Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

Losonczi Pál újévi köszöntője Tisztelt Honfitársaim! Szokásunkhoz híven hagyományosan elbú­csúztattuk az óévet,, és reményteljesen kö­szöntjük az új esztendőt. Erőnket keményen próbára tevő esztendő van mögöttünk. Nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. Mégis jó érzéssel és elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy népünk a nehezebb gazdasági körülmények között is becsülettel helytállt. Közös erőfeszítéseink eredménye, hogy ha szerény mértékben is, de több területen előbbre léptünk, a népgaz­daság egyensúlyi helyzete a tervezettnél ked­vezőbben alakult; az elért életszínvonalunkat megvédtük, javultak az életkörülmények. A távozó esztendő nem kevés gondot és még több feladatot hagyott ránk. Megoldá­sukhoz világos programot adott a XII. párt- kongresszus, amikor népünk óhajával egye­zően megerősítette eddigi politikáinkat, és ki­jelölte a szocializmus építésének soron levő feladatait. Az országgyűlés legutóbbi ülésén törvénybe iktatta a VI. ötéves népgazdasági tervet. Az előirányzott szerényebb növeke­dési ütem és a magasabb minőségi követel­mények előtérbe helyezése lehet csak a jár­ható út. Teljesen világos, hogy fejlődésünk többé nem alapulhat' a puszta mennyiségi növekedésen, minden területen fokozott je­lentősége van a szervezettebb, jobb munká­nak és a minőségnek. Ezeknek a követelményeknek kell megfelel­nünk már az idén is. Ésszerűen, takarékosan kell bánnunk anyagi és szellemi erőforrá­sainkkal. Jó minőségű árura, a mainál sok­kal jobb szolgáltatásra, valódi értéket terem­tő alkotásra van szükség az ipari és a me­zőgazdasági termelésben,- a kultúrában, az igazgatásban, életünk minden területén. A munkaidőt mindenütt hasznos, céltudatos te­vékenység töltse ki, okosabban, kezdeménye­zőbben és felelősebben kell dolgoznunk a vezetésben és a végrehajtásban egyaránt. Minden elengedhetetlen feltétele annak, hogy eredményeinket megszilárdítsuk, a to­vábbi fejlődést megalapozzuk. Nem tervez­hetjük az életszínvonal jelentős emelését, de azt igen, hogy a jobb munka, az értékesebb teljesítmény nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsüléssel járjon. Célnak nemes, feladat­nak nagy, hogy az elért életszínvonalat meg­őrizzük, és ezzel együtt lehetőségeink szerint tovább javítsuk az életkörülményeket. Ennek megfelelően tovább folytatódik a lakásépítés, a gyermekintézmények, az okta­tás és az egészségügyi hálózat fejlesztése. Munkánk eredményével összhangban to­vább javul életünk általános kulturáltsága és minősége. Hazánk minden becsületes polgá­ra létbiztonságban élhet, tisztességgel vég­zett munkája szerint boldogulhat. A nehezebb feltételek ellenére is nagy figyelmet fordí­tunk a sokgyermekes családok, a gyermekü­ket egyedül nevelő szülők és az alacsony nyugdíjból élők, a pályakezdők és család­alapító fiatalok gondjainak enyhítésére. Társadalmunkban megvan t a feltétele, né­pünkben az elhatározás és az akarat ahhoz, hogy ezt meg is valósítsuk. Kimeríthetetlen erőforrásunk népünk szorgalma, tehetsége, összeforrottsága, a fejlődő szocialista demok­rácia, az együttgondolkodás és az együttes cselekvés. Támaszkodhatunk nagy vívmá­nyunkra: a helyes politikával, a sok küzde­lemmel és munkával megteremtett szocialista nemzeti egységre. A szocialista összefogást, a népünk millióit stores egységbe fűző szövet­ségi politikát féltő gonddal kell óvnunk és erősítenünk. A szocializmus építésében elért eredmé­nyeinkkel megalapoztuk tekintélyünket a világban. Ezt az erkölcsi tőkét a jövőben is árrá használjuk fel, hogy hozzájáruljunk épí­tőimunkánk nélkülözhetetlen nemzetközi feltételének biztosításához, a béke megvédé­séhez. Szövetségeseinkkel: a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival vállvetve, minden haladó, békeszerető erővel összefog­va azért harcolunk, hogy a béke fennmarad­jon, az enyhülés folytatódjék. Küzdünk az- ' ért, hogy szűnjön meg az imperialisták által szított fegyverkezési verseny, amely nagy anyagi terheket ró a népekre, és fokozza a háborús veszélyt. Változatlanul hitet teszünk amellett, hogy a vitás kérdéseket tárgyalá­sokon rendezzék, és a népek maguk döntse­nek sorsuk felől. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés politikáját foly­tatja, kapcsolatainak bővítésére törekszik a más társadalmi berendezkedésű országokkal is. Népünkben és hazánkban mindenki jó szövetségesre talál, aki a nemzetközi bizton­ságért, az enyhülésért és az egyenrangú kap­csolatok fejlesztéséért munkálkodik. Tudjuk, hogy, amikor országépítő feladataink jó meg­oldásán fáradozunk, egyben a béke, a hala­dás egyetemes ügyét is előbbre visszük. Népünk bizakodva tekinthet előre, mert szi­lárd alapokra építheti a jövőt. Sorainkat még szorosabbra zárva, erőinket egyesítve fog­junk hozzá a ránk váró tennivalókhoz! Az új év első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében kívánok országunk valamennyi ál­lampolgárának, egész magyar népünknek, né­pünk valamennyi barátjának eredményekben gazdag, boldog és békés újesztendőt. ' (MTI) A PSUC V. kongresszusa Lehel Miklós, «z MTI tu- A kongresszus napirendjén Az egyik a FSUC-nak aSpa- dósítója jelenti: a Központi Bizottság beszá- nyal Kommunista Párthoz Pénteken este Bárcelónában mólója, a problematikus té- való viszonyával kapcsola- megnyílt az Egyesült Katalán zisek és a szervezeti szabály- tos. Ebben a kérdésben a Szocialista Párt (PSUC) V. zat megvitatása, valamint az tagság ttinyom0 többsége a kongresszusa. A katalán új Központi Bizottság meg- jelenlegi helyzet fenntartá- kommunisták pártjának öt- választása szerepel. ga> azaz az sKP-vel való napos tanácskozását Gregorio A tézisek széles körű meg- együttműködés, de egyben a Lopsz Raimondo, & pórt cl- vitatasa, során különösen Két függgtlcnsé^ rficsőrzésö mcl­nöke nyitotta meg. kérdésben folyt élénk vita. lett szállt síkra. A csendőrtábornok halála Szilveszter estéjén meg- hogy Calvaligi tábornok szo- gyilkolták Olaszország tér- rosan együttműködött a roristaellenes csendőréről-. „Vörös brigádok” által de- nék egyik tábornokát. Vir- cember 12-én elrabolt Gio- gilio Rognoiji belügyminisz- vanni d’Urso magos rangú tér elrendelte a rendőrség igazságügyi tisztviselővel, az teljes mozgósítását, törölte a olasz börtönök ügyeinek szabadságolásokat, és minden egyik intézőjével. A nyomo- rendelkezésre álló erőt agyil- zó szerint Calvaligi tábornok kosok utáni hajszára ossz- személye nem lehetett túlsá­pontosított. A szilveszter es­ti Rómát rendőrök léptékét, az utcákat ellenőrzőpontok zárták el. Enrico Calvaligi tábornok az újévi miséről tért haza gyalog , feleségével egy köze­li templomból, amikor laká­juk közelében három fiatal gosan ismert a csendőrség körein kívül és nem kizárt, hogy a gyilkosok az elrabolt d’Urso „vallomása” alapján bukkantak rá. A „Vörös brigádok” vállal­ták magúra Calvaligi olasz csendőrtábomok meggyilko­lását. Egy ismeretlen telefo­íégyveres vette körül őket. A náló közölte még szerdán es- fegyeresek tüzet nyitottak és te az II Messagero oíműna- egy Fiat 127-esen elmenekül- pilap szerkesztőségével, hogy tek. a terroristák „kivégezték” Olasz források szerint a Calvaligit. A korábbi hírek gyilkosságot talán a trani szerint a „Kommunista har- börtönlázadás gyors letörésé- coló osztag” elnevezésű szél­nek megtorlásaként követ- sőbaloldali terrorszervezet ték el.. Azt is megjegyzik, hajtotta végre a merényletet. Termékváltás r (Folytatás az 1. oldalról) korszerű alagútkemencés szá­rítóüzemek aránya. A beton- elemgyártó iparban végrehaj­tott termékszerkezet-váltás következtében jelentősen megnövekedett a tervidőszak­ban a korszerű és anyagtaka­rékos födémszerkezetek rész­aránya. A műszaki színvonal fej­lesztése mellett az iparág fon­tos célkitűzése volt az ener­giatakarékos technológiák el­terjesztése. Ennek tulajdonít­ható, hogy az energiafelhasz-, nálás a termelés növekedésé­nek üteménél jóval mérsékel­tebben, mindössze 10 száza­lékkal emelkedett. Az elmúlt öt év alatt a technikai fej­lesztéseknek köszönhetően kedvezően alakúit az alapte­vékenységekben az élőmunka hatékonysága is. A kiegészítő területeken, mint például ja­vítás, anyagmozgatás azonban még mindig jelentős termelé­kenységi tartalékok vannak. A másik erősen vitatott kérdés a szocialista orszá­gokhoz való viszony volt. Ezen belül a vita során jelentős ellenzéke mutatkozott a Köz­ponti Bizottság azon állásfog­lalásának, amely helytelení­tette á Szovjetunió által Af­ganisztánnak nyújtott segít­séget. A kongresszus az elnökség megválasztása után meghall­gatta a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Anto­nio Gutierrez' Dlaz, az Egye­sület Katalán Szocialista Párt főtitkára ismertetett Ä Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságát a kongresszuson küldöttség képviseli Ignacio Gallegonak, a PB tagjának vezetésével. Á hét három Mit jelent Görögország be­lépése a Közös Piacba? 1981. január 1-én Görögor­szág csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez, is­mertebb nevén a Közös Pi­achoz. A „kilencek” elneve­zés' helyett így most már a „tízek” fogja járni: a nyu­gat-európai tőkés, gazdasági integrációnak Görögországgal együtt már tíz tagja van. A görög belépés napja már jó előre ki volt tűzve, a csat­lakozási szerződést már rég aláírták, azt viszont sokáig nem lehetett tudni, valóban együttjár-e a Közös Piacba való\belépés a NATO katonai integrációjába való vissza­lépéssel? (Az athéni kor­mány 1974-ben lépett ki a NATO katonai szervezetéből, tiltakozásul amiatt, hogy az Észak-atlánti Szövetség nem akadályozta meg a Ciprus elleni török támadást.) Múlt ősszel aztán tető alá hozták a megállapodást: 1981. január 1-től Görögország hadserege újra részt vesz az atlanti in­tegrált katonai szervezetben. Ismét bebizonyosodott te­hát, hogy a Közös Piac a NATO katonai szervezetének gazdasági alépítménye... Persze, a kibővüléssel a Közös Piac gondjai aligha csökkennek, inkább csak sza­porodni fognak: a görög me­zőgazdaság termékei vetély- társalcként jelentkeznek az olasz, részben pedig a fran­cia portékák számára. A görög nemzetgazdaságnak pe­dig a nyugat-európai ipar­cikkek okozhatnak úgyszól­ván elviselhetetlen konkur- renciát. Természetesen ezt Athénban és a Közös Piac brüsszeli székhelyén egyfor­mán látják, s csak egy hét­esztendős átmeneti időszak végén lesz teljes a görög csat­lakozás. Közben a Közös Piacon más viták is folynak, pél­dául a költségvetésről, hogy tud­niillik melyik tagállam, mennyi­vel járuljon hozzá a közös költ­ségek viseléséhez. Franciaor­szág és Belgium után az NSZK sem hajlandó vállalni a rá kirótt összeget. Emlé­kezetes, 'hogy Nagy-Britannia már régóta küzd a maga ré­szesedésének csökkentéséért, sőt Londonban a munkáspár­ti politikusok egy része a Kö­zös Piacból való kilépést szor­galmazza. Milyen új fordulatokat ho­zott a túszügy alakulása? 1980 utolsó napjaiban hosz- szadalmas tárgyalásokra ke­rült sor Washingtonban az amerikai kormány tagjai és az iráni kormány megbízásá­ból közvetítői tevékenységet végző algériai küldöttség kö­zött. Az algériai diplomaták az ismert iráni feltételeket közölték Muskie külügymi­niszterrel : Teherán mintegy 24 milliárd dollár letétbe he­lyezését követeli az algíri köz­ponti bankban a túszok sza­badon bocsátása fejében. Rea- gán. a megválasztott amerikai elnök is nyilatkozott, sür­getve a Carter-kormányza- tot: rendezze az ügyet január 20-ig, azaz hivatal­ba lépésének napjái. Rea­gan minden bizohnyal szeretne megszabadulni az olyan terhes örökségtől, mint amilyen a túszügy... Az új esztendő első nap­jaiban érkeztek Teheránba'az algériai közvetítők, táskájuk­ban az amerikai válasszal. A hírügynökségi jelentések wa­shingtoni hivatalos közlések híján csak találgatásokra szo­rítkoznak. Az ellenőrizhetet­len értesülések szerint Car­ter elnök az iráni követelések egy részét hajlandó lenne tel­jesíteni: talán 6 milliárdot, legfeljebb 12 milliárdot kész zárolt számlára befizettetni Algéria központi bankjában. Viszont mindenképp választ vár január 16-ig: ez az utol­só határidő, ezután ugyanis már nem lehetne a túszok hazahozatalát lebonyolítani a Carter-kormányzás végéig. Teheránbán közben a hang ismét keményebbre vált. Van­nak! akik a túszok bíróság elé állítását sürgetik, sőt, akad­nak, akik a kémkedés vád­jának beigazolódása esetére egyes túszok kivégzését emle­getik. Ami nyilván azt céloz­za, hogy Washingtont további engedmények megtételére szo­rítsák. .. Van-e lehetőség az olasz­országi terror megfékezé­sére? A terrorizmus véres ár­nyéka borult Olaszországra az esztendőforduló napjai­ban. Hiába engedett a For- lani-kormány a Vörös brigá­dok elnevezésű terrorszervezet követelésének és hasztalan szállitatta el a Szardínia szi­getén levő Asinara börtön­ből a terrorista rabokat, a Vörös brigádok csak újabb megtorlást helyeztek kilá­tásba amiatt, hogy egy má­sik börtönben, Traniban. a csendőrség - egy különleges osztaga leverte az ott őrzöttek lázadását... A fenyegetéseket valóra is váltották: szilveszter napján Rómában gyilkos merényletet követtek el a carabinierik egyik tábornoka ellen. Nö­vekszik az aggodalom a ter­roristák kezében levő bíró, Giovanni d’Urso sorsa .mi­att is. Igaz, egyszer-kétszer érkezik róla életjel, rendsze­rint úgy, hogy az Espresso című hetilap szerkesztőségé­hez eljuttatják a bíró fény­képét. (A fotón nyakában táb­lával látható, amelyre a ter­roristák üzeneteiket, magya­rul követeléseiket írják.) A Forlani-kormány a ter­roristákkal szembeni kemény, határozott fellépés. és a velük való alkudozás végletei kö­zött ingadozik. Az olasz bal­oldal kíméletlen harcot kö­vetel a terrorizmus ellérr. A hangulatra jellemző, hogy ma­ga Pertíni köztársasági elnök — akit következetes antifa­siszta múltja tett vitathatat­lan tekintélyű államférfivá — úgy nyilatkozott: ha netán egyszer őt is elrabolnák a terroristák, eleve megtilt minden alkudozást velük, ak­kor is, ha az életébe kerül­ne, Olaszország és az olasz tár­sadalom vezetésében gyöke­res változásokat sürgetett új­évi üzenetében Berlinguer, az Olasz KP főtitkára, megál­lapítva, hogy a keresztényde­mokrácia már nem képesirá- nyítani az országot. A kor-- mánypárt botrányból bot-1 rányba bukdácsol, és képtelen megfékezni a terrort — mon­dotta. Olyan új kormánynak kell létrejönnie, amelynek po­litikája meghatározásában az ölasz kommunisták is részt vehetnek. Pálfy József Pápai mise II. János Pál pápa csü­törtökön a római Szent Pé­ter bazilikában misét celeb­rált. Hagyományos újévi is­tentiszteletében az emberiség békevágyáról szólott, elítél­te a fegyverkezést és sürget­te, hogy a hadikiadásokat fordítsák inkább a szellemi vagy testi károsodában szen­vedők, a rokkantak megsegí­tésére, Ázsia és Afrika szen­vedő és éhező népeinek ja­vára. A pápa — megemlékezve arról, hogy az ENSZ 1981-et, a rokkantak nemzetközi évé­vé nyilvánította — kijelen­tette: „mindazokat a hatal­mas erőforrásokat, amelyeket a kölcsönös pusztítás eszkö­zeinek létrehozására fordíta­nak, a sürgető segítségre kell felhasználni”. 400 millió be­teg ember — szellemi vagy testi bajokban — szenvedők — várja ezt a segítséget. NÓGRÁD — 1981. január 4., vasárnap Republikánusok Kínában Két amerikai republikánus lyában üzenetet Ronald Rea- politikus szombaton Peking- gantől, aki a választási kam- ben megbeszélést folytatott pány során az amerikai—taj- Huang Hua kínai külügymi- vani kapcsolatok javítása niszterrel és alelnökkel — kö- mellett foglalt állást és emiatt zölte a kínai külügyminiszté- a felháborodott pekingi veze- rium ^zó vivő je. Theodore F. tés erélyesen tiltakozott. Pe- Stevens,. az új szenátus re- king ekkor az 1979-ben hely- publikánus többségének he- reállított amerikai—kínai dip- lyettes vezetője és Anna lomáciai kapcsolatok megsza- Chennault, a Tajvan-lobby kítását is kilátásba helyezte egyik hangadója, az amerikai és a republikánusok azóta ke- —kínai kapcsolatok normali- rülgetik a kényes kérdést, zálásának ismert ellenzője A két politikus találkozik a pénteken érkezett a kínai fő- kínai külügyi intézet munka­városba. társaival és hadügyminiszté­Hivatalos kínai körökben riumi tisztségviselőivel is. „nagyon jelentősnek” ítélik Chennault asszony egyéb- a két ametrikai politikus Iá- ként Kínában született. An- togatását. Ez az első magas- nak a Claire Chennault tá- szintű kapcsolatteremtés a ki- homoknak az özvegye, aki a nai vezetés és a köztársasági II. világháború alatt a Flying párt között azóta, hogy Ro- Tigers önkéntes légierőosztag nald Reagant, a párt jelölt- parancsnokaként Csang Kai- jét választották az Egyesült sek oldalán harcolt. Chenna- Államok elnökének. ült asszonyt Csang Kai-sek Egyelőre nem ismeretes, özvegye barátnőjének tartják, hogy Stevens hozott-e tarso- (MTI) Új elnök Szenegálban Csütörtökön letette a hiva­tali esküt Abdou Diouf, Sze­negál új elnöke, egy nappal azután, hogy az eddigi ál­lamfő Léopold Sédar Seng- hor lemondott posztjáról. A 74 éves Senghor azzal indo­kolta döntését, hogy „a na­pi 10 órás munka már fá­rasztják és — úgymond „ide­je átadni a stafétabotot a kö­vetkező nemzedéknek”. A 45 esztendős Diouf tíz éve a nyugat-afrikai ország kormányfője. A szenegáli al­kotmány értelmében a vá­lasztott elnök halála, beteg­sége, vagy lemondása esetén a miniszterelnök automatiku­san kerül az elnöki posztra. A legközelebbi elnökválasztást 1983 februárjára tűzték ki. Az államfőt öt évre választ­ják. (MTI) A túszügy fejleményei Az amerikai—iráni túszügy­ben közvetítő algériai megbí­zottak szerdán Washingtonból hazautaztak — tarsolyukban a legutóbbi iráni követelésre adott amerikai válasszal. Az amerikai válaszról kor­mánytisztviselők csak annyit szivárogtattak ki, hogy lénye­gében nem tér el a november elején kifejtett amerikai állás­ponttól. Az Egyesült Államok akkor csak bizonyos részen­gedményekre volt hajlandó, Irán viszont válaszában azt követelte, hogy az Egyesült Államok állami jótállási alap­ként 24 milliárd dollárt he­lyezzen letétbe az algériai központi bankban. Ezt a kö­vetelést Washington „éssze­rűtlennek” minősítette és el­vetette. Behzad Nabfivi állammi­niszter, aki iráni részről fe­lelős a túszüggyel kapcsolatos lépések összehangojásáért, szerdán váratlanul kijelen­tette: lehet, hogy Irán elfo­gadja az amerikai éllenjavas- latokat, ha „azok elfogadha­tók — Algéria számára...” Szerdán viszont a teheráni rádió közölte: ha az Egyesült Államok negatív választ ad az iráni követelésekre, a tú­szokat bíróság elé állítják. A Carter-kormányzat nem szabott határidőt a Teherán­nak küldött amerikai terv el­fogadására; de „az élet dik­tálja”, hogy ha az iráni kor­mány a hatalmon levő ame­rikai adminisztrációval akar­ja megoldani a tizennégy hó­napja tartó túszválságot, ak­kor Reagan beiktatásáig meg kell kötnie a megállapodást. John Trattner, az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je a fentiekkel lényegében cáfolta a washingtoni lapok péntek reggeli értesülését, amely szerint a Teheránban átadott újabb, „újrafogalma­zott’ amerikai tervezet janu­ár 16-át jelölte volna meg a túszkétdés megoldásának „végső határidejeként”. Tratt­ner végeredményben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az új amerikai kormány ott folytatja majd az Irán rendelkezésére bocsátandó pénz összegére vonatkozó al­kudozást, ahol a demokrata­párti kormányzat abbahagyta (MT4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents