette ki. A nyugdíjak emelkedéséhez hozzájárult az új nyugdíjasok magasabb nyugdíja mellett az áremelkedésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A családi pótlék összege 1980-ban 13,6 milliárd forint volt, 7,1 milliárd forinttal több az 1975. évinél. A gyermek- gondozási segélyt igénybe vevők száma az 1977. év végéig emelkedett, azt követően, a születések számának mérséklődésével összefüggésben, folyamatosan csökkent. 1980. decemberében 254 ezer anya volt gyermekgondozási segélyen, az öt évvel azelőttinél 11 ezerrel kevesebb, gyermekgondozási segélyre 1980-ban 3,9 milliárd forintot fizettek ki. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12 szá-' zalékkal emelkedett. Ezen - belül az élelmiszer-fogyasztás mennyisége évek óta kielégítő, összességében az 1975. évi szinten stabilizálódott. Az élettanilag értékesebb élelmiszerek közül a hús- és halfogyasztás 1980-ban fejenként 73 kg volt. A tervidőszakban a tej- és tejtermékfogyasztás 162 kg-ra, a tojásfogyasztás 335 darabra, 28, ill. 22 százalékkal emelkedett. Az élvezeti cikkek fogyasztása, amelyben a legtöbb súlyt a szeszes italok képviselik, a korábban is magas szinthez képest öt év alatt 22 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek fogyasztása csökkent. A tartós fogyasztási cikkek közül az V. ötéves tervidőszakban a kiskereskedelem 1,2 millió hűtőszekrényt, több, mint 1 millió mosógépet, majdnem 1,5 millió televíziót, több mint 500 ezer személy- gépkocsit értékesített. A szolgáltatások egy lakosra jutó igénybevétele az összes fogyasztás emelkedésénél nagyobb mértékben, öt év alatt 24 százalékkal nőtt. Az elmúlt 5 év folyamán több ízben került sor a fogyasztói árak emelésére, így a fogyasztói árszínvonal 1980- ban 36 százalékkal volt magasabb az 1975. évinél. A lakosság életkörülményeit azonban javította, hogy 5 év alatt felépült 453 ezer lakást 15 ezerrel több mint az előző tervidőszakban. Egészségügy, oktatás, művelődés Az V. ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980 végén 28,8 orvos'jutott, az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános és gyermekorvosi körzet megszervezésével fo-> lyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások száma. 1980 végén egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra 2100 lakos jutott, csaknem 200-zal kevesebb, mint 5 évvel korábban. A kórházi ágyak száma 5 év alatt, a jelentős számú ágymegszűnések vagy szüneteltetések ellenére majdnem 5600-zal nőtt. A bölcsődei helyek száma 5 év alatt 14 400 új hellyel bővült. 1980 végén 64 600 bölcsődei hely állt rendelkezésre; ezer bölcsődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jutott, 42-vel több mint 5 évvel korábban. Az óvodai helyszám 1980-ban 385 500-ra emelkedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellátásban a 3—5 éves gyermekek 87,6 százaléka részesült az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/31-es tanévben az általános iskolák nappali tagozatain többen, a közép- és felsőfokú intézmények nappali tagozatain valamivel kevesebben tanulnak, mint 1975- ben. Az alsófokú oktatásban a 6—13 évesek 98,8 százaléka részesül. A középiskolákba a 14—17 évesek 40 százaléka jár, az 5 évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. A 14—16 évesek 40 százaléka szakmunkástanuló, valamivel több mint 5 évvel azelőtt. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain a 18—22 évesek 9,2 százaléka tanul. Ez az arány 1975- ben 6,9 százalék volt. 1976—1980. években a nappali tagozatokon 227 ezren, az esti és levelező tagozatokon 155 ezren érettségiztek, felsőfokú oklevelet 74 400 fiatal és 59 200 felnőtt szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tett szakmunkásvizsgát. Az elmúlt ötéves időszakban a kulturálódás közösségi formái közül a mozi és a színház iránt csökkent, a hangversenyek és múzeumok iránt nőtt az érdeklődés. A Budavári Palota felújítása keretében megnyitotta kapuit a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Nemzeti Galéria, megkezdte működését a Várszínház. Befejeződött a Vigadó helyreállítása, felépült a győri Kisfaludy < Színház. 1980-ban 8 240 könyv jelent meg, 7 százalékkal több mint 1975-ben. A példányszám 74 millióról 95 millióra emelkedett. A televízió heti átlagos műsorideje az utóbbi 5 évben 15—16 órával bővült, a rádió műsorideje 50 órával. 1980-ban több mint 7,5 millió hazai gyártású hanglemezt hoztak forgalomba, kétszer annyit, mint a tervidőszak elején Idegenforgalom 1980-ban összesen 14 millió külföldi érkezett az országba, 49 százalékkal több mint 1975-ben. Közülük a turisták száma 9 millió 410 ezer volt, 88 százalékkal több mint 5 évvel korábban. A turisták 87 százaléka a szocialista országokból érkezett. 1980-ban 5,2 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 50 százalékkal több, mint 1975-ben. Az utazások 91 százaléka a szocialista országokba irányult. A tervidőszakban a szállodai kapacitás 5000 hellyel bővült, ezzel 1980-ban 34 ezerre emelkedett. Az egyéb szálláshelyek — kempingek, turistaszállások, fizető vendég-látás, stb. — befogadóképessége ugyanebben ez időszakban 78 ezerrel bővült, és meghaladja 200 ezret. Az idegenforgalomból származó bevétel 5 év alatt megkétszereződött. Budapest, 1981. február 21. , Központi Statisztikai Hivatal
