Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

Ezer darab csákányt kovácsol egy műszakban Mester János, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, ahol már huszadik esztendeje dolgozik. A gyár keresett termékeit exportra is szállítják. — kj —

Barangolás a juhtenyésztés leörül (III.)

Fonák helyzet

Endrefalván az Aranykalász Termelőszövetkezetben öt év alatt közel háromszorosára nőtt az anyajuhlétszám, amely mindamellett, hogy bizonyos szempontból örvendetes, nem kis nehézségeket okozott a gazdaságnak. Erről beszél Balázs Jánosné főkönyvelő.

— A háromezer férőhelyes szakosított juhtelep építése társulás keretében indult, de az összevonások következtében végül is az endrefalvai szövetkezetnek kellett teljes egészében megvalósítani.

— Mennyibe került a beruházás és mikorra készült el?

— Több mint 19 millióba, és

1978-ra már be is fejeződött. Sok megyei fejlesztési támogatással a tervezett határidőnél egy évvel korábban be is népesítettük. Azóta Sajnos, a kötött létszám miatt nincs mód a megfelelő selejtezésre, sőt az árbevétel teljesítése érdekében a jerkék egy részét el kell adni, bármennyire is gazdaságtalan az öreg juhok tartása.

— Meglehetősen fonák helyzet.

— Az, ráadásul gondjainkat szaporította a korábbi rossz takarmány-termés. Nemcsak a tápot, de a szálastakarmányt i^ drága pénzen, más megyéből tudtuk biztosítani, ami rendkívüli módon növelte a költségeket. Ez kihat az 1980- as eredményekre is.

— Mik a kilátások 1981-re?

— Idén az előző évekkel szemben már számottevő nyereségre számítunk. A szükséges takarmány biztosított és a ren_őszeres szelekció is megkezdődik. Intenzív legelőink vannak és a villanypásztoros szakaszos legeltetés is nagymértékben csökkenti a takarmányozási költségeket. Ami gondot jelent továbbra is, az a jó juhászok hiánya. De bízunk benne, hogy az új 'vezető szakember beállításával az ágazat jó kezekbe került és ez meglátszik majd az eredményeken is.

Endrefalván — mint általában a többi üzemben is _

derűlátóan ítélik meg a jövőt. Hogy ebből az optimizmusból mi marad meg, azt az elkövetkező hónapok döntik el. Mindenesetre aligha várható hogy egyik évről a másikra egetrengető változások lesznek, de a jelenlegi helyzetben az apró előrelépések is sokat jelentenek.

A kishartyáni Egyesült Erő To-piel ^szövetkezetben 1975től kezdték a juhtenyésztés fejlesztését eredményeként a

jelenlegi juhlétszám ötezer

körül alakult — ebből 3 ezer az anva Itt 12 és fél milliós beruházás keretében készült el a szakosított telep, amelynek feltöltésére igénybe vették a szarvasmarha-állománv felszámolásából befolyó pénzt is

Csábi Sándorné főkönyvelő:

— A korábbinál sokkal kedvezőbb helyzetben van az ágazat. Az igen rossz szaporulat után 100 százalékos bárányszaporulatra számítunk, ugyapakkor visszafogtuk a pecsenyebárány-értékesítést, hogy biztosítani tudjuk a 20— 25 százalékos selejtezést. Sokat javult a tenyésztői munka színvonala és bár nálunk évek óta nincs gond a takarmánymennyiséggel, mostanában a minőség is jobb.

Ami a kishartnyáni termelőszövetkezetben biztató, az, hogy a több éves erőfeszítés eredményei már jelentkeznek. Tavaly 50—51 forintért állítottak elő egy kilogramm bárányhúst és bár a gyapjú önköltsége magas, minden remény megvan arra, hogy idén az ágazat nyereséges legyen.

Balázs Gábor üzemgazdász- szal éppen az itt is jelentkező juhászínségről beszélgetünk, amikor betoppan Sztol- lár József, aki a szövetkezet

gyulladás és trombózis következett. A végeredmény, leszázalékoltak, s most 50 százalékos rokkant vagyok.

— Ezután mondja valaki, hogy a juhásznak jól megy dolga.

— Nagyon nehéz munka, azért is nem vállalják a fiatalok Nem mondom, megfizetik rendesen, de a szabadnap igencsak szűkösen adatik meg az embernek. A juh nem gép, amit szombatonként le lehet állítani.

Fülöp István, szintén juhász, 58 éves. Tőle kérdem a csókási telepen:

— Harminc éve itt juhász- kodik. Mi minden változott azóta?

— Akkor négyen gondoztunk ezer darab juhot, most egyedül gondozok négyszázötvenet. Azelőtt kisegítők is voltak szép számmal, most meg váltó is csak egy, az is

egyik legjobb juhásza, azaz hetvenéves múlt.

csak volt. így vall erről az eseményről:

— Még reggel elvégeztem a juhoknál, de irgalmatlanul fájt a mellkasom és a karom. Gyalog indultam Salgótarján felé, de útközben rosszul lettem. Egy gépkocsi vitt egyenesen a kórház intenzív osztályára, ahol megállapították a szívinfarktust. Utána sűrű egymásutánban három 10'*'

— De ezen a telepen víz van, villany van és korszerű szociális épület.

— Villanyfényben is 450 juhot kell gondozni.

— Mi lesz két év múlva, ha nyugdíjba megy?

— Egyi pillanatra megpihenek. . .

(Folytatjuk)

Zilahy Tamás

Uráliak

a XXVI. kongresszusér}

\7 APN tudósítóját fogadta az SZKP cseljabinszki területi bizottságának első titkára, Mihail Gavrilovics Voro- pajev.

— Hogyan járul hozzá napjainkban a cseljabinszki terület az ország társadalmi, gazdasági erejének fokozásához?

— Nekünk, szovjet embereknek 1980 különleges év volt. Az egész ország az SZKP XXVI. kongresszusára készül. Cseljabinszkot a gazdasági és kulturális építésben elért sikerekért, az ország iparosításáért folytatott tevékenységéért nemrég Lenin- renddel tüntették ki.

A szocialista fejlődés hat évtizede alatt városunk az ország egyik legnagyobb ipari, kulturális és tudományos központja lett. Lakóinak száma egymillió . Vállalatainál 450 ezren dolgoznak. Itt dolhászati vállalatoknál a korábbinak négyszeresére nőtt.

Mindez nem kis mértékben a korszerű termelési módszerek bevezetésének köszönhető. A cseljabinszki terület szálgozik a szovjet munkásosztály Htja az országnak szükséges

egyik legnagyobb létszámú és legtapasztaltabb gárdája.

A cseljabinszki területet joggal nevezik a Szovjetunió „acélszívének”. Az ország vállalatainál előállított minden hatodik tonna acél és acélcső nálunk készül.

Vegyük ehhez hozzá az itt gyártott gépeket, a színesfém- kohászatot, a vegyipart, a vas- és színesfém-lelőhelyeket. a márvány- és gránitbányákat, a zúzott követ és más egyéb nálunk készített építőanyagot.

Jelenleg az a jellemző, hogy gyakorlatilag nem építünk új üzemeket, hanem tervszerűen folytatjuk a meglevő gyárak rekonstrukcióját, új technológiai eszközökkel történő ellátását A X. 5 éves terv első négy évében Cseljabinszkban terven felül 128 millió röbel értékű terméket állítottunk elő. A termelésnövekedés teljes egészében a munkatermelékenység fokozásából adódott

Az uráli dolgozók keze munkáját nemcsak országunkban ismerik. Termékeinket a világ 66 országába exportáljuk. Ez nemcsak a cseljabinszki márka megbízhatóságának jele, de széles körű gazdasági kapcsolatainkat is jellemzi.

A tizedik 5 éves tervben sikerült jelentős eredményeket elérni a termékek minőségének javításában. 1980. január 1-ére több mint ezer terméket hozhattunk forgalomba a Kiváló Áruk Fóruma termékjellel. A kiváló minőségű termékek aránya csupán a koszámos bonyolult gép, munkagép, berendezés, műszer, készülék tekintélyes részét.

1979-ben. az uráli autógyárban megkezdtük az Ural—4320 Diesel-motoros tehergépkocsi gyártását. Ennek termelékenysége és sebessége nagyobb, anyagigénye és üzemanyagszükséglete pedig kisebb. Több mezőgazdasági gép kísérleti próbái is most folynak.

Legfőbb gondunk az, hogy Cseljabinszk. Magnyitogorszk,

A tudományos-technikai forradalom lendületes fejlődése, számos nagyvállalat alapos rekonstrukciója, az új technológiai folyamatok bevezetése nagyszámú, jól képzett szakembert követel. Várják őket a tudományos kutatóintézetek, üzemi laboratóriumok, korszerű műhelyek. Tehát tanítani és tanulni kell.

A cseljabinszki területen jelenleg 13 felsőfokú oktatási intézmény, 72 technikum, 132 szakmunkásképző intézet működik. A tizedik 5 éves tervidőszak alatt a főiskolákban és technikumokban 45 ezer felsőfokú és 96 ezer 500 középfokú oklevelet adtunk át. A technikai eszközök bekapcsolása az oktatásba, az ‘új

Zlatouszt, Kopejszk, Miassz, számítóközpontok és laboraés más kisebb és nagyobb város, illetve falusi település lakóinak kényelmét fokozzuk.

Az 5 éves terv négy éve alatt köze] 900 millió rubelt fordítottunk szociális és kul-. turális célokra. Ötmillió 187 ezer négyzetméter lakóterületet adtunk át, melynek segítségével több százezer család lakáskörülményeit javíhattuk. Tucatnyi iskolát, közel 200 bölcsődét és óvodát, új kórházakat és rendelőintézeteket építettünk.

Kidolgoztuk az 1981-es és a tizenegyedik 5 éves tervre érvényes kulturális .fejlesztési tervet. Ennek megvalósítása lehetővé teszi, hogy 1981— 1985 között Cseljabinszkban új színházat építsünk, megnyissunk egy balettiskolát, tucatnyi új klubot, könyvtárat, zeneiskolát hozzunk létre, két pihenőparkot létesítsünk. Egyszóval tartalékaink jelentősek.

Ma már elmondhatjuk, hogy Cseljabinszk nemcsak a munkások, de az egyetemi hallgatók városa is Ez nem véletlen

Kistermelők

Hég több húst, tejet, tojást

Legalább ötmillió sertés, csaknem félmillió szarvas- marha, ugyanannyi juh, 35 milliónyi baromfi, százezerszámra nyúl, prémet adó nutria és sok egyéb haszonállat népesíti be országszerte akistenyésztők portáit, tanyáit Állatok millióit etetik, itatják naponta többször Gondozzák. nevelik őket, ha esik, ha fúj; hétköznap és ünnepnap egyaránt. Megéri ezt a rengeteg fáradságot?

Az állattartó kistermelők portáin születik a mezőgazdaság teljes termelési értékének húsz százaléka: s ez nemcsak a hazai élelmiszer- fogyasztás színvonalának jelentős tényezője, hanem az exportban is fontos szerepet játszik. A kistenyésztők hízott bikái, sertései, bárányai, vágónyulai, libái, pecsenyegalambjai keresettek külföldön, s jól meg is fizetik ezeket.

Január elsejétől kezdve — tekintettel a takarmány- és az egyéb árak emelkedésére — a felvásárlási árak legtöbbje megváltozott. Két forinttal emelték a hízott sertés kilónkénti, ugyanennyivel a nyúl téli árát. Nőtt a hízott bikáé, a vágócsirkéé, a bárányé, a

kor kapott a kistenyésztő, ha húsznál több sertést értékesített évente; most hevesebbért is kap, ha a felvásárló nagyüzem összegyűjtve, egy fuvarra] húsznál többet szállít a feldolgozóba.

A szarvasmarha-tenyésztés nagyobb községekben megfor- jövedelmezőségének növelé- huszadrangú táncdalénese érdekében emelkedik a má- kesek fellépéséről értesülhet sodik és a további tehenek a plakátokról, de termelési akutén járó állami támogatás ciókról arról, hogy ki a

a termelő. Távol vannak, akik ezer boltban árulják a tar.,, elmondhatnák, netán saját mányt, várják az állattartópéldájukkal bizonyíthatnák: kát, és azokat, akik csakezu- szükséges és érdemes is a tán lesznek azzá. És ugyan jól értékesíthető vágóállatok melyik nyugdíjas embernek, nevelésével, élelmiszerek tér- vagy családnak ne jönne jól melésével foglalkozni. az állattartásból származó

Aki télvíz idején a kisebb- jövedelem?

összege: évente hatezer forintot kap a tehéntartó gazda. Előnyös szerződést köthet a kistenyésztő üszőnevelésre, borjúértékesítésre, hitelt is kaphat állatvésárlásra. takarmánybeszerzésre. ólépítésre, korszerűsítésre.

Mindez azonban nem elegendő. Azzal együtt sem, hogy a nagyüzemek a kistermelést szervező tevékenysége sokkal jobb, mint bármikor korábban, s hogy az állattartás gépeiből, eszközeiből bővült a választék

megbízott, hol mi után lehet érdeklődni —, annak híréről nem hallhat. Gyakori, hogy termelési tanácskozásra, szakcsoport-összejövetelre invitáló meghívót hord szét a posA pártkongresszuson hangsúlyt kapott, az ötéves és az 1981-es tervben nyomatékosan szerepel, hogy nagy szükség van a kistermelők munkájára, mindarra az élelmiszerre, amelyet belföldi fogyasztásra és exportra előállítanak. Lehetőség van a termelésre, szaktudásban, szorgalomban nincs hiány. Óriási hát a felatás, de csak azoknak, akik datuk és a felelősségük azokmár termelők, szakcsoporttagok. Akikből ezután lehetne termelő, azok nem értesülnek a lehetőségekről. hozzájuk ritkán jut el a biztató szó.

Fontos lenne pedig, hogy eljusson, mert bőven van még állattartásra alkalmas kihasználatlan porta és szunyTalán furcsának tűnhet, de nyadó buzgalom. A húsipar leginkább a jó szó. a felvilá- több vágósertést, hízott bikát,

az

baromfié, a tojásé.

gosítás hiányzik. Mióta ÁFÉSZ-ek a járási lyekre költöztek, s összevonták a kisebb termelőszövetkezeteket, amióta sok köza baromfiipar több broiler- székhe- csirkét, pecsenyegalambot, a külkereskedelem több nyulat vár, a gyapjúfelvásárlók több textilnyersanyagot, bárányt

nak, akik a kistermelés jelenlegi színvonalát megtartani, sőt fokozni hivatottak. Azoknak, akik a felvásárlási árat megállapítják, a termelési szerződéseket megfogalmazzák, szaktanácsot adnak, a termelési akciót közhírré teszik, felvásárolják az állatokat, valamilyen módon kapcsolatban állnak e tevékenységgel. Valamennyiük lelkiismeretes munkájára van szükség.

g. «•

tóriumok lehetővé tették, hogy az egyetemi hallgatók több mint 80 százalékát vonjuk be a termékeny tudományos munkába.

— Jelenleg az egész szovjet nép lendületes munkával készül az SZKP XXVI. kongresszusára. Milyen távlatokat nyit önök előtt a ti* zenegyedik 5 éves terv, és hogyan készülnek az uráliak az ország életének e fontos eseményére?

— Az SZKP XXV, kongresszusának az ország gazdasági életének fejlesztésével kapcsolatos határozatait teljesítve, komoly figyelmet fordítottunk a termékek minőségének javítására, a gazdasági élet rendjének erősítésére.

A termelői egyesülések kollektívái, a vállalatok az 5 éves terv négy évének tervfeladatait az alapvető műszaki-gazdasági mutatók tekintetében teljesítették.

Területünk a jövőben is nemcsak az Ural, de az egész ország szempontjából a nehézipar legjelentősebb bázisa marad. Előzetes számítások szerint a XI. 5 éves tervben az ipari termelést 114,2 százalékra növeljük, az ipari termelői állomány számát 106, a munka termelékenységét pedig 122,4 százalékra emeljük.

Ezekben a napokban a cseljabinszki terület valameny- nyi munkáskollektívájában szocialista verseny folyik a küszöbönálló oártfórum tiszteletére. Széles körben elterjedt a „26 napi munkasikert a XXVI. kongresszusért” elnevezésű mozgalom.

A magnyitogorszki kohászati kombinát dolgozói a következő jelszóval indítottak mozgalmat: „Mindennap a lenini jubileumi verseny legjobb eredményeinek színvonalán dolgozni!” A magnyit- kai kohászok ígéretet tettek, hogy 1980 december 26-ára teljesítik 5 éves tervfeládatu- kat. Állták a szavukat. Az ágazat válla'at-inál tovább fejlődik M. Iljin és P Szata- nyin olvasztárok kezdeményezése. melynek lényege, hogy a legjobb minőségű fémet állítsák elő a legkisebb anyagi ráfordítással A különböző üzemekben mozgalmukat már több ezer olvasztár karolta fel.

Kohászaink és traktorépítőink. csőhengerlőink és bányászaink, a cseljabinszki terület valamennyi dolgozója, a párt- szervezet vezetésével, a kétszázezer kommunista példa- mutatásával kész aira, hogy uráli módon méltóképp fogadja az SZKP XXVI. kongresszusát.

Alakszandr Polocki)

Eddig ségben megszűnt a tanács, az szeretnének vásárolni.

mennyiségi felárat csak ak- iskola, nincs kitől kérdezzen Országszerte több mint ötNÓGRÁD — 1981. január 6., kedd