Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
' Végzősök Salgótarjánban, a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában az 1980/81-es tanévben négy osztály 120 tanulója érettségizik. A végzős diákok közül 22- en szeretnének valamilyen szakirányú főiskolán vagy egyetemen továbbtanulni. Galovics Katalin a Számviteli Főiskolára, Susán Pál a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre küldte el jelentkezési lapját, áakubovics Erika tanárnő irányításával a könyvviteli ismereteket gyakorolják. Nagy Melinda készíti fel a felvételire Kiss Évát, aki a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola magyar, gyors- és gépírás szakán szeretne továbbtanulni. Pájer Zoltán katonatiszt szeretne lennni. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezett. Az ff fölkészülését — többek között — Kulhavi Gáborné testnevelő irányítja. (Bábel László felvételei,) Múzeumot alapít a termelőszövetkezet Múzeumot alapít Kiskun- majsán a Jonathán Termelő- szövetkezet. Erre a célra a község központjában levő régi irodaházukat ajánlották fel. s gondoskodnak átalakításáról, működtetéséről is. Itt kap majd helyet Kiskunmajsa hely- történeti, néprajzi és képző- művészeti gyűjteménye, s állandó kiállítást rendeznek be a kiskunmajsai születésű Ko- necsni György kétszeres Kos- suth-díjas festőművész hagyatékából is, amelyet özvegye ajánlott fel a községnek. A múzeum május 1-én nyit, a Majsa környékén összegyűjtött néprajzi anyaggal, s egy köröndi fazekasmester alkotásainak bemutatásával. 4 NÓGRAD - 1981. január 21 •, szerda Felírsz Krivinj Villanások /f SIR KATI: a forgatás légköre pótol mindent' Egyszer vibrál, máskor szerény, majd szemérmes és váratlanul vitalitással teli. Szerepeiben egy kicsit saját magát alakítja, csak változó szituációkban — Hány éves korában... — Nem volt gyermekkori vágyam, hogy színész legyek. Középiskolásként kaptam először szerepet Mészáros Márta filmjében az Eltávozott nanban. ö .javasolta, próbáljak meg jelentkezni a főiskolára. Addig semmi ilyen ambícióm nem volt, de akkor elkezdtem verseket tanulni, és első nekifutásra felvettek. Tímár Bélával, Nagy Gáborral, Muszte Annával jártam egy osztályba, s 8 éve végeztem. — fiogyan emlékszik vissza ezekre az évekre? — Nem szerettem az egészet. Az iskolát éreztem benne. Hozzám képest majdnem mindenki profi vvolt. Körülbelül a negyedik esztendőben tudtam azokat a dolgokat hozni, amiket vártak tőlem, de éreztem, hogy ezen a pályán nem meghatározó, ki, milyen tanuló. Utána? — Három évig Londonban éltem, s az ottani színművészeti akadémián előadásokat hallgattam. Erről ennyit. Nincs jelentősége az oknak és részleteknek. — Jó, akkor, folytassuk onnét, hogy hazajött. — Évad közben érkeztem vissza, ilyenkor szinte képtelenség szerződést kapni. Bejártam Ádám Ottóhoz, s egyik alkalommal mellém ült Sík Ferenc és közölte; Pécsett lesz egy olvasópróba, ha netán volna kedvem odamenni, máris indulhatok. — Négy és fél évig maradt ott, nem hosszabbította meg szerződését. — Bár sok szerepet játszottam — a legelsőben nagyot buktam a darabbal együtt —, de semmi másra nem maradt időm. Évi százhetven előadás nagyon kimerítő, és sűrűsödtek a problémák is. — Mire gondol? — A kezdeti lelkesedésnek vége lett, a rendezők másként kezdtek gondolkodni, a kollektíva passzívabbá vált, s ha valakit kértek a rádióhoz, filmhez, nem adták ki. A nagy távolság is csökkentette a lehetőségeket. — Ezért inkább a szabadúszást választotta? — Az erődben kaptam kisebb feladatot, majd Radvá- nyi Géza kért fel a Circus Maximus egyik főszerepének eljátszására. Zseniális ember, csodálatos a színészvezetése. — Miért vállalta el a MAFILM-es státust? Nem hiányzik a színházi hangulat? — Érdekesebb mindig másokkal ismerkedni. A forgatások légköre pótol mindent, és ez a munka égj/ csomó fölösleges dologtól megóvja az embert. o — Volt már szerep, amit nem fogadott el? — Csak a színházban, mert zsúfolt, volt minden napom, képtelenség lett volna többet vállalni. — Mi a véleménye az alakításairól, ha visszalátja a filmvásznon? — Nem szeretem nézni magam, arra viszont jó, hogy a későbbiekben hasznosítsam a tapasztalatokat, s fölmérjem, mekkora felelősség ez a végérvényesség, mivel azon soha többé nem lehet változtatná. — Most mire készül? — Konkrét feladatom egyelőre nincs. Régi tervem, hogy kamatoztassam nyelvtudásom. Szeretnék angol előadóestet tartani, de a vártnál nehezebben áll össze a műsor. — Tehát sok a szabad id$- je? — Nem unatkozom. Gyakran megyek moziba. Néha a tartalomra figyelek, máskor pedig a színészi alakításra. Hajnal László Gábor A VILLÁMLÁS ÉS A MENNYDÖRGÉS A Mennydörgés nem törődik semmivel, még a Villámlástól sem tart. Igaz, még nem volt alkalom, hogy szemtől szembe találkozzanak. Heves természete van ennek a Villámlásnak, tölfortyan, lobban egyet, és már vége Is van. Amíg el nem lobban, híre-ham- va sincs a Mennydörgésnek. Hanem amikor észreveszi, hogy eltűnt, előterem a semmiből, s aztán már erővel sem lehetne visz- sza tartani. — Hát meddig kell még nekem ezt törnöm — dtíbörgi —, hogy így, meg úgy, hogy az a!... Nekivadul, tombol, csak aztán hallgat el, hogy mindent kipakolt a Villámról. Kár, hogy az nem hallja legalább egyetlenegyszer... MINDENKI AZT MONDJA — Rohamléptekkel halad előre a technika — suttogta a Fülklipsz, egyenesen a Fülbe. — Tessék? — kérdezte a Fül. — A technika, mondom, a technika, rohamléptekkel. .. — Ml? — Régen — kezd magyarázni a Fülklipsz — régen ki kellett fúrni a Fület, hogy belctegyék a Fülbevalót, de most elég. .. — He? Fülel? — A Fület, mondom a Fület.. ■ — Hm, nem értem. — Most, mondom épségben marad a Fül, nem kell ki... — Mi van? Nem hallja a Fül. Teljesen süket; nagyothalló-készülék kellene ueai, üe most mindenki azt mondja, hogy a Fülklipsz a divat. A LÉGY Az emberek érvre ott forgolódnak a tükör körül; Légynek egyre fúrta az oiuaiat a J-.....ii- csiság, hogy mit csinálnak, mit nézegetnek ott folyton. Egyszer, mikor senki sem volt a szobában, odarepült a tükörhöz és belenézett. — Na nézd csak — mondta megvetően —, ezt a legyet nézegetik ennyire. Ez egy közönséges légy, kicsit ismerős is, hol is láthattam? És töprengésbe merült. — Bár az is igaz — szőtte tovább a gondolatait —, valaminek csak kell benne lennie, engem bezzeg nem nézegetnének ennyire. Valami van benne... Es újból belenézett a tükörbe; most már tiszteletről árulkodott a tekintete. (Fordította: Bratka László) Filmjegyzet Iskolapélda A Balázs Béla Stúdióból kikerülő fiatal rendezők egymás után készítették dokumentarista filmjeiket (pl. Dárday: Harcmodor, Vitézy: Békeidő), melyeknek témái valós helyzetekben gyökereznek, de mégis fiktívek, a szereplők majdhogynem önmagukat alakító amatőrök, de mégis játszanak. Péterffy András Iskolapéldája — ha lehet ezt a kifejezést használni — a szó hagyományos értelmében vett doku- mentumfilm. A főszereplő Winkler Márta tanárnő személyesen; a helyszín: az iskola, ahol tanít; a gyerekek: az ő tanítványai; a felvetődő kérdések: az ő kísérlete kapcsán felmerülő tényleges problémák. Két dologról kell beszélnünk, melyek — dokumen- tumfilmről lévén szó — nem mosódhatnak annyira egybe, mint egy játékfilm esetében: a tanítónő kísérletéről és Péterffy filmjéről. A maga nemében mind a kettő iskolapélda, hogy miért, az hadd legyen a végső következte tésünlt- landóan levegőben kalimpáló Winkler Márta egy budapes- kezek és a néha zajjá váló, ti általános iskola alsó tagoza- egymásba vágó szavak sűrű- tos tanítónője. Osztályában jében nincs könnyű dolga a saját ambícióból kísérleti tanítónőnek. Mégis tudatosan módszert vezetett be, melynek vállalja ezt, s ennél jóval lényege, hogy a tanórák me- többet, hiszen nem csak formai, revségét feloldva, a gyerekek hanem tartalmi újításokról is természetes fesztelenségének említést kell tennünk. Az or- megfelelő kötetlenebb for- szagban ő vezette be elsőként mában jobban felszínre hoz- a szóképes olvasást, az új ma- za, s ezzel fejlessze a gyere- tematikát, új módszerekkel ta- kek egyéniségét, ugyanakkor rútja a környezetismeretet és nyílt, őszinte kapcsolatokra a nyelvtant. A legnagysze- alapuló közösséget formáljon, rűbb teljesítménye pedig az, Hogyan éri ezt el? Szabad hogy a gyerekek számára mozgást enged a szó szoros és örömmé tette a tanulást, átvitt értelmében egyaránt. Ez eddig mind nagyon szép, Ahogyan a gyerekek az óra csakhogy... közben felállhatnak, változ- „Márta nénit” imádták (-ják) tathatják helyüket, úgy fel- a tanítványai, módszere határhatják csapongó gondola- marosan szélesebb körben is tálkát is. így közelebb kerül ismertté vált, s ahogy ezt hozzájuk a tananyag, s a tan- gondolni is lehet, egyre több tervben előírt témák határait szülő szerette volna bejuttatni képességeik és 'zlésük szerint gyermekét az ő osztályába. A ők maguk terjesztik ki. Az ál- sok protekciós miatt a természetesség megbomlott, a lét- bemutatják. Az Iskolapélda- szám felduzzadt. Winkler Már- ban a rendező célja az volt, ta beszélgetések és viták té- hogy bemutasson egy, a tipi- mája lett Voltak, akik elis- kustól eltérő esetet, utaljon a merték, követendő példának kísérlet által kiváltott prob- tartották, de akadtak olyanok lémákra, ellentmondásokra, is —, s meglepő módon, fia- Ugyanakkor kerülte azt, hogy talok. tanárjelöltek —, akik Winkler Mártát kizárólagos és kritizálták, anarchiának ne- feltétlenül követendő példának vezték az óráit. Körülbelül ek- állítsa. A tanulságok levoná- kor találkozott a tanítónő a sát a nézőre bízza, rendezővel. Egy régi tanítványa ismertette meg vele. A tanulság, a végső követPéterffy András kísérlete- keztetés _ természetesen min- ző hajlammal párosuló kriti- denki számára más és más le- kus, problémafeltáró szemlé- kel. A tanítónő és a rendező letét már „Balázs Bélás” film. munkája egyaránt iskolapélda jel mutatták. A tanárszak el- arm. hogy az önmegvalósítás végzése után operatőri diplo- törekvéséből fakadó, de az mát szerzett, majd a Népsze- önös érdektől elrugaszkodó, a rű Tudományos és Oktatófilm m® világmegváltó, „csupán” Stúdióba került. Szívügyének jobbító szándék természetes tekinti a pedagógiai témájú hibáival együtt hogyan tud filmeket. Az Iskolapélda óta szolgálni mindazok javára, elkészítette a Csak egy ka- akik ezt 8 szolgálatot hajlan- vies című, ugyancsak pedagó- dók elfogadni, giai művét, hamarosan ezt is — —
