Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

ft um \tjA _ -Wft _ m mm Jk A A 19 ■ A Hl wv vtn mm m mm m / «» « B WH&r-dlSf oh m . m h v a i mm ■ lrm mm ■ i í ■Bili B9M I HH ■ ■l ’ mm m i fv.au m flw «a ygy jßa A sara m s ■ HHHi muss ■k ■■ Hl a mm HA 901 I BBBUt ív a m wm mm Mhhé ŰBÜ 1 MBH mw m mm mm ■i ■■■ HA \ «Mr w Y Y TA mm mm Agárdi Gábor, Bencze Ferenc, Bodrogi Gyula, Körmendi János, Sztankay István nagy kedvvel és humorral játszott, pedig a nagyon is eltérő szín­Szilveszter és környéke r Minden tekintetben rendha- te” Szuperbola, amely bár gának, hanem az utána követ- gyó televíziós műsorhét zárult nem az első volt ebben a for- kező jobb daraboknak. Mit vasárnap este. Rendhagyó a mában, mindenképpen az lehetne rosszat mondani pél- „megterheléseket” illetően egyik legszuperebhre sike- dául Alfonzó műsorára? Vagy is, nem csupán abból a szem- rültnek tűnt. A legutóbbi Her- az öt dudás újabb sorozatára? pontból, hogy egyetlen hétké- nádi—Jarvcsó televíziós sze- pes volt az elmúlt esztendőt replésnek — úgy tűnik — a és az idei évet is magába öt- gyakorta lapos ívű Parabolát vözni. de egyben két évtized is magasabb régiókba sarkall- küszöbeként is „jól megállta ták Árkus Józseffel együtt, a helj'ét”. N,em volt könnyű aki a magasban szálló labdá- vonalú darabszínészek nem hét tehát semmilyen szem- kát (nem a Hernádi-féle pety- könnyítették meg a dolgukat. pontból, sem a televíziónak, tyeseket, az elvi labdákat) Az úgyszólván szóviccekre sem a nézőnek — közben még sorra, nagy élvezettel és szép felépített, Selmeczi Tibor írta ott volt a szilveszter a maga homorítással le is csapdosta. Bunkó a rossz példa. Vagy a forgatagával — sem a kial- Vagyis lehet jó a mi Parabo- jó példa arra, mennyire igaz: vatlan jegyzetírónak. Mind- Iánk (Szuperbolánk), ha van a humor nem a viccelődésnél annyian boldogan felsóhajt- mit parabolázgatni. Ebben a kezdődik és ott nem is érhet hatunk végeredményben: műsorban szó szerint „min- véget. Az epizódok (korok) csakhogy ezen is túljutottunk! den'ki megkapta a magáét”, de közül kiemelkedően jó hu- Mégis, mindent összevetve — mindez úgy történt, hogy sem- mórral megírt volt az Erényes soha rosszabb éíP végét, és so- mi bántót nem érzett ki az asszony (Tormai László) és az ha rosszabb év elejét. ' ember a vitriolosnak szánt — Észvesztőhely (Galambos Mi tagadás, komoly fejtő- cukormázzal is gondosan be- Szilveszter—Szilágyi György). hést okozott már az is, hogy vont mondatokból. A műsor Aztán újra a színészek já- tulajdonképpen mikor' kéz- egyik kiemelkedő színészi, téka mentett valamit a hely- dődött az utóbbi hét mert rendezői „dobása” mégis az zeten. Kállai István és Szálkái úgy tűnt sokaknak (az ünne- ál-Hofi játék volt. Sok mez- Sándor Házibuli című játé- pek torlódása következtében telenkedő álprofi amatőr ka egyetlen vékonyka kis ötle- alighanem); a szilveszter és után egy igazi profi, ám itt tett nyúzott kerek fél órán át, újévi események egyenes foly- a jegyzetíró már tanácstalan- és alaposan „leejtette” a han- tatásai a karácsonyi áradat- ságba süllyed, hiszen a maszk gulatot. Már csak azért is, nak Na végül is mindenben annyira jól sikerült, hogy leg- mert cseppet sem volt mulat- lehet valami rendszert talál- feljebb találgatni tudja így ságos az alapötlet sem. In­ni, még a rendszertelenség- emlékezetből — ki volt az zz kább a Szülők iskolájába il- be'n is. Annyi bizonyos, a té- esetleg békéscsabai színész, lett a „kacagtató” játék. A véadás -a műsor már hétfőn aki az év utolsó perceiben a Tiszta őrültek háza (Hofi Gé- elkezdődött (anélkül, hogy nagy parodistát parodizálta... za műsora a Mikroszkóp Szín­úgynevezett rendkívüli adás- A szilveszteri műsorról a pádról) kellően kárpótolt min- map lett volna) nyilván azért, legfontosabbat imigyen lehet denkit; a televízió nyilvá- mert karácsony és szilveszter egészen röviden megjegyezni: nos szilveszteri műsorában között arra a kis időre már ® legtöbb társaság ülve ma- pedig a három nővér (Hau- igazán nem volt érdemes ki- Tac^i ezen az estén. Sokan ál- mann Péter. Márkus László, kapcsolni a készülékeket, és lítólag arra gyanakodtak, hogy Körmendi János) igazi, régen különben is! Ha lúd, legyen jó talán a társasággal van vala- látott, hallott bombasiker volt, mi baj. Mert arra igazán sen- És szilveszter után? Szép ki sem gondolt azonnal, hogy és teljes értékű portréfilm a műsor köti székhez és fo- Szirtes Ádámról. Sikerült él­teihez a máskor oly’ mozgé- kerülni jó néhány buktatót, kony és találékony, sőt jó cse- jó néhány obiigát megoldást, vegő, jó evő és jó ivó, nem- sikerült valóban megmutatni táncoló, elszán- azt, amiből egy színész lel- vendégeket. A ke, ereje összeállítható, leg­kövér.. A mozifilmnek készült Harcmodorról már elmondták azt, amit kellett. A keddi adás- nap a talán túlságosan ki- mértre sikerült Sándor Mátyás l.»?,/» hs íai jegyében telt el, némi igazi tan vidám Izgalmat a kettes program Bernát Róza főszerkesztésé- feljebb egyet hiányolhatunk, műsora, a Fiatalok estje adott vej létrehozott Szilveszter Azt, hogy miért nem esett szó a nézőnek, és nem_ csak a iggo. című műsornak voltak Szirtes mind a mai napig ér- fiataL, hanem az idősebb ne- persze gyengécske részei így vényes „beskatulyázásáról”, zőnek is érdemes volt odafi- jS) de hát az vesse az első kö- arról, hogy... De ezt neki gyelni például Cseh Tamásés Vet a képernyőre, aki maga kellett volna elmondani. És Bereményi Géza „mondóká- kizárólag csupa „erős” dől- végül Törócsik Mari, Andorai jára”. Arra, hogy lesznek-e gokat produkált. A Hol colt, Péter, Kállai Ferenc nagy még további dalok?! Egy jó hol nem colt (Szilvesztern) „hármasa” és a rendező-szí- countrykoncert még aznap mar a címében „előrevette az nesz Kern András első és egy- este és mehetünk aludni az- árnyékát”, hogy megmarad- ben igazi „nagy dobása” a zal a szilárd eltökéltséggel, junk a sugalmazott képzavar- 'lélektani dráma, az Oroszlán- hogy másnap úgysem hagynak nak s végeredményben csak száj televíziós színre vitelével, bennünket. arra szolgált, hogy valami fér- Igazán jó évkezdet, melyhez Szilveszter 1980. De előtte geteges (?) módon lekösse a hasonló jókat kíván: még az Árkus József „vezet- figyelmünket — nem önma- T. Pataki László Földi Péter és Somoskői Ödön tárlata • Földi Péter festőművész jelen van, megbúvik a szép- ablakok nem gondoktól men- ,mezei történetei", égő színek- ség, vagy inkább az értelmes, tes világra nyílnak, de a bar- ben pompázó madarai, erdei, szép emberi élet iránti aggó- na keretek olyan környezetet mezei állatai, különösen meg- dalom. fognak körül, amelyben a írt emberei évek óta ismer- Képei jelképet hordoznak, mindennapi munkásélet örö- tek a nógrádi tárlatlátogatók megfogalmazásuk sajátosan me és gondja, fáradsága és előtt is. Most ismét láthatunk egyéni, színviláguk megkapó, szépsége áll a központi he- belőlük egy kis gyűjteményt Akár ragyogó mesevilágot is lyen. S az ablakban virág is Salgótarjánban az OTP Nóg- láthatnánk a képeken, ha nyílhat. rád megyei Igazgatóságának nem fordulna ez a világ Somoskői Ödön képes arra, tanácstermében, ahol Somos- ugyanakkor a fenyegetettség hogy az élet hétköznapi moz- kői Ödönnel együtt nyílt ki- ijedelmébe. A Madarak any- zanatainak megfogalmazásá- állítása. ja csőrében kígyót tart, a Mc- vaj viszonylag megnyugtató A kiállítás minapi megnyi- zei történet I. című képen a világot mutasson fel a maga tásáról már adtunk hírt. Szó- madár, a tojás, a kígyó a tö- gS látogatói számára. Ismeri a cialista brigádok rendezeték a rékenység szívbemarkoló gondot, de a világ megváltoz­tárlatot, a világos és meghitt megfogalmazása. A Nyár cí- tatásának módjairól is tud, hangulatú tanácsteremmel mű kép villogó sárga fényé- amint azt például a Veterán mintegy új „kisgalériát” is ben a kék tollú madár hordoz- cjmű képén megfogalmazza, avatott a megnyitón jelenlevő za az élet örömét, ugyanakkor A társadalom szociális prob- közönség. Jó lenne, ha más- a múlandóság sejtelmének lémái is foglalkoztatják, töb- kor is rendeznének itt kama- szomorúságát is. Nem csoda, hi között az öregek, a magá­rai ellegű kiállításokat. ha ebben a világban a Pász- nyOS emberek sorsa, a Rőzse­Mindkét festőművész Salgó- tor arcának elszánt konoksá- gyűjtő, a Ketten, az Egyedül, tarján szélén él és alkot. Al- ga ijedelmet is takar. a Tél című képek példák erre. katilag és művészi törekvése- Földi Péter formai megöl- ... , ikben különböznek egymástól, dósainak születésére utalnak Akvarelljeibol is látunk ne- mindazonáltal ez a közös ki- azok a rajzok, amelyek a ki- han?at- A Nyár, az Adna,az állítás harmonikus egészet al- állításon olajképeit egészítik Aradas színvilága a tenger­kot és élményt kínál. ki, színvázlatok, nyulak és ma- Part> a természeti jelenségek Földi Péter madaraival da rak rajzai ezek.' egyem megfogalmazasai. Raj­kezdtem e sorokat. Tegyük Merőben más festői világ zaiban pedig ismét a minden- hozzá, az ő „történetei” egye- Somoskői Ödöné. Ö mindé- naP1 e|et . mozzanatai es az temes emberi problémák mű- nekelőtt a munkálkodó ember emberek köznapi tevekenyse- vészi megfogalmazásai, a fia- felmutatója. Ügy látszik, hisz f?e fe‘e fordul, tál művészt az emberiség az emberi, értelmes tevékeny- Földi Péter és Somoskői sorskérdései foglalkoztatják, ség, az értéket teremtő mun- öjjön kiállítását az érdeklő- Világa ezért — az első lát- ka megtartó erejében, a £e- dők január 12-ig tekinthetik szat ellenére — drámai és nyegető általános veszélyek mef* a város központjában, az nyugtalanító. Annak ellenére, ellenére is. OTP megyei igazgatóságán, hogy természetesen az ő ké- Ablak című sorozatából is­pein is úgy szólván mindenütt mét láthatunk kettőt. Ezek az X. E­Esti láz a színpadon Szabálytalan portré Tábori Nóráról — Amikor rólam érdek­lődnek az újságírók, legszíve­sebben csak két dologról be­szélnék ma már — mondja Tábori Nóra. Az egyik a kri­tika, a rendezés és a színész munkája, a másik pedig a színész fizikai teljesítménye! Arról beszélgetni, hogy mek­kora idegi és szellemi telje­sítmény, megterhelés egy-egy színpadi fellépés — Mérhető ez valamilyen módon? — Egy tudós állítólag már végzett ilyen számításo­kat Egyszer én magam is előadás után megmértem a hőmérsékletem és kiderült, hogy 37,2 fok. Egy óra múl­va persze mér lement a „lá­zam”. Azaz színpadon játsza­ni korántsem nyugalmi álla­pot! Pedig nem vagyok lám­palázas típus, de, ahogy múlnak az évek, egyre in­Szabó Sándorral tér sirató ban. a Házmes­HiiiiiiiiiimiHHiMiiimmminiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuviiiiiiMii Dolgozók a gimnáziumi padokban az elfoglaltságnak megfelelő- — Hogyan alakul a felnőt- en választanak a beiratko- teknél á tanár-diák kapcso- zók. A munkahelyek általá- lat? ban támogatják továbbtanuló — A tanár-tanuló viszony dolgozóikat. Biztosítják az is- is ennek a törekvésnek a kólába járást, a vizsgaszabad- függvénye. A tanár a tapasz­Széchenyi István közismert szik, hogy a későbbi szakmai érdeklődnek dolgozóik taltabb jártasabb vezető, aki- - -- eredményei után, néha fize- bevezeti tanítványait egy-egy szavai: szükséges a kiművelt jellegű specializálódást meg- emberfők sokasága, ma is könnyítse. A hangsúly tehát a időszerűek. Alkotmányunk személyiségfejlesztésen van. tésemeléssel, jutalommal is tárgy rejtelmeibe. Felnőtt ve- ösztönzik őket. zet felnőttet — a nagyobb tu­— Vannak-e olyan újabb dás jogán, mindenféle alá­biztosítja a munkához, ata- Nem csak meglevő vagy leen- ~ . , 7, 77. L, u 17 A11 nuláshoz, a pihenéshez való dő munkaerő számunkra a módszerek, kísérletek (mint rendeltség, viszony nélkül A jogot. Szocialista demokráci- nálunk tanuló, hanem ember. P1, * Videórendszerek és munkafegyelem egyarán ko­ánk, közművelődésünk hóm- Ma a gimnázium, a dolgozók más korszerű szemléltető esz- telező a tanarra, a hallgato­lokterébe helyezte a felnőtt- gimnáziuma is — a humán . oktatás kérdését, amely több tartalmakkal nevel elsősor- csatornán át folyik, mint ban, s a szakmai specializá- egyik társadalmi probléma, lódást érettségi utáni to- megoldásra váró feladatunk, vábbképzési formákban kép­Mit is nyújt az ismeretek bővebb megszerzése, a fo­galmak kitisztulása és rög­zítése, egy szélesebb és ál­zeli el. — Mennyiben biztosítja a tárgyi tudás megszerzését, az általános műveltség alapjai­talánosabb tudás, műveltség nak a lerakását és hogyan megszerzése? Mindezek az tudják ezt egyeztetni az üze- egyén és a társadalom bol- mi (napi) 8 órás munkával? dogulását, igényeinek nőve- — Jelenleg főképp az ad­közök), amelyek megkönnyí- ra is. tik az anyag gyorsabb és — Van-e olyan tapasztalat, könnyebb befogadását, tuda- hogy az érettségi megszerzése tosulását? után emelkedett a munkások — A rendes korúak s a politikai érettsége és a köz­felnőttek oktatása leginkább élet gondjai iránti érzékeny- abban tér el egymástól: az ségük? egyikben az a jelszó, hogy a — Minden iskola célja v — tanuló lehetőleg a tanítási a dolgozókénak különösen — órán sajátítson el mindent, a a közéletiségre nevelés. Tár­másikban pedig: hogy a ta- sadalmi felelősségtudat ki- nulás fő területe az otthon. Mi alakítása s a demokratikus tehát a tanítási órán elsősor- jogokkal élés lehetőségeinek kXeT márnái: Ä «inÄST SÍT rülményeinek megjavítását, számára képezünk középve- összefoglalóan társadalmunk zetőket. Ennélfogva két tan­felemelkedését szolgálják. tárgyat alaptárgyként keze­Ezeknek a gondolatoknak lünk. Az egyik a magyar jegyében kerestük fel dr. nyelv és irodalom, a má- Szabó Károlyt, a balassagyar- sík a matematika. Ezeknek a mati dolgozók gimnáziuma tantárgyaknak az óraszáma a igazgatóját, hogy rövid tá- legmagasabb, s ezekben a jékoztatást szerezzünk az in- tárgyakban szervezünk el- tézmény munkájáról. — Hogyan és mennyiben formákat, szolgálja a felnőttoktatás cél- hogy e két tárgyban meg- kitűzéseit a mai levelező gim- nyugtatóak és biztatók az náziumi oktatás? eredményeink, akkor máris — A dolgozók gimnáziuma jelentős előrelépésről számol- a felnőttek általános képzé- hatok be. Jelenleg esti és sét oldja meg elsősorban. Szé- levelező tagozat működik is­les elméleti alapokra törek- kólánkban. A két forma közül NÓGRÁD — 1981. január 6., kedd honi tanulást készítjük elő. Először is arra, hogy érezzen Megmodjuk: mi a fontos az felelősséget a környezetéért, a aijyagban, mi a lényeges, s munkahelyéért. Ezért áll né­mi kevésbé az, s megmutat- lünk olyan előkelő helyen a juk, hogyan kell az ismerete- heyi vonatkozású ismeretek két elsajátítani. ""A levelező- felhasználása a nevelésben tanulás önálló tanulási for- (helyi irodalmi hagyományok, ma, amelyet az iskolai óra helytörténet, műemlékek, ter- csak segít, de nem old meg mészetvédelmi értékek és kö­méfvítőUQfelzárkóztató'tanulási te,iesen Módszertani célkitű- telességek). A másik, a nyelvi mélyítő, felzárkóztató tanulási zésünk az hogy a tanftási óra kuUa,a fejlesztése, a szép és ’ munkafolyamat-jelleget ölt- helyes beszéd készségeinek, a sön. Ahogy a mester vezeti a helyesírási és fogalmazási ké- tanulót a fogásokra, eljárá- pességek erősítése. Hogy eb sokra, az eszközhasználatra ben a vonatkozásban mennyit —, így próbáljuk ml is. A fejlődnek hallgatóink a négy legfőbb eszközünk erre az év alatt, ezt csak az tudja úgynevezett tanulásirányító lemérni, aki látja őket ak- feladatlap, amelyet mostaná- kor, amikor beiratkoznak, és ban teszünk általánossá a fel- akkor, amikor átveszik az nőttek iskoláiban. kább nő bennem a felelős­ségtudat. Egy ízben közvetlen az egyik előadás előtt hoz­zám jött egy ismeretlen nő és azt mondta, főleg énmiat- tam látogatott el a színház­ba, ezért hát úgy is játsz- szak! Azóta mindig eszembe jutnak ezek a szavak, és es­ténként úgy is megyek fel a színpadra. — Mit jelent önnek ez a felelősségérzet? miért, nem tudom. Szombat­helyen kezdtem a pályám, és amikor a háború alatt Győr­ben táncoltam, nem fűtötték a színházat, és majd mégme­revedtem félmeztelen lévén. — Miért váltott át másik pályára? —* A színészi pályára .való átállás természetes folyamat volt, hiszen a táncot, nem le­het a végtelenségig mívelni. Már táncosként is, tizenöt évesen, Szegeden Both Béla színiiskolájába jártam, csu­pán azért, hogy kiegészítsem a táncismereteimet a színé­szettel. Később pedig fordít­va Is így gondolkodtam. — Pályája elején, jó ideig a kevésbé ismert színészek soraiba tartozott, — Valóban, Indulásom után kaptam egy nagy szerepet, sikerem volt, de aztán sokáig nem gondoltak rám. Sikerül­hetett volna tán jobban is az indulásom, de nem bánom ma már. Ezen a pályán a rögtöni sztárrá kikiáltás nagy veszélyekkel jár. Az én pá­lyám elfogadható volt. Lehe­tőségeket kaptam a bizonyí­tásra. Leszámítva azt a két és fél évet, amikor nem volt szerepem, de aztán jött az Egy hölgy a Maximból. Az­óta nem panaszkodhatom. Persze a színészélet soha nem kiegyensúlyozott. Én — Egyetlen pillanatig sem is voltam mélyponton. Rette- lazíthatok, amíg játszom. Az netes állapotban! Felesleges­emberek pénzt adnak ki a nek éreztem magam, szé­színházért. fodrászhoz men­nek előtte. A maximumot kell nyújtanom! — És ellenőrzi színpadi szerepléseinek értékét? — Minden előadás után kontrollálható az eredmény. gyelltem bejárni a színház­ba. Mégis hittem, és ma is hiszek abban, hosv a tehet­ségnek akár egyetlen mondat­ból is ki kell derülnie a színpadon. — Mennyire ismeri egyé­Az utóbbi években ez is egy- niségét? Tudatában van-e ké­re inkább kikristályosodott meny alkatának? bennem. — Pályakezdő színészként, bizonyára emlékszik még, miféle belső motor hajtotta a világot jelentő deszkákon? — Fiatal színészként az ember úgy érzi, megváltja a világot. Persze aztán később ráébred arra, hogy elegendő, ha csupán jó dolgokat csi­nál testénként, hogy elégedet­tek legyenek az emberek. Fokozatosan alakult ki ben­nem ez az örömteremts ér­zés. Volt egy mániám, ma is megvan. Én ugyanis tán­cosnőként kezdtem annak idején, később a Színészi pá­lyára átváltva, úgv kéozel- tem, mozgással segítek kife­jezni rnavam a színpadon. — Táncosmúltjáról mi­lyen emlékei vannak? — Már gyermekkoromban érettségi bizonyítványt. K. N. is táncos akartam lenni, hogy — Egyéniségem nem isme­rem, de a „keménységemről” tudok. Azért persze szeretnék szerepeimben lágyabb húro­kat is pengetni. — Néhány mondatot a ma­gánéletéről is. — Nincs magánéletem. Volt persze, de nem ment, nem sikerült. .. Nehéz dolog az ilyesmi, és ma már nem is tudnék -alkalmazkodni sen­kihez. Ha éjjel netán eszem­be jut, hogy olvasni akarok, és elindulok egy könyvet ke­resni, nem tudok halkan jár­ni. hogy másokat ne zavar­jak. Van egy lányom és két unokám, de ők távol élnek tőlem. Nem unatkozom, örök­kön keresek magamnak va­lamilyen elfoglaltságot, a la* kés nagy, nem lehet a tenni­valók végére iárni. Szcmann Bél«

Next

/
Thumbnails
Contents