Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

Hozzászólás „Egy félbeszakadt kosárlabda- mérkőzés margójára,, című cikkhez 3rr Január 14-én írás jelent meg lapunkban, amelyben a szerző, Mátyus László az STC NB Il-es férfikosárlabűa- csapatának elmaradt mérkőzését boncolgatta. A cikkhez Juhász Imre, a salgótarjáni városi sportcsarnok igazgatója küldött hozzászólást: A cikk „kérdések hosszú sorát” teszi fel a vasárnap félbeszakadt férfikosárlabda- mérkőzés kapcsán. Az írásból egyértelműen kitűnik, hogy a mérkőzést a gépipari szakkö­zépiskola termének nem meg­felelő hőmérséklete miatt fúj­ták le a játékvezetők, nem egyeztetési, szervezési vagy egyéb mulasztások akadályoz­ták a találkozó lebonyolítását. Ellenben szükségesnek tar­tom, hogy a sportcsarnokkal kapcsolatban felmerült kér­désekre reagáljak. Valóban „évek óta” —pon­tosabban öt év óta — amióta a sportcsarnokot átadták és abban a kosárlabdázók is ed­zési és játéklehetőséget kap­tak, komoly gondot jelent a program összeállításánál a férfi- és a női csapat bajnoki mérkőzéseinek a sorsolás idő­pontjára történő beiktatása. Ugyanis a sportcsarnokot a benne edző és versenyző 9 sportág mindegyike „sajátjá­nak” érzi, és mindannyian szeretnének elsődlegességet élvezni a műsor összeállításá­nál. Ezen túl a megyében űzött többi sportág is szeret­ne egy-két alkalommal ren­dezvényt tartani a csarnok­ban. Nem is beszélve az eset­legesen — bár az utóbbi idő­ben ezek számát sikerült csök­kenteni — lebonyolításra ke­rülő könnyűzenei és egyéb programokról (jó lenne, ha ezt a cikket a tizenévesek nem olvasnák, mert a követ­kező „támadást” tőlük kap­juk). Valóban nehéz az egyezte­tés és sokszor nem is . lehet ^megoldani, hogy valamelyik sportágnak ne legyen sérel­mes a döntés. Az elmúlt öt év alatt minden bajnoki év­ben előfordult, hogy a kosár­labdázók 1—2 mérkőzést nem tudtak a csarnokban megren­dezni, és a jövőben is lesz ilyen, még akkor is. ha igény­lésüket esetleg elsőként jut­tatják el a sportcsarnok ve­zetéséhez. Most ugyanis nem ez történt. Valóban „vegyük a vasárnapi esetet”. A sportcsarnok első féléves programja lényegében már december közepére összeállt A kosárlabda-bajnokság sor­solásakor rögzítve volt a ja­nuár 10—11-i és a 17—18-i hétvégek programja. Tehát lett volna mód és lehetőség az időbeni egyeztetésre — esetleg már a sorsoláskor Bu­dapesten, ahol ott vannak a csapatok vezetői. Igaz, hogy 10—11-én „csak” Salgótarján város 1981. évi bajnokságát rendezték meg a sportcsarnok­ban az asztaliteniszezők, és elméletileg, mint alacsonyabb rangú rendezvénynek, ki kel­lett volna térniük az NB li­es mérkőzés elöl, de a té­nyékhez a következők is hoz­zátartoznak. A kosárlabdázók jelentkezésekor már nem volt mód a rendezvény helyének megváltoztatására. Ugyanis a versenyt a csarnokban ^asz­talon rendezték, és mégis reggel 9-től délután 5 óráig tartott. A város egyetlen tor­naterme sem rendelkezik 4—5 asztalnál többel. Százötven induló esetén ennyi asztalon nem lehet versenyt rendezni. A mezőnyt ketté venni pedig lehetetlen. Elképzelhető, mit vállalt magára a sportcsar­nok vezetése, amikor a már rögzített verseny mellett még hajlandó lett volna — reggel 9 órai vagy délután 4 órai kezdettel — a bajnoki kosár­labda-mérkőzésnek is helyet adni. Még egy utolsó megjegyzést szeretnénk tenni az íráshoz. Amikor 1976-ban a szakosz­tályok birtokukba vették a sportcsarnokot, tájékoztatták őket,. hogy ott más sportágak rendezvényei részére is lehe­tőséget kell biztosítani, és ezért várhatók ütközések is. Természetesen, lehetőleg az állandó használókat kell előnyben részesíteni. Ha nem ezt tennénk, a kosárlabdázók­nak nem egy-két mérkőzést kellene elvinniük más terem­be, hanem hazai találkozóik zömét. Eddig a hozzászólás, s úgy hisszük különösebb kommen­tár nem szükséges hozzá. Juhász Imre? levele a sportcsar­nokra vonatkozó kérdésekre választ ad ugyan, de a kér­dés lényegét nem érinti. Nem is érintheti, mivel nem ő az illetékes az elmaradt mérkőzés ügyében. Ennek ellenére azért adtunk helyt gondolatainak, mert végül is ő legalább reagált írásunkra. Á sportoló kollégium Rendszeres sportmunka fo­lyik a Geisler Eta Leánykol­légiumban, Balassagyarma­ton. A 176 középiskolás zöm­mel a Szántó Szakközépisko­la tanulója —, de a Balassi Gimnáziumba is járnak 36-an. Jó kapcsolat alakult ki a két iskola testnevelőivel, akik se­gítik a kollégiumi versenyek előkészítését és lebonyolítá­sát. A tanulók a kollégiumi ve­zetés irányításával saját sport­pályát építettek az udvaron. Munkájukat segítette a szom­szédos határőrség alakulata, akikkel szintén jó a szom­szédi kapcsolat^ valamint a szülök és a vízmű dolgozói is dolgoztak a pályaépítésnél. Így lehetőség van kosárlab­dára, röplabdára, lehet tol­laslabdázni és kézilabdázni ■— szabadtéren. A téli hónapokban' rend­szeres gimnasztikái foglalko­záson és sorversenyeken, asz­talitenisz-versenyeken vehet­nek részt az érdeklődők. Eze­ket a foglalkozásokat igen ügyesen irányítja a kollégiu­mi diáktanács ifjúsági veze­tőije, Táborczky Éva. Délutá­nonként a tanulás óráit fel­oldja a nagyszünetben tar­tott szabadtéri mozgás, amin minden tanuló részt vesz. Rendszeresek minden máso­dik vasárnapon a délelőtti sportfoglalkozások és verse­nyek. Kár, hogy helyhiány miatt kondicionálóteremmel nem rendelkeznek. Pedig Igény és felszerelés lenne. A kollégi­um költségvetésében minden évben szerepel a sportszerek beszerzésére szánt összeg. Próbálkoztak szabadtéri korcsolyapálya létrehozásá­val is, de kevés növendéknek van saját korcsolyája. Az évente két-három alka­lommal megrendezésre kerü­lő tömegsportversenyeken minden kollégista részt vesz. Ezeken a versenyeken igen szép megyei eredményeik van­nak. Hagyományosak az év végi kirándulások, ahol a ne­velők gondoskodnak a túrá­zásról is. Az új évben is rendszeres sporttevékenységet várha­tunk kollégistáktól, nevelők­től egyaránt. T. A. Nógrádi siker Mohai Krisztina magyar bajnok Január 16-án megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1981. évi síbajnoksága, ideális hóviszonyok mellett Galya­tetőn. Először az alpesi ser­dülőkorcsoport küzdelemso­rozata óriás össze erejét a 152 induló. A 650 méter hosszú, 26 kapuval nehezített 150 méter szintkü­lönbségű pályán nagy STC-s siker született, mert a még csak tízesztendős Mohai Krisztina élete első magyar bajnokságát nyerte. A leányok között Solymosy Ágnes ne­gyedik helyezést ért el, míg a Mohai, Solymosy, Kolláth összeállítású leánycsapat bronzérmes. A fiúk is kitet­tek magukért, a 99 fiú induló közül Mohai Szabolcs bronz­érmes lett, Telek Gábor hato­dik helyezést ért el. A Mohai, Teleik, Hopka összeállítású fiúcsapat negyedik helyezést szerzett Jól indult tehát al­pesi sízőink számára a zon, gratulálunk nekik. Pénteken kezdődött a biait­kezdődött. Pénteken lonisták bajnoksága a junior műlesiklásban mérte korcsoportban. Az STC-t csak Horváth János képviselte, de átütő sikerrel. A 16 éves, még csak két éve a sílövészettel foglalkozó tarjám fiú, a ju­niorok mezőnyében az ötödik helyezést érte el, míg szom baton negyedik helyezést szer­zett egyesületének. Külön em­lítést érdemel, hogy csak a junior világbajnokságra már fél éve közösen készülő ver­senyzők voltak képesek ered­ményét túlszárnyalni. Érdemes lesz Horváth Jánosra odafi­gyelni, mert pár éven belül komoly eséllyel pályázik vi­lágbajnoki kiküldetésre. Re­méljük, hogy ő fog Vadas, Papp, Hrabecz örökébe lépni. Dr. Korchmáros Tamás Czímmermann osztályozókonyve a Bgy.SE-nél Hárman az erősségek közül. Balról jobbra Ilornyák Pál, Varga Sándor és Príbeli István Megyénk NB II-es labda­rúgócsapatai megkezdték a felkészülést a bajnokság ta­vaszi idényére. A napokban a Balassagyarmati SE lab­darúgócsapatánál jártunk, ahol játékosértekezletet tar­tottak: nem a tavaszról esett szó, hanem a focisták őszi teljesítményének értékelésé­ről. Czimmermann Gyula vezető edző a játékosokat a mutatott teljesítmény alapján minden mérkőzés után értékelte. A csapat szurkolóinak jelent­het főleg érdekességet az ed­ző értékelése, hiszen nem minden esetben azonos a szakember és a közönség vé­leménye. .. Bevezetőjében a vezető ed­ző is említést tett az ilyen je­lenségekről, s elmondta, hogy semmilyen külső ténye­ző nem befolyásolta a játé­kosok értékelésekor. Kritikai érzéke'az osztályzatok szigo­rúságában is megmutatko­zik, hiszen, mint mondta —, Népsport-„rendszerű” értéke­lésében —, a 6-os osztályzat már igen jó teljesítménynek számított. A vezető edző röviden ér­tékelte a csapat őszi szerep­lését, amelyet három perió­dusra bontott. A hatodik for­dulóig együttese viszonylag egyenletes teljesítményt nyúj­tott, ezután azonban tartós hullámvölgy következett. A csapat nem a jó játék alap­ján szerzett pontokat, hanem az edzésmunkából adódó jó erőnléti állapot segítette át a kritikus pillanatokon a játé­kosokat. Ebben a hullámzó pe­riódusban ráadásul sérülések sorozata sújtotta az együttest, kulcsemberek váltak hetek­re harcképtelenné. A MÁV Előre elleni mélypont után — 3—7 — a csapat egységesen „talpra állt”, majd az utolsó öt fordulóban szerzett 9 pont­jával megerősítette helyét az élmezőnyben. A vezető edző 13 játékost rangsorolt. Elmondta, hogy akik nem szerepeltek rend­szeresen, azokat nem vette fi­gyelembe a rangsor elkészí­tésénél, csupán rövid véle­ményt mond játékukról. Ér­tékelése a következőképpen alakult: Balázs Zs.: Néhány megin­gását is beleszámítva a leg­jobb átlagteljesítményt nyúj­totta (6,28). A csapat biztos pontja, 4 góljával a házi gól­lövőlista 3. helyezettje! Kovács István: Az edzés­munkához való hozzáállás­ban és a magánéletben be­következett változás csak az utolsó fordulókban éreztette hatását. Gólerős volt, 9 talá­latával a házi góllövőlista vezetője, s 5,4-es átlagával az abszolút rangsorban a máso­dik. Megmutatta, hogy ko­moly felkészüléssel a csapat egyik „húzóemberévé” válhat. Hornyák: A gárda korelnö­ke 5,36-os átlaggal végzett a harmadik helyen. Hasznos játékos, főleg az idény má­sodik felében vette ki ré­szét igazán a csapatmunká­ból. Három gólt is szerzett. Varga: Teljesítménye kel­lemes meglepetést jelentett. Játékára a csapat érdeké­ben nyújtott lelkes odaadás a jellemző, 5,08-as átlaga Czim­mermann Gyula számára ma­ximális elégedettséget jelen­tett. Pribeli: A közönség egyik kedvence 5-ös átlagot ért el. Hullámzó teljesítményében sérülése is közrejátszott, fel­épülése után azonban viszony­lag egyenletes játékot pro­dukált. Szalai: A volt NB I-es lab­darúgótól a vezető edző fő­leg a helyzetek kihasználá­sában vár többet a tavasszal. Hét góljával a házi góllövő­lista második helyezettje, s a gólok számának növeléséhez sokkal egyenletesebb telje­sítményre lesz szükség. Lajkó: 4,84-es teljesítmény­nyel — Szálaival együtt — a 6—7. helyen áll. Az ősszel nem sikerült képességeihez mérten szerepelnie, csak . az utolsó mérkőzéseken muta­tott olyan játékot, amelyet joggal vár el tőle a szakve­zetés. Robb: Az előzetes vélemé­nyek alapján a vezető edző jobb ’teljesítményt vár a kö­zéphátvédtől, összességében azonban mégis elégedett. Sé­rüléséből való felépülése után jó teljesítményt nyúj­tott. Átlaga 4,81. Szedlák:' Gátlásait és sze- mélyes problémáit leküzdve fejlődő tendenciát mutatott játéka. Megkomolyodott, a csapatjátékban is jeleskedett. Tavasszal javíthat osztályza­tain, s góljainak számát is Sportolók a Skálából Á szécsényi Palóc Skála­Coop Áruház fiatal dolgozói: Bárány Mária, Bárány Teréz, Bablena Teréz, Szabó Klára, Matula Gabriella. Ispán Ildi­kó, Dovicsiny Mária, Percze István, Varga István, Szabó Lajos és a többiek munkaidő után nem haza és nem is a presszóba iparkodnak. — A nagyközségi tanácstól heti 4 alkalomra megkaptuk a mezőgazdasági szakközépis­kola volt tornatermét Ott tartja a kézi- és labdarúgócsa­patunk az edzéseit — magya­rázta Percze István, az áruház helyettes vezetője. — Ez a munkahelyi testne­velés egyfajta formája? — így is lehet fogalmazni. A fiúk és a lányok munkaidő utáni sportolása szervesen összefügg egész napos tevé­I kenySégükkel. A mi szakmánk is követel. Egész nap talpon kell lenni, a raktárakból az árut az eladótérbe kihordani. Ez a tevékenység csak az iz­mok egy részét veszi igénybe. Az esti edzéseken viszont va­lamennyi izmukat harmoni­kusan megmozgatják. A fia­talokra jellemző a magas fo­kú mozgásigény, a játékkedv. Ezeken az estéken mind meg­találják. A kondicionáló funk­ciója mellett van egy másik előnye s is az összejövetelek­nek. Nevezetesen a közösségi szellem erősödése. Ahogy a pályán, játék közben segítik egymást, úgy az üzletben is hasonlót tapasztalok. — Említette a pályán való játékot. Hol és mikor van le­hetőségük mérkőzéseket ját­szani? — Részt vettünk a megyei ‘.bizonyos fizikai állóképességet szakszervezet által szervezett tömegsportversenyen, ahol NÓGRÁD - 1981. januát 18., vasárnap a női labdarúgócsapatunk első lett. A Skála áruházak között megrendezett tornán a férfi kispályás labdarúgócsapatunk ötödik, a női kéziseink pedig hatodik helyen végeztek. A 24-es „kerettag” közül 4 vendégjátékos. Valójában ők sem idegenek. A szécsényi ÁFÉSZ dolgozói, csak más munkakörben tevékenykednek. A fiatalok véleményét Bárány Mária így foglalta össze: — Szívesen megyünk játszani. Jő időben a sportpályára, télen pedig a tornaterembe. Nem­csak azért, mert fiatalok va­gyunk, jól érezzük magunkat együtt, hanem azért, mert a sport remek kikapcsolódásnak bizonyul az egész napi munka után. — Hogyan született meg a sportolás gondolata? — A MÉSZÖV által szerve­zett versenyre összehoztunk egy alkalmi csapatot. Menet közben egyre jobban belelen­dültünk a játékba és az al­kalmi együttesből állandó csa­patok lettek, mert töb­ben is csatlakoztak hozzánk. — Hogyan oldották meg a szakmai felkészítést? — Zsigmond Tibor társa­dalmi munkában vállalta az edzések megtartását — tájé­koztatott Percze István. Hogy a gárda holt szezonban se maradjon mérkőzések nél­kül, arról Ferencz István, az áruház élelmiszerosztályának egyik vezetője, a csapat „me­nedzsere” gondoskodik. A he­lyi intézmények és vállalatok együtteseivel játszanak edző­mérkőzéseket Percze István befejező gon­dolatait a nagyközségi tö­megsportbizottság figyelmébe ajánljuk: — Mi a sport, a játék ked­véért alakítottuk meg csapa­tainkat. A fiúk és a lányok folyamatosan tartják az ed­zéseket. Ha Szécsényben ját­szani akarunk, az ellenfeleket nekünk kell felkutatni. Jó lenne, ha ,az arra illetékesek több helyi tornát írnának ki. Ez még pénzbe sem kerül! Sz. f. szaporíthatja. Az őszi idény­ben háromszor volt eredmé­nyes. Tóth K.; Hosszú kihagyása és sérülése éreztette hatását játékában. Egészségesen a csapat hasznos tagjának szá­mított. Czimmermann Gyula szeretné, hogy a tavasszal a játékost minél többször csa­tasorba állíthatná. Friedmann: A rangsor 11. helyezettjének átlaga 4,52. Végig hullámzó teljesítményt nyújtott, s ez akarati gyen­geségének tudható be. Szor­galmas edzésmunkával bon­takoztathatja ki igazán ké­pességeit. Három gólt szer­zett. Kovács József: 4,21-es át­laga teljesítménye méltó jel­lemzője. Fokozatos vissza­esés után kimaradt a csapat­ból. Képességei alapján több­re hivatott. Szűcs: A rangsorolt játéko­sok közül ő érte el a leggyen­gébb teljesítményt. Becsüle­tesen edz, posztján azonban jobb képességű labdarúgók vetélkednek a csapatba kerü­lésért A rangsoroltakon kívül az őszi idényben még öt játékos jutott szóhoz, akikről Czim­mermann Gyula a követke­zőket mondotta: Szarka: A tartalékkapus hullámzó tel­jesítményt nyújtott, amelyet sérülései is befolyásoltak. Krá- lik: A mérkőzésekre becsü­letesen készül, külön érde­me, hogy egy góljával lélek­tanilag segítette a csapatot Oláh: Az ificsapatból került a keretbe. Jó képességeit csak gondolkodásbeli és viselke­désbeli problémái megoldá­sa után bontakoztathatja ki. Kármán: Alacsonyabb osz­tályból került az idény köz­ben a csapathoz. Az átállás nehézségeket okozott neki, nem bírta a fokozatos terhe­lést Becsületes munkával előbbre léphet. Trubin: Az őszi második meccsen meg­sérült, azóta nem is játszott. Porcműtéte után a vezető ed­ző a régi, jó Trubinra számít Czimmermann Gyula sza­vait minden játékos figyelme­sen hallgatta. A labdarúgók: személyenkénti értékelése egyben az őszi szereplés „iránytűje” is, ami annyit je­lent, hogy a júniustól decem­ber közepéig tartott 165 ed­zés, a csapat egysége és jő közösségi szelleme meghozta gyümölcsét. Az elmondottak alapján az elért eredmény önmagáért beszél. Az ősz befejezése után a Középcsoport tabelláján a Bgy. SE az első helyezettel azonos pontszámmal az 5. he­lyet foglalta el. 19 10 4 5 33—27 24 pont S, mint az őszinte, baráti légkörben lezajlott játékos­értekezlet végén elmondták, a tavasszal újra bizonyítani szeretnének! Vaskor István Mai sportműsor ASZTALITENISZ Megyei ifjúsági, serdülő és újonc egyéni bajnokság, Sal­gótarján, városi sportcsarnok, 8.30 óra. KOSÁRLABDA NB II. Keleti csoport, női rájátszás: STC—Nyíregyházi TK, Salgótarján, városi sport­csarnok, 16 óra. SÍFUTÁS Üttörő-olimpia megyei dön­tői, Eresztvény, 10 óra. SZÁNKÖVERSENY Üttörő-olimpia megyei dön-> tői, Eresztvény, 10 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents