Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesooeteki NOGRAD AZ MSZMP. NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M XXXVI. ÉVF., 285- SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980. DECEMBER 5., PÉNTEX Folytatás és kezdés A nicaraguai A formális logika szerint valójában fordítottan lenne helyes a cím: kezdés és folytatás. Ténylegesen azon­ban mégis úgy helyes, ahogyan megfogalmaztuk, hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága december 2-i ülése — a nemzetközi helyzet áttekin­tése mellett — az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveinek elfogadásával folytatta a no­vember 13-i ülés munkáját, ahol jóváhagyásra kerültek a hatodik ötéves terv irányelvei. Folytatta azt, s egyben meg­adta a kezdés, a hatodik középtávú terv első esztendeje fő irányait, feladatait. Mind a hatodik ötéves terv, mind a jövő évi program beleépül logikus láncként abba a gazdaságpolitikai célrend­szerbe, amelyet a Központi Bizottság 1978. decemberi ülése jelölt ki, s amelynek magvában a népgazdasági egyensúly elsőbbsége áll. Ha ugyan erős leegyszerűsítéssel is, de a tévedés kockázata nélkül kimondhatjuk: a hetvenes és a nyolcvanas évek között nincs éles határvonal, céljaink, te­endőink nem most, rövid idő alatt lettek ismertek, hanem —, amint azt a vezető párttestület ülésén, illetve az arról kiadott közleményben megfogalmazták — folyamatosan ala­kultak ki, s ezzel párhuzamosan végrehajtásuk is megkez­dődött. Éppen ezért a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő irányelveiben szereplő teendők — így a nemzeti jövedelem két-két és fél százalékos gyarapodásától elmaradó belső felhasználás, a viszonylag szerény beruhá­zási lehetőségek, a kivitel további erőteljes növelése sen­kit sem érnek meglepetésként, azaz fölkészületlenül. Ör­vendetes, hogy az idei tapasztalatok túlnyomó része azt mutatja: a termelőüzemek, a gazdálkodó szervek egyre in­kább fölismerik a megváltozott követelményeket, s ehhez igazítják — bár a lehetségesnél, s még inkább a szüksé­gesnél lassabban — gazdálkodói magatartásukat. A kezdő időszak a hatodik ötéves terv első esztende­je sok mindenre hatással lehet a későbbiekben. Az adott lehetőségeken belüli jó indulás nemcsak a gazdasági ered­mények szemszögéből ítélhető lényegesnek, hanem lélektani hatását nézve sem mellékes. Különösen most van ez utób­binak megkülönböztetett fontossága, hiszen sok termelő­helyen föllelhető a kétkedés, a kishitűség, a bizonytalanság. Amiben közrejátszanak azok az objektív gazdálkodási, kör­nyezeti tényezők, amelyeket a számunkra kedvezőtlenül megváltozott külpiacok teremtettek, de része van benne a fejlődés mennyiségi fényeihez kötött gondolkodásmódunk­nak is. Idén például az ipari termelés stagnálását — egészé­ben nem mérhető, de területenként erőteljesen differenciá­lódott csökkenését — sokan vélték negatív jelnek. Nem vették fezre —, vagy a fejlődést a mennyiségi többel azo­nosítva nem tudták észlelni —, hogy a termelés átmeneti megtorpanása jelentős átrendeződéssel kapcsolódik össze. Valójában ez a kényszerű visszafogottság vezet oda példá­ul a gépiparban, hogy ami évek óta halasztódott, az most dűlőre jusson — a termékszerkezet fölgyorsított átalakítá­sára, az új gyártmányok mielőbbi kibocsátására utalunk —, hogy a vállalatoknál erősödjék a piacra orientáltság, azaz, hogy háttere legyen az ipari termelés jövő évre tervezett három, három és fél százalékos növekedésének. Figyelmesen olvasva a Központi Bizottság üléséről ki­adott közleményt, valójában az ilyen és hasonló törekvé­sek sokaságának szükségességét, helyeslését és sürgetését érezzük ki a testület állásfoglalásából, bár természetesen számadatokhoz, haladási irányokhoz kötötten, mint például ,a mezőgazdasági • termelés háromszázalékos gyarapítása, a hozamok emelése párhuzamosan a ráfordítások mérséklésé­vel. Nem marad az sem homályban, hogy a gazdasági mun­ka hatásosabbá tételének vannak szervezeti, személyi követ­kezményei, illetve, hogy a hatásosabb termelőmunka nem­csak szükséges, hanem egyenesen elengedhetetlen a még olyan szerénynek látszó lépésekhez is az életkörülmények javításában, az, életszínvonal megőrzésében, egyebek között a nominálbérek 4,5—5, a reáljövedelem egyszázalékos gya­rapításához. . Folytatni kell a már az új irányba tett lépéseket, ame­lyek hatása némileg érezhető az 1980. évi eredményekben, így a népgazdaságnak a tervben megfogalmazott célokkal megegyező fejlődésében, a külkereskedelmi forgalom ter­vezettnél kedvezőbb alakulásában, S ugyanakkor meg kell kezdeni változtatások sorozatát, valamint az új irányok, módszerek véglegesítését. Rendkívül bonyolult munkáról van szó tehát, mind az irányítás felsőbb szerveinél, mind a termelőhelyeken. A Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény is utal rá: valójában olyan társadalmi program a terv, aminek gerincét gazdasági, gazdálkodási feladatok alkotják, s amiért mindenki tehet, mindenkinek tennie kell. Ennek a társa­dalmi programnak az egésze szerény célokat jelöl meg, ám hozzátesszük: korántsem szerény erőfeszítéseket követel! Ott végképp nem, ahol reális lehetőség van a népgazdasá­gi érdekekkel egyező „túlteljesítésre”, azaz a hatékonyság átlagosnál gyorsabb javítására, a gazdaságos kivitel foko­zására, a kedvező vállalkozások kamatoztatására. A jövő évi terv és állami költségvetés irányelvei a realitások tiszteletét tükrözik; csak elérhető célokat szabad megjelölni. A nyíltság, a gondok néven ne­vezése, a nehézségek takaratlan fölmutatása, mint módszer példás, mint eszköz tömegeket mozgósít. Jövő esztendei, kemény próbákat tartogató feladataink ezt a mozgósítást elengedhetetlenné teszik. SZMBT-MSZBT együttműködési jegyzőkönyv Csütörtökön Moszkvában ünnepélyesen aláírták a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1981. évi együttmű­ködési jegyzőkönyvét Szovjet részről Vaszilíj Sztriganov, az SZMBT vezetőségének első tinökbelyettese, magyar rész­ről pedig Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára látta el kéz­jegyével az okmányt Az aláírási ünnepségen je­len voltak a moszkvai magyar nagykövetség munkatársai, az SZMBT vezetői, aktivistái, a Bíró Gyula vezette MSZBT- küldöttség tagiai, köztük Far­kas Bertalan űrhajós. (MTI) küldöttség csütörtöki programja Csütörtök délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz ponti Bizottságának székházá­ban folytatódtak a hivatalos magyar—nicaraguai tárgyalá­sok. A magyar tárgyaló csoport Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével, a nicaraguai tár' gyaló csoport Jaime Wheelock Román, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetősége politikai bizottsá­gának tagja, mezőgazdasági miniszter vezetésével megbe­szélést folytatott az MSZMP és a Sandinista Nemzeti Fel­szabadítási Front közötti együttműködés, a Magyar Népköztársaság és a Nicara­guái Köztársaság közötti gaz­dasági, kereskedelmi és mű­szaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről. A szívélyes légkörben, a kölcsö­nös megértés szellemében foly­tatott eszemcserén megvitat­ták a két felet érdeklő nem­zetközi problémákat A nap folyamán Veress Pé­ter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, külkeres­kedelmi miniszter találkozott a minisztériumban a nicara­guai párt- és kormánykül­döttség tagjaival. Ezután meg­kezdődtek Herkner Ottő kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Alvaro Guzmán nica­raguai külkereskedelmi mi­niszterhelyettes között a két ország gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatairól és a mű­szaki-tudományos együttmű­ködésről a partnermegbeszé­lések. A délutáni órákban a nica­raguai párt- és kormánykül­döttség Jaime Wheelock Ro­mánnal az élen látogatást tett a munkásőrség országos pa­rancsnokságán. A nicaraguai párt- és kor­mányküldöttség este megte­kintette a Munka Vörös Zász­ló Érdemrenddel kitüntetett KISZ Központi Művészegyüt­tes előadását A közületi és magánfogyasztók látják a hasz nát mindazoknak az ésszerűsítő javaslatoknak és az ezek alapján megvalósult aikotásokna k, melyeket a hagyományoknak megfelelően az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósága újítási bemutatóján tegnap láthattak a szakem­berek Szécsényben. Minél kevesebb legyen az áramszünet, a hibaelhárítás minimális időt vegyen igénybe, a 220 voltos feszültségszint állandó maradjon a hálózatban, mindez csak néhány feladat, melyet mind tökéletesebben, célszerűbben oldhatnak majd meg a beve­zetett vagy ezek után bevezetésre kerülő készülékekkel, berendezésekkel. Képünkön hid­raulikus betongyám-kiemelő szerkezet, mely percek alatt végzi el munkáját. — kulcsár —. Eszmecsere az ifjúságpolitikáról NDK ifjúsági delegáció megyénkben Az NDK minisztertanács if­júsági hivatalának dele­gációja érkezett tegnap megyénkbe Hans Jage- now államtitkár vezetésé­vel. A küldöttség tagjai: dr. Werner Choll, az ifjúsági hi­vatal külügyi vezetője, Rena­te Gorges munkatárs, s Ro­land Hempel, Lipcse megyei tanácsának ifjúsági titkára. A delegációt előbb Dev- csics Miklós, a megyei tanács elnöke fogadta, s jelen volt Skoda Ferenc, az MSZMP, Nógrád megyei Bizottságának titkára is, majd a küldöttség tagjai tájékoztatón vettek részt, ahol a megyei ifjúság- politika időszerű kérdéseiről, az ifjúsági törvény megvalósí­tásának tapasztalatairól, a ta­nácsi szervek ez irányú mun­kájáról adott ismertetést Ber­ki Mihály, megyei tanácsel­nök-helyettes Mint a többi között elmondotta, a megye lakosságának 43 százaléka tartozik a fiatal korosztály­hoz, így a velük való törődés mindennapos, lényeges teen­dő. A közös eszmecserén, ame­lyen részt vett Ftíssy József, a KISZ Nógrád megyei bi­zottságának első titkára is, különösen három téma ka­pott hangsúlyt: az ifjúság munkára nevelése, a család mai, megváltozott szerepe és lehetősége, valamint a szabad idő hasznos eltöltése. E téma­körök, mint az elhangzottak­ból kitűnt, mind az NDK, mind a magyar ifjúságpoliti­ka lényeges, megoldásra váró kérdései. Vendégeink délután Pásztó- ra utaztak, ahol a helyi álla­mi gazdaság tevékenységével és ifjúságpolitikai munkájá­val ismerkedtek meg, Juscsák György igazgató, a KISZ KB intéző bizottságának tagja ka­lauzolásával. E találkozón, többek között jelen volt Ju­hász Sándor, az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első ti okára. A mai program során a de­legáció tagjai fölkeresik a sal- góbányai Lovász József KISZ- vezetőképző iskolát, majd a salgótarjáni síküveggyár gaz­dasági és politikai tevékeny­ségével ismerkednek meg. Ezt követően a hollókői skanzent és a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumot tekintik meg. A Magyar Nők Országos Tanácsa meghívására ha­zánkban tartózkodó NDK be­li nőküldöttség tegnap foly­tatta Nógrád megyei prog­ramját. Lilli Treibmann, az NDK Demokratikus Nőszövet­sége rostocki bizottságának szervező titkára és Herta Fa­ust, a nőszövetség alosztály- vezetője a rétsági járásba lá­togatott. A vendégeket a nagyközség párt- és állami vezetői fogadták és tájékoz­tatást adtak Rétság fejlődésé­ről, a nőpolitikái határozat végrehajtásának tapasztalatai­ról. Délután a küldöttség meglátogatta a tolmácsi ter­melőszövetkezetet, ahol meg-’ ismerkedtek a közös gazda­ságban foglalkoztatott nők munkakörülményeivel. A dele­gáció tegnap visszautazott Budapestre. Négrád megyei kisipari, építőipari szakmai napok Tegnap a KIOSZ megyei szervezetének rendezésében megkezdődött a kétnapos kis­ipari építőipari szakmai na­pok eseménysorozata. A KI­OSZ megyei székházában összegyűlt csaknem száz kis­iparost Sándor István, a KI­OSZ megyei titkára köszön­tötte, majd Botka Miklós, a megyei tanács osztályvezetője tartotta meg előadását. Is­mertette a megye ötödik öt­éves építési tervének végre­hajtását, szólt a magánlakás­építés és település várható el­képzeléseiről a hatodik ötéves tervben, majd részletesen fog­lalkozott az építő kisiparosok előtt álló feladatokkal. Megyénkben 17 építőipar­hoz tartozó iparágban 926 kisiparos tevékenykedik a la­kossági és a közületi építési igények kielégítésén. Az épí­tő kisiparosok a mostani öt­éves tervben 1 milliárd 200 millió forint értékű munkát végeztek el. Megyénkben a családi házak 69 százaléka az ő közreműködésükkel készült el. Az előbbiek mellett éven­ként ötven célcsoportos lakást adtak át Jók az eredmények a javító és karbantartó szol­gáltatásban is. Az utóbbi há­rom évben az ebből származó munkák bevétele majdnem el­érte a 150 millió forintot. Az eredmények mellett szó­ba kerültek a nagyobb kibon­takozást akadályozó gondok, amelyek megoldását a Minisz­tertanács legutóbbi kisiparo­sokkal kapcsolatos határozata jó irányba tereli. Az építőiparban dolgozó kis­iparosok szerepe a jövőben to­vább nő, ezért olyan együtt­működési formákat hoznak létre, amelyek meggyorsítják az építéssel és szolgáltatással kapcsolatos feladatok elvég­zését. Bekapcsolódnak az ál­lami, szövetkezeti, építőipari munkába, ahol a telepszerű lakóházakban a szakipari munkák elvégzésére vállalkoz­nak. Bevezetik a Kisipari Termeltető Vállalat szabadal­mát; a vegyi úton történő utólagos szigetelést. Ezt első­sorban a családi lakóházak­nál és a műemlékeknél kíván­ják alkalmazni. Szolgáltató tevékenységüket pedig a dup­lájára akarják emelni. Az el­ső napon még a jogszabályok­ról, valamint az árképzés kö­vetelményeiről volt szó. A mai napon tartják meg a különböző szekcióüléseket. En­nek során a bevezetőben em­lített csaknem száz kisiparos — kőműves, villanyszerelő, szobatestő-mázoló-tapétázó, csőszerelő, víz-központifűtés- szerelő — megismerkedik azokkal a korszerű és új épí­téstechnológiákkal, a haté­kony munkaszervezés és kis- gépesítés követelményeivel, minden olyan új ismerettel, felhasználásra kerülő anya­gokkal stb., amelyekkel ta­lálkozni fognak, illetve fel­használják munkájuk során, amely alapját képezi a hato­dik ötéves tervre való felké­szülésnek. A szekcióülések befejezése­ként szakmai beszélgetésekre, általánol konzultációkra ke­rül sor. Megyei NE6-ülés Több következe­tességet és közös kockázatvállalást A megyei NEB a mezőgaz­dasági termelési rendszerek működését és a gazdálkodásra gyakorolt hatásukat vizsgálta hat termelőszövetkezetben még 1979-ben, de tekintettel arra, hogy az alapvizsgálatot követő időszakban is folya­matosan figyelemmel kísérték a termelést, a vizsgálat ered­ményeit csak a tegnapi salgó­tarjáni ülésen hozták nyilvá­nosságra. Az utóbbi években — bár mérsékelten — növekedett a megyében a rendszerbeni ter­melés. A termelőszövetkeze­tekben a különböző rendszer­technológiák alapján termelt növények vetésterülete meg­haladja a 46 százalékot és ki­emelkedő a búza részesedése, amelynek 90 százalékát ter­melik rendszerben a megye közös gazdaságai. Az érdekelt termelési rend­szerek közül a GITR és a (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents