Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

Lenqv©* Daras7»olf a rnunl/asol<hoz Több gépet,alkatrészt vár a mezőgazdaság Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Az ipari munkássághoz in­tézett felhívást a „Paraszti önsegély” nevű lengyel me­zőgazdasági érdekképviseleti szervezet, amely mintegy hat­millió mezőgazdasági dolgozó önkéntes társulásait tömöríti. A szervezet, amely Varsóban több mint ezer delegátus rész­vételével országos korigresz- szust tartott, arra hívta fel az ipari munkásokat, hogy ne követeljék az összes szabad szombat 1981-ben történő be­vezetését, s hogy erre az évre tekintsenek el ettől az igény­től. „Országunk nagyon nehéz helyzetben van, mindenből hiány mutatkozik. Nem a mi vétkünk, hogy ilyen helyzet alakult ki, de hazánk akkor is csak egy van” — hangoztatja a felhívás, amely így folyta­tódik : „mi, földművelők, bizto­sítunk benneteket, hogy több élelmet termelünk majd, eh­hez viszont arra van szükség, hogy több mezőgazdasági gé­pet, alkatrészt, berendezést kapjunk tőletek. Ezt pedig csak a munka, a lelkiismere­tes munka biztosíthatja”. A felhívás a szervezetben képviselt földművesek nevé­ben végül hangsúlyozza: „mi nem kívánunk munkaszünete­ket, szabad szombatokat, mi a saját munkánkhoz szükséges eszközöket kívánjuk, ame­lyekből jelenleg nincs elég, s amelyeket csak ti, munkások tudtok előállítani. Országunk földje, ha jól megművelik, ké­pes arra, hogy élelemmel lás­sa el népünket”. A felhívás éppen azon a napon, azokban az órákban hangzott el. amikor Varsóban a „Szolidaritás” mazowszei szervezetének kezdeményezé­sére „figyelmeztető sztrájkot” tartottak a tömegközlekedés dolgozói. A lengyel fővárosban pénteken reggel 8-tól déli 12 óráig nem jártak a villamo­sok, az autóbuszok. Az akció szervezői ezzel kívánták alá­támasztani az összes szabad ■szombat bevezetésére irányuló, a jelenlegi gazdasági helyzet­ben teljesen irreális követe­lésüket. Ezenkívül — megfo­galmazásuk szerint — így til­takoztak az olyan (állítólagos) szankciók ellen, amelyek sze­rintük — a közlekedési válla­latok vezetése részéről egyes dolgozókat fenyegetnek. Azok­ról van szó. akik a hivatalo­san munkanapnak nyilvánított január 10-i szombaton nem dolgoztak. A varsói televízió csütörtök esti híradójában a fővárosi tanács elnökhelyette­se határozottan cáfolta, hogy ■ bármiféle büntetés várna az érintettekre, s kijelentette: az egyetlen következmény az, hogy a múlt szombatra a tá­volmaradók nem kapnak fize­tést, de ezt is pótolhatják túl­órákkal. Brandt a válság megoldásáért A nyugat-berlini SPD ve­zetősége, Willy Brandt köz­reműködésével pénteken meg­tartott több órás tanácskozá­sa után megbízta Peter Glotz eddigi tudományos- és kuta­tási szenátort —, akit decem­berben választottak Egon Bahr helyére a nyugatnémet SPD országos ügyvezetőjévé —, hogy tárgyaljon az FDP- vel a válság "megoldásának minden vonatkozásáról, így az új kormányzó polgármes­ter személyéről is. A szociáldemokrata veze­tők a nyugat-berlini szenátus olyan jelegű felújítására tö­rekednek, amellyel elkerül­hetik a parlament feloszlatá­sát, s megszilárdíthatják —, A spekuláció ellen A központi sajtó pénteki jelentése szerint a kínai ál­lamtanács körlevélben for­dult a tartományi és más he­lyi szervekhez, felszólítva őket, hogy kemény kézzel ve­gyék fel a harcot mindazok­kal szemben, akik nem tart­ják meg a kormány árren­delkezéseit, árdrágítást feke­tepiaci és spekulációs tevé­kenységet űznek, csempész­nek. adócsalásokat követnek el és általában aláássák a gazdasági stabilitást. mégpedig nemcsak Nyugat- Berlinben —, az SPD—FDP együttműködését Az FDP képviselői tovább­ra is azt hangoztatják, elvileg készek a szociálliberális sze­nátusi koalíció fenntartásá­ra, de továbbra is vannak olyan FDP-vezetők, akik a CDU-val való szövetséget ösz­tönöznék. Az ellenzéki CDU pénteken hivatalosan is megkezdte a parlament idő előtti feloszla­tását és új választások kiírá­sát célzó népszavazás gya­korlati előkészítését Bejelen­tették: január 23-án kezdik meg az ehhez szükséges alá­írások gyűjtését (MTI) Előrehozott izraeli választások Az Izraelben hatalmon le­vő Likud pártkoalíció pén­teken felhatalmazta a kor­mányt: döntsön a novem­berben esedékes parlamenti választások előrehozataláról. A döntést várhatóan a legkö­zelebbi kormányülésen, va­sárnap hozzák. A választá­sok előrehozatalát az indo­kolja, hogy a Begin-kormány elvesztette parlamenti több­ségét Kijárási tilalom Salvadorban Salvadorban határozatlan vertelen lakosságra, továbbra időre meghosszabbították a is bombázza az ország lakott kijárási tilalmat — jelenti a településeit és aknavetőkkel TASZSZ hírügynökség ma- támadja a lakótelepeket naguai tudósítója. Az intéz­kedés célja az, hogy megtör- Guillermo Garcia ezredes, ló akciókat foganatosíthassa- a junta hadügyminisztere, nak azok ellen, akiket „fel- arra szólította fel a katoná- forgató tevékenységgel” vá- kát, hogy ne takarékoskodja- dolnak. nak a lőszerrel, miután az Egyesült Államok bejelentet- A jelentés beszámol arról, te: felújítja a Salvadornak hogy a junta légiereje na- nyújtott katonai segély folyó- palmot szór a békés, fegy- sítását. (MTI) Közlemény a KGST VB üléséről Január 13—15. között Moszkvában megtartotta 98. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a kormányok elnökhelyettesei vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Mieczyslaw Jagielski, Magyarországot Mar­jai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Paul Niculescu, a Szovjetuniót Nyikolaj Talizin, Vietnamot pedig Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás ér­telmében a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett. Jelen volt a tanácskozáson Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésen Andrej Lukanov, a Bolgár Népköztársaság kép­viselője elnökölt. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósítását célzó megál­lapodások előkészítésének menetét és megjelölte az elő­készületek meggyorsításához szükséges intézkedéseket. A KGST-tagországok eddig több mint 120 sokoldalú megál­lapodást írtak alá a hosszú távú együttműködési cél­programok megvalósítása ér­dekében. Tanácskoztak a tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködés tökéletesítésének kér­déseiről. Hangsúlyozták, hogy az érdekelt országoknak összehangolt tudományos­műszaki politikát kell foly­tatniuk, erősíteniük kell a KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki és termelési­gazdasági együttműködési kapcsolatait. Fokozniuk kell a tervezésnél a komplex meg­közelítést, amely magában foglalja az új termékekkel kapcsolatos kutatásokat, mű­szaki megoldásokat, e termé­kek gyártásának megindíté­NÓGRÁD - 1981. január 17., szombat sát és a kölcsönös szállítások megszervezését. Az erőkét a hosszú távú együttműködési célprogra­mokkal kapcsolatos legfon­tosabb tudományos-műszaki együttműködési kérdések megoldására kell összponto­sítani, mindenekelőtt szer­ződéses alapon. Megállapítot­ták, hogy a figyelmet első­sorban olyan gép- és beren­dezéskomplexumok létreho­zására, olyan élenjáró tech­nológiák kifejlesztésére kell összpontosítani, amelyek biz­tosítják a termelés hatékony­ságának nagyarányú növeke­dését. Ugyancsak fontosnak tartják a nyersanyagok és az energiahordozók ésszerűbb felhasználásával, a kölcsönös szállításra kerülő termékek műszaki színvonalának és minőségének további, jelen­tős emelésével" kapcsolatos intézkedéseket. A végrehajtó bizottság meg­bízta a KGST szerveit, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a tagországok együttműködésének bővíté­sére a fűtőanyag- és energe­tikai szükségletek teljesebb kielégítése érdekében az 1990- ig terjedő időszakra és en­nél hosszabb távra. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta azt a jelentést, amely beszámol az orenbur- gi gázkondenzátum-lelőhely kiaknázásában és az Oren­burg és a Szovjetunió nyuga­ti határa közötti gázveze­ték építésében folyó együtt­Carter öröksége... Elnökcsere a Fehér Házban Carter — még diadalmas elnökként Reagan — kérdés, mit kezd az „örökséggel. .,.*J A Fehér Ház máskor zsú­folt sajtóterme, ahol mindig több tucat televíziós riporter és laptudósító tart ügyeletet, most már hosszabb ideje kong az ürességtől. Jody Powell sajtófőnöknek elég nagy ne­hézséget okozott, hogy össze­hozzon néhány újságírót az elnök elhatározásának beje­lentéséhez: Carter vétóval fe­nyegeti a kongresszust, ha el­fogad egy olyan törvényjavas­latot, amely megnehezíti a fehér és a színes bőrű gyere­kek autóbuszokon szállítását a közös iskolákba. Láthatóan ez volt az elnök utolsó, bágyadt kísérlete, hogy demonstrálja: még hajlandó tenni valamit a demokrata párt hagyományos élveinek védelmében. De választási ve­resége óta ezt már senki sem veszi komolyan. A törvény- hozás legfeljebb vár január 20-ig, az új elnök beiktatásá­ig, hogy megkezdje az iskolai szegregáció visszaállítását Az utolsó elnöki gesztus így in­kább a tehetetlenség jelképe. KÉTBALKEZES POLITIKA Carter négy évvel ezelőtt tulajdonképpen azzal nyerte el a szavazók többségének bi­zalmát, hogy a vietnami há­ború, a kambodzsai kaland és a Watergate-ügy hazudozásai után azt ígérte: „mindig meg fogom mondani az igazat, ak­kor is, ha az igazság népsze­rűtlen”. Azonban viszonylag hamar kiderült, hogy Ameri­ka csak ideig-óráig fogadjad a számára sokszor kellemet­len realitásokat. S az is nyil­vánvaló lett, hogy amit Car­ter az Igazság kíméletlen fel­tárásának tart, az a legtöbb esetben nem más, mint erő­szakoskodás a közvélemény- nyd, a törvényhozással, a vi­lág különböző erőtényezőivel szemben, ideértve Amerika szövetségeseit is. Ami a belpolitikát illeti, az elnök az elképzelhető legsze­rencsétlenebb irányzatokat követte. Az infláció legfonto­sabb elemét, az energiaárak problémáját például úgy akar­ta rendezni, hogy felszabadí­totta a belföldi olajárakat, majd az olajtársaságok meg­ugrott profitjának egy részét megpróbálta közcélokra visz- szavenni. Az eredmény: ma­gára haragította a dolgozókat, akik a bőrükön érezték az olajhiányt, majd a mértékte­len drágulást, és felbőszítette az olajmilliárdosokat is; akik­nek eszük ágában sem volt le­mondani a magasabb bevéte­lekről. Hasonló kétbalkezesség jel­lemezte azt az elképzelést is, hogy a hitelek megdrágításá­val fékezik meg az inflációt Az eredmény: egy olyan or­szágban, ahol hitelből építik a lakásokat, vásárolják a gépkocsikat és más tartós fo­gyasztási cikkeket, úgy lefé­keződött a gazdasági tevé­kenység, hogy egyetlen évben 32 százalékkal nőtt a munka- nélküliek száma. NEM BŰCSÜ. HANEM BUKÁS Ez az elnök most nem „el­búcsúzik” hivatalától, hanem csúfosan megbukott honfitár­sai szemében. Az átlagameri­kai nem sokat ért a nemzet­közi helyzethez, ezért Carter- nek azok a kísérletei, hogy újabb és újabb válságállapo­tok előidézésével terelje el a választók figyelmét a belső bajokról, nem értek célt, sőt, inkább a kívánt hatás ellen­kezőjéhez vezettek. Ilyen eset volt például, amikor Carter „elfogadhatatlannak” nevez­te, hogy egy úgynevezett szov­jet harci dandár tartózkodjék a szomszédos Kubában. Ami­kor pedig az Afganisztán ürügyén keltett hisztéria­hullám tetején Carter vissza­vonta a törvényhozás elé ter­jesztett SALT—II szerződést, a választók azt kérdezhették: — Vajon mikor tévedett az elnökünk ? Altkor, amikor azt bizonygatta, hogy ez a szerződés életbevágó amerikai érdeket fejez ki, vagy most, amikor lemond ratifikálásá­ról? Az ingatag magatartás mind bel-, mind külföldön azt a benyomást keltette, hogy a Carter-kormányzat veszélye­sen következetlen. Sem a Szovjetunió elleni embargó­próbálkozás, sem a moszkvai olimpiai játékok bojkottja nem hozta a Carter által várt eredményt. A kudarcba ful­ladt iráni fegyveres túszsza- badítási kísérlet pedig világ­szerte őszinte nyugtalanságot, az egyszeri^ amerikaiak kö­rében pedig mély csalódást és megdöbbenést keltett Egyes vélemények szerint Carter utolsó választási esélyei ott égtek el a lángoló helikopte­reken az iráni sivatagban. így történt, hogy a válasz^ tás után idelátogató Schmidt nyugatnémet kancellár ér­demben már Reagannel te­kintette át a két ország vi­szonyát. Szadat, Carter állí­tólag legnagyobb külpolitikai teljesítményének, a Camp Da­vid-1 különalkunak egyik fő­szereplője pedig azt üzente az elnöknek, hogy minden to­vábbi tárgyalást január 19. utánra kell halasztani. Vagyis akkorra, amikor a szállítómunkások már a ReaJ gan- család ládáit hurcolják be a Fehér Házba. Washington, 1981. január 15. Szabó L. István Képviselők körútja Ténymegállapító kőrútjának utolsó állomására, Athénbe érkezett az amerikai kongresz- szus képviselőházának kül­döttsége. A delegáció, amelyet Melvin Price demokrata párti képviselő vezet, és amely a képviselőház hadügyi, tudo­mányos és műszaki, megaján- lási, pénzügyi, valamint költ­ségvetési bizottságának tagjai­ból áll. előzőleg Singapore- ban, Üj-Delhiben, Kairóban és Tel-Avivban járt. Görögor­szágban a kormány több tag­jával, köztük Georgiosz RaU lísz miniszterelnökkel fog tár­gyalni. működésre vonatkozó álta­lános megállapodás végre­hajtásáról. A 2677 kilométe­res Szövetség gázvezeték ha­táridő előtt, 1979 végére el­érte az előirányzott, tervezett kapacitást, a 15,5 milliárd köbmétert. Az ülés résztve­vői célszerűnek tartanák, ha a gázvezeték építésénél ösz- szegyűlt tapasztalatokat a jövőben más integrációs ob­jektumok építésénél is fel­használnák az érdekelt or­szágok. A végrehajtó bizottság 1981 —1985-re szóló tervet hagyott jóvá, amely előirányozza a modern, programvezérlésű fémforgácsoló szerszámgépek kifejlesztését célzó munkák folytatását,' s e berendezések magas műszaki színvonalú gyártásának növelését. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a KGST egészség- ügyi állandó bizottságának te­vékenységét. valamint a bi­zottság munkájának alapve­tő irányait a jelenlegi ötéves tervidőszakra és az 1990-ig terjedő időszakra. A terv elő­irányozza többek között a szív. és érrendszeri és a ví­rusos betegségekkel, a rossz­indulatú daganatokkal, a szerv- és szövetátültetéssel kapcsolatos problémák meg­oldásában. az új gyógyszerek és orvosi berendezések lét­rehozásában folytatott együtt­működés fokozását. Megbízták a belkereskedel­mi miniszterek értekezletét, hogy fokozza a KGST-tagor­szágok belső piacára kerülő' áruk választékának bővíté­sével kapcsolatos együttmű­ködést. Megvizsgálták a szocialis­ta világrendszer közgazdasá­gi problémáinak nemzetközi intézete által az elmúlt öt­éves tervidőszakban végzett munkáról szóló beszámolót és az intézet 1981—1985. kö­zötti tevékenységének alap­vető irányait. A következő időszak feladatai az eddigi­eknél nagyobb mértékben orientálják az intézetet azok­ra a kutatásokra, amelyek közvetlen kapcsolatban áll­nak a KGST különböző szer­vei előtt álló feladatok meg­oldásával. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta az egyesített ener­giarendszerek központi teher­elosztója tanácsának jelenté­sét az egyesített energiarend­szerek működéséről és ja­vaslatokat tett az érintett tagországoknak. Az ülés folyamán általános megállapodást írtak alá arról, hogy a KGST-tagországok sokoldalú alapon elősegítik a Vietnami Szocialista Köz­társaság gyorsított tudomá­nyos és műszaki fejlődését az 1990-ig terjedő időszakban. A résztvevők áttekintették a gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés né­hány más kérdését is. A végrehajtó bizottság ülé­se a barátság és az elvtársi kölcsönös egyetértés légkö­rében zajlott le. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents