Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

B\tjJL km M f Mg «MH M * «S^tlG W H ' a »M « P ^ M ^ rm Nt atm m Stúdió '80 és írói portré Üj izgalmas kezdeménye- faj született. S ha e napja- zés indult útjára két héttel inkban már legfontosabb kom , rr . . i .1 » - ' 1 — _ . wm iiailró niAc op>7lrívTÍmlr min ha­ezelőtt a televízióban, a Stú dió ’80 — a tv új kulturális gi két jelentkezés alapján máris is ilyen következetesen és megállapíthatunk: merőben nagy bátorsággal élnek a friss úttaposásnak lehetünk műsor gondozói, a legjobb re­képp egymást zavaróan tott. Amit az előbbinél friss és bátor formai kezdeménynek munikációs eszközünk sajá­tos adottságaival és köve­hétilaipia Amit az eddigi két télményeivel a továbbiakban érzünk, utóbbinál sokszor épp - - .- ■ -íj- - ’<■ ju, az egyébként sem könnyen befogadható, filozofikus töl­tetű párbeszédekről vonja el tanúi a képernyő előtt, hasonlítani próbáljuk Ha ményekre jogosít —, ahogy e leg- reményének adott hangot mű­sza­inkább talán a híradóval, velődési miniszterünk, Pozs- vagy a televízió színházi ma­gazinjaival áll távoli rokon­ságban, ám azoknál jóvalta gai Imre is útra indító vaiban. J _____ A kulturális hetilap fő' _ . m ozgalmasabb, gyorsabb szerkesztője, Érdi Sándor, de a csámborgók elegyében fel­sodrású éá sokkal Népszerűbb eddigi két rendezője. Valló tunik-e megint a pucér lány? figyelmünket a háttérközre működők indokolatlan ide- oda csámborogtatásával, mert miközben az előtérben (bizo­nyára) magvas gondolatok cserélődnek, azt lessük, hogy alapozottságú. Hiányoznak Péter és Jancsó Miklós jól , . belőle a zárt stúdióbeszélge- kivehető törekvése a zsúfolt re> amit Hernádiról tések, hosszadalmas eszme- képiségben és az érdekes, né- ^z__.valamennyi futtatások a kényelmes ka- melykor még Szokatlan, rendhagyó port látunk, ______, . ... - alkotói s zokatlanul dimenziójában körbejárhat­juk, a maga sajátos extrém­ják egymást, olykor csak né- olykor egymásnak ellentmon rosszékekből; a színhelyek, té- ható montázstechnikában mák rohamtempóban vált- gondolatok felvillantása —, segeben, mégis kissé az volt mg 'm ’’ ------i—” -i—— az összhatás, hogy a közre­_ működők inkább egymásnak v égső íté- játszottak, mintsem nekünk, bennünket Sztanyiszlavszkij említette színész, ha mondandót erősítheti, akár a csillárra is felmászhat. De ez a játékkri­hány villanásban, hogy me­gint egészen más területén ta­láljuk magunkat "Íj dók ütköztetése, úgy, hogy a továbbgondolásra, kulturális letformálásra életünknek. Csapongó és késztessen, hogy aktív része- valahol, hogy a mégis egymást építő képek- seivé váljunk a műsornak. azzal az eszmei ........... Az elmúlt hét másik, tévé­nézők körében kétségkívül b en kapunk gondolatébresz­tő betekintést tudományos, művészeti jelenkorunk tör­ténéseibe, kísérleti műhelyei­be a legszélesebb műfaji met­szetben; költészeten, irodal­mon, zenén, szobrászat-fes- vasárnap este. tészeten át a színházig. Határozottan bátor vállal­kozás, melynek kimenetelét, második számával, melynek tetve. legtöbbet vitatott műsora az térium a tartalmat szolgálta, a portréfilm volt, amelyet Nos, ilyen alapon éreztem ön- Jancsó Miklós rendezésében célúnak a portréfilm jó né- Hernádi Gyuláról kaptunk hány mozzanatát — csupán a tolószékes ide-oda kocsiká­zásra, vagy a szereplőgárda léggömb-fejjátékára emlékez­Érdekes egybevetésre nált alkalmat a Stúdió kf­’80 azaz közönségfogadtatását rendezését —, mint említet­bizonyára maguk a műsor tem — szintén Jancsó látta el. Ez a portré nagyobbára Vájtfülű” irodalmi-színházi szülői: szerkesztői, munka- A két vállalkozás ugyanis ki- bennfentesek csemegéjének Hazai tájakon (9.) Nevezetes győri házak Jellegzetes győri városkép: a Kazinczi utca Két győri nevezetesség: az Aranyhajó-cégér cs középen, távolabb a Kreszta-ház. Győr sokáig csak az át­utazó turisták városa volt: az tészeti, történelmi korszakok gyobb negyedek, egységek jellegzetességét még jól őrző régi szépségükben, de mai utóbbi években azonban egy- épületek. Az emberek elég- funkcióval állíthatók így hely­re több olyan látnivaló akad, amelyért hosszabb időt is ér­demes eltölteni itt. A Széche­gé szélsőséges körülmények re. közt élnek itt ma. Vannak kis A tervezők felhasználási ja- létszámú családok, akik ké- vaslatot készítettek a váro­nyi téri patikamúzeum ide- nyelmesen laknak a régi, si tanács számára: ennek társai sem számíthatták ki sértetiesen azonos rendezői előre. Am a második jelent- elveket, eszközöket érvénye- kezése után annyit már ok- sít, ami ilyen túlságos közel- vetlenül éázre kell vennünk, ségben (Stúdió ’80 kedd, Her- hoigy vérbeli televíziós mű- nádi-portré vasárnap) némi­született, nem a szélesebb, általánosabb közönségnek. Lehet, ezért is volt a kései közvetítés? (b. t.) Az Alföld Németh László-emlékszáma Németh korszakát Az Alföld Németh László emlé- fogalmazni, Grezsa Ferenc 1938 kének szentelte idei utolsó szá- és 1944 közötti tevékenységét, iró­niát. Jóllehet, Németh László dalmi munkásságát teszi mérleg- életműve eléggé ismert, kritikai- re. Kis Pintér Imre dolgozata azt lag átvilágított, a szerkesztőség tárgyalja, hogy milyen szerepet mégis tudott eleddig, ismeretlen töltött be Németh László munkás­adalékokat mozgósítani és újabb ságában az esszé és a tanul- nézőpontokat érvényesíteni. mány. Gaáll Ernő, a romániai Borsos Miklós Írása nyitja a* Korunk főszerkesztője Németh emlékszámot, ebben a kitűnő László Kelet-Európa-felfogását kortárs személyes emlékeit mond- kommentálja. Varga István az ja el felejthetetlen barátjáról, lró Dosztojevszkij-képét fogai- Bocskai kerti Közli a lap Németh László ki- mázzá meg, Kocsis Rózsa egyet- adatlan drámájának a „Harc a len regény, a Gyász alapján pró- Az emlékszám képanyag (Bor- ■ “ ‘ ■ *" bálja tetten érhl Németh László sós Miklós rajzai és válogatott világképét és regényszemléletét, fényképek) az összeállítás témá- Sándor Iván a Széchenyi drámát jához csatlakozik. elemzi, Bélád! Miklós László utolsó alkotó méltatja. Fűzi László Németh László fiatalkori leveleiből és verseiből közöl összeállítást megfelelő ka­lauz kíséretében. Kiss Tamás Né­meth Lászlóval való találkozásait örökíti meg. Az összeállítást kül­földi Írók vallomásai zárják, il­letve Kristo Nagy István közli a házavató szövegét. jólét ellen”, első felvonását. Csoóri Sándor esszéje Németh László jelentőségét próbálja meg­genforgaími látványosság és a havonta rendezett irodal­mi estek, kamarahangver­senyek más városból is von­zanak közönséget; az úgyne­vezett Kreszta-házban vács Margit műveiből ható gyűjtemény, a legújabb érdekesség pedig a Káptalan- dombon Borsos Miklós ál­landó kiállítása. Győr dicsekedhet néhány szép műemlékkel, de nem di­csekedhet olyan rendezett, feltárt, helyreállított belvá­rossal, mint például Sopron, vagy Szentendre — pedig megóvni való értékes épület itt is nagyon sok van, s nagy méretű lakásokban, má- alapján eldöntötték, hogy mi- sok az idővel egyszobásokká lyen feladatot szánnak a osztódott kis lakásokban szó- műemléki belváros egyes ré­ronganak; a városi tanács­nak ezzel a gonddal isszem- Ko- be kellett néznie, amikor el­lát- határozta a rekonstrukciót. Az első átfogó rekonstruk­ciós tervet a VÁT1 (Sedelma- yer Zsuzsa Ybl-díjas) készí­tette 1970-ben, erre építette részletes tervét a Györ-Sop- ... á;llitva nirvánákkor — ron megyei Tanácsi Tervező szeinek. A lakások megmen­tése, kialakítása az elsődle­ges szempont: korszerű táv­fűtéses lakásokat hoznak létre, ahol csak lehetséges. Másrészt kis boltokkal, üz­letsorokkal gazdagítják ezt a városrészt a helyi ellátás és •z idegenforgalom szolgála­nem csak „Közép-Európa soproni szakemberei a ______ , * „kegytárgyszemlélet” ellené­egyik legszebb barokk tere­ként” emlegetett Széchenyi té­ren, hanem az egész törté­nelmi belvárosban. Nagyjából a XVI. század­ban épült, hétbástyás külső múzeum várfal által körülhatárolt, mintegy 300x500 méteres te­rület az, ahol a műemlékjel- legű és városképi jelentőségű anélkül, • hogy irodavárost akarnánk csinálni a belvá­rosból — a meglevő vállala­tok, intézmények központjai a helyükön maradnak, de jobb körülmények között A Liszt Ferenc utca 20. szám alatti, úgynevezett Zichy-ház- , , .. ... , ban pedig a Családi és Tár­Ärs« 58S Vállalat csoportja Dercsényi Pál építész irányításával. Vargha István igazgató, mű­emléki szakmérnök és mun­katársai, valamint az Orszá- Műemlék Felügyelőség Iroda székházét, az anya­könyvi hivatalt rendezik be. A funkciók eldöntése után síkra. Hiszen például az em­lített Kreszta-ház, a * patika­múzeum önmagában bármi- ke^j^et a tervezőmunka: a SJSrSKS az Ilyen m^szÄza^ építmények együttest, illetve egyedileg helyreállított épü- dokumSl jellegzetes városképet al- letek gyakran újra „megkop- elkéSek á kotnak. Papok, hivatalnokok nak” addigra, míg a kömyé- moKat tzutan egészülnek a laktak itt évszázadokon ke- két is helyreállítják. A tömb­resztül, vidéken élő földes- rekonstrukció jobban figye­urak téli városi palotácskái és lemlbe tudja venni azt, hogy gazdag kereskedők, polgárok egy város nem csupán építé­házai voltak ezek a mára szeti egység, hanem társadal­eiéggé megkopott, de az épí- mi struktúra A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Prohászka János akadémikust ká válnak-e? 18 .helyt, közöttük János. diák állt Sokrétű elfoglaltsága Szaktudását az egész világ Amikor 1950-ben diplomá­zott, (diplomamunkája egy forgácsolókészülék tervezé­se) nem sejtette még, hogy tudományos kutató lesz. A változást az jelentette, ami­kor, a Vörös Akadémiára ke­rült oktatónak, ahol későbbi neves gazdasági vezetők so­rát készítette fel. Az akadé­mia megszűnte után a Vas­Ugyancsak 1964-ben nevez­Prohászka ték ki egyetemi tanárnak a lett is mindennapi tevékeny- Budapesti Műszaki Egyetem villamosipari anyagtechnoló­gia tanszékére. 1965—1966-ban amelynek közvetlen, gyakor- Ford-ösztöndíj.jal az ameri­kai egyesült államokbeli Harvard egyetemen dolgozik. mel- szú átfutási idők? Hiszen mi­re az új. termék a piacra ke­ségi körébe tartozik az aktiv rül, lehet, hogy már elavult kutatómunka. Méghozzá olyan, lesz?) lati vonatkozásai is vannak. A probléma, amelyre a meg­oldást keresték, ismert külö­nösen az autóiparnak van Akadémia i.vei.zd Ugé.A -Jg, SSUTÍSS 1969-ben választják meg az KranS°k. {pari Kutató Intézetbe került, kitüntetések birtokosa Es Gillemot professzor aspirán- mégis arra a legbüszkébb, saként, és itt készült fel kan- hogy szüleitől rokonaiig min- diciátusi értekezésére. Ezt denki fizikai dolgozó, esnem 1957-ben védte meg. Témája: szakadt el a nagytétényi mun- a mán hatása a szén diffú- káskörnyezettől, ahol 60 éve diójára a vasban, lényegileg felnevelkedett. a fémek felületi edzésével Sajátos, nehéz úton jutott el foglalkozott Prohászka János, a tudomány Ettől kezdve a Híradós­•"*!» változatlan téterbirto, anyagok szuardsagnovelezenek terhelhet6ség menett kisebh súlyú, hiszen az ilyen anyag bői készült jármű kevesebb lehetőségeit taglalja, 1977-ben az egyetemen szer­vezeti változás történik: létre­hozzák a Gépészmérnöki Kar Mechanikai Technológia- és Anyagszerkezettani Intézetét, amelynek előbb igazgató­És Prohászka János, a ma­gánember? Elsősorban fiára büszke. Amikor megtudta, hogy villamosmérnöknek ké­szül, rábeszélte: tanuljon olyan külföldi egyetemen, ahol apja nevét nem isme­rik. így került Ilmenauba. kisebb ahol kitüntetéssel végzett, és ma már a Kandó Kálmán fő­iskolán tanársegéd. Ma is vi­önsúlyt hord, ennél fogva fo- tákat folytatnak édesapjával gyasztása is kevesebb, tehát energiatakarékos. A japán és amerikai kuta­tók mikroötvözési módszert a pályaválasztás helyességéről.' Prohászka János ugyanis azt vallja: az ember hivatásként azzal foglalkozzék, amit helyettesévé, majd igazgatójá- dolgoztak ki. Ugyancsak kül- egyébként is legjobban sze­_ ' ________•! i • \ 11 1 . . fnlHi lfiitofólf ■fnülnllrnnnol' ^»4 TÍ1« -Pí «-* 1 .-.„ t 'U „ „ -----­k iviteli tervek a házra, a tömbbelsőre, az utcai homlok­zatra, világításra, utcabúto­rokra stb. Elsőként a Liszt Ferenc út­ié- kisebb-na- ca rekonstrukciójára kerül is. KiseDD-na ^ a szomszédos töm5ben a színház építésével kapcso­latban változások történtek, új lakónegyed is épül, éssze­rű volt a régit is helyreállí­tani. Elkészült az egykori ne­mesi konviktus rekonstruk­ciója, amely a XVII. század végén épült, s máig megőriz­te klasszicizáló és barokkos jellegzetességét; amikor nem­zeti rajziskola volt, Révai Miklós is tanított itt Ma ze­neiskola. A következő sza­kasz a Széchenyi téri épüle­tek homlokzatainak helyre- állítása lesz: itt többek kö­zött a patikamúzeum, a bencés templom, a Xantus János Múzeum és egy sor kis barokk palota kap új külsőt. Ezután kerülhet sor a Köz­társaság tér felújításira, eh­hez kapcsolódik a Káptalan- domb rendezése, amely lénye­gében a Borsos-ház avatásá­val már megkezdődött és a vagongyári vendégház fel­épülése után folytatódik. Üj külsőt kap majd az Alkot­mány utca — benne a Napó­leon-ház — és a győriek sé­tálóutcája, a Lenin út is. legfelső lépcsőfokáig: Buda­fokon végzett polgári iskolai tanulmányai után üvegcsiszo­ló segéd lett, és fizikai mun­-vá nevezik ki, emellett tan­székvezetői tisztét is megtart­ja. ' technikai Kutató Intézetben dolgozott, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézetének kásként dolgozott 1946-ig. Ez megalakulásáig, ahol tudo- évben történt, hogy a mér- mányos osztályvezetőként mű- nökszakszervezet módot, lehe- ködött. Itt készült fel dokto- tőséget karesett tehetséges ri értekezésére. 1964-ben lett fiatalok egyetemi képzésére, a tudományok doktora, érte- akik eddigi helyzetük miatt kezésében a szilárd testek ezt nem tehették. Érettségi szerkezetének akkor igen ak- nélkül hatvan fiatal kezdhet- tuális kérdését, a kristályrá- te vendéghallgatóként a Mű- csők hibáit vizsgálta, ponto- egyetemen a tanévet, és az sabban egy speciális kristály­első félév eredménye döntött: rácshiba keletkezési módját végleges, teljes jogú hallgatók- írta le. 4 NÓGRÁD — 1980. december 2, kedd [ földi kutatók foglalkoznak hőkezelési eljárásokkal is. A Budapesti Műszaki Egyetem kutatókollektívája, amelyet Munkásságát a Munka Ér- Prohászka professzor vezet, demrend arany fokozatával is- más úton indult el. Elektro- merte el a kormányzat. A mos árammal folytatják az szakmai közvélemény pedig acél hőkezelését 2 másod- egy sor választott tisztséggel: percig, igen nagy áramsűrű­az Akadémia elnökségének tagja, a gépész-kohász szak- esopotf vezetője, a Tudomá­nyos Minősítő Bizottság gé­pész-kohász szakbizottságának tagja, az Akadémia elméleti technológiai bizottságának ve­zetője, és még lehetne folytat­ni a felsorolást. önmaga nevelő-oktató mun­káját értékeli legtöbbre, külö­nösen büszke arra, hogy je­lenleg is négy aspiránsa van. ség mellett. És ez, az eljárás az említett külföldi módsze­reknél jobb szilárdság eléré­sét teszi lehetővé. A kutatók szerződést kötöt­tek a Dunai Vasművel idén. A szükséges üzemi be­rendezést már tervezik, és talán 1982-re üzembe is lép majd. (Érdemes lenne eltű­nődni azon: feltétlenül szük­ségesek-e egy világviszonylat­ban is új és eredményes eljá­rás esetében az ilyen hosz­ret. És fia legjobban kocsit szeret vezetni. Ezért nem is egészen tréfás néha az apai kérdés: nem érezné magát jobban például taxisofőr­ként? És az apa kedves időtölté­se? Ideje nincs — hobbira, kedvtelésre legalábbis. Vala­mikor maga is futballozott, később sokat járt meccsre. Most már televízión nézi a labdarúgó-mérkőzéseket, da­colva a magyar foci jelenlegi az színvonalával... Ha már e2 is szóba került: ráférne a ma­gyar sportéletre is néhány tu­cat olyan keményen dolgozó, céltudatos egyéniség, mint amilyen a saját szakmájában Prohászka akadémikus. Sz. J. G. B. A Duna holt medrében —ÉRTÉKES LELET. Vili— IX. századi avar települést tár­tak fel a régészek a szigetközi Darnózseli határában. A te­rület valamikor sziget lehe­tett, ma kiemelkedő homok­domb a Duna holt medrében. A szakemberek fél méter mély­ségben egy tűzhelyre leltek a hozzá tartozó lakógödörrel, melyből hiányoznak a cölöp­lyukak. Eszerint az épület az eddig ismertektől eltérő szer­kezeti megoldással készült. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents