Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
Barangolás a hihfenyésztés korül (I) A létszámfejlesztés nem minden , A megyében az elmúlt években az állattenyésztés területén a juhtenyésztésben következett be a legnagyobb ütemű állományfejlesztés. Ennek következtében a megye juhállománya az év végére meghaladta a 69 ezer darabot. A közel 48 ezres anyajuhlétszám öt év óta a legmagasabb Ez a növekedés annak ellenére. hogy megfelel a célkitűzéseknek, korántsem tud eltakarni olyan tényeket, amelyek korántsem felelnek meg azoknak az igényeknek, amelyeket az ágazat fejlesztésével szemben támasztottak. Végtelen szélsőségek és ellentmondások a jellemzőek a megye egész juhtenyésztésére. s ezek nem hogy csökkennének, egyre nagyobbak lesznek. Mindez elsősorban a bárányszaporulat alakulásában — s igy a gazdaságosságban —, illetve a tartási és takarmányozási technológiában nyilvánul' meg. Miközben indokoltan ultrahanggal a jelenlegi legkorszerűbb eljárással, (bár minden üzemben így lenne) vizsgálják a vemhességet, a juh- hodályok közel 30 százalékában nincs villany és csak minden másodikban van víz. Olyan gazdaságok, amelyek az elmúlt években többszörösére növelték juhállományukat. az ország másik feléből vásárolták és szállították a tömegtakarmányt, mert esetleg nem termett elegendő. Más üzemekben akadt ugyan takarmány, de olyan helyen tárolták, ahol a téli hónapokban nem tudták megközelíteni sem, ennél fogva teljesen lényegtelen, van-e. vagy nincs. Évek óta visszatérő gond a szakemberek hiánya. Az állattenyésztésben nincs még egy olyan ágazat, amelyben akkora volna a munkaerővándorlás, mint a juhtenyésztésben. Ennek okg az erkölcsi megbecsülés hiánya, a kedvezőtlen munkakörülmények, a helytelen vezetői szemlélet. Pedig egyetlen más állatfajta sincs annyira gondozójára, annak szakma- és állatszere- tetére utalva, mint a juh. Ha nincs támogatás, nem biztosítják a feltételeket, akkor megy a juhász. Az üzemek többsége — érthetetlen módon — ragaszkodik a továbbtenyésztésre alkalmatlan, kiöregedett anyajuhokhoz — emiatt is sok az elhullás, — holott ezek időben történő kiselejtezése, lecserélése előnyösebb a létszámfejlesztésnél, mert a pótlásukra kapott támogatás javítja az eredményt. A nehézségek ellenére — a IV. ötéves tervhez képest — a gyapjútermelés például több mint egyharmadával növekedett és 10 százalékkal nőtt a vágójuh-értékesítés. Ez utóbbi azonban figyelembe véve az anyajuhlétszám 33 százalékos növekedését, elmarad a kívánalmaktól, s arra utal. hogy az ágazatban komoly problémák vannak. Az ágazati méret növekedését nem követte munkaszervezeti rendszer átalakulása, a bérezés korszerűsítése, a tartástechnológiai színvonal javítása, az állategészségügyi technológia érvényre juttatása. A takarmánytermesztés, a gyepgazdálkodás hiányosságait is ez az ágazat érzi meg legjobban, mert a szűkös esztendőkben inkább innen vonják meg a takarmány egy részét, mint a szarvasmarháktól. A felsorolt problémákra vezethető visz- sza a kedvezőtlen bárányszaporulat is. A társulások nem váltották be maradéktalanul a hozzájuk fűzött reményeket, bár a romhányi társulás eredményei kedvezőek, javítanivaló bőven akad. A szandai társulás talán most — a termelőszövetkezetek BOOVINA-rend- szerbe való belépésével — a távlati tervek kidolgozásával kezdi meg érdemi működését, egyelőre szakmai tevékenységének irányítását a rendszer veszi át. A természeti adottságok is meghatározzák a juhtenyésztés létjogosultságát. A jövőben is fontos szerepet kell, hogy betöltsön az ágazat. Ehhez azonban minél előbb fel kel számolni a még meglevő hiányosságokat. Hogy mit tettek és tesznek ezért a megye néhány termelőszövetkezetében, arra keresünk vglaszt ebben a sorozatban. Hogyan látják a juhtenyésztés továbbfejlesztésének a lehetőségeit elsősorban azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek meghatározóak a juhtenyésztésben. Termelőszövetkezeti vezetők állattenyésztési szakemberek, intézmények, vállalatok vezetői és juhászok mondják el véleményüket a jelenlegi helyzetről, és ami még fontosabb a jövőről. Reméljük, véleményeik, tapasztalataik hasznosak lesznek az érdekeltek számára. (Folytatjuk) Zilahy Tamás Fordulat a szolgáltatásokban ? Illetékes nyilatkozat a kisipar feilesztéséről nözzük azokat a tevékenysé- végeztek javító-karbantartó geket, amelyekkel áz impor- tevékenységet. Munkájukat tot pótolni lehet hazai tér- tehát a jövőben törvényes mékekkel, és természetesen feltételek mellett folytathat- azokat a kisipari termékeket ják. Sein a lakosságnak, sem is szívesen fogadjuk, ame- pedig maguknak, a kisiparo- lyek exportra alkalmasak. En- soknak nem közömbös, hogy nek szellemében látott nap- milyen körülmények között világot novemberben az új végzik a szolgáltató mun- adórendelet is, amely nem kát A tervezett kapacitásfékezi a kisiparosok termelő- növelést, valamint a műhe- tevékenységét, ellenkezőleg, lyek korszerűsítését termé- ösztönzi az ilyen irányú ka- szetesen magánerőből kell paci tások növelését megoldani. Az új rendeletek— A közelmúltban megje- kel szeretnénk elérni, hogy lent egy minisztertanácsi ha- a kisiparosok érdekeltek le- tározat is, amely feladatul gyének a saját tőkéből megtűzte ki az új jogi, gazdasá- valósított korszerűsítésben és gi szabályozók kidolgozását a az új gépek vásárlásában, lakossági szolgáltatások fej- Emellett az is nélkülözhetetAz utóbbi időben visszatérő téma a lakossági szolgáltatások alakulása. Sajnos, az illetékesek egyetértenek abban, hogy a lakosság igényeit jelenleg az állami, a szövetkezeti szektor és a kisipar együttesen sem képes maradéktalanul kielégíteni. A szolgáltató iparnak tehát sürgető feladata, hogy megtalálja azokat az eszközöket, ösztönzőket, amelyek elősegítik a lakossági szolgáltatások színvonalának emelkedését, valamint a lakosság rendelkezésére álló kapacitások növelését. Napjainkban a lakossági szolgáltatásoknak csaknem’ a felét kisiparosok végzik, tehát az új szabályozókra, intézkedésekre elsősorban ezen a területen van szükség. Vajon, hogyan alakult a kisipari szolgáltatások helyzete 1980-ban, és milyen változás várható az idei esztendőben? Kérdésünkkel ezúttal Nemé- nyi Endréhez, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnökhelyetteséhez fordultunk. * — Mindenekelőtt az elmúlt esztendőben elért eredményekről szeretnénk szólni — kezdte a beszélgetést Ne- ményi Endre. — 1980 első felében a kisiparban a fogyasztási szolgáltatások értéke csaknem 5,4 milliárd forint volt. Ez az előző év első feléhez viszonyítva csaknem 17 százalékos növekedés. Ezen belül a kiemelt szolgáltatások értéke átlagosan 18 százalékkal emelkedett, a gépkocsijavítás pedig több mint 25 százalékkal. — A kisiparosok köztudomás szerint nem csak szolgáltatásokat végeznek, hanem jelentős termelőtevékenységgel is foglalkoznak. Hogyan alakult ez 1980-ban? — A kisiparosok összteljesítményének 17 százaléka termelés, 83 százaléka pedig szolgáltatói tevékenység. A jövőben is szeretnénk fönntartani ezt az arányt, természetesen az összkapacitás növekedése mellett. Elsősorban azokat a termelőtevékenységeket támogatjuk, amelyek a népgazdaságnak nélkülözhetetlenek és hasznosak. Különösen fontoá, hogy a kisiparosok termelőmunkája révén csökkenjen a hiánycikkek száma. Továbbá ösztölesztésének érdekében. Elkészültek-e már az új rendeletek? — Jelenleg a minisztériumokkal és az érdekképviseleti szervezetekkel közösen dolgozunk az új szabályozókon. Közös célunk, hogy a jövőben a szolgáltató ipar rugalmasabban elégítse ki a mindenkori igényeket. Ennek érdekében szeretnénk bevonni a lakossági szolgáltatásokba azokat a szakembereket, akik eddig engedély nélkül, úgyneyezett „fusimunkában” len a fejlődéshez, hogy a kezdő kisiparosokat a helyi szervek az eddigieknél hatékonyabban támogassák, a többi között műhelygondjuk megoldásában is. — Milyen támogatást nyújt a Kisiparosok Országos Szervezete a szolgáltatás fejlesztéséhez? — Erőnk szerint szeretnénk a kisiparosokat szolgáltató- tevékenységükben segíteni. Terveink között szerepel például mesterek házának, munkaszervező szolgálatnak a megvalósítása. Remélhetőleg nagy segítséget jelent majd a szolgáltatóházak építése, felvevőhelyek létesítése, valamint műhelyépítő, és -fenntartó szövetkezetek létrehozása. Szeretnénk továbbá a szolgáltatóipar háttérbázisát megteremteni: például alkatrészfelújító részlegeket létrehozni. A lakosság érdekeit. figyelembe véve gyorsjavító egységeket telepítünk majd a nagy forgalmú utak mellé, valamint a jelentősebb idegenforgalmi központokba. A jól bevált, hagyományos formákat is fejleszteni kívánjuk: például •több gyorsszolgálatot szeretnénk létrehozni, a munka zökkenőmentes elosztása érdekében telefonügyeleteket szervezni, valamint a kisközségekben heti egy-két alkalommal rendelésfelvételt szervezni, illetve bővíteni a különböző szakmunkákra. — Az új rendelkezések előreláthatólag mikortól érvényesek? — Az új adóügyi jogszabály, bér- és árrendelet 1981. január 1-től lépett hatályba. Az egyéb ösztönző szabályozók a tervek szerint az év első felében lépnek életbe, 1981. december 31-ig pedig az említett határozatok végrehajtását be kel! fejezni. Ez azt jelenti, hogy az új év várhatóan jelentős fejlődést hoz a lakossági szolgáltatások alakulásában. á. é. Lengyelországban a figyelem a mezőgazdaság korszerűsítésére irányul. Varsó közelében 1981 nyarára készül el az új traktorgyár, ahol Massey—Ferguson—Perkins-Iicenc alapján gyártanak majd traktort.A Szerelőszalag már működik, a munkások betanítása megkezdődött. Képünkön: az új típusú traktorok kísérleti összeszerelése. Munbahe!yén fanulla — efíhon is hasznosítja A következő öt esztendőben megkétszereződik a szak« munkások száma a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében. A bonyolult munkafolyamatok elvégzéséhez szükség is van megbízható, precíz munkájukra. Jelentősen emelkedik exportmegrendelésük, különösen a tőkésországok várják mind nagyobb számban termékeiket. / Az esztendők óta tartó utánpótlás-nevelés eredményeként m» már az itt dolgozók 27 százaléka a szakmunkás-bizonyítvány birtokosa, közöttük Gecse Erzsébet, aki 1969-től látja el megbízhatóan munkáját. A fiatal szakember elégedett keresetével, havonta négyezer forintot tesznek a borítékjába. Tizenkét esztendeje betanított munkásként került az üzembe Percze Lajosné, aki munkája mellett szerezte meg szakmunkás-bizonyítványát, majd ruhaipari szakközépiskolában végzett. Tanulmányainak van eredménye: szalagvezetővé nevezd ték ki, 37 dolgozó munkáját irányítja. Pályaválasztási tanácsadás keretében rendszeresen tájékoztatják a környékbeli általános iskolások szüleit a gyáregységben levő munkalehetőségekről, a női szabó szakma előnyeiről, a köthető társadalmi ösztöndíjak előnyeiről. Kapás Zsuzsa is bizonygatja, nem csak a szalagszerű termelésben van haszna szakmai ismeretének, hanem otthon, a saját maga és a családtagok részére varrt ruhaféleségek készítésénél is. — kulcsár józsef — NÓGRÁD — 1981. január 4., vasárnap 3
