Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK!

NOCRÁD

AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA

XXXVII. ÉVF., 2. SZÁM

ARA: 1,40 FORINT

1981 JANUAR 4., VASÁRNAP

Á jó munka terve

Nem ígér könnyű álmokat, könnyen teljesíthető feladatokat népgazdaságunk 1981. évi terve. Bár legfontosabb előirányzatai első pillantásra szerénynek, visszafogottnak tűnhetnek, ám jól tudjuk: manapság már azért is nagyon ke4 ményen meg kell dolgoznunk, hogy egyhelyben maradhassunk.

A külső és belső körülmények, amelyek nagymértékben megváltoztak, jól ismertek. Mi ezekkel számolva, az új feltételekhez alkalmazkodva, ahol lehet fejlődni, vagy az elért eredményeinket megőrizni akarjuk. 'Ezt fejezi ki a terv azzal, hogy nem látványos növekedést ír elő, hanem reális, szinte névre szóló munkaprogramot ad a társadalom minden tagjának.

Emlékeztetőül néhány főbb adat az 1981. évi népgazdasági tervből. Eszerint ebben az esztendőben a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal, az ipari termelés 3—3,5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 3 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem 1, a lakossági fogyasztás

1,5 százalékkal növekedjék. Épüljön meg 76—78 ezer lakás, ebből 23—24 ezer állami erőből. Létesüljön 1500 gyógyintézeti, 3000—3500 bölcsődei hely és 1100 általános iskolai tanterem. Ebben az évben át kell adni 12 ezer óvodai és 1000 szociális otthoni helyet. Megkezdődik a Magyar Állami Operaház korszerűsítése, folytatódik a Budavári Palota rekonstrukciója, befejeződik a Budapesti Nagysportcsamok építése.

A létrehozott nemzeti jövedelmet — nemzetközi fizetési kötelezettségeink teljesítése miatt — nem használhatjuk fel teljes egészében itthon. Ezért beruházásokra valamelyest kevesebb jut, mint tavaly. De ezt a kevesebbet jobban, okosabban kell felhasználnunk, hogy meggyorsulhassanak a folyamatban levő építkezések, és szűk körben ugyan, de új beruházásokat is indíthassunk. Ilyen lesz például a nagy ■trádíciójú Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója, a budapesti Árpád-híd régen esedékessé vált szélesítésének megkezdése, a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásának kivitelezése.

A termelő ágazatokban, akár központi, akár vállalati hatáskörben valósulnak meg, csak azok a beruházások kaphatnak zöld utat — ezt segíti a hitelpolitika is —, amelyek a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását, a gazdaságos külkereskedelmi kivitelt és behozatalt, az anyag- és energiamegtakarítást szolgálják.

Szándékosan nem soroltunk fel minden tervben foglalt mutatót, előírást Már csak azért sem, mert nemzeti feladataink, amelyeket különösen komollyá és felelősségteljessé tesz az, hogy ebben az évben kell megadnunk a VI. ötéves terv teljesítéséhez is a szükséges kezdősebességet, nem minden terüieten fejezhető ki számokkal. Csak a fogyasztási cikkeket előállító termelő, ’ szolgáltató és kereskedelmi vállalatok dolgozói a megmondhatói, hogy a lakossági fogyasztás másfél százalékos növelése milyen kemény feladatokat r<5 reájuk. Csakis ezek teljesítésével érhető el, hogy a fogyasztók áruellátása, elsősorban a keresletnek jobban megfelelő minőségű és választékú termékek büvülése révén javuljon.

Ki tudná számokba foglalni mindazt a tennivalót, amelyek életszínvonalunk megőrzéséhez, szerény fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek? Nevezetesen: termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének szervezettebbé, rugalmasabbá tételét, a vevők kiszolgálása színvonalának fejlesztését, az utóbbi időben fel-feltünedező rokonszenves kereskedelmi kezdeményezések bátorítását és gyakoribbá tételét. Nem lehet tervezni azt sem, hogy ki, hol, miképpen differenciálja jobban, ösztönzőbben a jövedelmeket.

A múlt évben bevezetett, és eredményesnek bizonyult közgazdasági szabályozók alkalmazásával meggyorsult a magyar népgazdaság új követelményeknek megfelelő átállítása. A változás szele már sok vállalat és szövetkezet vitorláját kedvező irányba feszíti, ám, még mindig vannak vállalatok, amelyek eredményeiket nem a termelés és az értékesítés javításával, hanem kalkulációs zsonglőrködéssel akarják javítani. Ezeknek a gazdálkodj egységeknek címezi a terv azt a szigorú előírást, hogy erősödjön a közgazdasági szabályozók normatív jellege. Másszóval: semmilyen kifogással ne bújhasson ki egyetlen vállalat sem az általános előírások teljesítése alól. A „szegény költségvetés” és „gazdag vállalatok” korszakának egyszer s mindenkorra el kell múlnia. A gyakorlóesztendőnek —, amely sok szép eredményt és tapasztalatot hozott — vége. Most már „élesben” kell gazdálkodnia minden vállalatnak.

E követelmény érvényesítése a tervben nemcsak abban fejeződik ki, hogy az állam és a vállalat között a gazdálkodásban keletkezett jövedelem elosztásakor az- előbbinek jutó részarányt növelni kell, hanem abban is, hogy a vállalatok az eddiginél szigorúbb hitelfeltételekre, mérsékeltebb államkölcsönre és állami támogatásra számíthatnak. Nagyobb rangot kap a rugalmas, jól alkalmazkodó, öntevékeny gazdasági munka, a vállalati anyag- és készletgazdálkodás javítása. Ez feltételezi, hogy az ésszerű anyag- és készletgazdálkodás terhét, gondját ne csupán a főkönyvelők, a számviteli emberek viseljék, hanem a műhely falánál messzebb látó műszakiak és szakmunkások is.

Egyáltalán: a termelés, a gazdálkodás emberi tényezői, a vállalkozó típusú, kezdeményező kedvű, a váratlan helyzetekhez is gyorsan alkalmazkodni tudó emberek munkájának összefogását, érvényesülését a terv szinte minden fejezete feltételezi, sürgeti.

Konstruktőreink, mérnökeink, külkereskedőink számokkal pontosan ki nem fejezhető együttes erőfesztítését igényli az a követelmény, hogy a külkereskedelmi kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal pedig csak kismértékben nő oly módon, hogy a külpiacra szánt termékek gazdaságos értékesítése, a jobb műszaki jellemzők, a megbízhatóbb minőség és szállítás révén tovább javul. '

Szólhatnánk még az idei tervünkben foglaltak kapcsán az építők, a bankárok, a kereskedők, a közlekedési és szállítási dolgozók, a kistermelők, az államigazgatási és egészségügyi dolgozók, a gazdasági, társadalmi, élet megannyi „láthatatlan” szereplőjének szíwel-lélekkel végzett munkájáról, felelősségéről. De száz szónak is egy a vége: ez a terv a jó munka terve, amelynek teljesítésére, ahol szükséges és lehetséges túlteljesítéséért érdemes mindannyiunknak pontosan, szépen, jól dolgozni.

Termékváltás

Fejlődés az építőanyagiparban

Az ötödik ötéves terv folyamán az építőanyag-iparban az átlagosnál gyorsabban, 32,5 százalékkal nőtt a korszerűbb. értékesebb cikkek termelése. Néhány hagyományos termék, mint az égetett tégla, égetett cserép, darabos mész, mozaiklap, lágyvasas beton- gerenda termelésének visszaszorulásával egyidejűleg nőtt az értékesebb, magasabb fel- dolgozási fokú termékek — továbbfeldolgozott síküvegek, ásványgyapot, különböző falés padlóburkoló lapok, osztályozott adalékanyagok, feszített vasbetontermékek — részaránya. Ennek nyomán javult a kereslet-kínálat összhangja : az építőanyag-ipar megfelelő szinten elégítette ki az építőipar korszerű termékek iránti igényeit, s a lakosság ellátásában is megszűntek a krónikus hiányok.

Az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán jő néhány új létesítménnyel gazdagodott az építőanyag-ipar, több helyen pedig felújították, korszerűsítették, bővítették ,a meglevő üzemeket, gyárakat A végrehajtott fejlesztések jelentősebb eredményei: a beremendi mészvertikum, ahol a lakosság által keresett és tőkésimportból származó terméket helyettesítő mész- hidrát (vagyis oltást nem igénylő mész) készül, a salgótarjáni síküveggyár továbbfeldolgozó üzemei, melyek a járműipar részére edzett és ragasztott biztonsági üveget gyártanak, valamint az építési- kerámia-termelés bővítését szolgáló beruházások, például a romhányi építési kerámiagyár új termelőegysége, amely mindenekelőtt a növekvő épületfelújítási igények kielégítésére szolgál és emellett lehetőséget nyújt a gazdaságos export növeléséhez is. A jó minőségű agyagvagyonra alapozva négy új téglagyár létesült, melyek korszerű és az energiafelhasználás szempontjából is kedvező tulajdonságú termékeket bocsátanak a lakosság rendelkezésére. Egyidejűleg folytatódott az átfogó technikai rekonstrukció. Mindezek eredményeképpen az 1975. évi 30 százalékos arányból 60 százalékra nőtt a

(Folytatás a 2. oldalon.)

Munkás gyűléssel kezdik a Salgótarjáni Ruhagyár mindhárom üzemében az év első munkanapját a dolgozók. Ezután a jobbágyi és a salgótarjáni üzemben szovjet exportra készülő 15 ezer darabos, Trapper farmeregyüttesből álló rendelés teljesítésének fognak neki. A gyár egy szalagján tőkéspiacra magyar alapanyagból varrnak nyolcezer fiarab- bót álló szállítmányt. Nyugatnémet cégnek bérmunkában bélelt női ruhákat készítenek, valamint belföldi vevőknek tízezer darab gyermekruhára szóló tételen dolgoznak. Ezeken kívül közületi rendeléseket teljesítenek a Salgótarjáni Ruhagyárban az új év első munkanapján.

Nyomozók* szilveszterével

Véget ért a „Fogalomzavar című rejlvényjáték

Közel 20 ezer forint értékű

nyeremény talált gazdára a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ szilveszteri társasjátékán. Mint ismeretes a „Nyomozz vélünk!” városi társasjáték szervező bizottsága és a NÖG- RÁD Szerkesztősége — immár harmadik alkalommal — hirdette meg rejtvény játékát,

múlt év novemberében, — ezúttal „Fogalomzavar” címmel.

Idei, pontosabban tavalyi játékunkon összesen több mint négyezer (!) olvasónk vett részt. A félezret is meghaladta azoknak a száma, akik hatfordulós rejtvényjátékunk valamennyi feladványának megoldására vállalkoztak. Végül is 223 „nyomozói igazolvánnyal” rendelkező játékosunknak sikerült valamennyi feladványunkat hibátlanul megoldania. Közülük

kerültek ki azok, akik szilveszteri társasjátékunk díjaiért vetélkedtek.

Ha a játékban résztvevők 1979-es rekordszámát nem is sikerült megdönteni, úgy véljük játékunk elérte célját, s valamelyest talán sikerült közelebb hozni egymáshoz Salgótarján lakosait.

A társasjáték „városi” jellegét erősítették a megyeszékhely azon üzemei, intézményei, társadalmi és tömegszervei is, melyek díjakat ajánlottak fel játékunk nyerteseinek. így a Salgótarjáni Ruhagyár, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat, a salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat, a salgótarjáni ÁFÉSZ, a salgótarjáni Centrum Áruház, a salgótarjáni öblösüveggyár, a salgótarjáni síküveggyár, az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósága, a salgótarjáni ötvözetgyár, az IRÖSZER Szövetkezet salgótarjáni

üzemegysége, a Salgó Cipőipari Szövetkezet, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa művelődési osztálya, a Hazafias Népfront Salgótarjáni Bizottsága, a KISZ salgótarjáni bizottsága, valamint az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát salgótarjáni üzeme, a Nógrádi Szénbányák Vállalat, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat és a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat, melyeknek ezúton is köszönetét mondunk.

(A szilveszteri társasjátékról készített képriportunk lapunk 4. oldalán.)

iSvül a lengyel vállalatok

Lengyelországban az űj év kezdetével életbe lépett a vállalatirányítás új rendszere. Ennek lényege, hogy mintegy felére csökkentették a felülről meghatározott irányelvek és intézkedések számát, nagyobb önállóságot biztosítva ezzel a termelőegységeknek. Az új gyakorlat beleillik a kidolgo-' zás alatt álló átfogó gazdasági reform keretébe és „kis reform” néven vált ismertté.

Továbbra is központi irányítás alatt maradnak azok a vállalatok, amelyek a legfontosabb nyers- és alapanyagokat állítják elő, amelyek exportra vagy közvetlenül a belső piacra termelnek, továbbá amelyek a legfontosabb beruházásokat valósítják meg.

A cél az, hogy növeljék a vállalatok önállóságát és érdekeltségét a termelésben, az önköltség csökkentésében. A vállalatok többsége szabad kezet kap a béralap elosztásában és abban is, hogy a munkásönkormányzat véleményének meghallgatásával megvitassa az 1981. tervből eredő feladatokat. Amennyiben a vállaönállósága

latok részéről lényeges észrevételek hangzanak el az idei népgazdasági tervvel kapcsolatban, akkor -a minisztertanács javasolja majd a szejmnek, hogy hajtson végre változtatásokat az idei tervben.

A korábban bejelentett tervnek megfelelően felemelik Lengyelországban a nyugdíjakat, rokkantsági járadékokat és a családi pótlékokat. A legalacsonyabb nyugdíj ezentúl nem lehet havi 2300 zlotynál kevesebb.

A húsjegyrendszer bevezetésére — amire eredetileg január 1-vel került volna sor — újabb időpontot jelöltek meg. Ennek oka az, hogy a múlt év novemberében javasolt rendszert, a széleskörű társadalmi vita nem ítélte megfelelőnek.

A sajtóban, a rádióban és a televízióban a hozzászólók többsége kifogásolta, hogy a tervezett fogyasztási normák

túlzottan alacsonyak. Az illetékesek ezért úgy döntöttek, hogy jelentős módosításokat hajtanak végre a tervezetben. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a húsjegyrendszer bevezetésére — legalábbis ideiglenes jelleggel — feltétlenül szükség van, s új határidőként március végét jelölték meg. Emlékeztettek arra is, hogy az állattenyésztés kedvezőtlen helyzetére való tekintettél maga a jegyrendszer nem növeli a piacra kerülő hús mennyiségét, hozzájárul azonban az igazságosabb elosztáshoz.

Lehetségesnek . tartják, hogy a jegyrendszer — az eredeti tervekkel ellentétben — nem terjed majd ki az állati zsiradékokra, a vajra azonban igen, ebből ugyanis a jelentős import ellenére hiány van. Ezzel kapcsolatban a közlemény emlékeztetett arra, hogy Lengyelország .Európa harmadik legnagyobb tejtermelője, így a vajhiányt enyhíteni lehetne a tej észszerűbb felhasználásával.

(MTI)

Vietnam« javaslat Kínának

Vietnam a hét végén hivatalosan javasolta Kínának, hogy a Tet-ünnep, a hagyományos holdújév alkalmából ne legyenek ellenséges fegyveres akciók és lövöldözések a két ország határán. A hanoi külügyminisztérium jegyzéket intézett a kínai külügyminisztériumhoz és ebben „a határ két oldalán élők békés holdújévének biztosítására indítványozza, hogy a két fél egyezzen meg benne: nem lesznek fegyveres akciók február 3-tól 9-ig”.

Hanoi e jegyzékben bejelenti azt is, hogy a Tet-ünnep alkalmából „visszaenged Kínába 14, Vietnamba illegálisan behatolt és elfogott kínai személyt. Az átadás helyszíne a Barátság határátkelő- hely lenne, időpontja pedig január 29-e”. A jegyzék kéri, hogy Kína küldjön képviselőket a helyszínre és egy nappal az átadás előtt, illetve azt követően biztosítsa a nyugalmat a térségben. Vietnam — hangoztatja a legy- zék — reméli, hogy Kína hamarosan választ ad a javaslatokra. (MTI)