Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

Egy nemes kisasszony hozománya a reformkorban N' | éha egy-egy szórvány, látszólag jelentékte­lennek tűnő adat ala­posabb vizsgálat után sokat tud mondani a korról, az ak­kor élt emberekről. Mazakt- sányi Franciska, Füredi Gá­bor felesége, gácsi lakos ho­zományának felsorolása első ránézésre nem több mint ko­rának, az 1840-es éveknek egy átlagos vagyoni listája. De az iratok többről is val­lanak. Arról, hogy e hozo­mányjegyzék az apja, Ma- zaktsányi Ignác ellen indított per egyik igazoló anyaga. S az ilyen per nem volt ritka­ság, bármennyire is furcsá­nak tűnik. A magyar törté­net e szakaszában elsősorban a közismert gazdasági ténye­zők miatt (ősiség, hitelképte­lenség, elavult gazdálkodási módok stb.) a magyar kisne- messég, s így a nógrádi kis- nemesség legfőbb gondja (hét esztendeig) és ő sok adós­ságot csinált, hogy valahogy egyedül ellása, eltartsa a csa­ládot A lánya egyébként sem kapna semmit ha volna is valamije. „K.i attyát vén ku­tyának, vén huncutnak, vén hogy igencsak szegényes volt az életmódjuk. Az ügy folytatódott. Au­gusztus 16-án a kért bizott­ság összeült és először átnéz­ték az iratokat, majd meg­hallgatták a peres feleket. Franciska továbbra is köve­disznónak merte több ízben tej te az anyjától rámaradott nevezni, keresményemhez semmi köze — ha marad is valamicském, annak hagyom, akinek akarom” — fakad ki válasza végén dühödtem Ehhez az irathoz mellékel­te a kiadott hozomány listá­ját, amely eképp nézett ki: „7 hosszú asszony! öltözet; 4 se­lyem kendő; 4 előkötény, nyakravaló: 2 pár cipő jussokat. Sőt. újabb követe­lésként említette, hogy volt anyjának a Gömör megyei Rőtze nevű mezővárosban egy háza, amelyet az apja eladott 423 forintért, de ő ebből részt nem kapott. Apja viszont to­vábbra is állította, hogy a hozományt kiadta, a felesége pedig csak adósságot hozott a házhoz, nem tud a lányá­strimpfli harisnyával együtt: 4 nak semmit adni. servieta és 1 abrosz, közönsé­ges asztal abrosz; 4 törülkö­ző kendővel; szakajtó ken­dő 5 darab; 1 asszony! übere Rock; 4 új dupla zsák; 1 db a 18 rőfös zsáknak való vastag Ugyanakkor az apát kötelez­ték, hogy az eladott ház árá­A bizottság salamoni ítéle­tet hozott. Franciska hozo­mánykérvényét elutasítot­ták, mondván, hogy a lista is igazolja, kikapta a jussát. megélhetés, a máról holnap- vászon; vékony mángollotvá ra való felszínen maradás szón 60 rőf; ponyvának vas­volt A létminimum biztosí­tására pedig minden eszközt, felhasználtak. Szétszakadtak a családi kapcsolatok. Férj a feleségével, gyermek a szü­lőjével, testvér a testvérével kel szinte birokra egy-egy ér­tékesebb vagyontárgyért, földdarabért, örökségrészért. Mazaktsányi Franciska is az apját panaszolta be a me­gyei közgyűlésnél 1843. janu­ár 26-án kelt levelében. Pa­naszának lényege röviden az, hogy apja újólag, immár har­madszor házasodván (ő ma­ga a második házasságból származik, anyja néhai Sédai Borbála) nem akarja kiadni neki az anyja után járó ha­gyatékot „sőt harmadik nőjé­nek kedvez, Tisztelt Anyám vagyonát minden módon fo tag fonál 6 db; vékony fejé- rítetlen fonál 60 rőfre való; 20 rőfre szervitának és ab­rosznak len fonál és kender­fonál; 3 vánkus, alsó és felső dunna lepedővel; ágybéli új kanavászba; 1 új lábas ágy; 4 lepedő; 6 fejér tányér és egy nagy tál levesnek; 6 pár kés és cinkanál; 4 kávés és egy nagy leveses kanál: só­tartó üvegből; 2 vasaló; nagy rámás tükör; 4 szép rámás- kép üveggel; polcok és poha­rak. vasedény, 3 nyárs, egy rostélynak való és vasló; 2 font rét gyertyatartónak; cse­rén edények; vajdlins és más egyéb; 1 ki« földterület, amelybe kaleráb. bab és más volt ültetve; másfél köz krumpli 13 zsákkal terem; tiszta búza kb. fél kila: áza­M‘ gyasztja,” Osztályos, azaz va- lékből (azonkívül, mellyeket el- gyonosztó bizottság kiküldését dugott előre; két karácsonyi kéri. malac; két bprjú: öt tyúk; 1 Augusztus 5-én kelt az apja aratni való sarló” — mind­válasza, amelyben a lehető ös.«-°*en 523 ft. értékben, legtöbb rosszat összehord a - t“z bizony nem túl sok. lányáról, akinek már régóta L Bizt0?> hogy egy jobb '„fertelme® szidalmazásai s módú jobbágylány átkozódásai és csúfolódásai” különb hozományt vitt a há voltak. Ellene. Mint a Bibliá­ra, úgy hivatkozik a Hármas­könyvre, cikkelyeket citálván igazára, miszerint a lányának semmi keresnivalója rajta, ö kiadta a.lánya hozományát, pénzt nem adhat, hiszen az magának sincsen. Második fe­zasságba, mint ez a már alig­hanem csak a nemesi címé­re büszke kisasszony. (Nincs egy ékszere, finomabb ruhá­nak 1/3 részét fizesse ki a lá­nyának, mivel nincs bizonyít­va, hogy felesége betegsége minden pénzét elvitte vol­na. Sőt, az is kiderüt a ki­hallgatások során — hiszen tanúkról mindenki igyekezett gondoskodni, —, hogy Sédai Borbálával kötött házassága alatt „állapotja tetemesen javult légyen.” (Azaz anya­gi helyzete éppenhogy nem ' rosszabbodott.) t azaktsányi Ignác nem nyugodott bele a dön­tésbe, s nem akart fi­zetni. Olyannyira, hogy vég­rehajtót küldtek ki október 16-án. Ekkorra már kezdett engedékenyebbé válni s ha­lasztást kért, meg részletfize­tési kedvezményt. Lánya azonban „messze földre” köl­tözött időközben és a végre­hajtó ragaszkodott az azon­nali fizetéshez. Lefoglalta a gácsi temető melletti kb 1 holdnyi földjét és november 2-re árverést tűzött ki rá. No­vember 1-én azonban Ma­zaktsányi Ignác megjelent Szalay István végrehajtó lo­sonci házában és fogcsikor­gatva kifizette a tartozást. Ezzel a per befejeződött. De akadt helyette száz és száz másik, és ezek egyre nyilván­neműje, porcelán- és ezüst- valóbbá tették: égető szükség neműje, jobb konyhaeszköze van a feudális gazdasági és stb.) Sajnos, vagyoni Összeírá- társadalmi viszonyok megvál- suk nem maradt meg, de az toztatására. adatokból következtethető, Dr. Praznovszky Mihály Műemlék könyvtárok A debreceni református kollégium könyvtára Csokonai Vitéz Mihály, Ka-, zinczy Ferenc, Kölesei Ferenc, Arany János, Móricz Zsig- mond, Medgyessy Ferenc és számtalan híressé lett és az ismeretlenség homályába tűnt diák alma materének, a deb­receni református kollégi­umnak a története a közép­korba nyúlik vissza. A ha­gyományok szerint 1538-ban kezdődött el az iskolában a protestáns szellemű tanítás, s a kollégiumot ezután évszáza­dokig „az ország iskolájaként” tartották számon. A kollégium épülete, ame­lyet mai formájában Péchy Mihály tervei szerint 1803 és 16 között emeltek, a történe­lembe is beírta a nevét. Sza­bad és független nemzeti lé­tünk megszületésénél két Íz­ben is bábáskodott: Oratóriu­mában tartotta üléseit 1849. január 9-től március 31-ig a magvar országgyűlés, s Itt alakult meg 1944. december 24-én az ideiglenes nemzet- gyűlés. ORANDO ET LABOEANDO A könyvtárterem klasszicista bútorzata. Dohányosi József debreceni asztalos műve 1823-ból sok) segítették. A hagyomá- zekas Mihályt és Diószeghy nyok ma is élnek. Sámuelt a XV1I1. századi svéd Hosszú Időn át íratlan sza- természettudós életműve ihlet­bály volt, hogy a külföldre járó diákok legalább egy könyvet hozzanak a „theka” számára. A gyakorlatban álta­lában 5—10 vámmázsa (körül­belül a métermázsa fele) nyomtatott anyaggal tértek lesége sokáig betegeskedett Vagyis: Imádkozva és dol­gozva — hangoztatja a kollé­gium jelmondata, s ezt a cél­kitűzést diákok és tanárok egyaránt komolyan vették. Felkutatták és nevelték a sze­gény néprétegek tehetséges fi­ait, akik a kosztért, lakásért, ruháért és a tankönyvekért fizikai munkával fizettek. Igen hasznos tevékenységet folytat­tak. A diáktűzoltók társasága például mintegy kétszáz éven át segítette a gyakori tűzvé­szekkel sújtott Debrecen la­kóit. A rézmetsző diákok tár­sasága pedig térképekkel, tan­könyv-illusztrációkkal, szem­léltetőeszközökkel látta el a falusi iskolákat. A kollégiumban hajnali há­rom órától este kilencig folyt a munka. Ez természetesen az oktatást is magában foglalta, S mivel már a középkorban is szükség volt olyan eszközre, amelyből tanulni lehet, az is­kola alapításakor rögvest meg­kezdődött a könyvgyűjtés. A XVIII. század kezdetéig a könyvtárat az ifjúság egyete­me, az ún. coetus igazgatta. A gyűjtemény vezetője pgdig a diákok által választott seni­or volt, akinek munkáját a bibllotheoariusok (könyvtáro- haza. Sőt, ez a szokás napja inkban is fel-feléled. Az 1744, esztendő jelentős Csillagvizsgáló tudós ábrázolá­sa egy 16. századi könyvből te a Debreceni Füvészkönyv megalkotására. A könyvtár legújabb külön- gyűjteménye a bibliagyüjte- mény, melyben — XVI. szá­zadi héber nyelvű kéziratte­kercs, XIV. századi vulgáta kódex, valamint Dürer, Cra*/ nach stb. metszeteivel díszí­tett kiadások egyaránt fellel­hetők. Jelentős nemzetközi értékek még az európai könyvkiadók és nyomdák (Aldus Manitius, Plantin stb.) példányai, Föld­részünkön nem sok olyan könyvtár van, amelyben eny- nyi Elzevir-kiadvány lenne. No de a könyvtár büszkeségé­ről sem- szabad megfeledkez­nünk! A csodálatos debreceni díszkötésről, amelybe az állo­mány 37 példányát öltöztették! A pasztellszínek összhangjából keleties és magyar motívumok rajzolódnak a kötéstábla per­gamenjére. A kézirattárról már csak a kollégiumban tanult híressé­gek nagy száma miatt is Olda­lakat lehetne íi*nl. Kossuth kéziratai mellett őrzik Arany János Buda halálának és Cso­konai számos versének erede­tijét, továbbá — hogy csak néhány nevet említsek — Fa­zekas, Kazinczy, Kisfaludy, Tompa Mihály, Móricz Zsig- mond néhány kéziratát. A LEGÚJABB VIRÁGKOR ÓL A BALALAIKA X balalajkáról egy régi, 1688-ból származó dokumen­tum tesz először említést. Benne két paraszt letartózta­tásáról van szó, akik „bala- lajkán játszottak és dalokat énekeltek az utcán”. Meg­maradt egy 1715-ből származó feljegyzés is, amely arról ad hírt, hogy Nyikita Zotov tit­kos tanácsos lakodalmán a zenészek balalajkajátékkal szórakoztatták a vendégeket. A XVIII. század végén már lakodalmakon, ünnepsége­ken, séta közben balalajka- muzsikát hallgattak az embe­rek. Színpadon először Vaszi- lij Andrejev. egy fiatal orosz nemes alkalmazta, Andrejev első nyilvános fellépésére 1886 decemberében került sor Péterváron. Aztán foly­tatja: a falvakban felkutat­ja az elnémult pásztorkürtö­ket, pásztorsípokat, dudákat és guszlikat (régi orosz hang­szer), s megalakították az el­ső népi zenekart, amelynek a „Nagyorosz” nevet adta. 1889-ben Andrejev bala- lajka-zenekara részt vett a pá­rizsi világkiállításon. A fran­ciák aranyéremmel jutal­mazták a zenészeket. A zene­szerző Massenet írta: „Nagy érdeklődéssel hallgattam aba- lalajkán játszó orosz zenésze­ket. Lelkesített a tehetségük. Gyönyörködtem a festőién szép hangszereken felcsendü­lő finom hangokban.” A ba- lalajka rövid idő alatt meg­csodál a tos hangszer a balalajka! hódította Lengyelországot, Németországot, Angliát és Amerikát... Andrejev bejárta az orosz földet: mindenütt lelkese­8 NÓGRÁD - 1981. január 25., vasárnap déssel fogadták. Csajkovszkij elismerően írta: „Milyen cso­dálatos harigszer a balajka! Milyen meglepően szépen szól a zenekarban is!” Megénekelte verseiben Pus­kin és Lermontov, dicsérően írt róla Gogol és Dosztojevsz­kij, Lev Tolsztojnak annyi­ra tetszett a balalajkakon- cert, hogy „lelkesen tapsolva, ugyanazon dal többszöri be­mutatását kéri”. A meleg hangulatot árasztó balalajka- muzsikáról Irt a „Háború és béké”-ben. Az Andrejev-ze- zenekar kíséretével énekelte az orosz dalokat Saljapin Is... Oroszországban Andrejev korában 200 ezer balalajkát készítettek, közülük néhány az orosz díszítőművészet re­meke lett. A legjobb meste­rek monda- és mesebeli té­mákat örökítettek meg a hangszereken. Ma már milliók hallgatják és tanulják a balalajkajáté- kot. Az országban igen sok zenekar és együttes működik. Az első hivatalos népi zene­kart 1919-ben Moszkvában alakították meg — ez a mai N. Oszipov nevét viselő ál­lami népi zenekar A zenei világban ekkor már jól is­mert Nyikolaj Oszipov 1940- ben lett a zenekar tagja. 10 éves korában mér szólistaként játszott Andrejev zenekará­ban. Később, mint virtuóz ba- lalajkajátékos lett a zenekar vezetője. . Nincs olyan kis, eldugott hely Oroszországban, ahol ne Ismernék és ne szeretnék a népi zenét. Ezt a zenét a ven­dégszereplő szovjet együtte­sek megismertették a világ csaknem minden táján élő emberekkel, akik szívesen hallgatják az orosz dalt, az orosz melódiát. Mindenhol szeretik és hallgatják a híres balalajkamuzsikát. A könyvtár gyarapodása az változást hozott a könyvtár utóbbi időben csak a legfonto- életében: az intézmény a coe- sabb kézikönyvek beszerzé- tustól Maróthi György profesz- sére korlátozódik, valamint a szór felügyelete alá került. A Kossuth Lajos Tudományegye- könyvtárosok továbbra is a tem központi könyvtáréval kö- dlákok soraiból kerültek ki, tött megegyezésre, melynek s a Nagykönyvtárban folvó értelmében a Nagykönyvtér munkából még ma is kiveszik évente 10—20 ezer forint ér- a részüket. Maróthi profesz- tékű, főként akadémiai kiad- szor az állomány fejlesztésé- ványokból és filozófiai művek­ben céltudatosan az egyete- b°l álló örök letéttel gazda­mességre törekedett. A felvi lágosodás korai képviselője­ként a humán tudományok mellett természettudományos műveket is megvásárolt,. Nagy szerepe Volt abban, hogy a godik. Mégis minek köszönhető a könyvtár és a kollégium irán­ti egyre növekvő érdeklődés? A régi, igen értékes anyagnak, és annak, hogy ezek egy ré­kollégium gyűjteménye hatna- sze a könyvtárközi kölcsönzés ben is részt vesz, s hogy a műveket a könyvtárteremben rendezett kiállításokon szintén bemutatják. Természetesen sok érdeklődőt vonz az égy- hózművészeti és kollégium* történeti múzeum Is, ahol úr* asztali felszerelésekben és a rosan igazi enciklopédikus könyvtárrá fejlődött és nap­jainkban is ekként működik. NAGYJAINK KÉZIRATAI A Nagykönyvtár törzsállo­mánya jelenleg a különgyűj­teményekkel — kézirattárral, diákélet tárgyi emlékeiben folyóirattárral, az aprónyom- gyönyörködhetnek a látoga- tatványokkal stb. — együtt tök, Tisztelettel adózhatnák az 526 ezer. A kódexek legtöbbje ereklyegyűjtemény legértéke- Kazay Sámuel könyvgyűjte- sebb darabjai, Csokonai fu- ményével került az állomány- volája, Arany János pipája) ba. Különösen becses az 1397 Petőfi Sándor pohara és Kos- és 1320 között keletkezett Bre- suth Lajos levóltárcája előtt, viárium, melyet a híres C. Megismerkedhetnek a debre- Forster szerzetes kötött be cenl diákviselettel, a termé- 1448-ban. Egyedülálló tudomá- szettudomónyos oktatás régi nyos értéket képvisel Nicolaus eszközeivel. Germanus kézzel festett atla- A kollégium napjainkban sza is. Érdekessége abban rej- újabb virágkorét éli, Küdöft- lik, hogy a XV. század elején féle tanfolyamokat ' tartanak készült, s így 28 színes tér- itt, élénk kutatómunka és képlapja az Amerika felfede­zése előtti világtérképet ábrá­zolja. A természettudományos művek közül még Copernicus pezsgő élet zajlik a 60-as és 70-es évkben újjászületett fa­lak között. Kár, hogy a belső termek, az oratórium és a te­könyve érdemel különös fi- remkönyvtér eredetileg pácolt gyeimet, nem csak azért, mert fából készült berendezései nem ez az egyetlen sértetlen darab, tündökölhetnek régi természe- hanem azért is, mert valaki tes egyszerűségükben. Hogy a a cenzúra által kihúzott ré- két világháború közti divat- szeket egy másik példányból nak hódolva szürkére festett pótolta. Carl Linné könyvel is oszlopok ridegségét, unalmas- csaknem teljes számban meg- ságát a felúiitás alkalmával találhatók a Nagykönyvtár- nem „radírozták le”, ban, nem csoda hát, hogy Fa- Mátraházi Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents