Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

Hass, alkoss, gyarapifsI (Vili) Jé kezdet — fél siker 1981. terveiből: Változás %-ban: Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 Belföldi felhasználás 99,0-— 99,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Országos építés-szerelés 99,0 Mezőgazdasági termékek * termelése 103,0 Egy lakosra jutó reál­jövedelem „ 101,0 Lakossági fogyasztás 101,5 Az új esztendőben megkezd­tük a VI. ötéves terv teljesí­tését. Határozottabban tovább­haladunk az 1979—1980-ban megkezdett úton, s következe­tesebben érvényesítjük az kos növekedésével számol, ám béremelésben részesülnek. Az továbbra sem szabad a vásár: átlagos béremelésben része- a takarékosság, az ésszerű he- sülök megőrzik az 1980. évi lyettesítés változatlan követel- reálbérszintet, mény. Az ipari termelés élénkülé­sét, a mezőgazdasági terme­lés változatlanul magas nö­vekedési ütemét csak úgy sza­bad felfogni, mint a verseny- képes, hatékony tevékenység nagyobb lehetőségét, a vállala­tok, a szövetkezetek differen­ciálódásának táguló mozgás­terét. Idén is lesznek stagnáló 1980. évi ár- és szabályozó- ®s visszafejlődő üzemek. A kor­rendszer és a VI. ötéves terv szerűen, hatékonyan do.gozó, által megfogalmazott haté­konysági követelményeket. A belföldi felhasználás — a beruházások további mint­egy 6 százalékos mérséklésé­vel — valamelyest még csök­ken. Az ipari termelés 1980 évi stagnálása azonban már nem ismételhető meg. A kivi­tel 7—8 százalékos növelése megköveteli a versenyképes ipari és mezőgazdasági ex­portárualapok növelését. A dollárbevételek tervezett nö­vekedése — a lanyhuló ke­resletet figyelembe véve — erőteljes piaci és ármunkát igényel. A szocialista kivitel élénkülésénél pedig el kell ke­rülni, hogy az érdekelt vál­lalatok visszakanyarodjanak a mennyiségi növekedés túlha­ladott pályájára. NÖVEKEDÉS — DE HOGYAN? A behozatal két évig csök­kent, tovább már nem mérsé­kelhető. Az 1981. évi terv az import szerény, 2—2,5 százalé­a belföldön és külföldön kere­A GYARAPODÁS FELTÉTELEI Az új év terveiben 76—78 ezer lakás (ebből 23—24 ezer állami lakás) felépítése szere­pel. Fejlesztéssel és szerve­zéssel tovább javulnak a la­kosság életkörülményei. ' Ki­emelten, társadalmi összefo­gással is segítik az egészség­ügyi és az általános iskolai ok­tatás fejlesztését. A gyógyin­sett cikkeket jövedelmezően tézeti ágyak száma 1500-zal, a--JL n 1 _______i. ton form c\ró 1 1 00-701 o Hnl ncc\— előállító vállalatok viszont még inkább „kifuthatják” ma­gukat. Csak a lehetőségek fo­kozott kihasználásával érhet­jük el tervezett nagy céljain­kat; az egyensúly javítását és az elért életszínvonal meg­őrzését. A vállalatok közötti nö­vekvő különbségek a fejlesz­tésben és a személyi jövedel­mek alakulásában is tükröződ­tantermeké 1100-zal, a bölcső­dei helyeké 3000—3500-zal, az óvodaiaké 12 ezerrel, a szociá­lis otthonoké ezerrel bővül. Megkezdik az Operaház kor­szerűsítését, s elkészül a buda­pesti nagy sportcsarnok. Tovább gyarapszik az or­szág, javulnak az életkörülmé­nyek, s megőrizzük azt a vi­szonylag magas életszínvona­lat, amit szocialista építőmun­nek majd. A növekvő bér- kánk során eddig elértünk, különbségek érvényesítését le- Ennek feltétele azonban a szer- hetővé teszi, hogy 1981 ele- vezettebb, a fegyelmezettebb, jétől bevezetik ä módosított lelkiismeretesebb munka, a bérbesorolási és tarifarend- legtöbb hasznot hajtó termelés szert, s a bértételek alsó ha­tárát 8, a felső határát 25 szá­zalékkal megemelik. A jól dolgozók fokozott anyagi meg­becsülésére tehát nagyobb le­hetőség nyílik. A fogyasztói árak és a no­minálbérek egyaránt várható­an 4,5—5 százalékkal növe­kednek. Így azoknak a reál­bére növekszik majd, akik az átlagosnál nagyobb mértékű A termék neve: Energomat A Hajdúsági Iparműveknél val kevesebb vizet és ener- az idén már sorozatban gyárt- giát használ fel. A hagyotná- ják az üzem szakembereinek ‘»nyos mosógépekből — ame- tervei alapján készülő energia- lyek iránt nem csökkent a ke- takarékos mosógépet — az resiet —az idén 117 ezret szál- úgynevezett Energomatot. Az a téglási üzem belföldre, « — truteW sebb mennyiségű ruha mosá- pedig ötezret gyártanak ha­sakor a korábbi gépeknél jó- zai megrendelésre. bővítése. 1979-ben sikerült a felgyor­sult eladósodásokat megállí­tani, visszaszorítani, 1980- ban sikerült az elért eredmé­nyeket megszilárdítani, sőt fo­kozni, s a gazdasági egyen­súly javítását folyamattá ten­ni. Most a VI. ötéves terv­időszakban e folyamat szilárd alapjainak lerakása a feladat. A termelés hatékonyságának fokozásában és szerkezetének korszerűsítésében kell a kez­deti eredményekre építve frontáttörést elérni. Ha a vál­lalatok, szövetkezetek, gaz­dálkodó egységek középtávú és éves terveiket e népgazdasági célokhoz igazodva dolgozzák ki s mindent megtesznek a nagy feladatok megvalósításáért, az eredmény nem maradhat el. A jó start, az eredményes kezdet, fél siker. Kovács József — Vége — Géproham a kettesen Nagy munka színtere az újabb külfejtés Roham a szénért A Nógrádi Szénbányák — hoz, megmelengetni hidegtől széntermelési eredményeinek elgémberedett kezüket. Csu­javítása céljából — arra tő rekszik, hogy hamar ered­ményt hozó, viszonylag kevés befektetést igénylő munkahe­lyek is segítsék a mélyműve­lésű aknaüzemekből kikerülő szén mennyiségének növelé­sét. Ennek jegyében nyitották pán a „táborparancsnok”, Tóth Balázs jár kigombolt vattaka­bátban, mert neki — miként mondja —, egyáltalán nem kellemetlen a mínusz tizenhat fok. — Három évtizede vezény­Bábel László felvétele szerint már 1981 első fél évé­ben szenet tud adni a máso­dik számú külszíni fejtés. Az itt dolgozók azonban nem hagytak minket kétkedni: a nehéz körülmények ellenére úgy dolgoznak, hogy kétség sem merülhet fel az első ton­na szén kitermelését illetően. meg három évvel ezelőtt a ka. 1 l®1]1 mar ^akármilyen íooben zár-pólyosi külszínt, ahonnan tavaly is több mint 165 ezer tonna szenet szállítottak el. Főként az országos energiael­látásban nagy szerepet játszó Gagarin Hőerőműbe. Decem­ber első napjaiban újabb kül­színi fejtés munkálatai kez­dődtek meg a Mátranovák ha­tárában levő Kőtetőn. ezt a csapatot, s így a hideg is, miként minden periodiku­san ismétlődő történés, megszokás dolga. — S emberei,, most már negyven-egynéhányan, szintén szemrebbenés nélkül tűrik a viszontagságot? A tervek szerint április vé­gétől decemberig több mint százötvenezer tonna szenet csak szállítanak el a teherautók Mátranovákról a nagybátonyi szénosztályozóba, s ezzel jelen­tősen hozzájárulnak a Nógrá­di Szénbányák idei, 950 ezer tonnás célkitűzésének megva­lósításához. Minden vezető a saját lábán álljon Interjú Cseh Marcellel, a Magyarnándori Állami Gazdaság igazgatóival — Ez a feladatunk. És . hogy nyáron a forróság, telente * meg a zimankó jellemző? Hát „ _ . x ,, ,, .. .... ez így természetes. Nem? Csak Csontig hatoló szel suvolt az esőtől félünk; akkor lánc_ végig itt, a nádastól felfelé talpas vontathat lánctalpast, a törő dombok között és a sze- teljesítmény meg — semmi. relők is gyakorta odafutnak a A Mátranovák-széli dom- javítóhely mellett lobogó tűz- bokon a Hajdúszoboszlói Ál­lami Gazdaság kelet-tiszántúli meliorációs főmérnökségének huszonnégy hatalmas erpgépe végzi a szénbányák új külszíni fejtésén az úgynevezett nyitó­árok „építését”. Hatalmas, ne­héz munka, amelynek főként Cseh Marcell, a Magyarnándori Állami Gazdaság igaz­gatója 1980. szeptember elsejétől irányítja a megye egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemét. A 47 éves igazgató a Kertészeti Egyetem elvégzése után a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, majd ezt követően a kiskunhalasi termelő- szövetkezetben dolgozott mint főmezőgazdász. — Alig öt hónapja van Ma- nyékét stabilizáljuk, míg a gyarnándorban. Az eltelt rö- gyenge eredménnyel működők vid időszak ellenére bizo- esetében felszámoljuk a vesz­nyos, hogy megismerte a gazdaságot. Hogyan ítéli meg a Magyarnándori Ál­lami Gazdaság múlt évi te­vékenységét? — Az 1980-as évet eredmé­nyesen zárta a gazdaság. Fennállása óta a legmagasabb kalászosgabona-termés — hek­táronként közel 5 tonna — került betakarításra és ha­sonlóan kiemelkedő volt az almatermés. A tejtermelés 21 százalékkal nőtt, ami elsősor­ban a szakosított szarvas­marhatelep eredményes üze­melésének a következménye. teségforrásokat, azokat a té­nyezőket, amelyek gátolják a fejlődést. Módosítjuk a szán­tóföldi növénytermesztés szer­kezetét. Idén csökkentjük az árukukorica-termőterületün- ket és növeljük a kalászoso­két — elsősorban az őszi ár­páét — valamint az ipari nö­vényekét. Kiemelt feladatunk a tömegtakarmányok átlag­termésének növelése, hiszen ez az állattenyésztésünk fej­lődésének kulcskérdése. A gazdaság 1635 hektárnyi gyep­területének termelése eddig mi­nimális volt. A változás "ér­dekében már mégtettük az A legnagyobb eredménynek első lépéseket, megteremtettük azt tartom, hogy a rendkívü­li időjárási szélsőségek 'ellené­re az ebből adódóan összetor­lódott munkával sikerült meg­birkózni. Az állami gazdaság termelési értéke 222 millió fo­rint körül alakul, a nyereség pedig az 1979. évinek több mint nyolcszorosa, azaz mint­egy 10 millió forint. Akadnak természetesen gondok is. Nem lehetünk elé­gedettek a tömegtakarmány termelésével, a rét- és legelő- gazdálkodásunkkal, s a sertés- ágazatban is nagyobbak a te­hetőségek a kihasználtnál. — A tervkészítés ideje van. Milyen nagyobb módosítá­sokra készülnek az idei ter­vezésnél? az eredményes gyepgazdálko dás szervezeti, személyi technikai feltételeit. A VI. ötéves tervre megha­tároztuk célkitűzéseinket Eszerint az idén a sertéste­nyésztés fejlesztése a kiemelt feladat. Jövőre a hízóférőhe­lyeket bővítjük, a nagyobb árukibocsátás érdekében. 1983- ban egy sertésvágóhíd létesí­tése, 1984—85-ben pedig a gyümölcstermesztés járulé­kos hátterének a megterem­tése a fő tennivalónk. — Az eredményes, nyereség­centrikus gazdálkodás szem­pontjából mit tart a legfon­tosabbnak az elkövetkező években? Minden egyes kerület vezető­jének messzemenően figyelem­be kell venni az összgazdasá- gi érdeket. Minden ágazat­ban és önelszámoló’ egységben alapvető kell, hogy legyen a tervszerű, fegyelmezett és a termelés minden fázisában el­lenőrzött munka. Rendkívül fontosnak tartom a változó közgazdasági körülményekhez történő alkalmazkodóképessé­get és a vezetői munkában ál­landó jelenlevő és megnyilvá­nuló ökonomikus szemléletet. Meg kell teremteni az anya­gi érdekeltséget, a lehetősé­gek teljes skáláját, minden egyes személyre, szűkebb vagy tágabb közösségre, hogy min­denki teljesítményének legja­vát tudja nyújtani. Jelenleg — véleményem -szerint — egyes területek a „levegőben lógnak” felelős vezető, irányí­tó nélkül és alapvető gond a kezdeményezőkészség hiánya Ezen minél előbb változtatn- a legsürgetőbb feladat. Megfelelő veztési szervezet és kialakítása, erősítése az alsó- és középszintű vezetésben, Enél- kül elképzelhetetlen az ered­ményes gazdálkodás. A múlt év utolsó három hónapjában hat gyakornokot indítottunk el a pályán, de nőtt a na­gyobb szakmai gyakorlattal rendelkezők száma is — Elsősorban egy egységes A fő célunk, hogy az állami gazdaság kialakítását. ;nye~?n működő főága- természetesen a kerületek ön­— A gazdaságnak nincs semmiféle melléküzemi te­vékenysége. Terveznek-e va lamilyen változást ezen a téren? — Gyakorlatilag mind *a melléküzemági, mind az ala­pon kívüli tevékenységünkben a nulláról kell indulni.. Van ugyan a gazdaságban egy lu- cernaliszt-szárító üzem. de ennek korábbi kihasználása mindössze öt százalékos volt. zatok által elért jó eredmé- állóságának meghagyásával. Az idén ezt az üzemet tel­jes kapacitással kívánjuk üze­meltetni úgy, hogy a lucer­nán kívül fűlisztet és kukori­cából készült szárítmányt is gyártunk, részben belföldre, részben exportra. Az alaptevékenységen kívü­li ipari tevékenység bevezeté­se gazdaságunkban jelenleg a felmérés szakaszában van. Keressük azt a tehetőséget, amely körülményeinknek, megtevő létesítményeinknek a legjobban megfelel. — Végül, egy személyes jel­legű kérdés. Eddig alföldi mezőgazdasági nagyüzemek­ben dolgozott, hogy érzi ma­gát Nógrád megyében? — Bács-Kiskun megyében is kedvezőtlen adottságok között gazdálkodtunk, a Homokhát­ságon Qtt módom volt meg­tanulni. hogy az átlagosnál rosszabb természeti és közgaz- iasági környezetben is lehet eredményt elérni. Ehhez szí­vós,. és kitartó munkára, nagy szakmai felkészültségre van szükség. A jelenlegi munka­helyem — Nógrádban — nem ígér sem könnyebb, sem ne­hezebb feladatokat. Itt is na­gyon keményen és következe­tesen kell dolgozni áz ered­ményes gazdálkodás érdeké­ben Az illetékes párt- és állami vezetők, munkatársaim min­den támogatást megadnak, J hogy minél hamarabb mégis- < merkedjem a helyi körülmé­nyekkel és minél aktívabb munkát végezhessek. Mindent összevetve, jól érzem magam és bízom ben­ne, hogy munkatársaimmal együtt eredményesen tudunk tevékenykedni a következő — egyá’talán nem könnyűnek ígérkező — időszakban. Zilahy Tamás — Nekünk — mondja Tóth Balázs — egyetlen ellenségünk az időjárás. Bár embereink olyanok, hogy a legmostohább körülmények között is végzik a munkát. Már csak azért is, mert megszoktuk, hogy tart­juk adott szavunkat. És sze­retnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a nehéz helyzetben levő vállalat a múlt évinél nagyobb mennyiségű szenet tudjon ad­ni a népgazdaságnak. Mikor ott jártunk, még csak a kezdete tett nagy próbára a kemény hidegtől felfagyott gépet és embert egyaránt. talaj okozott gondot a buldó­— Az ezen a tájékon szinte z?rejale*í. földnyesőknek, szokatlan mennyiségű csapa- lánctalpasoknak. A minap le- dék novemberben, december- 7 ma]dnam huszonöt cen- ben szörnyen feláztatta a ta- £^7“ 7777^777 lajt — mondja Kertész Ró bért bányamérnök, a szénbá­nyák termelési osztályának munkatársa. — Mi magunk is féltünk, hogy nem sikeredik esetleg az elképzelésünk, mely lentett komolyabb akadályt: azóta is bömbölnek a gépek motorjai a Mátranovákot öve­ző dombok meredélyeiben. .. — karácsony — Termékeik jó minőségét a szakmunkások megbízható mun­kája biztosítja a balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban, ahol korszerű körülmények között készülnek a különböző szek- rényféleségek, szobagarnitúrák. Az vtizedek óta együtt dol­gozó törzsgárda szívesen fogadja a fiatalokat, akik között Kürti József és Galbács Gyula is szívesen dolgozik. — kj | NÓGRÁD - 1981. január 21-, szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents