Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MEGY E X-IfiilZiP TT SAGA ES A M E GYE I T A N A.-C S LA PJ A XXXVII ÉVF.. 24. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1931. JANUAR 29., CSÜTÖRTÖK FELLOBBAN A LANG Salgótanán köszönti az ország úttörősportolóit „Jövőre Nógrádban találkozunk” — hangzott el a kijelentés Kőszegen alig egy évvel ezelőtt, s a ma kezdődő rendez­vénysorozattal Nógrád megye feliratkozik az úttörő-olimpiák történetét megörökítő krónika lapjaira. A megtisztelő megbíza­tás és a megoldandó feladat iránt érzett felelősség az előkészítő munka első per­ceitől példás társadalmi összefogást ered­ményezett. A- megye párt-, állami, társa­dalmi szervei, tömegszervezetei, intézmé­nyek, üzemek, vállalatok felajánlásaikkal, az operatív munkában való részvétellel nagymértékben elősegítették az olimpia sikeres előkészítését, a versenyek zavar­talan lebonyolításához szükséges feltéte­lek megteremtését. A végzett munka ered­ményeként új létesítményekkel bővült az eresztvényi síközpont, új szánkópályán mérhetik össze tudásukat az ország leg­jobb úttörősportolói. Az olimpia az elmúlt hónapokban' kö­zös üggyé vált, az érdeklődés középpont­jába került. Mi sem bizonyítja ezt éke­sebben, mint a megye úttörői, kisdobo­sai által készített több ezernyi színes kis zászló, az ajándékcsomag összeállításához felajánlott apró tárgyak egész sora, a számtalan jó tanács, ötlet, javaslat, ame­lyeket a segítőkészség, a jobbító szándék vezérelt­A versenysorozat rendezői, szervezői, Salgótarján város kisdobosai, úttörői, KISZ-es fiataljai és sportbarátai izgalom­mal és várakozással tekintenek az esemé­nyek elé, mert mindannyiuk számára iga­zi, életre szóló élményt jelent az ország legjobb úttörősportolóinak versengése. Ezekben a napokban dől el, hogy a hosz- szú és kitartó munkát milyen eredmény koronázza, s kik lesznek azok a pajtá­sok, akik olimpiai bajnoki címmel büsz­kélkedhetnek. „Az úttörő edzi testét és óvja egészsé­gét” — így szól úttörőéletünk törvényé­nek 11. pontja- S valóban az olimpián részt vevő pajtások a rendszeres tested­zésről, a sport iránti szeretetről tesznek tanúbizonyságot, ápolva az olimpiai esz­me nemes, évezredes hagyományát. Több mint négyszáz versenyző és sport­vezető fogadására készen áll a város és az olimpiát előkészítő népes rendezőgár­da. Szeretnénk, ha az itt töltött napok, a verseny izgalmával együtt az otthon bará­ti légkörét biztosítanák valamennyi részt­vevőnek. Az itt-tartózkodás ideje alatt kívánjuk, nyitott szemmel és szívvel jár­jon minden vendég, kötődjenek új ba­rátságok. s a búcsú pillanatában minden­ki jó szívvel gondoljon az itt töltött na­pokra­A XVI. téli úttörő-olimpia országos dön­tőjén való szerepléshez minden pajtásnak sok sikert kívánunk. Erősítse a verseny- sorozat a sport és a testedzés iránti sze­rété tét, az úttörőbarátságot! Kovács Tibor megyei úttörőelnök Nagyvállalatok a ¥1. ötéves tervidőszakban Korszerűség, jövedelmező- el, ami a jelenleginek a hát­ság, versenyképesség. Korunk- szorosát jelenti. ban a haladást ezek a minő­ségi ismérvek jelzik, melyek­nek megfelelni a nyolcvanas évtized első felében csak a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó, erőteljes vál­_______ ______ toztatásokra kész gazdaság ke- termékszerkezet pes. Sok vállalat elképzelései- melyet például A Győri Rába Magyar Va­gon és Gépgyár VI. ötéves ter­vének sikeres indítását az el­múlt öt év 10 milliárd forin­tos fejlesztése alapozza meg. Ez teszi lehetővé ugyanis a átalakítását, a vasúti kő­ből tükröződik a termelékeny- esik gyártásának megszünte- ség színvonalának emelését, a tése, s- helyette a futómű-, a külgazdasági egyensúly javí tását. a gyártmányszerkezet gazdaságosabbá tételét szolgá­ló törekvés. A Csepel Vas- és Fémmű­vek a VI. ötéves tervidőszak­ban a termelés évi 4 száza­lékos növekedésével számol. A nagyvállalat sokféle gyártási ága közül különösen a gépi berendezések és a színesfém­kohászati anyagok termelését bővíti átlagon felük Ugyanak­kor a vaskohászati üzemek termelését némileg csökkenti, az acélmű és a csőgyár egye­sült üzemének tervkoncepció­ját elsősorban a többi csepeli gyár igényeihez igazítja. A magas műszaki színvona­lú, keresett és jó jövedelmező berendezések gyártását a je­lenlegi 63 százalékról a terv­időszak végére 75 százalékra növelik. Ez azt jelenti, hogy több nagy pontosságú, szám­jegy- és számítógéppel vezé­relt szerszámgépet állítanak elő, s az elmúlt években meg­valósított fejlesztések lehetővé teszik, hogy az egyedi gépgyár is több megrendelést fogadjon el. A gyárváros színesfémko­hászati üzemében a nagy méretpontosságú vékony sza­lagok, a szuperötvözetek és a különlegesen magas olvadás­pontú termékek arányát nö­velik, ugyanis a magyar elektronikai és híradástechni­kai iparvállalatok főleg eze­ket igénylik; ugyanakkor az ötvözetlen acélanyagokból jó­val kevesebbet készítenek majd Mindezek eredménye­ként a Csepel Művek 1985- ben az elkéozelések szerint 1.4 milliárd forintos nyereséget ér motor-, a tehergépkocsi-gyártás tervezett növelése jelez. Meg­kezdődött már a gyár futómű­fejlesztési programja, 2,5 mil­liárd forintos exportfejlesztő hitel segítségével — melyből építkezésre egyetlen forintot sem használnak fel, a teljes beruházást termelékeny gyár­tósorok, célgépek és ipari ro­botok beszerzésére költik. Szá­molnak azzal, hogy a belföfdi igények a jövőben nem növe­kednek. Bővülnek viszont az exportlehetőségek. A Rába ka­mionok legnagyobb megren­delője a VI. ötéves tervidő­szakban is várhatóan Jugoszlá­via marad, de törekednek a piac további bővítésére, ezért piackutató munkába kezdtek más országokban is. A kami­onokon kívül erőgépeket, ba­romfitartó berendezéseket, és autódaru-alvázakat is nagyobb mennyiségben kívánnak ex­portálni, ezen kívül megkez­dődik az új típusú Rába diezelmotorok sorozatgyártá­sa is. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat számára a VI. ötéves tervidőszak legfontosabb fel­adata az, hogy széles körű te­vékenységét gazdaságossá, az eddigi állami visszatérítések és támogatások nélkül is nye­(Folytatás a 2. oldalon.) Gyorsul a könyv útja Tavaly 2,4 milliárd forint értékű könyv került a Könyvértékesítő Vállalat raktáraiból a fővárosi, vidé­ki, falusi könyvüzletekbe és mintegy 5000 könyvtárba, s innen az olvasókhoz; a köny­vek iránti érdeklődés az utóbbi években megnöveke­dett — mondotta Drucker Ti­bor, a Könyvértékesítő Vál­lalat igazgatója szerdai saj­tótájékoztatóján. Az eredményeket, terveket ismertetve kifejtette: míg korábban állandó panasz volt, hogy a Budapesten már kapható könyvek csak hóna­pos késéssel érkeztek el a vi­déki, s még később a falusi könyvtárakba, utána mindez alapvetően megváltozott. A könyvesboltokba, két és fél hónappal a megjelenés után a még egyenletesebb könyvel­látást segíti az idén elkészü­lő két új, korszerű raktár; a 4500 négyzetméter alapterü­letű törökbálinti és a 6400 négyzetméter alapterületű budaörsi. A vállalat statisztikai ada­tai arról vallanak, hogy ta­valy 90 millió kötet könyv talált gazdára az országban. Ma már nem a főváros az egyetlen kulturális központ; az új könyvek egyharmada a budapesti, kétharmada a vi­déki üzletekbe kerül. Hat év­vel ezelőtt még épp fordított volt az arány, s legdinami­kusabban a szövetkezeti üz­letek forgalma emelkedik; míg Budapesten mintegy tíz százalékkal, s a vidéki álla­mi könyvesboltokban 11 szá­zalékkal emelkedett a könyv­forgalom, addig a szövetkeze­ti hálózat 18,6 százalékkal több könyvet értékesített ta­valy, mint az azt megelőző esztendőben. Amíg a marógép dplgpzi^ Szükség van a jól képzett szakemberekre Érsekvadkerten, a Szerszámipari Művek gyáregységében, ahol keresett be­rendezések gyártásában vesznek részt. Holes László is azon fiatalok közé tartozik, akik mindig törik a fejüket az új. donságokon. Az a javaslata a két esztendeje szakmunkás­bizonyítványt szerzett dolgozónak, hogy a marógépen vég­zendő munkájával egyidőben egy másik félautomata gépet is irányítson. Ugyanis a marógép üzemelése közben ki nem használt szabad ideje van. Ezt az általa vélt módon haszno­síthatná. Képünkön: Holes László a marógép beállítását végzi. — kulcsár — Mire költötték a megyei ifjúsági alapot A tanácsi ifjúságpolitikai munka eredményes megvalósí­tása érdekében az elmúlt év­ben közel négymillió forintot használtak fel a Nógrád me­gyei Tanács ifjúsági alapjából különféle célokra. Ez az ösz- szeg több mint az előző évek­ben, s az időközbeni módosí­tások mintegy hatszázezer fo­rinttal növelték. Mint Varga György, me­gyei ifjúsági titkár elmondot­Tanácskozás megyénk könyvtárügyéről A Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár tegnap tar­totta tervtárgyaló tanácsko­zását Salgótarjánban, a me­gyei József Attila Művelő­dési Központ klubjában. A tanácskozáson, amelyen je­len volt a Művelődési Mi­nisztérium képviseletében Verseghy György, a Gorkij Könyvtár igazgatóhelyettese, a megyei, városi párt- és ál­lami szervek képviselői, elő­ször jelentést vitattak meg a könyvtár tavalyi tevékeny­ségéről. Amint az az igen élénk vi­ta során is elhangzott, me­gyénk könyvtárügyében szá­mos eredmény született, ugyanakkor sok a megoldás­ra váró feladat. Többi között biztató eredmény, hogy meg­szilárdult a megyei könyv­tár belső rendje részben a lezajlott minisztériumi vizs­gálat tapasztalatainak figye­lembevételével, részben sze­mélycserék és átcsoportosí­tások révén. Javult a könyv­tári munka folyamatossága jól éltek a rendelkezésre ál­ló lehetőségekkel. Ugyanak­kor mind a hálózatban, mind a megyei könyvtárban csök­kent az olvasók száma, s a kölcsönzött kötetek száma. Tovább kell javítani a könyv­tári szolgáltatói tevékeny­séget, nagyobb figyelmet kell fordítani a hálózati-mód­szertani tevékenység erőtel­jes javítására, erősíteni kell a könyvtár belső szakmai munkáját. Az idei feladatokat a me­gyei könyvtár alapvető funk­cióinak megfelelően, a mű­velődéspolitikai és könyvtár­politikai intézkedések figye­lembevételével fogalmazták meg. Többi között, szüksé­ges, hogy a megyei könyvtár jelentőségének megfelelően legyen jelen Salgótarján és a megye kulturális életében, erősödjön műhelyjellege, nö­vekedjen a belső szakmai igé­nyesség. A munkatervet a jelenlevők annak átdolgozá­sa után jó alapnak tartják a könyvtár jövőbeni tevékeny­ségéhez- Szükség Vein arra is, hogy a tartalmi munka javí­tása érdekében a szervezeti­működési szabályzat elké szüljön. ta, arra törekedtek, hogy a pénzeszközökkel a politikai célkitűzések megvalósítását segítsék. Az egyik lényeges feladat az ifjúsági váltótábo­rok korszerűsítése volt. Erre több mint 760 000 forintot for­dítottak. S elérték, hogy a pásztói járás kivételével a megye két városában és járá­saiban kedvező körülmények között működhetnek a tábo­rok. Az elmúlt esztendőben a legnagyobb tanácsi támogatást a Bánki-tó mellett készülő if­júsági tábor kapta, mely vár­hatóan közel ötmillió forintos beruházás lesz, s ez év máju­sában már birtokba vehetik a fiatalok. A közművelődés ugyancsak a kiemelt teendők között sze­repelt. Különösen az ifjúsági klubok kaptak jelentős támo­gatásokat. A megyében mű­ködő 116 ifjúsági klub műkö­dési feltételeinek javítására, valamint a tartalmi munka színvonalának emelésére a megyei tanács ifjúsági alapjá­ból több mint negyedmillió, az Állami Ifjúsági Bizottság keretéből pedig 80 ezer forin­tot költöttek. Üj kezdeményezéseket is fölkarolt a tanács. Ilyen volt a szorospataki cigánytábor, amely társadalmi összefogás­sal és tanácsi finanszírozással valósult meg. Itt említendő, hogy a hátrányos helyzetben élő gyermekekről való gondos­kodás hosszabb távú elképze­lés. Az idén megrendezik a mozgássérültek táborát, s is­mét nyaralhatnak a nevelőott­honi és a cigánygyerekek is, jelentős anyagi támogatással. Az üdültetési kedvezmények szaporodtak az elmúlt évben. Balatonszernesen közel 700 di­ák táborozhatott, de többen eljutottak Kőszegre, Verőce­marosra, a Kilián-telepre, az ÁIB kedvezményes üdültetési akciója keretében Ezek a le­hetőségek az idén is rendelke­zésre állnak. Már ismert és népszerű a fiatalok körében az utalvány­rendszer. Tavaly 982 színházi bérlet vásárlásához mintegy 60 ezer, könyvvételhez 22 ezer forintot adtak, ugyanakkor 5100 turisztikai utalványt bo­csátottak ki, mintegy 90 ezer forint értékben. Ez évben a tanácsi támoga­tások között első helyre kerül a közművelődés. Jelentős jut­tatást kapnak a szabad idő és a szórakozás hasznos eltöltését szolgáló rendezvények. Salgó­tarjánban. a volt Képcsarnok helyén működő klubmódszer- tár berendezéseihez 200 ezer forinttal járult hozzá a me­gyei ifjúsági alap, de az itt létrejövő szabadidős-központ anyagi terheiből is vállalnak. A községi tanácsok ifjúsági alapjainak bővítéséhez több mint 730 ezer forintot adtak. Mind a megyei, mind a köz­ségi pénzeszközök felhaszná­lásának végleges számvetéséé napokban készül el, hasonló­képpen az ez évi kiadások konkretizálásához. És még egy aktualitás: a mától rendezendő XVI. téli úttörő-olimpia költségeihez 250 ezer forinttal járult hozza a megyei tanács ifjúságpoliti­kai alapjából.

Next

/
Thumbnails
Contents