Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
A kicsiknek valóf megoldotok, a nagyobbak számára folyik a kísérlef Bébiétel és társai Á bejáratnál fertőtlenítő folyadékkal átitatott habfehér köpeny és sapka dukál. A Kecskeméti Konzervgyár vadonatúj bébiételüzemében már két műszakban folyik a termelés — Amit lát — mondja kalauzom, dr. Kovács Katalin üzemvezető —, a nőpolitikái határozatok szellemében valósult meg. jelentős állami támogatással. — Az új magyar bébiétel nem szolgai utánzata a külföldi termékeknek, és cseppet sem hasonlít a hazai elődökhöz. Hogy születik egy-egy ilyen fontos cikk? — összeszedtünk minden fellelhető régi receptet, külföldieket is, már amennyire lehetett, mert a gyárak szigorúan őrzik titkukat. Azt azonban meg tudtuk állapítani, hogy mit, mivel társítanak. Tanulmányoztuk az orvosi előírásokat, komoly kutatásokat folytattunk. És el ne felejtsem: segítséget kaptunk a megyei kórház csecsemő- és gyermekosztályának orvoskollektívájától. EGYELŐRE 29-FÉLE Termel az üzem. Forgó Erzsébet műszakvezető minden részfeladatot ismertet: 15 ezer üveget tölt és csomagol a gépsor óránként. Most éppen sütőtök érkezik ötkilos üvegekben, tavalyi termék, — ennek érnie kell, mielőtt bébiétellé alakítanák. Három szippantófej alá haladnak az üvegek, látványos minden művelet, párhuzamosan halad az üzemben a „körítés”, valamint a „feltét”, aztán a sokat tudó gépsorok találkoznak, keverés, aprítás, főzés, légtelenítés, végleges hőkezelés. — Szeretnénk mielőbb piacra lépni mind a 29-Téle bébiételünkkel — mondja dr. Kovács Katalin. — Kivétel nélkül valaniennyi diétás ételként is felfogható, így aztán valószínűleg népszerű lesz az időskorúak,, diétára fogottak körében is. Áz Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hdzzásegítette a gyárat egy olyan berendezéshez, amely alkalmas arra, hogy kis űrtartalommal a technikai folyamat minden lépését végigcsináljuk. E berendezés módot ad rá, hogy a már elfogadott 29 terméken túl, újabbakat állítsunk majd elő. Gazdag választék a polcokon a keresett bébiételekből. NAGY VÁLTOZÁS A KISBABAÉTKEZÉSBEN Az Egészségügyi Minisztériumban dr Öry Imre főosztályvezetőtől arról érdeklődünk, miként fogadták' az orvosok és az egészségügyvezetői a hazai gyártást. — A kósza híresztelések ellenére messzemenően támogatták — mondja a főosztályvezető. — Hiszen ez egybeesik a népesedéspolitikai határozatban foglaltakkal, a korszerű csecsemőtáplálkozás elősegítésével, és tehermentesíti a nőket. Az viszont igaz, hogy az orvosok nem fogadták kitörő örömmel a külföldi bébiételeket, mert nem jók. Díszes a csomagolás, ez igaz. De sok bennük a szénhidrát, valamennyi édes, tehát a kisbaba szívesen eszi. Sok vita volt a hazai gyártás előkészítése folyamán erről. Amikor a fejlesztési program megszületett, rossz volt a zöldségellátás, azóta kormányprogram fejlesztette. Akkor, túlzás nélkül mondhatom, • életmentő volt az ötlet: legyen zöldség-alapanyagú bébiétel. A gyümölcs jobb nyersen, a főzelék nem. Van tehát létjogosultságuk nagyon is az új ételeknek. Egyik sem tápszer, hanem ami a legfontosabb : konzervpüré. Dr. Vörösházy Endre, a budapesti FÜSZÉRT kereskedelmi igazgatója elmondja, hogy eddig 11-féle terméket kaptak, jó néhány áruház és kisebb üzlet már kínálja a Kecskeméti Konzervgyár bébiételeit. A tapasztalatok szerint fővárosiak, vidékiek egyaránt keresik, több is fogyna, ha volna, PÉLDÁUL GYORSAN OLDÖDÖ REGGELI- ITAL-POROK Dr. Sánta Istvánná, a kémiai tudományok kandidátusa jeles ismerője a hazai bébiételgyártás előzményeinek, hiszen az OMFB-ben az élelmiszeripar műszaki fejlesztésével foglalkozik. — A mostani tervidőszak társadalmi vitájában szóba került a hazai előállítás, mert ahogy több lett a gyerek, ugrásszerűen emelkedett a tőkésimport. Drága volt és nem megfelelő. A tervhivatal, a MÉM és minden érdekelt nagyon támogatta a fejlesztést, az orvosok szerint a magyar készítményben sok oljjpn ösz- szetevő van, amihez télen nem lehet hozzájutni. És ami legalább ilyen fontos: a gyermekgondozási segélynek nem az a célja, hogy az édesanyák a konyhában töltsék el minden idejüket. Ellenkezőleg, arra hivatott, hogy többet foglalkozhassanak a kisgyermekükkel. — De tudjuk, az új készítmény csak egy—másfél éves korig jó. , — Igen. Ezért foglalkoznak darabos ételek receptjének kikísérletezésével is. Változatlanul megoldatlan a pely- hesített gyermekételek hazai gyártása, holott nyersanyag ehhez is volna. Ügy gondoljuk, hogy a tejipar, más iparágak bevonásával eredményesen folytathatná sikeres gyártmányfejlesztési programját. Aztán célszerű lenne különféle gyorsan oldódó reggeliital-porok hazai előállítására is törekedni. Az OMFB támogat is egy ilyen kutatást a Magyar Édesipari Vállalatnál. Fejér Gyula Emlékek és remények A faültető erdész Az erdőket járó, a természet apró rezdüléseit is figyelő, szemmel tartó. nyugodt, kiegyensúlyozott ember. Kevés beszédű, ritkán mosolygó. Ám szavának súlya és hitele van. Meggondoltsága korántsem zárkózottságot takar. Amikor fölmelegszik, szeme vidáman csillog, beszél fákról, a bennünket körülvevő világról. Ilyenkor szinte megfiatalodik, feloldódik. Az ő világa a hegyeket, dombokat koronáz^ erdők, a lombok, a bokrok. A tölgyesek, a- bükkösök, a fenyvesek. — Huszonöt esztendeje fogott meg az erdő. Akkoriban favágóként kezdtem, ma az erdőgazdaság salgói kerületének vezető erdésze vagyok. Naponta járom az erdőt. Elindulok reggel hat, félhétkor. Aztán azzal búcsúzom a feleségemtől: „Anyukám, vacsora előtt mindig itthon leszek...” Hamar elszaladt az esztendő. Mondhatnám úgy is, munkával telt. Amire a legszívesebben emlékszem, az a tavaszi fatelepítés. Mi is lenne egy erdésznek nagyobb öröm, mint a faültetés? A salgói vár környékén tíz hektáron ültetünk csemetéket. Erdeifenyőt, tölgyet, lucfenyőt. Nyolcvanezer darabot. Gyakran arra járok és ahogy elnézem, megfogantak a fácskák. Jó tizenöt év múlva erdő lesz belőle. A nyáron pihenőpadokat, szalonnasütőhelyeket állítottunk fel. Leljék örömüket a kirándulók. A családommal csendesen, nyugodtan élünk. Somoskőújfaluban építettünk házat. Dolgozgattunk rajta, gondolom jövőre is akad barkácsolnivaló. A feleségem mindig szid, hogy nekem előbbre való két fa az erdőben, mint a kerítés festése. Csitítgatom, de érzem, igaza van. Két fiam van, a nagyobbik — mezőgazdasági szakközépiskolás — már velem járja az erdőt, ha teheti.’ A kisebb általános iskolás. Egyetlen szórakozásom, a televízió mellett a vadászat. Arra büszke vagyok, hogy sikerült puskavégre kapnom egy bronzérmes őzbakot. Min- • dent összevetve jó évet zártam. Ha mérleget készítenék, úgy modanám, a tartozik és a követel oldal egyensúlyban van. A becsülettel végzett munka tudatában azt tartom, vagy szívvel-lélekkel helytállni, vagy sehogy. Kaptam fizetésemelést, jutalom is csur- rant-cseppent. Tiz éve munkásőr vagyok. A szolgálat teljesítéséért megyeparancsnoki dicséretben részesítettek. Ezt komoly elismerésnek érzem: Amikor szilveszter éjjelén koccintottunk a pezsgővel, hozzágondoltuk : „Soha rosszabb esztendőt!” Mellettünk egy vázában fe-’ nyőgally tobozzal. Az állandóság jelképe. Méltónak érzem Konecsny Mihályhoz, a faültető erdészhez. Mert, aki fát ültet, a jövőt alakítja. (CSC) „Vizes év” Nográdkövesden A nógrádkövesdi mozgalmi ház előtt, amelyben az ifjúsági klub is működik, fiatalok csoportja vár a zene kezdetére. Ök javasolják, hogy év végi, idei évre tekintő nyilatkozatra dr. Gerecsei Bá- lintné tanácstagot kérjük meg. A szolgálati lakás is közelesik a mozgalmi házhoz, és szerencsére a tanácstagot is otthon találjuk. Milyen volt a letelt esztendő, milyen lesz a következő, az új év, mit vár személy szerint és tanácstagként is 1981-től? — A legnagyobb eredménynek tekintjük, valamennyien, hogy a vízműtársulás létrejött a közeli múltban. De még azt megelőzően a bizony cseppet sem olcsó víz- bevezetés megszavazásában azt, hogy az érintettek több mint 72 százaléka a társulás MHSZ-hírek a pásztói járásból Mintegy 26 ezer forint értékű társadalmi munkával az MHSZ . aktivistái felújították a pásztói lövész- és területi tartalékosklub helyiségét. A munka irányításában és szervezésében GortVa János, a kőművesmunkában, Franciszti György kisiparos és Kriston Ferenc, míg a villanyszerelésben Pála Tibor kisiparos és Csörsz Attila vett részt kiemelkedő lelkiismeretességgel. * A szurdokpüspöki tanács egy régi, használaton kívüli lakóépületet, valamint a felújításhoz szükséges anyagokat, nyílászáró szerkezeteket biztosított a helyi MHSZ lövészklub számára. A több mint tízezer forint értékű felújítási munkát a klubtagok vállalták. * Fedett tüzelőállásokat alakítanak ki Jobbágjdban a lövészklub lőterén. A helyi tanács építőanyaggal segíti a lőtér gyarapítását, hozzájárulva a hazafias nevelő munka lehetőségeinek bővítéséhez. Egy fagyos februári reggelen a két falusi, Guglielmo és Roberto szülővárosukból, Brianzábó! ünnepélyesen megérkezett Milánóba. Ez a történelem fényében teljesen mellékes tény, említést sem érdemelne, még igaz volta ellenére sem, ha . Guglielmo nem hozott volna magával egy hatalmas, Pippo névre hallgató kakast, azzal a szándékkal, hogy eladja, míg Róberténak néhány elintéznivalója volt. És csak az óriástollas jelenléte miatt beszélünk a megérkezés ünnepélyességéről. Olyan hideg volt, hogy azt sarkvidékinek nevezni olyan, mintha melegnek mondanánk. A várost vastag hótakaró lepte be, amit hómunkások hada halmozott fel a járdák mentén. A hómunkások kabátban, kesztyűben — néhányan szemüveggel — olyanok voltak, mint a szabadművészetek munka nélküli művelői, akikre az éjjel — mint a rossz idő mannája — hullott az égből a lehetőség, hogy ebédre- és vacsoráravalót keressenek maguknak fárasztó munkával, amit a meggémbe- redett lakosság szeme előtt végeztek szemérmes pirulással, elfojtva a lapáttal szembeni természetes utálkozást, mint aki a tollal nagyobb meghittségben van. így aztán hőseink, figyelembe véve az utak járhatósági állapotát, mielőtt dolgaik után láttak volna, elhatározták, hogy megpihennek egy kocsmában a tizennyolcadik századi filantrópról, Danteóról elnevezett tér közelében. Itt nekiláttak inni újdonsült cimÁ HIDEG bórák társaságában, s hódolva annak az igencsak elterjedt nézetnek, hogy semmivel sem lehet jobban védekezni az éghajlat zordsága ellen, mint egy pohár jó borral. Ahol is poháron, a fent nevezett folyadékból pár liter értendő. Ekkor az történt, hogy egy- egy pohár között megemelkedett a hangulat, és valaki elkiáltotta magát: — Hát Pippóra nem gondol senki? Neki is védekeznie kell a hideg ellen. — Bort Pippónak! tóttá mind. kiálÉs szolgálatkészen hozzáfogtak, hogy .erőszakkal megitassák a kakast. Lévén, hogy Pippo abszti- nens volt, egyesült erővel fáradoztak azon, hogy' meggyőzzék, és egy kortyot elfogadtassanak vele, s eközben egy egész üveggel öntöttek rá abból a nedűből. A zuhany alatt tiltakozása jeléül, amely ki tudja, hány embert boldoggá tett volna, a kakas csuklani kezdett. Megijedvén a cimborák, azt javasolták a bánatos Guglielmónak, hogy tegye a kakast száradni az égő kályhára. Pippo azonban száradás helyett verdesni, majd ütemesen ugrálni kezdett egyfajta .charlestont járva, aztán füstölni, de úgy, hogy az nem jósolt semmi jót. Végül mozdulatlap maradt, méghozzá egy olyan dermedtségben, ami jogos aggodalmat keltett mindenkiben, aki szerette a józan állatot, kiváltképp a tulajdonosában. Le is vette, a kályháról, megrázta, vizsgálgatta, és meggyőződött a keserű valóságról: Pippo kinyiffant. Egek, nyíljatok meg! A bor ködén át Guglielmóban világosság gyulladt, megérteni vélte, hogy barátai tanácsát —, hogy a kakast az égő kályhára tegyék — nem a szárnyas javának őszinte óhaja diktálta. A felismerés okán öklét rázta, és rugdosott a kö- rülállók felé, azzal vádolván őket, hogy szerencsétlen gyógymódjukkal a megboldogult állat halálát okozták. Ezt követően odacsődültek a kimúlt állat köré, és olyan patái ia kerekedett, amelyhez képest a madridi kakasviadal csekélység. Röpködtek a tollak mindenfelé, mint támadásra indult rohamlövészek lövedékei. Még poharak és székek is röpültek. Közbelépett a kocsmáros, aki sokat küszködött, hogy lecsillapítsa a veszekedőket. De végül sikerült egy megegyezés révén, mely szerint Pippónak, a barátok költségén, ünnepélyes gyászszertartást rendeltek el. Gászszertar- tást, amelyet a konyhában, egy serpenyőben kellett elvégezni, krumpli és beszédek kíséretében és egy folyónyi... — Könnyben! — mondanátok. Majdnem: Lacrima Christi nevű folyójábán. Achille Campanile (Bangó Beáta fordítása) létrehozása, a mintegy tizenhétezer forint költség vállalása mellett döntött! Sok kísérletezés, vízkeresés, tervezési gond nehezítette eddig a kövesdi jó ivóvíz megszerzését. Nemrégiben aztán, igazán megnyugtató megoldásként, három megfelelő hozamú kút kijelölésével gyakorlatilag eldőlt — ha a kövesdiek is akarják és a segítség is megJ lesz, na és a határidőket is tartani tudják a szakemberek, akkor belátható időn belül mégiscsak lesz jó vize a községnek, A mi családunkat személy szerint nem érinti ugyan a kérdés, mivel itt a rendelőben és a szolgálati lakásban mindig is volt megfelelő Ví?, de ami tanácstagként számomra nagyon meggyőző volt — az a körzetemhez tartozó Madách utcai fiatal családok, a zömében új házak lakóinak nagyon aktív kapcsolódása az ügyhöz. És az a tény, hogy még azok is vállalták ’ a társulást, akiknek pedig korábban kialakított ’ kis „házi” vízmüvük van. A társulás létrejött, az idei esztendő a kövesdi víz megszerzésében „zöld utat” mutat. Ennek örülünk a legjobban, és azt várjuk, hogy mielőbb a házakba kerüljön a szé- csénkei völgyben talált egészséges, tiszta víz! (tpl) Tenni másokért Patakfalvi Géza • plébános, immár több mint három évtizede él Karancskesziben. Édesapjáék tizenegyen voltak testvérek, nagyapja Zólyomból került vasesztergályosnak Salgótarjánba. — Mit is mondhatnék 1980- ról? Engem rendkívül meglepett a hazai események között, amit a harmincesztendős békemozgalom iránt a legkülönbözőbb politikai és társadalmi szervek tanúsítottak. Értékelték a megtett utat. Ez megtisztelés számunkra is. Mert a békéért, a megértésért, az emberi boldogságért nem csak érdemes, hanem szükséges is tenni. Ami pedig a nemzetközi helyzetet illeti: büszkék vagyunk arra, hogy anyaszentegyházunk képviselői most is ott vannak Madridban, ahol Európa biztonságáról, végső soron a világ békéjéről tárgyalnak. Valljuk: a szellemi haladás, erkölcsi értékrend, a tudományos fejlődés csak, és kizárólagosan a béke által megteremtett körülmények között lehetséges, mert Inter arma silent musae, vagyis fegyverek közt hallgat minden mú-i zsa! — Amit még elmondanék 1981-ről... Vágyam az egymás iránti tökéletes felelős-^ ségérzet megteremtése. Vagyis, Te tartozol nekem becsülettel, emberséggel, tisztelettel, de ugyanezzel tartozom Én is neked! Ezt hirdetem a szószéken, ezt a közéletben. Magánéletben? Mindig többet tudjak tenni másokért. .. (so) NÓGRÁD — 1981. január 5., hétfő
