Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

Jocpi tanácsadó FIATALOK ÉJSZAKAI MUNKÁJA M. Dénes érsekvadkerti olvasónk még nincs 18 éves. Ennek ellenére az eddigi két műszak helyett január első munkanapjától olyan munkakörbe osztották, amelyben há­rom műszakban kell dolgozni. Köteles-e vállalni, kérdezi olvasónk. Kérdésére konkrét igennel, vagy nemmel nem lehet válaszolni, mert elmulasztotta közölni, hogy milyen üzemben és milyen munkakörben dolgozott és milyen munka­körben kívánják a továbbiakban foglalkoz­tatni. Általános szabály, hogy fiatalkorút éj­szakai munkára nem szabad igénybe venni. Ettől eltérőén határozza meg a jogszabály azokat az eseteket, ahol a fiatalkorú éj­szakai munkában is foglalkoztatható. Ilyen eset, ha a 17. életévét betöltötte és szak­munkás-bizonyítvánnyal rendelkezik, a mi­niszter által kijelölt iparágakban. Ha ,17. életévét betöltötte, a kohászatban, a szak­munkásvizsga letételéhez szükséges szakmai gyakorlat megszerzése céljából. Továbbá, ha 16. életévét betöltötte, a textiliparban a mi­niszter által meghatározott keretek között foglalkoztathatók éjszakai munkában. A jog­szabály tehát csak azokat a munkaköröket és iparágakat határozza meg, ahol a fiatal­korú foglalkoztatható éjszakai munkában. Ki­mondja azonban a jogszabály azt is, mely szerint nem esik korlátozás alá a 16. élet­évét betöltött fiatalkorú éjszakai munkája, ha arra baleset, vagy elemi csapás meg­előzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. A vállalat kollektív szerződése a fiatal­korú éjszakai foglalkoztatását a fenti ese­tekben is megtilthatja. Ha azonban a kollek­tív szerződésben ilyen tilalom nincs, és sor kerül a fiatalkorú éjszakai munkájára, az éjszakai foglalkoztatás megkezdése előtt a vállalat köteles a fiatalkorút előzetes orvo­si vizsgálatra és legalább negyedévenként időszakos orvosi vizsgálatra küldeni. CSALÁDI PÓTLÉK TESTVÉR UTÁN F. Kálmánná endrefalvai olvasónk édes­apja, majd rövid idő múlva édesanyja is meghalt. Azóta, amelynek már több mint egy éve, (a 12 éves legkisebb testvére is ve­lük lakik és él. Ez ideig csak a saját há­rom gyermekére kapott családi pótlékot a férje munkahelyén. Ismerőseitől hallotta, hogy a családi pótlók a testvére után is megilleti. Valóhan kaphatna testvére után is családi pótlékot még akkor is, ha az­előtt nem részesült testvére családi pót­lékban, kérdezi olvasónk. A társadalombiztosításra vonatkozó jog­szabályok szerint családi pótlékra az a biz­tosított jogosult, akinek a háztartásában kettő, vagy több gyermek van. Ez a fogal­mazás is azt bizonyítja, hogy családi pótlék nem csak a saját gyermek után folyósítha­tó, hanem a biztosított háztartásában eltar­tott fogadott gyermek, mostoha gyermek, unoka, sőt a testvér után is, ha a családi pótlékhoz szükséges egyéb feltételekkel ren­delkezik. Minthogy olvasónk testvére bizo­nyíthatóan csupán 12 éves és nem részesül árvaellátásban, az ő jogán is meg lehet ál­lapítani a családi pótlékot Ha tehát olva­sónk férje a munkahelyén igényét bejelen­ti és büntetőjogi, illetve anyagi felelőssége tudatában nyilatkozik, hogy a gyermeket saját háztartásában tartja el, a bejelentéstől számított hat hónapra visszamenőleg nem csak a saját három, hanem a testvére jogán is megkapja a családi pótlékot. Dr. J. S. Magad maradsz, homo colonus? FIATALOK a lakótelepi közösségekért Egy sereg együtt dolgozó ember még nem okvetlenül közösség, a munka és a sza­bad idő társulásai csak lehe­tőséget jelentenek a közössé­gek létrejöttére — gyakorta esik szó erről, nevén nevez­ve: a valódi közösségek hiá­nyáról. Legtöbbször panaszos, kiábrándult hangnemben, mintha életünk természetes és megváltozhatatlan végzete- velejárója lenne a bezárkózás jelensége. Ezért is hallottuk örömmel, hogy a salgótarjáni ifjúsági művelődési ház hadat üzent ennek a szemléletnek, erről kérdeztük Losonczi Ta­mást, az intézmény igazgató­ját. — A hosszú távra szóló program új vonása, hogy elsősorban nem a kultúra házába hívják az embere­ket, hanem az intézmény keresi föl azokat a helye­ket, ahol közösségek jöhet­nek létre, például a lakóte­lepeket ... — Sajnos, a művelődési berkekben megkövesedett az a szemlélet, hogy csak az in­tézményekben, könyvtárak­ban lehetséges tartós közös­ségeket szervezni. Ezen el­képzelés szerint az érdeklő­dők elhagyják utcájukat, szű- kebb ismeretségi körüket és tömegesen elindulnak az oly­kor távoli, és tegyük hozzá: nemritkán rideg művelődési intézményekbe, hogy ott rend­szeresen művelődjenek, szó­rakozzanak. A rendszeresség hangsúlyozandó, mert akad, akiket egy-egy vonzóbb ren­dezvény látogatottsága meg­téveszt. De nyilvánvaló, hogy például egy Hobó-koncert telt háza alapján még nem lehet senki sem elégedett a műve­lődési munkával, noha ez sem elhanyagolandó esemény. — Visszatérve az előbbi gondolathoz: jó közösségek elsősorban ott jöhetnek lét­re, ahol a „résztvevők” dolgoznak, vagy laknak. Hogyan kapcsolódik ennek alakításához az ifjúsági­művelődési ház? — Minden nagyobb lakó­tömbben, utcában úgyneve­zett lakóházi klubokat ho­zunk létre, melyben a műve­lődési feladatok szolgáltatói szerepe is bővül. Ezen klu­bok tagjai végigjárhatják a közös gondolkodás lépcsőit: a lakótelepi gondok fölvetésétől eljutna^ majd a tágabb kö­zösségi problémákig. Sze­rintünk az lenne az optimá­lis. ha lépcsőházanként ala­kulna klub. Félreértés ne es­sék, részünkről elsősorban nem közösségszervezésről van szó. hanem a technikai és egyéb feltételek megteremté­séből hogy létrehozzuk az információs rendszert a kis­közösségek és az intézmény között, s a jóval nagyobb le­hetőségeinkkel segítsük a klu­bok igényelnek kielégítését. — Ezáltal csökkenne az egyén és az intézmény, valljuk be, ma még megle­hetősen nagy távolsága. De miként történne ez? Emlí­tette az információs rend­szert, mit szolgálna? — Abból kellett kiindul­nunk, hogy Salgótarján déli városkörzetében jelenleg nincs semmilyen szolgáltatási egység, jóllehet, ennek teljes pótlására nem vállalkozha­tunk, ám széles körű infor­mációadásra képesek va­gyunk. Mire gondolok? A ta­nácsi ügyfélfogadás rendjétől a Patyolat-fiókok nyitvatar­tásiig mindenre. Ez az infor­mációs központ lakberende­zési tanácsokat ad, családi házak terveit szolgáltatja, tá­jékoztat a megyeszékhely kul­turális, sporteseményeiről, az üzletek, áruházak, vendéglátó- egységek nyitvatartási idejé­ről, az utazási menetrendek­ről, tudnivalókról, bizonyos családi ügyekben fölvilágosí- tást nyújt, a receptektől a kismamaszolgálatig. Ezeken kívül jogsegélyszolgálat, sőt keresik-kínálják elnevezéssel adásvételi részleg is a lakóte­lepiek rendelkezésére áll. Mindez természetesen az if­júsági-művelődési ház része­ként, de szoros kapcsolatban a klubokkal. — Nem lesz könnyű fela­dat, elsősorban kiknek a segítségére számítanak? — Egyedül nem vagyunk képesek jó lakótelepi közös­ségek létrehozására, a klubok ellátására, s ehhez nemcsak tanácsi segítségre van szük­ség, hanem az érdekelt déli üzemek támogatására is. Ezenkívül meg kell nyernünk az ügynek azokat az aktívá­kat, akik eddig is részt vet­tek a közösségi munkában, s a későbbiek során, természe­tesen segítségnyújtással és megfelelő elismeréssel ők len­nének felelősek egy-egy lakó­tömb közösségének tevékeny­ségéért. — A lakóklubokat az in­tézmény ellátja majd a „tevékenységcsomagokkal” mit tartalmaz ez? — A különféle programok­hoz szükséges kellékeket. Csak ízelítőként említek né­hányat. A gyerekek részére játékok, a nőknek szabás­varrás eszközök, a férfiaknak a barkácsoláshoz szükséges szerszámok.. aztán diafil­mek, lemezek, összesen har­mincféle tevékenységhez nyújtunk lehetőséget. Távlati tervünk, hogy intézményünk napi munkájában a kialakult közösségi igényekre támasz­kodjon. s együtt éljen az em­lített két közösségforma, mindkettő hatékonyan táplál­kozva a művelődési ház le­hetőségeiből. A lakóklubokon belül föltehetően két típus fog kialakulni, az egyik olyan lesz, amely nem specializáló­dik egy tevékenységre, ha­nem törekszik a sokoldalúság­ra, míg a másik leszűkül pél­dául a barkácsolásra, az azo­nos hobbira, vagy akármire. A lényege az egésznek, hogy a családok lakóhelye és a közösségi terek nem különül­nek el, hanem összeilleszked­nek, anélkül, hogy az egyéni pihenés lehetőségeit csorbíta­nák! — Mindez bizonyos élet­formaváltozást is eredmé­nyezne, számolnak-e ezzel? És végezetül: csak a me­gyeszékhely déli városkör­zetében várható az említett elképzelések valóra váltá­sa? — Természetesen számo­lunk azzal és fölkészülünk arra, hogy a szabad idő eltöl­tésének lehetőségeiben gyö­keres változások történhet­nek ... dehát ez lenne a cé­lunk! Mert, azt hiszem, hogy a sok-sok igyekezet ellenére az elidegenedési folyamat mi­att új tartalmi-formai ele­mekre van szükség. Hogy má­sutt lesz-e folytatása? Erre nyilván csak az itteni tapasz­talatok alapján lehet választ adni. Mi már elkezdtük a megvalósítását, s bízunk az eredményességében. És fő­ként abban, hogy erre a „ho­mo colonusoknak”, a lakóte­lepi embereknek szüksége, igénye, van. Tanka László — Remek üzletem van a maga számára — súgta ti­tokzatosan Porcsalmi, aki hetenként átlag két biztos üzleti tippel szokott jelent­kezni. — Mi legyen az? — kér­deztem mérsékelt lelkese­déssel. — Konjunkturális vállal­kozásról van szó. Faüzletet csinálunk. — Fa üzletet? —v Igen. Tudhatná, hogy az energiatakarékosság jegyé­ben világszerte emelkedik a villanyáram, a gáz, és a fű­tőolaj ára. Emiatt sokan visz- szatérnek a hagyományos szén- és fafűtésre. Mi tehát tűzifát fogunk árusítani. — De hol veszünk árut? Porcsalmi Rezső fölénye­sen legyintett: — Nézze, a fa üzlet olyan, hogy az eladó sose szállít annyit, mint amennyinek az árát felvette. A tűzifából hi­ányozhat 15 százalék, termé­szetes apadás és útközi hiány címén, ab erdő szá­mítva. .. Saját „berkekben* Egyszerűbben a hétköznapokon A község közepén érdekes udvarház. Kastélynak nem nevezhető, de a rendes lakó­háznál lényegesen tágasabb. Azt mesélik Nógrádsápon, hogy egy építészmérnök ter­vezte és építette fel a saját családjának. Különleges az épület, mindenesetre tizenöt esztendeje az óvodások máso­dik otthona. Kényelmes, tá­gas, mindenütt sok-sok virág. A tanácsok gazdálkodásá­ban egyre inkább előtérbe ke­rül az okos, ésszerű takaré­kosság. Mondhatnánk úgy is, az intézmények „mechaniz­musának” felülvizsgálata. Nyilvánvaló, hogy egy község nehezen bír el két művelődé­si otthont, ugyanannyi óvo­dát, netán iskolát is. Az or­szággyűlés legutóbbi ülése hangsúlyozta, ahol lehet, egy­szerűsítsünk, az élet követel­ményeihez alakítsuk a tenni­valókat Ezeknek a gondola­toknak a jegyében foglalt ál­lást nemrégiben a megye ta­nácsi vezetőinek értekezleta Érezhető volt a törekvés a racionálisabb gazdálkodásra. Vonatkozik mindez a taná­csi óvodákra is. Szlivka Já- nosné, megyei óvodai felügye­lő véleménye: — Elsősorban a közös taná­csú községeknél célravezető — főleg, ahol két-három társközség van —, hogy azo­nos szakmai és gazdasági irá­nyítás alá helyezzük az óvo­dákat Eddig az volt a gya­korlat, hogy a községekben az iskolaigazgatók feleltek az óvodák pedagógiai és gazda­sági ’ munkájáért. 1979-ben napvilágot látott egy minisz­teri utasítás, amennyiben a feltételek adottak, igyekez­zünk elérni, hogy a székhely- és társközségek óvodáit egy személy irányítsa. Segíti mindez az okosabb munka­erő-gazdálkodást Saját „ber­keinkben” tudjuk megoldani a helyettesítést, a vásárláso­kat a szakmai irányítást Hozzátenném, hogy nem min­den községben és nem min­denáron akarjuk mindezt megvalósítani. Csak ott, ahol az előbbrelépést segíti. ötven gyerek érkezik nap mint nap a nógrádsápi óvo­dába. Három óvónő várja a kicsiket, két csoportban fog­lalkoznak velük. Tulajdon­képpen „társóvoda” lettek. A vezető óvónő Nézsán van, emellett még négy község — Legénd, Keszeg, Alsópetény, Nógrádsáp — pedagógiai és gazdasági felügyeletét látja el. Bogdán Mihályné, a nóg- rádsápi óvoda vezetőjének hi­vatalos beosztása „vezetőhe­lyettes”. A gyerekek éppen ebédhez készülődnek, az asztalok már terítve. Szépen, csoportosan mennek kezet mosni, hogy aztán jó étvággyal fogyasszák el a tejfölös krumplilevest, a Autóverseny óvodásmódra Bogdán Mihályné: „Bevált az egyszerűsítés.. töltött káposztát, majd egy szelet csokoládét Az óvodavezető a konyhá- sokat dicséri. Rajkovics Já- nosné szakácsnő nemcsak, hogy jól, hanem az óvodások étvágyát és ízlését tekintetbe véve főz. — Igyekszünk változatosan tálalni, minden másnap főze­léket iktatunk az étrendbe. — Hogyan állítják össze az étlapot? — Közös ügyködés ered­ménye. Amikor összeírjuk, melyik nap mit adunk a gye­rekeknek, jelen van az óvoda­vezető, az élelmezés „minisz­tere”, a szakácsnő, az általá­nos iskola képviselője. Ami­kor pontosan eldöntöttük, mit főzünk, az étlapot még átnézi a körzeti orvos. — Az iskola képviselője miért? \ — Mi főzünk hatvan nap­közisnek. Emellett Hevesi Já- nosné, a tanács szociális gon­dozója a községben nyolc idős, egyedülálló embernek hordja az óvodából ételhordó­ban az ebédet. Ha güt, ha fúj, ha zimankó van, ő kerékpár­ra rakja az ételhordókat, és megy, mert mindenütt na­gyon várják. Évente kétszázezer forintot költ a tanács csak Nógrádsá­pon a gyerekek étkeztetésére és a játékokra. Nagy összeg­nek tűnik, de ha a hétközna­pokat számítjuk, bizony ne­héz kihozni a nyersanyag- normából a finom, tápláló, változatos kosztot. — Mit szeretnek a gyere­kek? — Általában, amit otthon megszoktak. A húslevest, pör­költet, bablevest, tésztákat, rántott húst, krumplit, Nehe­zebben fogy a főzelék. Arra pedig külön vigyázunk, hogy tejtermékből — sajt, túró, tej­föl, kávé, kakaó, tej, karamell — mindennap jusson az asz­talra. Bogdán Mihályné — Cili óvó néninek ismerik felnőttek és gyerekek egyformán — tíz esztendeje óvónő, idén kapta meg a törzsgárdajutalmat. Pedagóguskölcsönnel építet­tek házat, életének minden mozzanata a községhez köti. Az óvőnő a szülőket dicséri. — Sokat és szívesen segí­tenek. Nekik is köszönhető, hogy az udvarunkon jóformán minden játék megtalálható, nem szűkölködünk semmiben. Egy esztendő tapasztalatait szűrjük le. Amióta az említett öt község pedagógiai és gaz­dasági irányítása közös. — Bevált a gyakorlatban? ^ — Igen. Sajátos, aprónak tűnő gondjaink, kéréseink is egy-kettőre megoldódnak, egyszerűbb lett a napi mun­kánk, több idő jut a gyere-' kekre Azt hiszem, ez a leg­fontosabb . . . — cse — (Fotó: Bábel) Heves Ferenc; ' r Ígéretes vállalkozás Ab Bakony? A nagy üzletember rám bá­mult : — Miért fontos ez? — Mert a hasábfát hordó­ban kéne küldeni, az aprófát pedig kancsóban. Az alágyúj­tóst pohárban. — Ez is csak részletkér­dés. A lényeg az, hogy már kérdez- nak 35—40 százalék a ned- tom. vességtartalma... Vegyük a — Vagy ab Monostor. El- jobbik esetet, azaz a nekünk csak 45 kiloeramm fával tar­végre szállíthatunk mi a mo- jobbik esetet, amikor is el- “zunk ‘ nostori zölderdőből is... A küldünk a vevőnek! minden _ hn<*v „áiií+inir lényeg az, hogy a rendelt' mázsából 40 kiló vizet. .le, _aggályoskodtak mennyiségből mindenekelőtt — És gondolja, hogy az 8S y Ko t ' leszállítjuk az apadást. Aki elég meleget ad majd. A Várjon! Nagyon jól tud­egy mázsát vásárol, az kap 15 nedvességnek . tudtommal, ^uk; h°s7 a ká?k?z szá|lítá.s ’ közben is elhullik valami, kiló súlyhiányt, aki két má- alacsony a kalóriája. zsát vesz, annak 30 kiló hi- — Már megint milyen bu- , eS azt^n a kocsikísérők se ányt küldünk és így tovább... taságokat beszél! — förmedt ,tSZ * iÜ.'Vt Ez klt e. Ez úgy történik majd, hogy a rám Porcsalmi. — A fontos v alék<3t' Ha ezt is sza­súlyhiányról átvételi nyug- az, hogy 15 kiló meg 40 kiló, , vesszük, akkor mar tát állítunk ki és azt a vevő ez már összesen 55 kiló fa. csak J° k , vaa ,hatl„a' aláírja. - Fa? - kérdeztem nem “ ®s azzal ml lesz? „ T- Akkor jó — vetettem is titkolt kétkedéssel. , Gemini — mondta Por­közbe. _ Már attól tártot- — Igenis: fa. Bükkfa, vagy Azt mar nem is tam, hogy a hiányt triciklin akácfa, ki milyet rendelt. keU leszállítani, kell küldenünk és akkor — Most az á kérdés még, ~ Miért? költségünk lesz rá. De ml hogy hasábfát, vagy aprított — Mert 30 százalék haszon lesz aztán? fát szállítunk? megillet bennünket. — Azután leszállítjuk a fa víztartalmát — felelte Por- T" ~1- --------— - ­csa lmi. — A friss vágású fá- i NÖGRÁD — 1980. december 30., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents