Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

Ú'hcnésolr Ho/o gróf- program Újabb berendezések ellen­őrzésével és javításával, s az űrállomás helyiségeinek ala­pos kitakarításával kezdte meg ' második hetét a világ­űrben Leonyld Kizim, Oleg Makarov és Gennagyij Sztre- kalov. A Szojz—T—3 utasai valódi nagytakarítást végez­nek a Szaljut—6-on, amely érkezésük előtt több mint másfél hónapig lakatlanul keringett a Föld körül: még a falakat is fertőtlenitő ol­dattal mossák le. A már több mint három éve működő űrállomás be­rendezéseinek körültekintő ellenőrzése és a szükséges ja­vítások mellett az űrhajósok számos érdekes tudományos kísérletet is végrehajtottak az utóbbi két napban. Első íz­ben készítettek például ho­lografikus felvételt a világ­űrben. A Hologram elnevezé­sű programot az Interkoz- mosz-program keretében a szovjet és kubai tudósok együttesen készítették elő, Jurij Romanyenko és Amaldo Tamayo Mendez űrutazása idején azonban idő hiányá­ban már nem kerülhetett sor végrehajtására. E kísérlet so­rán a Szojuz—T—3 űrhajó­sai 36 térhatású felvételt készítettek egy háromgram­mos konyhasókristály felol­dódásának . folyamatáról. Az ehhez szükséges, mindössze öt kilogramm súlyú berendezést _, amely hélium-neon lézer s egítségével készítette el a háromdimenziós felvételeket _ a leningrádi fizikotechni­k ai intézet optikai és ho­lográfiái laboratóriumában készítették. Hegyei NEB-ülés f (Folytatás az 1. oldalról) GBBR a legjelentősebbek és tevékenységük folyamatosan fejlődik, ugyanakkor a KITE laggazdaságai folyamatosan csökkentik a rendszerhez fű­ződő kapcsolataikat, elsősor­ban a kedvezőtlen termés- eredmények és a szolgáltatá­sok nem kielégítő volta mi- att. Ezzel kapcsolatban egyéb­ként a vizsgálat megállapítot­ta, hogy a termelési rendsze­rekhez való csatlakozásban továbbra Is döntő tényező: a gazdaságok ez úton juthat­nak legkönnyebben a gazdál­kodáshoz szükséges korszerű gépekhez, anyagokhoz. A ter­melőszövetkezetek felülvizs­gálták a rendszerben! terme­lés lehetőségeit és ennek kö­vetkeztében azokkal fejlesz­tették kapcsolataikat, amelyek az adottságaiknak jobban megfelelő feltételrendszert biztosítanak. Egyes rendszerek — példá- 'ul a TAURINA — már eleve a helyi viszonyokra adaptált technológiát biztosítanak, amelynek betartását rendsze­resen ellenőrzik is. Bár a rendszerszervezők kockázatvállalása továbbra sem érvényesül, az érdekelt­ségben pozitív irányú változás mutatkozik. Egyre több ter­melőszövetkezet kap visszaté­rítést, a rendszer eredményes működéséből kifolyólag. Mi­vel azonban a rendszerszer­vezők érdekeltsége döntően csak a terület, állatlétszám és hozamnövelés irányéiban hat, de nem kapcsolódik az egyes taggazdaságok ágazati ered­ményéhez, a termelés jövedel­mezőségéhez, a termelési rendszerek egyértelműen elő­nyös hatása még nem tudott kellőképpen kibontakozni. En­nek megteremtése érdekében a jövőben jobban érvényre kell jutni ' a közös kockázat- vállalásnak és a nyereség­centrikus szemléletnek. To­vább kell bővíteni és javítani a rendszerek által nyújtott szolgáltatásokat, az egyes tag- gazdaságoknak pedig meg kell teremtem a gazdaságos üzemi termelés feltételeit. A megyei NEB-ülésen ezt követően a termelési szerke­zet átalakításának megalapo­zottságáról és annak eredmé­nyeiről szóló összefoglaló je­lentést vitatott meg és ha­gyott jóvá. Taraszov felszólalása a haderőcsökkentési tárgyalásokon Szabó Zoltán, az MTI tudó­sítója jelenti: A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat csütörtökön meg­tartott 256. plenáris ülésén előbb Edward Jaokson brit, majd pedig Nyikolaj Taraszov szovjet nagykövet szólalt fel. Nagy-Brftannia küldöttségé­nek vezetője beszédében — a létszánwitával kapcsolatban — megismételte a nyugati fél álláspontját: azt bizonygatta, hogy a nyugatiak a létszám- kérdés megnyugtató, mind­két fél számára elfogadható tisztázására ■ törekednek, s kétségbevonta, hogy a szo­cialista országok ugyanezt szeretnék. Taraszov nagykövet a brit delegátus fejtegetéseit a szo­cialista országok álláspontja helytelen értelmezésének és a tények elferdítésének ne­vezte. Rámutatott, hogy a Varsói Szerződés tagországai kielégítő választ adtak a nyugati félnek valamennyi — a létszámadatok tisztázásával összefüggő — kérdésére. Ez alól, természetesen, kivételt képeznek a Varsói Szerződés szervezetével kapcsolatos kérdések, mivel azok nem tar­toznak a bécsi fórum hatás­körébe. A szovjet küldöttség vezetője emlékeztetett árrá Is, hogy a szocialista országok kezdeményezése alapján si­került ez év elején kicserélni a két félnek a közép-európai térségben állomásozó had­erőire vonatkozó újabb ada­tokat. Taraszov végezetül le­szögezte, hogy a szocialista országok megítélése szerint a tárgyalóasztalon fekvő, hi­vatalosan kicserélt létszám­adatok elegendő Informáci­ót tartalmaznak az első —, csak a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra kötele­zettségeket kirovó — megál­lapodás megkötéséhez. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülését jövő csütörtökön tart­ják a bécsi Hofburgban. Olasz terroristák letartóztatása Az olasz rendőrség egy tóztatottak között van az Első nagyszabású akcióban több Vonal (Príma Linea) terror- mint húsz terroristát vett szervezet két vezető alakja: őrizetbe. Csütörtöki rendőr- Susanna Ronconi és Roberto ségi közlések szerint a letar- Rosso. (MTI) Reoqan-bormány Nehezen áll össze a kabinet Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Ronald Reagan kormány­alakítási nehézségei még nem oldódtak meg. Washingtonból, a megválasztott elnök hívei­től ismét olyan értesülések szivárogtak ki, hogy a tizen­három tagú kormányban még mindig csak hat helyre van „elég biztos” jelöltje Reagan- nek. Alexander Haig tábor­nok külügyminiszteri kine­vezése viszont bizonytalanná vált és a csütörtöki The New York Times szemére vetette Reagannek: „Miért nem In­kább Henry Kissinger?”. • A hat állítólag már elfo­gadott jelölt, akik — Willi­am Simontól és George Shultztól eltérően — vár­hatóan nem utasítják vissza a január 20-án hivatalba lépő kormányban felajánlott tár­cát, a The Washington Post értesülései szerint a követ­kező: Caspar W. Weinberger, Reagan pénzügyi tanácsadó­ja, mint hadügyminiszter; William French Smith, Rea­gan ügyvédje, mint igazság­ügyminiszter; Richard S. Schweiker republikánus sze­nátor, mint egészségügyi mi­niszter; Andrew Lewis, mint munkaügyi miniszter és Da­vid Stockman, mint az igaz­gatási és költségvetési hiva­tal • igazgatója. Ugyancsak biztos jelöltnek tartják Willi­am Caseyt, a CIA igazgatója­ként. mm Üzlet helyett mosoly Udvarias formaságokban nem volt hiány. Kölcsönös nagyrabecsülés kifejezése, hajlongások és szóvirágok — a külsőségekből ítélve akár eredményes tárgyalások is kezdődhettek volna, ha utóbb az elmaradhatatlan mosoly nem fagy a japán küldöttség arcára. Már tudniillik akkor, amikor a kínai—japán kor­mányközi tárgyaláson — az elsőn, amelyet végre többszö­ri halasztás után tető alá hoztak — Ku Mu kínai mi­niszterelnök-helyettes beje­lentette: országa olajtermelése belátható időn belül nem emelkedik, sőt csökken. A Ja­pánba irányuló olajexport ígért növelésére így nincs ki­látás, pedig a szigetország el­sősorban olyan reményeket fűzött a megbeszélésekhez, hogy Kína állandó és egyre jelentősebb nyersanyagszál­lítójává lép elő. Persze, nem ez volt a két ország kapcsolatában az első megrázkódtatás. Peking nem­rég bejelentette, hogy eláll a korábbi megállapodásoktól és — pénzügyi nehézségekre hi­vatkozva — leállítja annak a japán közreműködéssel terve­zett acélműnek az építését, amely egy ugyancsak bizony­talan sorsú vegyipari beruhá­zással együtt Tokió jelenlétét hivatott bizonyítani a kínai gazdasági életben. Japán pedig rendkívül ér­dekelt abban, hogy szorosabb­ra fűzze kapcsolatát Kínával — jellemző, hogy a kormány­közi tanácskozásra hat mi­niszter és 53 szakértő utazott Pekingbe. Egyelőre azonban csupán meghallgatták, milyen módon kívánják Kínában fel­számolni a gazdasági arányta­lanságokat Igaz, Ku Mu nem győzte hangsúlyozni, hogy or­szága továbbra is hosszú távú együttműködésre törekszik, japán oldalról viszont egyre sürgetőbben fogalmazták meg az igényt a konkrét kooperá­cióra a kereskedelemben, a szállításban, az energia és a nemzeti kincsek kiaknázásá­ban. Aligha nyugtathatta meg a népes japán küldöttséget Huang Hua kínai külügymi­niszter, aki — alaposan eltér­ve a kormányközi megbe­szélések témájától — az úgy­nevezett szovjet veszélyről szóló ismert pekingi tételeket fejtette ki, s arról igyekezett meggyőzni partnereit, hogy a két országnak közösek a stra­tégiai érdekeik. Még nem tudni, milyen eredménnyel távoznak majd PekíngbŐl a japán politiku­sok. Annyi azonban már a tárgyalások elején kiderült, hogy a kezdet kezdetén — a kínai—japán kapcsolatok helyreállítását követő első időben — oly kedvezőnek tar­tott „pekingi üzlet” mégsem zavartalan. A világgazdaság porondján oly otthonosan mozgó japán üzletemberek szerződések és megállapodá­sok helyett egyelőre kénytele­nek beérni udvarias mosoly- lyal és biztató utalásokkal, a távoli jövőre. Ebből azonban a japán gazdasági élet vajmi keveset profitál. Gyapay Dénes A LEMP plénumának határozata Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Varsóban szerdán nyilvá­nosságra hozták azt a határo­zatot, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának hetedik plé­numa fogadott el a párt fel­adatairól a társadalmi meg­újulás szocialista jellegéért vívott harcban. A dokumentum összegzi az elmúlt időszakban vázolt főbb célkitűzéseket, valamint a különféle fórumokon — így a KB hetedik plenáris ülésén — elhangzott állásfoglalásokat A Központi Bizottság síkra- száll amellett, hogy az előző — a hatodik — plénumon el­fogadott irányvonalnak meg­felelően aktívan folytatódjék az ország politikai életének megújulása. A folyamat fon­tos elemei közé tartozik, hogy minden hazafias erővel egyet­értésben és együttműködve, meg kell oldani a felhalmo­zódott társadalmi és gazdasá­gi problémákat, fejleszteni kell a szocialista demokráciát Ugyancsak lényeges elem a szakszervezeti és a társadal­mi mozgalom megújulása, a munkásönkormányzat fejlesz­tése, a gazdasági reform vég­rehajtása, a hibák kijavítása, valamint a szükséges változ­tatások végrehajtása a párt vezető szerepének gyakorlásá­ban. NÓGRÁD - 1980. december 5., péntek A határozatban a párt együttműködésre hívja fel a társadalom legszélesebb köre­it, minden jóakaratú embert, aki szívén viseli a szocialista Lengyelország sorsát. Elsődleges jelentősége van annak, hogy helyreálljon az ország életének, munkájának normális ritmusa. Mivel egyes ellenséges politikai csoportok igyekeznek káoszt kelteni, a Központi Bizottság kötelezi az illetékes hatósági szerveket, hogy biztosítsák az ország bel­ső rendjét A határozat részletesen fog­lalkozik a legégetőbb gazda­sági feladatokkal, köztük a lakosság ellátásának biztosí­tásával, a gazdasági reform mielőbbi kidolgozásával; u társadalmi igazságosság szo­cialista alapelveinek érvény­re juttatásával, ezen belül a bérezési rendszer átfogó re­formjával, a legalacsonyabb jövedelműek támogatásávaL A párt vezető szerepével, a pártélettel kapcsolatban a dokumentum a lenini normák helyreállítását, a demokrati­kus centralizmus alapelveinek tiszteletben tartását hang­súlyozza. A pártéletben bizto­sítani kell az igazi vita, a kri­tika lés az önkritika vala­mennyi feltételét. Gondoskod­ni kell arról, hogy az alap­szervezetektől kiinduló kezde­ményezéseik a szervezeti sza­bályzat előírásai szerint érvé­nyesüljenek. Élénkíteni kell a párt ideológiai tevékenységét, erősíteni kell egységét A pár­ton belüli tájékoztatás legyen gyors, operatív, az informá­ciók előzzék meg a tervezett lépéseket A szocialista demokrácia fejlesztését a párt a társadal­mi-politikai élet megújulásá­ban alapvető irányvonalnak tartja. A pártnak az államban játszott vezető szerepe főként a párttagok által a különféle képviseleti szervekben, társa­dalmi szervezetekben végzett tevékenysége révén érvénye­süljön. A Központi Bizottság ismé­telten állást foglal a szak- szervezeti mozgalom politikai egysége mellett A szakszer­vezeti mozgalomban tevé­kenykedő párttagok feladata, hogy aktívan működjön köz­re a létrejött megállapodások megvalósításában, járuljanak hozzá a szakszervezetek és a gazdasági vezetés közötti partneri együttműködéshez, ugyanakkor lépjenek fel a sztrájkjoggal való visszaélés­sel, az irreális követelések eszkalációjával szemben. A határozat végül szól az ifjúság körében végzendő ideológiai nevelő munkáról. A káderpolitikával kapcsolatban egyebek között megállapítja: a vezetők kiválasztásának alapja szakmai képzettségük, a szocialista társadalmi rend alapelveinek tényleges elfoga­dása, továbbá erkölcsi maga­tartásuk legyen. SALVADOR A front tovább él A FDF gerillái Salvadort a jobboldali ter­ror újabb hulláma borította el: november végén a főváros­ban , elraboltak hat baloldali politikust. A Forradolmi De­mokratikus Front (FDF) ve­zetősége éppen ülésezett, ami­kor a biztonsági szolgálat 200 egyenruhás és civil fegyvere­se megrohanta helyiségüket. Magukkal hurcolták őket az épületben talált 25 személlyel — középiskolásokkal és okta­tókkal — együtt. A hat áldo­zat megkínzott tetemére a fő­város déli részén egy temet­kezési vállalat telepén buk­kantak rá, az eltűnt diákok­ról és tanáraikról ez ideig semmi hír. NAPI 70—80 ÁLDOZAT A Salvador valamennyi ha­ladó szervezetét felölelő egy­ségfront meggyilkolt vezetői között volt Alvarez Cordova, tavaly még maga is a keresz­ténydemokrata kormány mi­nisztere, az ország egyik leg­nagyobb földbirtokosa, aki szakított a juntával, s minden vagyonát, befolyását felhasz­nálva, a forradalmi erőkhöz állt. Meggyilkolták Juan Chacont, a Népi Forradalmi Tömb főtitkárát, Manuel Fran­cot, a Nemzeti Demokratikus Unió vezetőjét és Humberto Mendózát, a Népi Felszabadí- tásl Mozgalom képviselőjét. Az FDF nyilatkozatában leszö­gezte, hogy bár mozgalmukat érzékeny veszteség érte, az erőviszonyok mit sem változ­tak az országban. A front — amely egyébként még aznap megalakította új vezetőségét — tovább él! A véres események óriási felháborodást keltettek az or­szágban és a határokon túl. Több latin-amerikai főváros­ban tüntetéssel tiltakoztak a demokratikus szervezetek a salvadori junta, s a vele együttműködő halálbrigádok terrorcselekményei ellen, me­lyek ma már naponta 70—80 áldozatot követelnek. TENGERÉSZGYALOGOSOK KÉSZENLÉTBEN Tovább fokozza a feszültsé­get a közép-amerikai földré­Hol vannak Az AP amerikai hírügynök­ség csütörtöki jelentése sze­rint a svéd rádió teheráni tudósítójának sikerült némi tájékoztatást kapni a túszok helyzetéről. Eszerint az ame­rikai diplomatákat az „iszlám forradalmi gárdisták” őrzik valamilyen teheráni rejtekhe­lyen. Mint ismeretes, 49 amerikai túszt —, vagy közülük töb­bet — a sikertelen amerikai túszszabadító akció után kü­lönböző iráni városokba szór­tak szét. Később — jelentette a tudósító, — ismét a volt amerikai nagykövetség épüle­tében gyűjtötték össze őket, ahol a múlt péntekig marad­tak. Ekkor a diplomatákat újra elszállították az épület­szen, hogy a salvadori junta szövetségeseitől kért és — úgy tűnik — kap támogatást ha­talma fenntartásához. A na­pokban Guatemala, Honduras és El Salvador katonai erői közös hadgyakorlatot tartot­tak a „gerillák megsemmisí­tésére”. Több lap szerint a gyakorlaton az USA tenge­részgyalogos-egységei is részt vettek. Diplomáciai és kato­nai források alapján még de­cemberben összehangolt tá­madás várható a felszabadító erők ellen: a hondurasi határ közelében összpontosuló, s je­lentős területeket ellenőrző hazafiakat kívánják megsem­misíteni. A hivatalos hondu­rasi nyilatkozat annyit közölt, hogy megkezdődött a guate- malai egységek átcsoportosí­tása Honduras területére. Ka­tonai körökben kijelentették: „Készek vagyunk a salvadori hadsereg korlátlan támogatá­sára”. További értesülések szerint az amerikai tengerészgyalogo­sok változatlanul ott-tarióz-' kodnak a salvadori parti vi­zeken. Az USA minden anya­gi és katonai támogatást meg­ad a Hondurasban és Guate­malában állomásozó 6omozis- ta csapatoknak, s a kubai ellenforradalmároknak, akik ugyancsak salvadori bevetés- re készülnek. VESZÉLYES HELYZET A külföldi beavatkozás kö­zeli veszélye érthetően' aggo­dalma^ szül. Panamai megfi­gyelők'"szerint bármilyen in­tervenció közvetlen, súlyos veszélyt jelentene az egés2 földrész biztonságára nézve. Az FDF egyik vezetője ugyan­akkor kijelentette: „Semmi­féle külföldi hatalom nem dönthet a salvadoriak sorsá­ról. Készek és képesek va­gyunk szabadságjogaink meg­szerzésére, megvédésére. Hat bajtársunkat megölték, de nem egy szervezettel, csoport­tal állnak szemben, hanem egy néppel, melynek pusztán két lehetősége maradt: győz­ni, vagy meghalni”. Cziráki Péter Panama, 1980. december 1. a túszok ? bői és jelenleg titkos helyen szállásolták el őket, „valahol Teheránban”. A svéd tudósí­tó szerint a túszok az „iszlám diákok” őrizetéből az „iszlám forradalmi gárdistákéba” ke­rültek át. Ez értelemszerűen azt jelentené, hogy a kor­mány felügyelete alatt van­nak, ám ezt hivatalosan vo­nakodnak megerősíteni. Az Egyesült Államok közöl­te Iránnal, hogy képtelen „betű szerint” teljesíteni a tú­szok szabadon bocsátásának mind a négy iráni feltételét, de mindent megtesz azért, hogy „azok szelleméhez tartsa ma­gát” — mondotta szerdán új­ságírók előtt Muskie ameri­kai külügyminiszter. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents