Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

\ l#Bizonyítékodat keresnek" Amerikai tanácsadók Salvadorban Bokor Pál, az MTI tudósító­ba jelenti: Haig amerikai külügyminisz­ter keddi találkozója az ame­rikai kongresszus vezetőivel az Egyesült Államok Kuba-elle- nes vonalának megerősítését és a salvadori juntának nyújtott szinte korlátlan katonai támo­gatás elfogadtatását szolgálta — erősítették meg külügymi- nisztériumi források. Haig arról tájékoztatta a szenátus és a képviselőház ve­zetőit, hogy a kormány „min­den szükséges segítséget meg­ad egy salvadori baloldali ha­talomátvétel megakadályozásá­hoz”. Washingtoni sajtóforrások szerint Lawrence S. Eaglebur- ger külügyi államtitkár va­sárnap azért utazott Nyugat- Európába, hogy együttműkö­dést próbáljon kialakítani a szövetségesekkel a Salvadorral kapcsolatos politikát illetően. A közép-amerikai ország egy­re nyilvánvalóbban a Wa­shington által szorgalmazott „antiterrorista” koncepció próbaterepévé válik. Eagleburgernek egyebek között az a feladata, hogy a nyugat-európai kormányokat rábírja: hírszerző szolgálataik segítségével szerezzenek Wa­shington számára „bizonyíté­kokat" arra, hogy a -Szovjet­unió, vagy legalábbis Kuba fegyvereket szállít a salvadori baloldali erőknek. Ezzel sze­retnék ugyanis igazolni a fo­kozódó amerikai beavatkozást. Sajtóértesülések szerint ked­den két másik amerikai kül­döttség is útnak indult Wa­shingtonból: Luigi Einaudi, a külügyminisztérium latin­amerikai politikai tervező­osztályának vezetője Dél- Európában fogja „magyaráz- ( ni” az amerikai politikát, Ver­non D. Walters altábornagy, volt CIA-igazgatóhelyettes pe­dig — ugyancsak Haig megbí­zásából — néhány latin-ame­rikai országot látogat meg. Az Egyesült Államok sal­vadori politikáját mindkét tér­ségben bírálatok érik — az európai és a latin-amerikai kormányok egyaránt értetlen­séggel figyelik, hogy Washing­ton a terrorizmus elleni harc — Szokatlan lépés ürügyén mind erőteljesebben elkötelezi magát egy olyan re­zsim mellett, amely maga is terrorcselekmények sokaságá­ért felelős. Ennek ellenére Charles Percy szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kedden nem zárta ki annak lehetőséget, hogyha a salva- dori kormány az amerikai fegyverek segítségével nem tud elbánni baloldali ellenzé­kével, akkor csapatokat is kül­denek ebbe az országba. „En­nek igen csekély a valószínű­sége” — mondotta, de hangsú­lyozta, hogy „semmilyen lehe­tőséget sem lehet kizárni”. Amerikai katonai tanácsadók — állítólag egyelőre csak mint­egy húszán — máris tartóz­kodnak San Salvadorban. William Dyess, a külügymi­nisztérium szóvivője kedden nem tudott kitérni az elől a kényes kérdés elől, vajon az Egyesült Államok, amely lát­szólag „a salvadori törvényes kormány védelmében” lép fel, miért nem foglal állást a salvadori vérengzésekért leg­nagyobb mértékben felelős -jobboldali fegyveres csoportok ellen. A válasz szerint „a jobboldaliak jelenleg kisebb fenyegetést jelentenek a kor­mányra nézve”. Hatjai József Varsóba utazott Szerdán küldöttség utazott Varsóba, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság 18. ülésszakára. A delegációt Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke veze­ti. (MTI) Borbándi János Kambodzsába utazik Hivatalos hanoi tárgyalásait befejezve szerdán Ho Si Minh- városba utazott a magyar kormányküldöttség, amely Borbándi Jánosnak- az MSZMP KB tagjának, minisz­terelnök-helyettesnek vezeté­sével részt vesz a magyar— vietnami gazdasági, műszaki­tudományos együttműködési bizottság kilencedik üléssza­kán. A delegáció egy napot tölt Vietnam déli nagyvárosában, majd hivatalos látogatásra Kambodzsába utazik. Ä láto­gatás idején megtartják a magyar—kambodzsai gazda­sági, műszaki-tudományos együttműködési bizottság ala­kuló ülését. A Phnom Penh-i tárgyalá­sokat követően a magyar kül­döttség Laoszban tesz hivata­los látogatást. Most már nem csak feltevés, hanem bizonyosság, hogy Ronald Reagan, az Egyesült Államok új elnöke nem csak a kül-, hanem a belpolitikában is a látványos összekapcsolások, az úgynevezett csomagok híve. És ahogy a külföldi állam­férfiak homloka összeráncolódik e csomagok veszélyes jel- « lege miatt, most, az elnök gazdasági tervének beterjesztése után nagyjából ugyanez történik otthon is. A legfrissebb hír ezzel kapcsolatban, az, hogy a száztagú szenátus negyvenhat főnyi demokrata párti kisebbségének nevében Robert Byrd szenátor már nyíltan kiásta a csatabárdot Reagan egyes gazdasági tervei ellen, és azonnal csatlakozott hozzá O’Neill, a képviselőházi demokraták vezetője. Ez bizony szokatlan Amerikában. Az ellenzéki párt ál­talában kivárja az elnök hivatalba lépése után a hagyomá­nyos száz napot, s az új kabinettel lényeges kérdésekben csak azután fordul szembe. Most nem ez történt. A demok­rata párti honatyák meg is magyarázták, miért térnek el a régi jó szokástól. Szerintük Reagan csomagterve koncentrált támadás valamennyi olyan amerikai szociális vívmány ellen, ami — nem utolsósorban a nagy szakszervezetek nyomására — az utóbbi évtizedekben megszületett. Az AFL—CIO szak- szervezeti mammutszövetség, amelyet közismerten szoros kapcsolatok fűznek a demokratapárthoz, ugyancsak közölte, hogy a terv „tartalma és tendenciája tarthatatlan”. Reagan már kampánya során olyasmit hirdetett, ami kísértetiesen emlékeztet a klasszikus kapitalizmus ideáljaira. Mindenki boldoguljon úgy, ahogy tud, kizárólag a.piac nyers szabályai érvényesüljenek, minél kevesebb legyen az állami beavatkozás, minél kevesebb „a vállalkozókedvet megbéní­tó” adó, az elesett rétegek segítsenek magukon úgy, ahogy tudnak — ez a reagani csomagterv lényege. Aligha véletlen, hogy amikor a terv ismeretessé vált, az egyik legnevesebb kommentátor kijelentette a televízió képernyőjén: „úgy tű­nik, Ronald Reagan a gazdagok elnöke...” öregek, betegek, négerek, indiánok, az illegálisan beván­doroltak és más hátrányos helyzetű amerikaiak millióinak vág húsába a reagani koncepció. Az a döntés pedig, hogy fenntartják a Szovjetunió elleni gabonaembargót, a farme­rek helyzetét érintheti. Így aztán nem csoda, hogy az ellen­zékbe szorult demokrata párti honatyák már most, a „széz- hapos mézeshetek” vége előtt megindították támadásukat az új adminisztráció ellen, amely csupán egyetlen területen nem óhajt takarékoskodni: a csillagászati szintű katonai ki­adások szférájában. Harmat Endre A State Department néhány napon belül „Fehér könyvet” ad ki a salvadori események­ről az ottani amerikai politi­kával szembeni ellenérzések leszerelésére irányuló törek­vés jegyében. A „dokumen­tumgyűjtemény” várhatóan arra összpontosít majd, hogy az oligarchiaellenes baloldali mozgalmat „a Szovjetunió ál­tal támogatott nemzetközi ter­rorizmus eszközeként” mutas­sa be. Dyess szavaiból kivehe­tően a Reagan-kormány, amely kelet felé az összekapcsolás politikáját hirdeti, ez esetben „nem kapcsolja össze” a sal­vadori juntának nyújtott se­gítséget az országban meg­gyilkolt amerikai állampolgá­rok ügyének kivizsgálásával. (MTI) Találkozó Gáspár Sándor főtitkárral és Milan Potrec elnökkel az élen szerdán, Szegeden talál­kozott a magyar és jugoszláv szakszervezetek küldöttsége. A baráti és elvtársi légkör­ben lezajlott találkozón a kül­döttségek tájékoztatták egy­mást az országaikban folyó szakszervezeti munkáról- vé­leményt cseréltek a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom néhány időszerű kérdésében, és áttekintették a két ország szakszervezeti mozgalmának kapcsolatait. Terjed a sztrájk Angliában Szerdára virradó hajnalban, Skóciában hét szénmező bá­nyászai csatlakoztak a wale­si, a kenti és az észak-angilai bányászokhoz, akik már a szakszervezet végrehajtó bi­zottságának csütörtöki ülése előtt spontán sztrájkakcióba kezdtek a bányabezárások és több tízezer bányász fenyege­tő elbocsátása ellen. A vasutas-szakszervezet va­lamint a mozdonyvezetők és fűtők szakszervezete, továbbá a teherautó-vezetők ország­szerte «szolidaritási akcióban csatlakoznak hozzájuk és a sztrájkoló szénmezőkről nem fuvaroznak szenet. Az este folyamán David Howell ener­giagazdálkodási miniszter iro­dájában az országos szénta­nács és a bányászszakszerve­zet képviselőinek részvételé­vel tanácskozás kezdődik ar­ról, mit lehetne tenni a gyor­sított bányabezárások enyhí­tésére és egy országos bá­nyászsztrájk elkerülésére. Joe Gormley, a bányászszakszer­vezet elnöke kijelentette, hogy követelni fogja a szénbehoza­tal leállítását és a brit szén- termelés állami szubvencio­nálását. (MTI) Pakisztán Hangot váltott a tábornokelnök A Közép-Kelet sok feszült­séggóccal terhelt körzetében Pakisztán kulcsfontosságú állam. Az 1979 áprilisa óta Afganisztánban zajló forra­dalmi folyamattal szemben ez az ország a fegyveres inter­venciós kísérletek kiinduló­pontja. A Pakisztánnak nyúj­tott amerikai katonai segély bővítésekor, 1980 i-ouárjában a kínai külügyminiszter meg­jelent Pakisztánban, s a Pa­kisztán területén táborozó af­gán törzsi lázadozóknak szánt kínai fegyverszállítás növe­léséről tanácskozott. BELSŐ FESZÜLTSÉGEK A nemrég Taifban tartott iszlám csúcskonferencián a pakisztáni hangvétel némileg módosult, óvatosabbá vált. Ziaul Hak, Pakisztán tábor­nokelnöke alapvetően szov­jetellenes magatartásán nem változtatott ugyan, Afganisz­tán ügyében azonban már tar­tózkodott a teljesen nyílt, bru­tális fellépéstől és inkább ar­ról beszélt, hogy „kedvezőek a feltételek” az ENSZ-közve- títés számára. A fokozatos hangváltás oka az, hogy Pa­kisztánt bonyolult belső fe­szültségek gyötrik. A pakisz­táni állam megmaradt nyugati részét — a keleti Bangladesh néven vált függetlenné — az egykor brit uralom alatt levő India északnyugati határtar­tományából, Beludzsisztán és Szind tartományból, valamint Pandzsáb nyugati területeiből „szerkesztették össze”. Ez sú­lyos ’ problémákat hagyott örökül. A pakisztáni—indiai konfliktus jelenleg sem ren­dezett, ma már azonban a bel­ső törzsi ellentéteknek, így a kétmilliós beludzs törzs és az észak-nyugati határtarto­mányban élő pathan törzs problémáinak a korábbinál lé­nyegesen nagyobb szerepük van. BELUDZSOK ÉS PATHANOK Ami a beludzsokat illeti, a törzs másik része a szomszé­dos Irán lakója. Amikor Pa­kisztán megalakult, Belud­zsisztán törzsi vezetői eredeti­leg független állam megalakí­tását tervezték. Ehelyett a tar­tomány korlátozott autonó­miát kapott. Később, amikor a hadsereg került hatalomra, ezt is megszüntették. Az idő­ről időre fellángoló törzsi lá­zadásokat büntető expedí­ciókkal fojtották el. A beludzs probléma elsősorban az Irán és Pakisztán közötti viszonyt érinti: amikor ez kiéleződik, felizzik a beludzs törzs harca. Amikor viszonylag jók a két ország kapcsolatai, a Belud- zsisztán-probléma „álomba merül”. Jelenleg éppen ilyen csendes szakasz van. A nemzetközi helyzetben élesebben vetődik fel a Pa­kisztán területén élő pathan törzs problémája. Az angol gyarmatosítás fénykorában önkényesen vonták meg Af­ganisztán és Brit-India hatá­rát. Ezzel a határt — az úgy­nevezett Durand-vonalat — örökölté Afganisztán és Pa­kisztán, így került az afgá­nokkal rokon törzs Pakisztán­hoz. Afganisztán és Pakisztán között ezért is volt évtizede­kig rendkívül kiélezett a vi­szony. Időről időre újra fel­merült a régebbi afgán rezsi- mek részéről az a követelés, hogy a pathan törzs területe, amelyet a törzsbéliek Pastu- nisztánnak neveznek, kapjon önrendelkezési jogot. Később ezt úgy módosították, hogy megelégedtek a pakisztáni ál­lam határain belüli önkor­mányzati joggal. A pakisztáni katonai rezsim azonban ezt sem biztosította. \ taktikus Óvatosság Pakisztán nyugati részén, az afgán határ mentén tehát olyan kiterjedt törzsi terület húzódik, ahol az afgánokkal rokon és hozzájuk hasonló nyelvet beszélő lakosság él. Hatása kettős lehet: meg­könnyítheti annak a washing­toni stratégiának a végrehaj­tását, hogy Pakisztánt, és ezen belül Pastunisztánt felhasznál­ják az afgán kormány elleni aknamunka szervezésére. E taktika azonban Pakisztánra nézve sem veszélytelen. A kabuli rendszer megszilárdu­lásával párhuzamosan Pakisz­tán nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az ország nyugati részén harcos törzs él, amely egy korábbi történelmi sza­kaszban Afganisztánra tá­maszkodva igyekezett kivívni önrendelkezési jogát. Pakisz­tán katonai rendszerét ez óvatosságra intheti, s ez egyik magyarázata Ziaul Hak tábor­nok hangváltásának. (—i—e) 2 NGGRÁD - 1981. február 19., csütörtök A lengyel kormány munkaidő-rendelete A lengyel minisztertanács rendeletet tett közzé az idei esztendőre érvényes munka­rendről. A rendelet bevezetőben meg­állapítja, hogy a munkaidő csökkentésének alapelveit az a megállapodás tartalmazza, amely január 30-áa jött létre a kormány és a Szolidaritás szakszervezet országos egyezte­tő bizottsága között. Az en­nek nyomán készült tervezetet konzultációra a Szolidaritás, az ágazati és autonóm szak- szervezetek rendelkezésére bocsátották. A rendelet részletesen és pontosan szabályozza a mun­ka-, illetve a pihenőnapok szá­mát a különféle termelési pe­riódusokban dolgozó vállala­tok, gazdasági ágazatok szá­mára. Azt átlagos heti mun­kaidő 1981-ben 42 óra, ezen belül például a négyhetes ter­melési periódusban dolgozó vállalatoknál három 40 órás munkahetet, egy hatnapos, 48 órás munkahét követ. Azokban az ágazatokban, ahol a mun­ka háromhetes ritmuson ala­pul, két ötnapos, 40 órás mun­kahét után, egy hatnapos, 46 órás munkahét következik. A munkaidő csökkentése miatt senki keresete nem csök­kenhet. Az a dolgozó, aki hi­vatalos pihenőnapon munkát vállal, pótlólagos pihenőnapra, vagy 100 százalékos túlóradíj­ra jogosult. Az átlagos heti munkaidő nem vonatkozik a bányászok­ra, az ő esetükben az év ele­jén életbe lépett gyakorlat ér­vényes. A kormány lészögezi: a leg­fontosabb az, hogy minden ágazatban és üzemben úgy intézkedjenek, hogy a tervfel­adatok teljesíthetők legyenek. „A kormány arra számít, hogy Korrupt a A bonni és a wiesbadeni államügyészség vizsgálatot in­dított Jósef Érti nyugatnémet mezőgazdasági, élelmezési és erdőgazdasági miniszter el­len megvesztegetés’ gyanúja miatt. Az eljárásokat azért indították meg, mert Érti több alkalommal jelentősebb ösz- szegeket kapott egy tejforgal­mazó és egy fegyverexportáló cégtől, és a pénz felhasználá­sáról nem tudott megnyugta­tó módon elszámolni. Hasonlóképpen tisztázatlan, mi lett a sorsa annak az öt­venezer márkának, amelyet a dolgozók fokozzák a terme­lési tevékenységet, s ezzel te­remtik meg a munkaidő to­vábbi csökkentésének, az életkörülmények javításának feltételeit" — hangsúlyozza a rendelet. A lengyel felsőoktatási, tu­dományos és műszaki minisz­ter jóváhagyta a független diákszövetség bejegyzését. A bejegyzésre azután került sor, hogy kedden este Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes fogad­ta a sztrájkoló lódzi egyete­mi és főiskolai hallgatók kül­döttségét, és kifejtette nekik a kormány álláspontját. Ezt kö­vetően a független diákszövet­ség képviselői kiegészítették a szövetség alapszabályzatát egy olyan paragrafussal, amely szerint a szervezet a Lengyel Népköztársaság alkotmányának megfelelő tevékenységet foly­tat majd. A szerdai varsói lapok kö­zölték Janusz Gorski minisz­ter nyilatkozatát, amelyben a többi között emlékeztet arra, hogy a lódzi diákok kívánságai között számos olyan is talál­ható, amelyek teljesítését a felsőoktatási, tudományos és műszaki minisztérium már hosszabb ideje napirendre tűzte, illetve egy részükről már rendelkezett is. Előké­születben van például az új felsőoktatási törvény, amely biztosítani kívánja a főiskolai hallgatók lényegesen széle­sebb körű önkormányzatát. A népgazdaság lehetőségeihez mérten javítani kívánják a diákok anyagi helyzetét (az ösztöndíjakat már a múlt év decemberében 400 zlotyval fel­emelték), s ugyancsak min­dent megtesznek a tanköny­vekkel, jegyzetekkel való — helyenként igen rossz — ellá­tás javítására. miniszter? egy fegyverexportáló cég jut­tatott el a szabaddemokrata politikushoz. Az FDP egyik titkárnője szerint Érti a pénzt nem továbbította a pártkasz- szába. A miniszter visszauta­sította a gyanúsítást, de az összeg felhasználásáról nem közölt adatokat. A politikai botránnyal fe­nyegető ügy feszültségeket okozott a szociálliberális kor­mánykoalíción belül. A koalí­ciós partner szociáldemokra­ták közül sokan Érti lemon­dását követelik. (MTI) Takarékossági a mezőgazdasági (Folytatás az 1. oldalról). Szekszárdi Állami Gazdaság részvételével gazdasági társa­ság alakult, amelynek célja a nagyüzemi módszer országos elterjesztése. Jelenleg 140 ezer tonna tárolótér kialakítását ké­szítik elő. Egy-egy ötezer ton­na befogadóképességű kukori­catároló beruházási költsége különben 2—3,5 év alatt meg­térül. A Szigetvári Állami Gazda­ságban üzemóra-számlálókat szereltek a traktorokba a mun­kateljesítmény és az üzem­anyag-fogyasztás mérésére. A tavaszi munkákat 70 erőgép kezdi úgy, hogy készüléke pontosan rögzíti a megtett út, illetve a végzett munka meny- nyiségét. Ezzel azonban még csak a gazdaságos üzemeltetés technikai feltételeit teremtet­ték meg. Különféle szervezési intézkedéseket is tettek, illet­ve tesznek a szigetvári szak­emberek. Minden erő- és ön­járógép számára munkautal­ványt szerkesztettek, amelyet a traktoros folyamatosan ve­zet éppen úgy, mint a gépko­csi menetlevelét, azzal a kü­lönbséggel, hogy nem kilomé­teróra, hanem üzemóra méri a teljesítményt. Ennek a töb­bi között az az előnye, hogy állandóan figyelemmel kísér­hetik az energiafogyasztást. A gazdaságban tavaly 40 sofőr kapott prémiumot a takarékos vezetésért, 24 gép­kocsivezetőt viszont kártérítés­re köteleztek az üzemanyag pazarlásáért. A szabad tartásra alapozott húsmarha-tenyésztési techno­lógiát alakított ki a Szikszói Állami Gazdaság, amely úttö­rő volt a költségkímélő hús- marha-tenyésztés megvalósítá­intézkedések nagyüzemekben sában. Tapasztalataikat az idén már kilenc állami gazdaság és 32 tsz is hasznosítja. A szik­szói módszer alapvetően költ­ségtakarékos, hiszen például egy hektárra alig több mint háromezer forint technológiai berendezési költség jut. 3.800 állatot tartanak a természetes­hez nagyon közel álló körül­mények között; még istállójuk sincs, a szabadban telelnek át az állatok. Most is a hóra szórják számukra a takar­mányt, amelynek összetétele azonban mérnöki pontossággal van beállítva; amikor bejön a jó idő —, a legelőn tartják az állományt. A külföldi eredetű szarvasmarhák jól tűrik a szigorú telet is, fejlődésükre nincs panasz. Az elmúlt év­ben az ágazat tiszta haszna meghaladta a kétmillió fo­rintot. Az Agrokomplex rendszeré­hez tartozó taggazdaságck az idén egymillió hízósertés ta­karmányozásánál alkalmazzák az új, fehérjetakarékos takar­mányozási módszert, amely külföldi tapasztalatok alapján az állatok tényleges fehérje­szükségletét veszi alapul. Ta­valy 700 ezer sertés kapott fe­hérjetakarékos menüt. Az ered­mények azt mutatják, hogy egy hízósertés előállításánál akár 6 kilogramm importból származó szója is megtakarít­ható. A malacokat és a kocá­kat is így tartották, és ezzel 14 millió forint importfehér­jét spóroltak meg. Az Agro­komplex taggazdaságaibaa mindent egybevetve egy-egy sertés felhizlalási költségeit 20$ forinttal mérsékelték. A ked­vező eredmények alapján ka­pott 1981-ben mindenhol zöld- utat a fehérjetakarékos menü. I

Next

/
Thumbnails
Contents