Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

M Hass, alkoss, gyarapítsI (VII.) Hogyan élünk? Reáljövedelem növekedése 6—7 százalék, fogyasztás nö­vekedése 7—9 százalék, közös­ségi fogyasztás 11 százalék, 370—390 ezer új lakás, 0500— 7000 kórházi ágy. 1982: ötna­pos munkahét, 1981: 18 hó­nap sorkatonaidő. A termelés és a tervezés kö­zéppontjában változatlanul az ember áll. A holnapután jobb életét, a termelés és az élet- színvonal törésmentességét ma és holnap kell kemény munkával megalapozni. A legtöbb, amire most vállal­kozhatunk, az elért — és nem lebecsülhető — életszínvonal megtartása. A lakosság jelentős része jobban elfogadná az életszín­vonal megőrzését, és inkább becsülné a vele járó erőfeszí­tést, ha az szinte személyre szólóan szavatolná a már el­ért szint fenntartását. „Ne­kem ne fizessenek többet, de az árakat se emeljék” — fo­galmazzák meg olykor még a kiemelkedően jól dolgozók is. Kétségtelen, némi gazdasági haszna is lenne annak, ha az árakat, és a béreket befa­gyasztanánk. (A lakosság pél­dául nagyobb biztonsággal tervezhetne, jobban takaré­koskodhatna.) Mégsem vál­lalhatjuk, mert nagy károkat okozna. MOZGÓ ÁRAK ÉS BÉREK Nem nehéz belátni: a ga­rantált bér idővel a szorgal­mast is lustává tenné. Az árak és a bérek befagyasztása továbbá konzerválná a fo­gyasztás, a foglalkoztatás és a termelés szerkezetét, tartósí­taná, idővel elviselhetetlenné tenné az egyensúlyhiányt. Tudjuk, hogy az elérhető ma­gasabb ár és nyereség ösz­tönzi a termelőt a keresett cikkek gyártásának fokozá­sára, új termékek előállításá­ra. A felhasználót pedig a ma­gasabb ár serkenti helyette­sítésre, takarékosságra. Az ország is, a világ is a nagy, strukturális átalakulá­sok időszakát éli. így sehol nem csökkentik, hanem nö­velik az ár- és bérpolitika ak­tív, ösztönző szerepét. A gon­dot legfeljebb az okozza, hogy miként tarható elviselhető ke­retek között az áremelkedés. KI JÁR JÓL? A VI. ötéves terv időszaká­ban visszatérünk az évi 4,5—5 százalékos fogyasztói árszín­vonal-növekedéshez. Hason-, ló mértékben növekednek a bérek is. Ez lehetővé teszi az 1980. évi reálbérszint fenn­tartását, de csak társadalmi átlagban és nem minden ke­reső számára. A számítások szerint várhatóan a keresők egyharmadának reálbére nő, egyharmadáé szinten marad, és egyharmadáé csökken. Az első harmad a kiemelkedő dolgozók és a kiemelkedő vál­lalatok csoportja, a második az átlagé, a harmadik a lema­radóké. A munkaerő-áramlást serkenti, hogy a tehetséget és szorgalmat a legkiválóbb vál­lalatok honorálhatják igazán. Csak a hátrányos helyze­tű rétegek, az átlagosnál ala­csonyabb nyugdíjból élők, va­lamint a három- és többgyer­mekes családok számára ga­rantálja a terv a reáljövedel­mek, pontosabban a pénzbe­li társadalmi juttatások reál­értékének megőrzését. Az, hogy kinek mire futja, részben függ a család pénz­bevételének alakulásától, részben pedig a fogyasztói ár­emelések hatásától. A drágu­lások családi kihatása mérsé­kelhető. Igaz, nem könnyen, mert a fogyasztói szokások- kal és beidegződésekkel nehéz szakítani. Pedig a személyes fogyasztás összetétele akkor ésszerű, ha rugalmasan ido­mul az ármozgásokhoz, ha az ún. fogyasztói kosárban csök­ken a drága és nő a viszony­lag olcsó cikkek, szolgáltatá­sok aránya. De vajon az ár­emelkedésekhez igazodva és attól függetlenül, van-e vala­miféle fogyasztási stratégiánk? A „régi szép idők” beidegző­dései, tervei most zsákutcába visznek. Az ésszerű fogyasztás ellenben segíti a családi szük­ségletek teljesebb kielégítését, a „gondtalan” életet. ELLÁTÁS ÉS KÖZÉRZEt Juhok megfázása Ha gyapjúnyírá» után hi­degre fordul az idő, ez a juh- nyájakban megbetegedéseket, elhullást okozhat. Ennek meg­előzésére a sydneyi állategész­ségügyi kutatóintézet kísér­letképpen juhoknak nyírás előtt tartós hatású cortison- injekciót adott. Eredményekép­pen a nyírás utáni hidegben nem betegedtek meg az álla­tok. A cortisoTT hatását azzal ma­gyarázzák, hogy a hideg ser­kenti a szervezetben az adre­nalin képződését, amely azu­tán — mivel összeszűkíti a bőr hajszálereit — meglassítja a test hőveszteségét. Egyes juhok esetében azonban a hir­telen adrenalinömlés hatásá­ra a lépet szolgáló vérerek is összeszűkülnek; ezzel megszű­nik a mérgező anyagok elleni védekezés, rosszul működik a máj és a hasnyálmirigy. Eze­ket a hátrányos hatásokat, el­lensúlyozza a cortison. Ezért is fontos, hogy legyen az üzletekben választási lehe­tőség. Életszínvonalat és köz­érzetet javító . követelmény, hogy a lakosság szükségletei­nek, igényeinek, ízlésének megfelelő jó minőségű termé­keket vásárolhasson. A jó áru­ellátást szolgálja a terv. A magyar gazdaságirányítás módjából, lényegéből követ­kezik a kiáramló vásárlóerő szilárd árufedezete. Csak így lehet reális a reálbér, bizton­ságos, elviselhető az élet. Mind az ellátási, mind a megélhetési és foglalkoztatási gondokat enyhítheti a kiegé­szítő gazdaság fejlesztése: a családi és egyéni vállalkozá­sok. A szabad időben végzett szervezett munka elsősorban a szolgáltatások körében kiala­kult rejtett formák legalizálá­sát, a monopolhelyzetek és visszaélések felszámolását, az ellátás javítását és színesítését szolgálhatják. Ahogyan az üzemek által támogatott ház­táji termelés nem gyengíti, hanem kiegészíti, erősíti a gazdaság szocialista alapjait Ugyanígy hasznos lehet más kiegészítő tevékenység is, pél­dául az építőipari üzemek ál­tal a hét végeken szervezett és támogatott magánerős la­kásépítkezés. Végül, de nem utolsósor­ban, a VI. ötéves terv az életkörülmények érzékelhető javítására törekszik. A la­kásgazdálkodás, az egészség- ügyi ellátás és az általános is­kolai oktatás fejlesztésében várható a korábbiakhoz ké­pest előrelépés. Az életünket segítő-javító beruházások méretei, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is hatalma­sak. Olykor pénzre sincs szükség. Többféle központi és helyi intézkedés szolgálja pél­dául az életfeltételek és a társadalmi közérzet jayítását. S valamennyien magyar ál­lampolgárok: dolgozók és fo­gyasztók, ügyfelek és magán­emberek, ha 1981-tói új éle­tet kezdünk, elviselhetőbbé tehetjük egymás életét. (Következik: Jó kezdet — fél siker). Kovács József Javában tart a gépek téli nagyjavítása a ceredi Cered völgye Termelőszövetkezet központi gepjav-'íó műhelyeiben. Folyamatosan javítják a szállító jármüveket. munka­gépeket speciális pótkocsikat, ekéket. A képér. Fii!ép Barna és Varga Gyula szerelők a Hamster rendfölszedő pót kocsi hajtóművét persciyezik. (báb—) Hitelt érdemlő szavakat! Olvasom az egyik gépipari vállalat idei tervét, s hirte- • len azon kapom magam, hogy nem értem mit olvasok. Pedig magyar szavakat látok a papíron, többnyire helyükön van­nak a ragok, pontosak az igeidők, minden mondatnak van alanya, és állítmánya. Mégsem értem a szöveget. Mikor végigolvastam, csak annyit kapisgáltam az egészből, hogy az'idén jobban kell dolgozni, mint tavaly. Történetesen gyerekkorom óta ismerem ennek a gyárnak a főmérnökét; valla tóra fogom hát: — Te azt mondtad — így én —, hogy tavaly majdnem leült a vállalat! Itt meg azt olvasom, hogy még jobban kell dolgozni az idén. Hát ha tavaly jól dolgoztatok, akkor miért men'etek majdnem tönkre? A főmérnök nevetve válaszolt:’ — Hát hol élsz? Vagy azt hiszed, hogy ezt a szövegel bárki is szó szerint értelmezi? A tavalyi év gyenge volt, az idei év talán valamivel jobban sikerül, de hát ezt így nem lehet leírni. Akik ezt a tervet olvassák, azok pontosan tud­ják, hogy mi rejtezik a mondatok mögött. — Tényleg, mi rejtezik? — kíváncsiskodtam. Főmérnök barátom pedig szép sorjában mindent elmagyarázott. Pon­tosan úgy, mint ahogy egy nagyobb vásott kölyök szokta elmagyarázni a kisebbiknek, hogy nem a gólya hozza a gye­reket. — Azt írja például a terv, hogy „az idén az eddigieknél gazdaságosabban, exportképesebb, jobb minőségű, terméke­ket kell gyártani hazai és külföldi relációra”. Ez nem azt jelenti, magyarázza a főmérnök, hogy eddig csupa eladha­tatlan bóvlit gyártottunk, hanem azt, hogy a termékeknek" csak 80 százaléka felelt meg a szabványban előírt minősé­gi követelményeknek; a csapnivaló szervezés miatt a szük­ségesnél több anyagot, munkaerőt használtunk fel; azaz nem volt gazdaságos a termelés. Továbbá, az akadozó alkatrész­ellátás és a kooperációs partnerek linksége miatt több eset­ben csúsztunk a szállítási határidővel, emiatt több nyugati és keleti importőr lemondott néhány rendelést. — Mindezt így, érthetően, a valóságnak megfelelően nem lehetett volna leírni? — Dehogynem — mondta a főmérnök, — csakhogy ez valahogy nálunk nem szokás. Nem illik. , Az évek múltán’ megtanultam érteni ezt a nyelvet, most már tolmács nélkül is tudom, ha egy vállalat évről évre jobb minőségű terméket gyárt, az ma ugyanolyan vacak por­tékát készít mint tavaly. Akik „a dollárelszámolású ex­portjukat kívánják jelentősen fokozni”, azok eddig alig tud­tak valamit nyugaton eladni, holott a vállalattól még csak a takarítónők nem voltak külföldön piacot kutatni. Ahol „a készletgazdálkodás szintjének további emelésén” fáradoznak, ott már régen ki kellett volna találni valamit a sok eladhatat­lan portéka értékesítésére, s legalább két vezetőt a mun­kapad mellé kellene állítani. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy valamennyi vál­lalat hamis képet fest munkájáról, önmagáról. Biztosan akadnak olyanok, amelyek — ha egy kicsivel is —, de év­ről évre jobb terméket állítanak elő, s törik magukat, hogy jobban menjenek a dolgok az üzemben. De kik ezek? Ho­gyan lehet eldönteni a semmitmondó nyilatkozatok, a sab­lonos szövegű írásos dokumentumok alapján? Azt hiszem, szavaik elvesztették hitelüket. Én legalábbis nem hiszem, hogy egy munkástól évről évre (hány éve is már?) többet lehetne követelni nyolcórai munkaidőben, s változatlan munkafeltételek között. Inkább arra gyanakszom, hogy még mindig nem szervezték meg a munkáját (nincs alkatrész; áll a gép, munkaidő alatt szemináriumra kell jár­ni, fogorvoshoz, kukoricát tömi). Holott „egyre jobb, haté­konyabb munkaszervezés a célkitűzésünk”; ugye, milyen is­merős sfcöveg? Végre valóban meg kellene szervezni a munkás mű­szakját. Nem jobban, hatékonyabban, még ésszerűbben, stb„ nanem meg kellene szervezni. Hogy becsületesen dolgoz- nasson és kereshessen! Most, hogy egy nehéz feladatokat ígérő év elején va­gyunk, sok mindenen változtatni kell. Ne legyünk még őszintébbek, ne tárjuk fel még jobban a hiányosságokat. Ezt csináltuk eddig. Most végre legyünk őszinték és dolgozzunk becsületesen. Csak így egyszerű alapfokon. k. a. Tervezés több ménéibenf három felolvasásban Feszitett, de reális, ezért teljesíthető Előterv. felvilágosítást kért az oktatás- vetelni a fegyelmezett mun­— Még a nyár közepén a ra szánt összeg felhasználásé- kát, s az eddiginél jobban vi- gyár gazdasági vezetői a párt, ról. Óo László, a szakszerve- gyázni a közösségi vagyonra, szakszervezet és KISZ-vezetői- zeti bizottság elnöke a vil- a félkész árukra. Csomány La- vel, valamint kér osztályve- lanyszerelők és műszerészek jós közölte, hogy a dolgozók zető bevonásával elkészítették tíz év óta húzódó továbbkép- tudomásul vették a reájuk há- az 1981. évi előtervet, amelyet zésének megoldásáról érdek- ruló megnövekedett feladato- aztán meg’kellett védeni az lődött. Schmirer Józsefet, a kát. Ugyanakkor megkérdez- Üvegipari Művek vezetői előtt. KISZ-bizottság titkárát a fia- ték: az előző évi szerényebi» Mivel kevésnek találták az falok bérarányainak javítását feladatokat sem tudták teljesí- általunk megjelölt 2—2,5 szá- célzó eszközök érdekelték. Ko- teni, az ifiéi év is úgy in- zalékos bérfejlesztést, vissza- vács László kérdése arra irá- dúlt, hogy nem volt megfelelő adták elképzeléseinket azzal, nyúlt, hogy a feszített terme- megrendelés. Ha ez így megy hogy 4 százalékos bérfejlesz- lési és nyereségterv kialakítá- tovább, nem látják, miként tésnek megfelelően alakítsuk sában milyen szerepe volt a tudnak eleget tenni kötelezett­ki a termelés és gazdálkodás vállalati központnak. Longau- ségeiknek. Lajguth Péterné a tennivalóit — pergeti vissza a er István, a szakszervezeti bi- műszaki feltételek biztosítását vállalat ez évi fejlődését alap- zottság titkára a jövedelempo- kérte. Varga Árpádné szerint vetően meghatározó eseményt litikai elvek utolsó bekezdésé- a legnagyobb gondot a selejt Longauer István, a salgótar- nek részletesebb magyarázatát 1.45 százalékos csökkentése je- jáni öblösüveggyár szakszer- kérte. lenti. Simó Alajos a fegyelem vezeti bizottságának titkára. A választ követő vitában javítását szorgalmazta, a Schmirer József, Krätschmer gyártmányskála szűkítését ja- Első felolvasásban. Lajos, a pártbizottság titkára, vasolta. Nagy György a gyár­A párhuzamosságok elke- Pintér Lászlóné és Garai lm- tási veszteség jelentős csök- rülése, az üresjáratok lcikü- re a szakszervezeti bizottság kentésében jelölte meg a haté- szöbölése céljából, a kollek- termelési felelőse feszítettnek, konyább, eredményesebb, gaz- tív bölcsesség érvényesítésének de teljesíthetőnek ítélték a dálkodás útját. Ifj. Petries jegyében került sor arra az tervet. Deák Bertalan, a Károly a sok rágyártást ki­eszmecserére, ahol az átdolgo- szakszervezeti bizottság tagja fogásolta. Szilárcsik Barnabás zott 1981. évi tervet az első megkérdőjelezte, hqgy az F az áruk megóvására hívta fel felolvasásban vitatták meg a és G kemence képes a ta- a figyelmet. Ménesi Józsefné a szakszervezeti bizottság, a valyihoz képest 10,5 százalék- félkészárugond megoldását Párt- és a KISZ-bizottság kai növelni termelését, mond- egy raktár létrehozásában lát­képviselői. Az előterjesztő ván kevés a szakember, nincs ja. Szíjjártó Sándorné meg- Kecskés László gazdasági megfelelő utánpótlás, hiányos említette, hogy egyes targon- igazgatóheiyettes válaszolt a a formaellátás, ami van, az is cások ittasan mennek be dol­felvetődő kérdésekre. elég gyenge. Rajta kívül a gozni. Kovács Sándor nem tar­Molnár József, az ABC többi felszólaló is szólt azok- tóttá elég ütőképesnek a la- kemence főbizalmija arra volt. ról a tennivalókról, amelyek katosgárdát, Csík Mihály ár­kivá ncsi, mire alapozza a elvégzése feltétlenül szükséges ra ösztönzött, hogy az új fel- gyár vezetősége a termelés nö- az idei nagyobb termelési, vételeseknél nem kell az is- v elését, amikor az üvegesek gazdálkodási terv hatékony kólái végzettséget nézni. La- le vannak terhelve, csupán teljesítéséhez. katos Ferenc a régi dolgozók a sdejtet ‘ idják csökkentem Kecskés László válaszában anyagi megbecsülését szorgal- Pintér Lászlóné, a párt-végre- közölte, hogy az ez évi ka- mazta. hajtóbizottság tagja bővebb pacitás már 90 százalékban lekötött, a konkrét tennivaló­kat az üzemrészek negyed­évenként megkapják a gaz­dálkodási előírásokkal együtt. Az eszmecsere tanulságait dási, jövedelemelosztási, figyelembe véve a szakszerve- léti, kulturális, szociális Az eszmecsere lezárása so­rán a bizalmitanácskozás, egyhangúlag, tartózkodás és ellenvetés nélkül elfogadta az 1981. évi termelési, gazdálko­jó- ter­zeti bizbttság a következőkben vet. Ezek szerint ebben az év­foglalt állást: A tervet fe- ben 38.7 millióval nő a ter- szítettnek, de teljesíthetőnek melés, és 4 százalékkal emel- tartja. A megnövekedett fel- kednek a bérek, adatok végrehajtása aktív, fe­gyelmezett munkát kíván a gyár valamennyi dolgozójától. Harmadik felolvasásban. — Rövidesen sor kerül a nagyüzemi párt-végrehajtóbi-1 zottság, majd ezt követően a pártbizottság ülésére, ahol az előző fórumokon elhangzott javaslatok, a szakszervezeti bi­zottság és a bizalmiak tanács­kozásainak, állásfoglalása alapján elnyeri végleges for­máját az ez évi terv. Ezt kö­vetően a pártalapszervezetek- ben szólnak majd a konkrét tennivalókról, — vélekedik Longauer István. * Mozgósítás. A műszaki tanácskozás után Második felolvasásban. — Három nap múlva meg­kaptam a gyár vezetőitől az átdolgozott tervjavaslatot, amit aztán részletesen meg­beszéltem a gyár 15 főbizal­mijával. Ezt követően került sor a csoportértekezletekre. Az elhangzott javaslatokat ösz- szegyűjtöttük, s Kanzinczi Gyula, a gyár igazgatója vá­laszolt a szakszervezeti bi­zalmiak 1981.'évi tervet vi- tátó megbeszélésén. Erre az eseményre a bizalmiak ké­résének -megfelelő időpontban került sor a termelési tanács­került sor. A 130 bizalmiból kozásra. ahol a dolgozók vé­121 megjelent — veszi vissza a szót a szakszervezeti . bi­zottság titkára, majd az el­hangzott véleményekre tere­lődik a szó. leményének végleges figye­lembevétele alapján zárul le az 1981. évi terv vitája, s következik sokirányú végre­hajtása. Ennek a munkának a Tarnóczi György a tervet jó megszervezése, a dolgozók teljesíthetőnek tartotta, meg- mozgósítása, munkakedvük valósításához azonban az ed- kezdeményezőkészségük fo- diginél jobban kell hasznosi- kozása hárul majd a szak­tant a tartalékokat; csökken- szervezeti aktívákra, a válla- tení a selejtet, megvalósítani lati kollektíva saját, jól felfo. differenciált bérezést, megkö- gott érdekében. (venesz) NÓGRÁD - 1981. január 20., kedd l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents