Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

Északi hajóút A Szibir atommeghajtású jégtörő vezette hajókaraván 11 nap alatt két vasúti szerelvényre való árut juttat el 7000 kilo­méter távolságra A múlt század közepére már csak két megközelíthetet­len tája maradt földünknek: az északi és a déli sarkvidék. Az északi földrészeknek a sarkkörökön túl nyúló részei az északi sarkvidéken szinte összeérni látszottak, északról nem lehetett őket hajóval megkerülni, arrafelé nem vált lehetségessé a közlekedési há­lózat kialakítása. Pedig na- gvon szerették volna megta­lálni az északi átjárókat, ame­lyeken át a hajók e földrésze­ket „felülről”, azaz északról megkerülve jutottak volna a Távol-Kelet még kiaknázatlan területeire. Az északnyugati átjáró ví­zi útját Amerika „felett” ke resték, hogy azon át jussanak az Atlanti-óceán északi me­dencéjéből Ázsia keleti és északi pontjaira, sőt Amerika nyugati részére is. Az észak­keleti átjárót Oroszország és Szibéria fölött keresték, hogy azon keresztül jussanak át Európából Ázsia keleti részé­re, a Csendes-óceán térségébe Csakhamar bebizonyosodott hogy az átjárók — ha egyál­talán léteznek — csak a nyá­ri hónapokban járhatók, és az északi félteke földrészei a sarkvidéken valóban nincsenek egymással összeköttetésben. Először 1850-ben az észak­nyugati átjárót fedezték fel, bár átjárhatósága csak később bizonyosodott be, és használ­hatósága ma is kétséges. Az északkeleti átjárón elsőnek egy svéd kutató Vega nevű hajója jutott át 1879-ben, igaz a te­let a jég fogságában kellett töltenie. Áttelelés nélkül 1932- ben sikerült az átkelés a szov­jet Szibirjakov jégtörőnek. 1967-ben egy kereskedelmi ha­jó indult a Szovjetunió balti­tengeri kikötőiből a távol-ke­letiekbe, és vízi úton árut szállított. 1968-ban már rend­szeresen használták a vízi utat. Az északkeleti átjárónak ke­reskedelmi hajóúttá' fejleszté­sében nagy szerepe van a modern technikának, a radar­nak, a sarki jégen sodródó meteorológiai állomásoknak, az ellátó repülőgépeknek és nem utolsósorban a jégtö­rőknek. Az északkeleti átjáró használatának a fő oka az volt, hogy így a Távol-Kelet és Nyug,.t-Európa között a vízi út kereken 10 hajózási nappal rövidebb lett, az észa­ki út használata tehát gazda­ságilag nagyon előnyös. Alattomos ellenség: a zaj A zajnak az emberi szer­vezetre gyakorolt károsító ha­tása rendkívül sokrétű. Ezek közül a nagyotthallás a leg­ismertebb. Ez az ártalom eredményezi, hogy a beteg fül már nem érzékeli azt a hang­erősséget, amelyet az egészsé­ges még hall. Nagy zajban eltöltött idő­szak után kezdetben ez a ká­rosodás még csak átmeneti. Huzamosabb zajterhelés vi­szont már maradandó hallás­romlást okoz. Ennek kialaku­lását nehéz észrevenni, mert a beszéd megértését még nem zavarja. A káros jelenség ugyanis a beszéd megértésé­hez kevésbé fontos frekvencia (rezgésszám) tartományra korlátozódik. Hazánkban több százezren nagyothallók zaj következté­ben, de a veszélyeztetettek száma ennél is nagyobb. Az erős zajhatás azonban nem csak a hallószervet, ha­nem az emberi szervezet egé­szét is károsítja. A zajtúlterhelés civilizációs ártalom, a vegetatív idegrend­szeren keresztül a szervezet számos funkcióját befolyásol­ja. Például a légzés szaporáb­bá válik, megnő az oxigénfo­gyasztás. A lecsökkent gyo- mornedvtermelés miatt emésztési zavarok jelentkez­hetnek, a nyálmirigyek csök­kent működése következtében szájszárazság léphet fel. Ma­gas vérnyomásban szenvedők­nél betegségük rosszabbodását is előidézheti. Pszichés vonatkozásban a zaj idegesítő, fárasztó és fi­gyelemelvonó hatása jelentke­zik. Jórészt az ipari, techni­kai fejlődés következtében — a termelő munkavégzéstől a háztartásig — az emberi te­vékenységek jó része: zajfor­rás. Hazánkban a hallást káro­sító, zajos munkahelyek szá­ma félmillióra tehető. A mun­kavédelemmel foglalkozó kor­mányrendelet a zajvédelem követelményrendszerét is tar­talmazza. Ennek ellenére ez a probléma még korántsem megoldott — jelzik a foglal­kozási megbetegedések sta­tisztikái. Az utcák, közterületek leg­főbb zajforrása a közlekedés, ügyes forgalomszervezésse), a járművek megfelelő karban­tartásával ezen is lehet segí­teni. De általánosságban is ki­mondható: a csendért —, vagy legalábbis a zajszintnek az el­viselhetőségi mértékéig való le­szorításáért — mindenkinek tennie kell! Érdemes meggondolni: hány féle indokolatlan, szükségtelen zajjal mérgezzük mindennap­jainkat A hajnali rakodások ládacsattogásai, a késői han­gos rádió-, tv- és magnóhasz­nálat, az utcai hangoskodások elkerülhetők volnának. Csak belátást, helyes emberi menta­litást igényelnek, amelyek nem helyettesíthetők hatósági intézkedésekkel. A zaj —. mint a közérzetet egészséget hátrányosan befo­lyásoló tényező — sok pénz­be kerül a társadalomnak. A megzavart álmú, kialvatlan ember nem nyújthat maximá­lis teljesítményt, különösen, ha még munka közbeni kon­centrálása sem mentes a zaj­terheléstől. .Sőt, a csökkent fi­gyelőképesség könnyen bal­esethez is vezethet Szakemberek szerint — például a szövődék zajának — minden egyes decibelnyi csök­kentésével egyszázalékos ter­melésnövekedés érhető el. Ötvözetgyár Salgótarján felvételre keres vegyésztechnikusi, vcgvész-szakközépiskolal vagy gimnáziu­mi végzettséggel rendelkező dolgozókat. egy műszakos laboratóriumi munkára Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen, levélben, vagy telefonon a vállalat személyzeti osztályán. Telefon: 10-066/24. Levélcím: 3101 Salgótarján. Pf. 16 Germán erődítmény Egyedülálló felfedezést tet­tek a Német Demokratikus Köztársaság területén a régé­szek: a Lipcse megyei wur- zeni járásban — az Érchegy­ségtől és a türingiai erdőtől északra — olyan germán erő­dítményrendszerre bukkantak, amilyet eddig csak azokon a vidékeken találtak, ahol ger­mánok és kelták kerültek egymással kapcsolatba, így a Harz-hegységben, Alsó-Szász- országban, a Rajna alsó vidé­kén és Angliában. A La Tene-korszakból — az időszámítás előtti V—I. századból — való germán erő­dítményt a régészek szerint valószínűleg 300 évvel idő­számításunk előtt építették. Igen nagy a jelentősége az egykori germán erődítmény- rendszerek megismerése szempontjából. Az erődítményt hármas kör­fal övezte, és mintegy 5—6 hektár lakott területet védett Belsejébe — keletről és nyu­gatról — kapuk vezettek. s ezek erősen emlékeztetnek az Angliában felfedezett, ha­sonló korból származó erődít­ményekére. 300 négyszögöles, sa­ját tulajdonú hétvégi telek Salgótarján, Nyesésdűlőben eladó. Cím: 10-977 telefonon. HEGEDŰT, vonós­hangszert vennék. Le­het hibás is. Endrődi Ferenc, Budapest, Hollós K. Lajos u. 4. 1039. A városgazdálkodá­si vállalat felvételre keres magasépltőlpari végzettséggel rendel­kező művezetőt. Je- entkezés: Balassa­gyarmat, Mikszáth Kálmán űt 59. Mun­kaügyi osztály. HÍZOTT sertés el­adó. Salgótarján, Su­gár u. 98. ÉRTESÍTEM tisztelt ügyfeleimet, hogy 1981. január 20-lg üzletemet zárva tartom. Pál Vil­mos üvegező, Salgó­tarján, Bem út Z. guMWSSSIlS® ÜJ DIVATARUUZ- LET NYÍLT! Pásztó, Szabadság út 52. szám alatt. Női és férfi­nadrágok, blúzok, in­gek, pulóverek, kosz­tümök, szoknyák, sap­kák és sálak kapha- ■ ■ ■ ■ » tók.---------------------------- NAPOSCSIBE, fehér, NAPOS és előnevelt sárga, kendermagos csirke, vörös, ken- Tetra SL tojóhibrid dermagos, fehér-húsú, megrendelhető. Febru- 1981. február 1-től fo- árban árkedvezmény! lyamatosan kapható. Kamarás, baromfikel- Véghné, 3170 Szé- tető, 2146 Mogyoród, csény, Madách út Dózsa Gy. 19. Tele- 12/A. Telefon: 170. fon: 13. 1981 március különvonat Salgótarjánból Budapestre Program: városnézés, színház, Parlamenf-iátogatás, múzeum, ebéd. Részvételi díj: 220 Ft. Jelentkezés az IBUSZ salgótarjáni irodájában. Új utakon az IBUSZ-szal! Nyár '81 Üdülés a fővárosban Vörös Csillag Szálló Elhelyezés 2 ágyas szobákban Részvételi díj: (péntektől csütörtökig, 6 éjszaka) fürdőszoba nélkül 775,— Ft, fürdőszobával 930,— Ft Egyágyas szobafelár: 300,— Ft Hotel Budapest Elhelyezés 2 ágyas szobákban Részvételi díj: (péntektől csütörtökig, 6 éjszaka) 2310,— Ft Egyágyas felár: 240,— Ft Szolgáltatások: félpanzió, városnézés autóbusszal, a Planetárium előadásának megtekintése, színház­látogatás, biztosítás, csoportkísérő, színháza transzfer. Vidám hétvége Budapesten Vörös Csillag Szálló péntek—vasárnap, 2 éjszaka Részvételi díj: fürdőszoba nélkül: 620,— Ft fürdőszobával 720,— Ft Szabadság Szálló péntek—vasárnap, 2 éjszaka Részvételi díj: fürdőszoba nélkül: 870,— Ft fürdőszobával 970,— Ft Hotel Budapest csütörtök—vasárnap, péntek—hétfő 3 éjszaka Részvételi díj: 1320,— Ft Hotel Astoria csütörtök—vasárnap, péntek—hétfő 3 éjszaka Részvételi díj: 1080,— Ft. Hotel Béke péntek—vasárnap 2 éjszaka Részvételi díj: 770,— Ft Elhelyezés 2 ágyas fürdőszoba nélküli szobákban. Szolgáltatások: félpanzió városnézés autóbusszal, szfnházi est. szórakozás 'belépő-asztalfoglalás) a Béke Szálló Kupola műsorára, színházi transzfer, kísérő. Telentkezés az IBUSZ balassagyarmati és salgótarjáni irodáiban

Next

/
Thumbnails
Contents