Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-15 / 39. szám
Boldog születésnapot, Marilyn! Az ember többre vágyik, mint ami, új eszméket, ideálokat állít maga elé. De az önmegvalósításra nincsenek receptek. Példaképeink lehetnek, de azonosulni senkivel sem tudunk maradéktalanul, nem bújhatunk ki saját bőrünkből. Körülbelül ilyen gondolatok jegyében indul Szörény Rezső filmje, a Boldog születésnapot, Marilyn! Főhőse vidéki színésznő, aki olyan erős külső és belső hasonlóságot vél felfedezni önmaga és a volt amerikai sztár, Marilyn Monroe között, hogy lassanként teljesen Monroe- nak hiszi magát. Utánozza a régi filmekről ellesett mozgását, mosolyát, sőt még szokásait is. Ám egyszer — és ez adja a film alapkonfliktusát — olyan feladat előtt áll, mellyel képtelen megbirkózni: baletteznie' kellene, de ő csak esetlenül ugrabugrál. Nevetségesnek, becsapottnak érzi magát és menekülni szeretne. Csakhogy ez nem is egyszerű. A megalázó helyzet ugyanis eszébe idézi életének egy másik keserű emlékét, azt hasonló követi, majd megint új. És a visz- szaemlékezésnek ezen a nem teljesen tiszta tükrén át tűnnek elő a színésznő életének epizódjai. A film szerkezeti' felépítése tehát ilyen: a színésznő önmagát vizsgálja, s mintegy kívülállóként próbálja megfigyelni múltbeli önmagát. S az eredmény nem sok jóval kecsegtet. Csupa kudarc, csupa csalódás. Szinte valószínűtlen már a helyzetek ötökös reménytelensége. ebben keres védelmet. S ha kevesebb is. Kárára, mert a A volt férjeknél tett látó- valami mást kellene mutat- több azt jelenti adott esetben, gatások kiábrándítóak és a nia, adnia, netalán önmagát, hogy a néző figyelmét nem nő számára végtelenül meg- megzavarodik. Végül a Mon- sikerül lekötni és efféle dol- alázók, bármennyire is pró- roe-én mellett felbukkan az gok jutnak eszébe: nahát ez bál mindent könnyedén fel- igazi, a saját, s az optimis- az Esztergályos Cecília, mifogni. Barátai nincsenek, any- ta befejezés értelmében az csoda remekül adja Mon- ja kidobja, apjára sem szá- utóbbi kerül felülre. roe-t! és mennyire hasonlít mfthat. Mindaz, ami maradt Ennyi a történet, a film a volt férj és aS barát Bálint neki, csak egy Monroe-maszk, azonban ennél több is, meg András és Balázsovits Lajos! s jé, a filmbeli rendező (akinek csak a hangját hallani) nem más, mint maga Szörény Rezső! Ezért aztán valami hiányzik a filmből, a képeknek nincs mélysége, maradandó élményt keltő ereje. A színes és fekete-fehér képsorok váltakoztatása éppenséggel nem is eredeti, s túlságosan szájbarágós. Tamássy Zdenkó zenéje meggyőzően idézi fel a Monroe-filmek hangulatát. A film kétségtelen érdeme Esztergályos Cecília nagyszerű játéka. Táncol, énekel, sír, nevet, kap lehetőséget bőven, hogy mindent eljátsszon, amit tud. Annyira hatásos, hogy ha le is mossa magáról a sminket egy ideig még egy kicsit biztosan Monroe marad. — ko — Film Jegyzet Szakcsoportok az áfeszeknél (Győri Lajosné és Czibulyás József könyve) Köztudott, sokat emlegetett ben a zömmel az áfészek ugyanakkor részletesen tag- tény, hogy a mezőgazdaság- keretében működő mezőgaz- lalják á szakcsoportok tagjaiban előállított összes termék- dasági szakcsoportokra. Fej- nak egyéni termelőtevékeny- nek az egyharmada a kistér- lődésük dinamizmusára jel- ségét érintő . költségvetési melők szorgalmának köszön- lemző, hogy manapság 2600 kapcsolatokat is. hető. S hadd írjunk le né- szakcsoportban 200 ezer kér-- S egy rövid utalás arra, hány kevésbé ismert számot tészkedő és állattenyésztő hogy a háztáji és kisegítő is: a mezőgazdasági árufor- kistermelő kamatoztatja szór- gazdaságok termelése — kü- galmunkban mintegy 160 galmát a köz javára. S hogy lönösen néhány ágazatban —* ezer tonna zöldségféle szár- ne csak a számokról beszél- a jövőben is jelentős marad, mazik a kistermelőktől, jünk, a könyv szerzői sok- Ez a tény pedig feltételezi a ugyanezt elmondhatjuk fél- oldalúan érzékeltetik a szak- további támogatást is, ezért millió hektoliter borról, va- csoporti tevékenység előnye- hivatkoznak a szerzők az lamint az összes gyümölcs it is. Így többek között a MSZMP KB 1978. március egyötödéről is. A statisztika szakmai ismeretszerzés szín- 15-i határozatának iránymu- azonban részletezve beszédes tereiként emlegetik — teljes tatására: „A Központi Bizott- igazán. Az utóbbi példánál, joggal —, de a közös munka ság a népgazdaság érdekei- a gyümölcsnél maradva: né- lehetőséget teremt a közéle- nek megfelelően továbbra is hány csonthéjas — tehát ti tevékenység fejlesztéséhez támogatja a saját és a csa- rendszerint igen munkaigé- is. ládtagok munkáján alapuló nyes, nagyüzemekben éppen Győry Lajosné és Czibulyás háztáji gazdálkodást, terme- ezért nehezen termeszthető József mindenekelőtt segíte- lesi lehetőségeik mind telje- — gyümölcsből a kistermelők ni akar könyvével, ezért ko- sebb kihasználását”. részesedése 60/—70 százalék. rántsem csak a szakcsopor- E közhasznú tevékenységet A korántsem a teljesség tok kialakulásáról, jellemző- pedig megkönnyíti e könyv igényével idézett adatok a ikről írnak. Hasznos útmu- függeléke is, amelyben rész- Mezőgazdasági szakcsoportok tatásokkal szolgálva részle- letesen felsorolják a szer- az áfészek keretében cí- tesen szólnak a szakcsoportok zők a mezőgazdasági szakmű könyvből; Győri Lajosné megalakításáról és az ered- csoportok és a tagok tevé- és Czibulyás József közös ményes működés feltételei- kenységét érintő jogszabá- munkájából valók. A szerzők nek megteremtéséről; ugyan- lyokat, állásfoglalásokat, tá- mindenekelőtt azt érzékelte- ez az alaposság jellemzi az jékoztatókat — a megjelenés tik, hogy a gazdaságpolitikai áfészek és a mezőgazdasá- helyével és idejével együtt, célok és az ezeket szolgáló gi szakcsoportok kapcsolatá- A Mezőgazdasági szakcsopor- kormányhatározatok nyomán nak a bemutatását is. tok az áfészek keretében hogyan következett be minő- Fontos és nélkülözhetetlen című könyvet éppen ezért ségi változás az áfészek te- része a könyvnek a pénz- haszonnal forgathatják a vékenységében; azaz miként ügyekkel, a szakcsoportok' szakcsoportok tagjai és ve- váltotta fel az egyszerű tér- költségvetésével foglalkozó zetői, de jó segédeszköze le- mékfelvásárlást az integrá- fejezet. Eligazítást adnak hét az áfészek mezőgaz- ció, a közös érdekeken ala- ebben a szerzők az állami tá- dasági termeltetéssel foglal- puló termelésszervezés. mogatás rendszeréről és az kozó szakembereinek is. (MeJelentős szerep hárul eb- adózási 'kötelezettségről; zőgazdasági Kiadó.) — ko — Mezőgazdasági könyvhónap . Agyunk: a könyvtár A könyvtár ügye még a amely valóban olvasóvá tud- géről. Még pontosabban a képkulturális ágazaton belül is ja tenni a népet. Ámde bíz- zés helyzetéről — holnapjáról, hátrányos helyzetbe került! va bízzunk! A közeljövőben Amikoris az egyetemi kép- Ami nem egyszerű dolog, mert talán megépül a szegedi, a zéstől a könyvtártechnikusok ott kemény verseny folyik ám békéscsabai, s ha pénz lesz, tanfolyamáig tartó oktatási a különböző területek között, akkor a kecskeméti, a salgó- rendszerrel megvalósul a a „leghátrányosabb” szomorú tarjáni, a székesfehérvári. Bő- könyvtári munkamegosztás címéért. vül a veszprémi, a pécsi, a bölcs rendje. No, persze ezt A könyvtár — s ezt a leg- kaposvári. Befejezés előtt áll is csak madáchi „bízva-bízás”, magasabb fórumokon is elis- a tatabányai. jegyében emlegethetem, merik már — ebben a ver- Folytathatnánk a bajok so- A baljós tünetek számát senyben megelőzte a többié- rát a városi, a községi, a fa- szaporítja az is, hogy akönyvket. lusi könyvtárakkal, de minek? tárak növekedése miatt egyre A bizonyítékok felsorolását A megfelelő könyvtári rend- kevesebb kötetet lehet megelkezdhetjük a könyvtárépü- szer alapja, hogy a nagy- vásárolni egy adott költségletekkel, s legelőbb talán a könyvtárak alkalmasak le- vetésből. Az árak rendezése Nemzeti Könyvtár sanyarú gyenek a feladataikra. Semmit a kulturális élet színpadán is állapotával, a Széchenyi sem érünk azzal, hogy min- törvényszerű folyamat. De ez Könyvtár jelenlegi helyzeté- den keresztútnál van egy nem érintheti a könyvtárak vei... No, de ne részletez- bódé, s benne néhány polcnyi állománygyarapítását. Már zük! Bízzunk benne, hogy a könyv. Az csak a statisztikát csak azért sem, mert a drá- két évtizede tartó várbeli hizlalja, tudásunkat nem. Ez guló könyvek közül az államépítkezés — amint ígérik — persze nem azt jelenti, hogy polgárok is kevesebbet vesz- két év múlva befejeződik. a kínzó könyvtárhiányok nek. S amit nem vesznek meg. Folytathatjuk a könyvtár- gondját, például a lakótelepe- azt a könyvtárban keresik ügy hátrányának bizonyítását ken, a nagykönyvtárak fej- meg. S ha hiába, akkor nem a megyei könyvtárak helyze- lesztésére hivatkozva a jövő csupán egy állampolgár lesz tével, hiszen egy kezünkön süllyesztőjébe dobjuk. tudatlanabb, vagy egy élménymegszámolhatjuk, hány me- Az épületek hiánya után nyel szegényebb, hanem ama gyében van megfelelő épü- beszélhetnénk a könyvtárosok bizonyos emberi tényező őrlet. Amelyek nélkül nincs az képzettségéről. Pontosabban szágos értéke is csökken. .az Olvasó népért mozgalom, nagyobb részük képzetlensé- Nógrádi Gábor KOVÁCS JÓZSEF: . FEHÉR CSÖND Fuldoklósok múltak elT . Sírások? Elmúlt harminc év.' Ideiglenes gödör-hazákban éltem. Metsző havakból, jeges pólusra jutottam? Jövőt elsikkasztó szerelmek múltak el? A gyűlölet volt a condra? Folyók lélegzetét megállító tél van, fehér csönd van. Elmúlt harminc év. Ordítsak, sírjak? Lélegzem fúldokolva. H armadik évadjához érkezett Budapest új színháza, a Játékszín. Az 1978-ban, a Kamara Varieté helyén megnyílt játékhely sajátos színfoltja a főváros színházi életének. Fontos kultúrpolitikai feladatot lát el: a színházművészet mobilitását, rugalmasságát biztosítja. Profilja speciális? úgynevezett befogadó .. színház Lényege, hogy nem állandó társulattal dolgozik, hanem egy-egy produkcióra toborzott művészi-technikai gárdával. A produkciót pályázat útján választja ki a Játékszín felügyeleti szerve, a Művelődési Minisztérium. Alkalmi és állandó műhelyek egyaránt pályázhatnak, vagyis egy színház éppúgy bemutathat itt önálló produkciót, mint a különböző színházaktól egy feladatra szerződött művészek. (Az elsőre példa a Nemzeti Színház bemutatója, a másodikra a MAFILM színészstábjának produkciója). Az indulás nem volt viszontagságok nélküli. A rossz állapotban levő, elhanyagolt épületen azóta történtek néminemű javítások, karbantartások, de a helyzet még mindig nem kielégítő. A másik problémát a személyi kérdések jelentették, amelyek a működés első esztendejére ráA Játékszín három évadja nyomták bélyegüket. A helyzet Giricz Mátyás igazgató belépésével stabilizálódott, s e sajátos színházi műhely azóta többé-kevésbé kielégítően látja el feladatát. A Játékszín 1978 őszén nyílt pieg a Kaláka együttes egyszemélyes Hamlet-produkció- jával (rendező: Kőváry Katalin). Pályázókban nem volt hiány — az elmúlt két évadban 14 önálló produkció került bemutatásra. Ha mérleget kellene vonni, első helyen mindenképpen a Nemzeti Színház két produkciója vezet: Mrozek: Emig^ánsokja, (rendező: Székely Gábor) és Kroetz: Meierék-je (rendező: Asher Tamás). Hasonlóan kiemelkedő volt a szovjet drámaszemle alkalmából bemutatott A siketfajd fészke című Rozov-darab (rendező: Benedek Árpád), a filmgyár színészstábjának vállalkozása: Steinbeck: Egerek és emberek (rendező: Szász Péter) és egy fiatal drámaíró bemutatkozása: Boldizsár Miklós: A hős című színműve (rendező: Karinthy Márton). 8 NÓGRÁD - 1981. február 15., vasárnap A Nemzeti Színház ideiglenesen kapott helyet a Játékszínben, hogy kamaraszínházának kiesését némiképp pótolni tutija. Mindkét produkciója a jelenkori világirodalom két szokatlan egyéniségének alkotása. Közülük Mrozek jól ismert hazánkban is (nem utolsósorban a lengyel színházak vendégjátékának 1 jóvoltából). Kroetz fiatal nyugatnémet drámaíró, akinek idén bemutatott drámája köznapi tragédiákról: a jóléti társadalom fogyatékosságairól, az emberi kapcsolatok kiüresedéséről, a kisember életének buktatóiról szól. Asher Tamás értő, pontos rendezésében három ragyogó színészi alakítást láthatunk: Vajda Lászlóét, Molnár Piroskáét és a főiskolás Puskás Tamásét. Ugyancsak két nagyszerű színész, Avar István és Garas Dezső teszi emlékezetessé az Emigránsok nyomasztó drámáját. Rozov darabja aktuális kérdéseket vet-iel: a hatalmon levők felelősségét, a befutottak elkényelmesedését, a család válságát. Az előadás erősségei itt is a kitűnő színészek: Bessenyei Ferenc, Moór Mariann, Göndör Klára. A MAFILM stábja is jól megállta helyét Steinbeck korántsem könnyű színpadi adaptációjában, bizonyítva e színészek legtöbbjének színházi képességeit. (Harsányi Gábor, Bencze Ferenc). Boldizsár Miklós furcsa parabolájának címadó hőse Zrínyi Péter horvát bán. A szarkasztikus iróniájú „komitragédia” példázat az árulás természetrajzáról — a darab a történelmi parabola hagyományait folytatja. Itt is kitűnő színészeket láthatunk: Mensáros Lászlót, Bálint Andrást, Végvári Tamást. Ä darabok szereposztásai a Játékszín egyik fontos tendenciáját erősítik: azok a keveset foglalkoztatott, kivételes képességű művészek kapnak itt színpadot, akik anyaszínházukban esetleg évek óta megfelelő szerep nélkül vannak. A befogadó színház műfaji sokszínűségét az elmúlt évadok tapasztalatai is bizonyítják. Mód nyílik itt olyan kezdeményezésekre, amelyek- másutt elképzelhetetlenek lennének. Ilyenek azok a vállalkozások, amikor az író maga állítja színpadra műveit. így rendezte meg Hernádi Gyula írót — Hernádi Gyula rendező, a Lélekvándorlás című produkcióban. Az előadás felemás sikeréért az író és a rendező egyaránt felelős. A darab nem több írói ujjgyakorlatoknál — négy tipikusan hernádis ötlet vázlatos kibontásánál. A többit a rendezőnek kellett volna pótolnia, aki azonban csak annyit tett, hogy kedvenc színészeit válogatta ki e feladatra: Harsányi Gábort, Maros Gábort, Bencze Ilonát. Hasonló vállalkozás készül ebben az évadban: Spiró György Kal- márbéla című darabját a szerző állítja színpadra. A Játékszín helyet biztosít olyan kamarajellegű vidéki produkciók számára is, amelyeknek a fővárosban nem lenne megfelelő bemutatkozási helyük. így került Budapestre a pécsi színház Nyu- lak Margit ja című produkciója (rendező: Konter László), a kaposvári színház két Piran- dello-egyfelvonásosa (rendező: Babarczy László) és legújabban a miskolciak érdekes vállalkozása: A tribádok éjszakája (rendező: -Csiszár Imre). A műfajok között a monodrámát (Bánffy György: Noé galambja) éppúgy megtaláljuk, mint a pantomimot. (Karsai RT). Már említettük, hogy a Nemzeti Színház évi két produkcióval járul hozzá a befogadó színház műsortervéhez, amelyeket ’megnyíló kamaraszínházában is repertoáron tart. Szokatlan vállalkozás volt a Felolvasó Színpad, amelynek szintén a Játékszín adott otthont. Első alkalommal a Színház című folyóirat drámamellékletéből Bereményi Géza Halmi című drámája került felolvasásra neves színészek közreműködésével. A Játékszín ugyancsak feladatának tartja a gyermekközönség szórakoztatását, ezért a legkisebbeknek szóló produkció is szerepelt műsorán: Döbrentey Ildikó A földig érő ház (rendező: Levente Péter). Ebben a műfajban további bemutatókat is terveznek. A Játékszín régi igénye a főváros színházi életének. Kétéves mérlege összességében pozitív. A kezdeti nehézségek ellenére profilja ma már kialakult, és működése kielégítő. A bemutatott produkciók legtöbbje művészileg igényes alkotás. Ezek közül négy maradt az idei évad repertoárján: az Emigránsok, az Egerek és emberek, A siketfajd fészke és a Lélekvándorlás. A közönség mostanában kezdi megszokni és pártolni új színhá- zát. Az érdeklődés a látogatottság fokozatos emelkedésén jól mérhető. A Játékszínbe ma már nem is olyan köny» nyű jegyet kapni! Ezsiás Erzsébet
