Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

Volt már brikett Sütik megint a pogácsát ? Senki sem tagadhatja, hogy nem voltak okosak a nógrá­di szénbányák hajdani veze­tői. Hiszen ők is telismerték, hogy az itteni szén —, pedig akkor jóval több volt belőle, mint manapság —, csak egy bizonyos mennyiségig adha­tó el. Mert kalória — újab­ban joule-nak titulált — ér­téke elmarad a hon, többi tájain működő bányákból felszínre küldött szenekétől, kokszolni nem lehet, erősen szennyezett, úgy hogy —nem kapós. Igaz a kényszer, az energiaínség már ékkor sem volt válogatós: „megette” ezt is. Persze, olcsó pénzért. Hogy kinek az agyából pat­tant ki az isteni szikra, azt ma már nem tudni. De tény: a nagyobb jövedelmezőség reményében, már a Salgótar­jáni—Rimamurányi Rt. megkezdte, s folytatta is né­hány esztendőn keresztül a nógrádi brikett gyártását. Itt, helyben. Egyesek szerint Kis- terenyén, más értesülések sze­rint Nagyba tony ban. A szó­beszéd szerint a gyártásnak a II. világháború vetett vé­get, s annak befejeztével már csak a hatvanas évek dere­kán lett téma újólag a nóg­rádi brikett Persze, éppen a lehető legrosszabbkor, hi­szen arra az időre tehető a nógrádi szénbányászat xjsz- szafejlesztésének megkezdése. Emígy az ölet az maradt és' aludta Csipkerózsika-álmát, idáig. Mert a szikra megint kipattant... Tóth József, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgató- helyettese mondja: — Az utóbbi néhány esz­tendőben már szóba került a nógrádi szén minőségének javítása. Ám csupán ezzel tö­rődni, a szűkös pénzügyi helyzetben nem lehetett. El­sőként a bányák és frontok korszerűsítését. gépesítését kellett megvalósítani. Mert köztudott: e területen a töb­bi vállalattal szemben rop­pant nagy lépéshátrányba kerültünk. És amíg ezt nem valósítottuk meg, gondolni sem lehetett arra, hogy min­denek felett a minőség kerül­jön előtérbe. Ám — nálunk így van — a gépesítés és a jobb szén: ellentétes tenden­cia. Hiszen a vékony szénte­lepek miatt mind több med­dő kerül a maróhengerek jö- vesztette termelvénybe, ke­vesebb lesz a nagyobb darab... — ... és az érte kapott fo­rint is. — Igen. S hogy nem mind­egy: ugyanannyi munkával többet,' vagy lényegesen ke­vesebbet kapunk a kitermelt szén tonnájáért, megkezdtük a szén minősége javításának lehetőségeit kutatni. Két fon­tos „cégnek”: a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem­nek, valamint a Központi Bá­nyászati Fejlesztési Intézet­nek adtunk megbízást az ez ügyben lehetséges variációk kidolgozására. — És ebből lett a közel­múltban nem nagy mennyi­ségben elkészült’ nógrádi — pontosabban: kányási bri­kett? — Szó sincs róla! A vizs­gálatok sokkal lassabban ha­ladnak a kelleténél, úgy­hogy magunknak kellett lé­péseket tenni. Október 18-án hatszáz tonna szenet vittünk a Mecseki Szénbányák pécsi mosójába, ahol az eredetileg homokkal, egyéb kőzettel szennyezett, 2666 kalóriás szénből 3737 kalóriás lett. A minőség így lényegesen jávult. S még tovább léptünk: a megtisztított szenet elszállít­tattuk a dorogi brikettgyár­ba, ahol az első próbagyár­tást elvégezték. Megszületett az új kányási brikett, amely­nek fűtőértéke meghaladta a 4700 kalóriát. A hivatalos vizsgálatok eredményei egyébként a szenünket köny- nyen és közepesen mosható­nak ítélték, amely brikettezés- re könnyen alkalmas. — Eszerint sínen az ügy? — Dehogy! Az új termék tüzeléstechnikai vizsgálata —, amelyet több intézmény és magánszemély végez — csak most kezdődött. Ám ennek végeztével, összegzésével sem dől még el semmi. Hi­szen a két fázis: a mosás és a brikettgyártás megvalósí­tása roppant pénzigényei,. s ma még úgy tűnik, hogy a mosóművet is csak 1985-re tudjuk Nagybátonyban meg­építeni. — így hát a brikett, amely­től egyes szakemberek a gaz­dasági fellendülést várják... — A távlati programba be­került ez is, ám a gyártásra egyhamar nem kerül sor. A gazdasági számítások is foly­nak még, s majd meglátjuk, milyen eredménnyel zárul­nak. — Tehát ebben az ügyben csak a lelkesedés volt nagy? — Nem! Az akarat is. De ezt —, mint már említettem — a pénzügyi lehetőségek ha­tárolják be. Ezeket hallva elgondolko­dik az ember: nem halva szü­letett ötlet-e a nógrádi bri­kettel való kísérletezés? El­képzelhető, hogy —, mint másutt is sok jó ötlet — be­levesz a feledés sűrű homá­lyába? Lehet, hogy nem sü­tik a brikettpogácsát? Karácsony György Több és Jobb hús Nógrád megyében jelenleg öt termelőszövetkezet tagja a TAURINA Szarvasmarha- tenyésztő Közös Vállalatnak. Hogy a gazdaságok továbbra is számítanak a rendszerbe való belépés előnyeire, arra bizonyíték, hogy ,a mostani 1200 húshasznú . szarvasmar­hával szemben 1985-re már 3000 darabot tenyésztenek a rendszerben. Az alapfajta a magyartarka, amelyet a ki­fejezetten húshasznú limou- sinnel, majd az utódokat az ugyancsak hústípusú charolais- sal keresztezik. A végtermék húsformája és vágóértéke egy­aránt kitűnő, minősége ki­elégíti a legmagasabb köve­telményeket is, amit jelez, hogy az idei OMÉK-on ez a „konstrukció” nyerte el a ki­állítás nagydíját. Karancsla- pujtőn már ilyen egyedek látnak napvilágot, s a ke­resztezés megkezdődött a palotási és a. ludányhalászi termelőszövetkezetben is. Taggyűlés előtt Akár a vizsgára F iatalítottak az alapszer­vezet vezetőségében és most itt az év vége. Készülnek az elszámolásra. Azt mondta a pártalapszervezet tit­kára, hogy akár a vizsga előtt, úgy érzi magát. De még ár­nyalatnyit sem látni abból, hogy valamilyen feszültség uralkodna rajta. Ellenkezőleg: magabiztos. Egymást követő­en szólnak a telefonok. Je­lentkezik Rétság, aztán Pász- tót jelzik a vonalban, Szirák is érdeklődik. És a titkár megfontoltan minden szót, vá­laszol a kérdésekre. Ilyen Látkóczki Bálint kö­rül az élet Pezseg, zsong. Magyarázta; a munkája ter­mészetéből adódik. A gabona­felvásárló és -feldolgozó vál­lalat osztályvezetője és párt­titkára. Naponta ötvenezer emberrel teremtenek kapcso­latot azáltal, hogy vásárol­nak tőlük terményt. Több száz vagonra tehető például a közös gazdaságoktól meg­vásárolt gabona. De a tsz-ek- nek eladott takarmány is je­lentős mennyiségű. Aztán ott vannak a háztáji gazdálko­dók. Temérdek jószágnak tőlük vásárolják az eledelt. Így modta a párttitkár, ami­kor a munkáját érzékeltette. — Nekünk naponta vizsgáz­nunk kell az emberek előtt, és mi politikai jelentőségű Vizs­gának tartjuk... A pártalapszervezetüknek • ezért hát nagy a felelőssége Huszonötén vannak, de lé­gzésüket érzik a megye déli etekében éppen úgy. mini 3 5 ••’•aki véreken. Megerősíti ,e sk szükségességét a párt- 1 titkár; — Az a véleményünk, hogy ez így van rendjén Az évzáró taggyűlésre ké­szülve, mindinkább kiderül, hogy teljesen igaza van Lát­kóczki Bálintnak. A vállalat­nak nehéz volt az idei esz­tendő. Űj vásárlási rendszert vezettek be, amelyben megkü­lönböztették a termést minő­ségileg és így határozták meg az értékét Ez azt jelentette számukra, hogy vizsgálni kel­lett az eladásra behozott ga­bonát és osztályozni. Janák Sándornak a vállalat vezető­jének sem volt könnyű a fel­adata, mert ahogyan a párt­titkár ezt elmondta, kérte a kommunisták segítségét. Első­sorban, hogy gondosan ké­szüljenek a munkára és mu­tassanak példát. Pásztón pél­dául Czene József volt meg­bízva azzal, hogy kifogásta­lan laboratóriumi munkát vé­gezzen. De mindenki kapott feladatot. Még a vállalat igaz­gatóját is kötelezte az alap­szervezet, hogy teremtsen a lehetőségekhez képest kifogás­talan műszaki feltételeket a munkához. — Ezeket a feladatokat a cselekvési programunkba fog­laltuk, személyekre is lebos- tottuk — mondta a párttitkár. Ezt az okmányt a párttit­kár sűrűn forgatja. Gondosan tanulmányozza, hogy az ab­ban leírt dolgok hogyan való­sultak meg. Aztán a munka középpontjában szerepelnek a malmok. A kenyérnekvalót biztosítják. Szeleczki János villanyszerelő is — aki az alapszervezet tagja — meg­mondhatója mennyi gonddal jár, amíg a búzából liszt lesz és annak minőségével elége­dettek a pékek. Nekik, gabo­násoknak az a napi vizsgaté­tel, hogy elégedettek-e az emberek. Felidézte a párttit- kái a kereskedelmi munkáju­kat a háztáji gazdálkodó em­berekkel. Számítást végzett arról, hogy mennyi állatot tartanak ezekben a gazdasá­gokban. Több ezerre tehető. Szarvasmarha, sertés, nyúl, szárnyasok és ki tudná még felsorolni mi minden más. Ha egy napra is fennakadna a ta­karmányellátás, azonnal za­var keletkeznék. És ez már népgazdasági gond lenne, hi­szen több tonna húst termel­nek naponta a gazdaságok. — Ezen a területen is mó­dosításokat hajtunk végre. — Arról szólt, hogy a saját kereskedelmi hálózatukat, bő­vítik, hogy csökkenjen a köz­vetítő hálózat, mert az ne­hézkessé teszi az ellátást. Az­tán a körzetek összevonását említette, mint az idei jelen­tős munkájukat. Majd az úgy­nevezett keverőüzemek mun­kájának javítását, ahol tulaj­donképpen ‘elkészítik az álla­toknak a takarmányt. A párt­titkár. mint akinek hirtelen jut eszébe valami, feltekintett: Támad a tél Nógrádion is fFolytatás az l. oldalról.) vesen adnak tájékoztatást mindenkinek. Sőt, mi több, ha valaki Nógrád megyéből tá­volabbi vidékre „merészke­dik”, hívja fel a hóügyeletet és rövid időn bélül elmond­ják a szakemberek, mire szá­míthat úticéljáig. Nógrád megyének vasár­nap éjszaka és hétfőn talán legkritikusabb pontja, a Pász­tói Szécsénnyel összekötő közút volt. Az út — elsősor­ban a nagymezői turistaházig — járhatatlanná vált, ezért lezárták a közúti forgalom elől. EL AKADT AUTÓBUSZOK Hétfőn délelőtt jártunk erre. A Volán 2. számú Vál­lalat „pilótájának”. Meszes Istvánnak igencsak igyekez­nie kellett, hogy egyenesben tartsa a kocsit. Az úton mé­teres hótorlaszok, két hóma­ró szórta a havat a közeli mezőkre. Az egyik hatalmas gépről lekászálódott Lőrincz Lajos, a KPM 1-es számú üzemmérnökségének vezető helyettese. Egész éjjel tal­pon volt, az arca gyűrött. A szél süvöltve hordja a havat. Végigmutat az úton: — Sok gondot okozott, meg okoz is nekünk ez a rész. Két autóbusz rekedt meg a hófúvásban, a hatalmas hó­ban nem tudtak tovább men­ni. 1 Szünet nélkül távolítsuk el a havat, reméljük nem kell újabb feltámadó széltől, havazástól tartani. Megérkezik a Volán 2. szá­mú Vállalat darus Tátrája, megpróbálják kiemelni az út szélére szorult autóbuszo­áram nélkül maradt Pásztó. Mátraszőlős, Mátrakeresztes. Hasznos, Tar. A hóvihar szi­getelőtörést okozott a veze­tékek „összeverődtek”. Alapi Ferenc, a kirendeltség veze­tője még hozzátette. hogy Jobbágyiban, Szurdokpüspö­kiben és még több község­ben okozott bajt a „hívatla­nul” jött tél. Hétfőn tizen­négy villanyszerelő járta a falvakat, hogy kijavítsák a hibákat A közlekedés „közkatonái­nak” hadát alkotják a Volán 2-es számú Vállalat gépko­csivezetői. Gáspár István disz­pécser-csoportvezető: — Az autóbuszaink öt-tizen­öt perces késéssel közleked­tek vasárnap és hétfőn. Hoz­zátenném, hogy’ a hét első napja volt a „rázósabb”. Hu­szonöt munkás jóra tunk egy­szerűen nem tudott bejönni Salgótarjánba a Garáb, Bo­kor, Hollókő, Ecseg térségből. Vasárnap este Cserhátszent- ivántól kétszáz méterre el­akadt a pásztó—balassagyar­mati járat hét óra körül. Az autóbusz az utasokkal együtt az út szélén „éjszakázott”. A rendkívül erős szél a Kisbár- kány, Nagybánkány, Luciái­vá körzetben is bajokat oko­zott. Hétfőn reggel a dolgo­zók késéssel érkeztek. AKADOZÓ VONATOK A MÁV salgótarjáni állo­másfőnökségétől olyan tájé­koztatást kaptunk, hogy a megyeszékhelyről öt-tíz per­ces késésekkel indultak a vonatok Viszont a messzebb­ről érkező szerelvények sokat késnek. Vasárnap este a gyorsvonat és a személyvo­nat több mint három órát, a nemzetközi Polónia expressz öt és fél órát késett. A tájé­koztatás szerint. Hatvantól Budapestig több mint hat­van centiméteres a hóréteg vastagsága. A Nógrád megyei Rendőr­főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője, Gégésny István őr­nagy tájékoztatása szerint különösebb balesetet nem je­lentettek vasárnap és hét­főn. Az utak — kevés kivé­tellel — járhatók, a rendőr­ség kéri az útnak indulókat, hogy csak akkor vegyék elő járművüket, ha az elenged­hetetlenül szükséges és a nehéz útviszonyok közepet­te fokozottabban tartsák meg a KRESZ előírásait. Az óva­tosság csak hasznukra válik. Hóviharral, gonddal, baj­jal, szélviharral, elakadt jár­művekkel köszöntött be hoz­zánk december. Ügy látszik végérvényesen itt a tél. Em­bert és gépet egyformán pró­bára tevő időszak... * Havas közlekedési körké­pünkhöz hozzátartoznak köz­vetlen szomszédunk, Heves megye útviszonyai. Telexen a' következő információt kap­tuk. A főutak a 33-es számú főút kivételével járhatók. Jár­hatatlan ag Andomaktálya, Me­zőkövesd és a Borsodnádasd, Mónosbél. Gyöngyös. Verpe- lét, Eger, a Kisköre, Poroszló, valamint a pélyi bekötő út. A további utak, amelyek Nóg­rád megyéhez csatlakoznak, mindenhol járhatók. A hóel­takarítás folyamatos. <cse) kát. A 21-es fő közlekedési út járható, egyes útszakaszokon még nagy a kásás hó, a la­tyak, az óvatosság nem árt. Bizonyítja ezt a 29-es kilo­méterszelvénynél egy piros Polski Fiat, amely messze bent az árokban, egy fa tö­vében vár sorsára... A KÖZLEKEDÉS KÖZKATONÁI Nagy a sürgés-forgás az ÉMÁSZ jobbágyi kirendelt­ségén. Huszonkét község tar­tozik a szerelők „fennhatósá­ga” álá. Vasárnap este óta nekik is meggyűlt a bajuk a korán jött téllel. Este 9 óra 10 perctől közel fél órán át — A vállalat vezetősége ép­pen a közelmúltban tájékoz­tatta az alapszervezetet, hogy erre az esztendőre kitűzött feladatokat hogyan valósítot­tuk meg. A párttitkár arcán, hogy nincs komolyabb gond, be­csületesen dolgoztak. És ezek a fejlemények ez évet záró párttaggyűlés színe elé kerül­nek a vezetőség jelentése­ként. Nem volt könnyű mun­ka, kerhényen megdolgoztak valamennyien. Egy azonban biztos: amit tettek, igaz, jó szívvel, a párttagok felelőssé­gével végezték. A vállalat igazgatója maga is megerősí­tette, hogy a pártalapszerve- zetükre számítani lehet. Látkóczki Bálint még fia­tal a mozgalomban, de ott a vérében a munka szeretete. Azt mondta, hogy olyan jó tanítómesterei voltak, mint Lombos Jenő, a volt igazgató, Medveczki László, az elődje és most a körülötte csoporto­suló párttagok, akikkel lehet dolgozni, feladatokat vállalni, mert igaz emberek. Azt való­színű kevesen tudják, hogy a párttitkár a mozgalomhoz va­ló tartozását a családi otthon­ban örökölte békési kubikus apjától. ' s mindezek így együtt- C véve emelték a párt- " titkárt arra a szintre, hogy érződik a tevékenységé­ben a párttag kötelességérze­te. Néhány nap múlva a tag­gyűlés színe elé all és mint mondotta: vizsgázni fog a ve­zetőség. Villanyszerelők a magasban. Kelemen János. Sáfrány Fe­renc és Kovács Ferenc Irans/ (ormátort javít. Magasabb a hófal mint » kocsi a pásztó—szécsényi úton — Képek: Kulcsár —­4 _____ ____ S ok sikert! , "i 1 ~—~—---------------­B obál Gyula j- 1 NÓGRÁD — 1980. december 2., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents