Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
Hass, alkoss, gyarapítsI (VI.) A vállalkozás: kötelező! Az alapsierveiet munkaprogramja Közel az élethez. A népgazdaság VI. ötéves terve —mint ez az előző folyatásokból is kitűnt — elsősorban nem mennyiségi feladatokat, részletes, az ágazatoknak, Vállalatoknak, vagy a megyékben, pontosan megcímzett — fejlesztési, vagy termelési célokat ír elő, hanem valamennyi termelőegység és gazdálkodó szervezet számára ugyanazt a gazdálkodás egészét Vezérlő, számsorokkal nehezen kifejezhető összetett követelményrendszert. A népgazdaság mai fejlettségi szintjén, a szükséges feladatok megoldásához más módon kellett felvázolni a teendőket, A fő célok és azok eléréséhez a reálisan választható legfontosabb eszközök tisztázása után célszerű volt a munkában, a gondolkodásban, a részletek kimunkálásában a vállalati, helyi vezetésnek és kollektíváknak nagyfokú önállóságot teremteni. KEVESEBB ENERGIÁVAL A tervtörvényben lefektetett célok és a végrehajtás nagyobb önállósága mégsem mond ellent egymásnak. A célok önmagukban szabályoznak, vezérlik a gazdálkodást. Általános cél: az egyensúly javítása, az életszínvonal megőrzése. Konkrét cél: a hatékonyság javítása, ami valamennyi termelőegység és gazdálkodó szervezet számára kikerülhetetlen feladat. A terv megszabja a hatékonyság fejlesztésének szükséges mértékét is: eszerint a népgazdaságban öt év alatt 20 százalékkal kell javulnia , a termelékenységnek, s emellett oly mértékben kell javítani az eszközgazdálkodást, hogy az élő- és holtmunka-ráforditá- sok együttes hatékonysága 12 százalékkal emelkedjen (az utóbbi öt évben elért 8 százalékkal szemben). A terv előírja, hogy jelentősen kell csökkenteni az anyag- és energiafelhasználást, mérsékelni kell a termelés és a kereskedelem készletigényét. El kell érni, hogy egyszázaléknyi nemzeti jövedelemhez csupán 0,6—0,7 százaléknyi energianövekedés és 0,7—0,8 százalékos készletemelkedés párosuljon (Az elmúlt öt évben az energiafelhasználás a nemzeti jövedelemmel azonos ütemben, a készletek pedig gyorsabban nőttek), A hatékonyság fejlesztése érdekében valószínűleg mindenütt més-más megoldás kínálkozik a legcélszerűbbnek. A terv azért nyújt a gazdálkodás számára széles mozgásteret, hogy a társadalmi munkamegosztás minden területén, mindenkinek legyen ' módja kezdeményezni, dönteni, cselekedni, szervezni — a hatékonyság, az ésszerűség, a versenyképesség érdekében, A nagyobb önállóság: nagyobb felelősség is. A növekvő felelősségnek már a tanácsi, Vállalati tervek ösz- szeállításának időszakában maradéktalanul kell érvényesülnie. Á középtávú tanácsi, vállalati terveket 1981 első fél évének végéig kell elkészíteni. Ezekben a tervekben természetesen a népgazdasági tervnél sokkal konkrétabb, részletesebb célokat kell megfogalmazni. Az ország előtt ólló általános célok elérését reálisan, csakis a vállalatok konkrét középtávú tervei alapozhatják meg: az ezekben megfogalmazott helyi, konkrét cselekvési programokkal. MIT KOCKÁZTATUNK? A tanácsi tervekben az életkörülmények javításának konkrét, helyi programját kell felvázolni. Fontos, hogy a tanácsi gazdálkodásban tervezett takarékosság azonban — ezen a területen is — ésszerű gazdálkodást jelentsen, hehogy égy-egy helyi „spórolós” intézkedés fékezze az életkörülmények javításának általános programját, Az út, a közművek, a közlekedés, a bolthálózat, a telefonnal való ellátottság színvonala, karbantartása lényegesen befolyásolja a termelés eredményességének alakulásét is, A körültekintő, felelősségteli és bátran kezdeményező helyi, vállalati tervezés, és az ebben foglaltak következetes végrehajtása a további fejlődésnek „pótlólagos” erőforrása lehet. Ahol ezt a „pótlólagos” erőforrást képesek kihasználni, ott bizonyosak lehetnek abban, hogy a nagyobb önállósággal valóban élni is tudtak. Az önálló, bátor kezdeményezés persze, eddig sem volt tiltott a vállalatok számára. A vállalatok egy része azonban mégis inkább a biztosabbnak tűnő, de megszokott gazdálkodás folytatása mellett maradt, 1979—80-ig így Is megtalálta a számítását A VI. ötéves tervhez csatlakozó szabályozó rendszer és az érvényben levő hitelpolitikai elvek azonban áz egy helyben to- porgó, az állami segítségre számító gazdálkodói magatartásnak többé nem kedveznek. A szabályozó rendszer, s a hitelezési gyakorlat ma már egyaránt a bátrabban kezdeményező, eredményeket felmutató vállalatokat segíti. Egyértelműen érvényesül tehát az a törekvés, hogy ne csak mód legyen önállóbban dolgozni, hanem ez legyen a legkifizetődőbb is. A következő években tehát ennek megfelelően ott lesz nagyobb a kockázat, ahol nőm akarnak kockáztatni. Még pontosabban: ahol nein vállalják a felelősséget. Élelmiszerexport A Badart „Maraska” llkőrgyar exportja 1980-ban 20 százalékkal nagyobb volt, mint 1979-ben és elérte az ötmillió dolláros bevételt. A „Maraska”-italok a nyugati országokban igen keresettek. * A romai „Rumra” élelmiszeripari kombinát termekéit főleg a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriába szállítja. A mélyhűtött gyümölcs- és zöldségkészlt- ményekböl nagy mennyiségét állítanak éld: 12 eaer tonna gyümölcs- és zöldség-, 1500 tonna paradicsompüré az évi termelés. A termékek « százalékát exportálják. * . A vágóállat- és háskészftmény- export is Jelentős bevételt jeleni Jugoszláviának. Marbahűsbél éz különféle hOs- készftményekből szinte a világ minden tájára szállítanak. A kivitel értéke 1980-ban elérte a 333 millió dollárt. Az efféle, a túl óvatos gazdálkodói magatartás fenntartása nehéz lesz azért is, mert a gazdaságirányítás intézményi rendszerének korszerűsítésével például az ágazati minisztériumok összevonásával, lényegesen csökken annak lehetősége, hogy a vállalatra tartozó fejlesztési, termelési, munkaerő-gazdálkodást döntésekben — a minisztérium mögé bújhassanak. (Következik: Hogyan élűnkT) Gerencsér Ferenc Az építkező álma Cement, csempe, vasbeton gerenda... Megszokott telepek előtt: nyitás előtt fél órával már személygépkocsik, teherautók sorakoznak, kíváncsi szemek kukkantanak á kerítésen, kapun túlra. Reménykedve lapul a kézitáskában az anyagra szánt pénz, talán most mindent sikerül megkapni. Az elmúlt években korántsem volt felhőtlen az építőanyag-ellátás, amely elsősorban a családi- ház-építőknek okozott ve- 6ződséget. — Bizonyos, tavaly is ritkán fordult elő, hogy egyszerre mindennel szolgálhattunk volna — mondja Nagy János, a pásztói TÜZÉP-te- lep vezetője, aztán széttárja karjait: — Mit tehetünk, ha az építőanyag-gyártók nem Szállítottak elegendőt? A szekrényből kimutatásokat, listákat vesz elő, ezek igazolják, hogy viszont a kereslet megnövekedett, évről évre többet értékesítettek. — Jelenleg is széles a kínálatunk. Máris 16—18 anyag- biztosítási megállapodással rendelkezünk. Ilyen árukészletünk már régen volt — jegyzi meg a telepvezető. — A megállapodás biztonságot jelent az építtetőnek? — Többnyire igen, hiszen elsőbbséget élveznek. — De, ha hiánycikket kérnek? — Az elihűlt évben' például bizonyos típusú vasbeton gerendákkal gyűltek meg a problémáink. Ilyenkor előjegyzést veszünk fel, s ha az anyag megérkezik, azonnal értesítjük ügyfelünket! Persze a TÜZÉP-telepiek sem sokat tehettek akkor, amikor az építőanyag-ipar fittyet hányt a szállítási fegyelemre, mert a keresett árut azonnal, nagyobb tételben a közületeknek, építőipari vállalatoknak értékesíthette. — Ezen szervezéssel lehet segíteni. Tálán már most érezni a változást, hogy a beruházások általában mérséklődnek, s így több jut, ütemesebben a kislakások építőinek is — veti közbe Nagy János. — A pásztói telep prognózisa? — Optimisták vagyunk. Nem hiszem, hogy az idén akár faanyagból, cementből, burkolóanyagokból, betonelemekből hiány lenne. Persze az továbbra is előfordulhat, nem egyszerre jutnak hozzá az Összes nyílászáró szerkezethez. — Tehát, ha egyidŐben képtelen beszerezni az építtető az erkélyajtét, fürdőszo- beablakot, bejárati ajtót, annyiszor kell a TÜZÉP-nél megfordulnia, s ez annyi fuvart is jelent? — A gyakorlat szerint igen. — S milyen lehetőségét látja annak, hogy az építőanyagellátás, mint kereskedelmi tevékenység, szolgáltatási szerepét jobban érvényesíti se? Azaz, az építeni szándékozó találjon egy helyet, ahol Igényét bejelenti, befizeti a kért anyag ellenértékét, s már csak arra van gondja, hogy fél év múlva a jelzett napon várja a megadott helyen. — Ez lenne az optimális — sóhajt a telepvezető. — A szállításokkal elég bajunk van. A Volán tehergépkocsijaira ugyan veszünk fel megrendelést, amelyet hat napon belül teljesítenek, s erről értesítik az ügyfelet. Nem ritka azonban, hogy a várakozás ára egy-két nap szabadság — magyarázza. Üjabban a pásztói TÜZÉP- telepre érkező anyagokat a kistérenyei vasútállomáson pakolják ki a vagonokból. Onnan aztán a tehergépkocsik szállítják Pásztora, s visszafelé üresen mennek. Ésszerűnek tűnne, hogy a vagonok tartalma Pásztón kerüljön ki, s oda irányítsák a szállítójárműveket, hiszen így csak néhány kilométer lenne az üresjárat. Az ésszerűség azonban még nem minden esetben jellemző az élet e fontos területére sem. Decemberben arra Is volt példa, hogy a Pásztó környékieknek Salgótarjánból kellett ''elszállítani a kórt gerendákat, természetesen a többletköltség őket terhelte. A salgótarjáni TÜZÉP-tele- pen is optimisták, ami az idei esztendőt illeti. — Rengeteg anyagunk van! nem megy másként A GAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ alapvető feladatokat pontosan ismerik Érsekvad- kerten, a mezőgazdasági Üzemben. Ez abból is lemérhető, hogy Sajgó Ferenc, a pártalapszervezet titkára arra a kérdésre, hogy mit tartanak jelenleg a legfontosabb tennivalónak, habozás nélkül azt válaszolta: „A gazdaságvezetésnek legfontosabb az elmúlt esztendő gazdálkodásának ösz- szegezése, tehát a zárszámadás előkészítése. A pártvezetőségnek pedig előkészíteni az 1981. évi munkaprogramját”. Természetesen a kettő végül is esszéfüggésben van, mert, ha eredményes évet zárnak a közgyűlésen, az megalapozza az elkövetkező esztendő jó po* litikai munkáját Is. A munkaprogramot tehát abban a tudatban készíthetik el, hogy egészséges szellemű emberek és megalapozott anyagi erő áll mögötte. Az alapszervezet pártvezetőségét jelenleg az foglalkoztatja leginkább, hogy — a mögötte álló erők birtokában — a tsz-ben ezt az esztendőt jobb eredménnyel zárják, mint az elmúltat. Az elmúlt évvel Sincs különösebb baj, mert a gazdálkodást nehezítő körülmények ellenére is előreláthatólag a tízmillió forint nyereséget biztosítják. Nehéz volt megteremteni, mert az időjárás jelentősen megemelté a munkára fordítható pénzősz- szeget. A cukorrépa betakarítását például egy gép helyett kettővel tudták a fagyos talajon elvégezni. Megdrágult a tej literenkénti előállításának a költsége is, a szűkösebb takarmányviszonyok miatt Közbeszóltak az új szabályozók is. Egyszóval, a munkára fordítható költség minden szinten emelkedett A nyereséget ennek ellenére megteremtették és annak ösz- szege nem lebecsülendő. Az érsekvadkerti termelő- szövetkezetnek abban rejlik a hajtóereje, hogy nem elégszenek meg az elért eredménnyel. A járási pártbizottság a közelmúltban ezt a jó tsz-erónyt azzal toldotta meg, hogy testületi szinten kimondta: „A tsz a megye egyik legjobb adottságú üzeme, és lényegesen nagyobb eredményekre képes, mint amennyit az elmúlt esztendőben elért”. Ezen megállapítást sem a pártvezetőség, sem pedig a gazdaság vezetősége nem vitatta. Ellenkezőleg, Pintér Ferenc, a tsz elnöke a pártvezetőséghez fordult: minden szinten tárgyalják meg, mit tehetnek azért, hogy ez az esztendő eredményekben gazdagabb legyen, mint voltak a korábbiak. A pártvezetőség vállalta a közvélemény-kutatást. Párt- csoport-értekezleteket tartottak, ahová hivatalosak voltak a pártonkívüliek is. A műszaki ágazatnál, ahol a szerelők, a járművezetők dolgoznak, ezen beszélgetések során felszínre került a gépkihasználás, Kimutatták, hogy egy nagy teljesítményű gépnél egy óra kiesés negyvenezer forint veszteséget jelenthet a tsz- nek. A gépek folyamatos üzemeltetését a szerelők vállalták. Az őszi nehéz napok sok mindenre megtanították őket. Ügyeleti szolgálatokat javasoltak a fontosabb munkaidejére, hogy azonnal beavatkozhassanak, ha valamelyik gép elromlik. Így volt az állattenyésztésben, ahol a hízóállatok minőségének a javítását vállalták, noha többségében a legjobb árut állították eddig is elő. A fejőstehenek gondozóira várnak újabb tennivalók, mert alacsony a tejtermelés! átlaguk. Külön megbeszélés zajlott a műszaki értelmiséggel, hogy ők is pontosan tudják, mit várnak tőlük. Nagy mozgolódás lett ebből Érsekvadkerten. Amikor a pártvezetőség a tanácskozásokat összegezte, a párttaggyűlésen megtárgyalta, és a gazdaságvezetés elé terjesztette, kiderült: az üzem alaptevékenységének megjavításához nélkülözhetetlen a műszaki feltételek javítása, Űj, nagyobb teljesítményű gépekre van szükség. Saját javítóműhelyre, jól képzett, anyagilag megbecsült szerelőkre. Az állattenyésztésben a szarvasmarhatelep rekonstrukcióját kell megkezdeni. Mindez természetesen sok- sok pénzt igényel, de más út nem lehetséges és minden körülmények között munkához kell látni, hogy előreléphes— mondta Tarján Miklósné telepvezető-helyettes. — S korábban? — Előfordult, hogy egykét hónapig hiába jártak hozzánk. A hetven-nyolcvan anyagbiztosítási szerződést kötő azonban nem panaszkodhat, ilyenkor előnyt élveztek. .. — Továbbra is szeretnénk az anyagbiztosítási megállapodásokat gyarapítani, hiszen a mi munkánkat is köny- nyítl — hangsúlyozta Ho- monnai Tivadar, a TÜZÉP 1 miskolci területi központjának kereskedelmi igazgatója, akitől a nógrádi ellátás kilátásairól érdeklődtünk. — A hatodik ötéves terv elképzelései között szerepel, hogy Salgótarjánban egy bemutatótermet hozunk létre — újságolta. Ez lehetőséget teremt az építési tanácsadás megteremtésére, az új és korszerű építési anyagok bemutatására, s kisebb mértékű forgalmazására is. — Értékesítésünk vállalati szinten tavaly, folyó áron számítva hat százalékkal emelkedett. Említést érdemel, hogy Nógrád megyében a növekedés aránya 7,9 százalék volt. A családiház-építéshez minden lehető támogatást megadunk — magyarázta a kereskedelmi igazgató. A közelmúltban rádióműsor is foglalkozott vele, miként lehetne ésszerűbbé, gyorsabbá, s főleg kényelmesebbé tenni a családi házak anyagellátását. Felröppennek a hírek, az ország néhány megyéjében különböző formában fogtak össze az érdekelt szervek, hogy az ehhez szükséges kereteket megteremtsék. Nemcsak az építtető érdeke ad hozzá biztatást, a tervszerűség igénye —, s per; sze az üzlet szándéka — aligha elhanyagolható. — Mi. szívesen csatlakoznánk valamiféle együttműködéshez Nógrád megyében, amely a családi házak kivitelezése gyorsítását, segítését tűzné ki célul — nyilatkozta a miskolci központ kereskedelmi igazgatója. — Természetesen az építőanyagok biztosításával.,. Az építtető álmodik: „Szépen összeírtam cementet, mészhldrátot, homokot, ajtókat, csempét, palát... Elmegyek hét oda, ahol átveszik ügyemet, leadom, mire van szükségem, befizetem az ellenértékét, a fuvar díját, felírják - címemet, s hogy mikorra kérem a szállítást... Kiállók a kapu elé, s figyelem az órámat, mert, ha délután kettő, akkor a sarkon beforduló ZIL tehergépkocsi nem a szomszédnak szállít szenet, hanem nekem az építési anyagot... ” A 7+rin felébred. Kilépőt MZ ion ^ér a munkahelyen, vagy szabadságot, s lohol a TUZÉP-tel^pre, pénztárhoz, anyagkiadóhoz, intézi a fuvart, várja a szállítási értesítést, sürget, vár, sürget... míg végre megérkezik. — A közeljövőben megnézzük, milyen segítséget jelenthet máshol a társulás, s ha kedvező tapasztalatokat találunk, a feltételek is adottak hozzá, azt hiszem Nógrád megyében is napirendre kerül —■ válaszolta kérdésünkre Botka Miklós, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. Biztató a válasz! M. Szabó Gyula senek az igényeknek megfess* lően. Az állásfoglalásban az alapszervezet rendkívül határozott volt. Nagy előnye a tsz-nek, hogy a párttitkár maga is mezőgazdasági szakember. Megválasztása előtt irányító munkát látott el ilyen minőségben. Képes éttekinteni mi a reális lehetőség a kívánságok mögött és mi az, ami nem lehetséges. Ez nagyon lényeges, mert vágyálmokat kergetni fölösleges, tudni kell számolni az erőkkel és a lehetőségekkel. KÉSŐ ÉJSZAKÁBA NYÜLÖ beszélgetések, vitatkozások közepette születik meg a valóság, amelyre Végül is építés ni lehet. így történt Ersek- vadkérten is. A pártvezetőség javasolta a gazdaság vezetőségének, mérje fél pontosan az erőket, a tartalékokat és arra építsenek. És akkor az asszonyok jelentkeztek, hogy biztosítsanak nekik olyan munkát, melyet a téli hónapokban is végezni tudnak. Három népes község lakosságáról van szó: Dejtárról, Patakról, ErsekVadkertről, A közelmúltban a párttitkár. Sajgó Ferenc, hivatalos volt a megyéi pártbizottságon megtartott tanácskozásra, ahol ga idei tervezés feladatait részletezték a jelenlevők számára. Sajgó Ferencnek is sok jó ötlete támadt. Jól felkészülten, gazdag Információ birtokában megfelelő szakmai és politikai tudással, a munkaprogram elkészítése könnyebb, mint ezek hiányában. Érsekvadkerten a pártvezetőség rendelkezik a szükséges feltételekkel és ezekben a napokban készül az idd munka- programjuk, amely kapcsolódik a gazdasági munkához, Mindenekelőtt a felmért le-: hetőségek kihasználására ebben az évben megerősítik melléküzemágaikat. Dejtáron a volt tsz-iroda erre igen alkalmas épületében, a község asszonyait foglalkoztató varrodát létesítenek. Érsekvadkerten a veit dohánysimi- tóban faszercsomagolást vállalnak. Foglalkoznak gyógynövény-válogatással. De létrehoznak műanyag-feldolgozó üzemet is. A számítások szerint ezek a melléküzemágak több millió forinttal emelik a tsz évi bevételét. Munkaerő rendelkezésre áll, a szerződéseket az illetékesekkel megkötötték. Következzék hát a munka! A terv, amelyet a munka- program részletez: a melléküzemágak tevékenységéből eredő pénzbevételt az alaptevékenység korszerűsítésére fordítani, hogy a munka korszerűsítése nyomán fokozhassák a termelést mennyiségileg, de minőségileg is. Nem könnyen megvalósítható terv, amit most állítanak össze Érsekvadkerten. Emberek kellenek a valóra váltásához, ehhez a kommunisták példamutatása nélkülözhetetlen. A pártszervezet tagsága a tervkészítés előtti beszélgetések során a példamutatást vállalta, A műszaki ágazatban Malik Ferenc, Mayer Sándor és a többiek éppen az őszi példa nyomán bizonyították, hogy lehet jól dolgozni a gépekkel. Vállalták, hogy a terv végrehajtása során .is bizonyítanak. Elismert jó szakemberek, tekintélyükkel nagy hatással lehetnek munkatársaikra. A tehenészetben Dombai János, Szabó József párttagok vállaltak kötelezettségét a munka«: program rájuk eső részének valóra váltásában. A melléküzemágakban az asszonyok vállalkoztak arra, hogy a legjobb tudásuk mellett végzik munkájúkat. Erről nyilatkozott nevükben Gresina Istvánná, a nőbizottság vezetne, AHOGYAN MONDANI SZOKTAK, Érsekvadkerten az év elején jól alakult az élet. Mindenki tudja, mit akarnak elvégezni és hová kívánnak jutni. És a pártalapszervezet ezt a célkitűzést jól megalapozza a mcst készülő tervvel, meri közel áll az élethez. Bobál Gyula | NÓGRÁD - 1981. január 18., vasárnap 3~
