Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-30 / 304. szám
Jocpi tanácsadó FIATALOK ÉJSZAKAI MUNKÁJA M. Dénes érsekvadkerti olvasónk még nincs 18 éves. Ennek ellenére az eddigi két műszak helyett január első munkanapjától olyan munkakörbe osztották, amelyben három műszakban kell dolgozni. Köteles-e vállalni, kérdezi olvasónk. Kérdésére konkrét igennel, vagy nemmel nem lehet válaszolni, mert elmulasztotta közölni, hogy milyen üzemben és milyen munkakörben dolgozott és milyen munkakörben kívánják a továbbiakban foglalkoztatni. Általános szabály, hogy fiatalkorút éjszakai munkára nem szabad igénybe venni. Ettől eltérőén határozza meg a jogszabály azokat az eseteket, ahol a fiatalkorú éjszakai munkában is foglalkoztatható. Ilyen eset, ha a 17. életévét betöltötte és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik, a miniszter által kijelölt iparágakban. Ha ,17. életévét betöltötte, a kohászatban, a szakmunkásvizsga letételéhez szükséges szakmai gyakorlat megszerzése céljából. Továbbá, ha 16. életévét betöltötte, a textiliparban a miniszter által meghatározott keretek között foglalkoztathatók éjszakai munkában. A jogszabály tehát csak azokat a munkaköröket és iparágakat határozza meg, ahol a fiatalkorú foglalkoztatható éjszakai munkában. Kimondja azonban a jogszabály azt is, mely szerint nem esik korlátozás alá a 16. életévét betöltött fiatalkorú éjszakai munkája, ha arra baleset, vagy elemi csapás megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. A vállalat kollektív szerződése a fiatalkorú éjszakai foglalkoztatását a fenti esetekben is megtilthatja. Ha azonban a kollektív szerződésben ilyen tilalom nincs, és sor kerül a fiatalkorú éjszakai munkájára, az éjszakai foglalkoztatás megkezdése előtt a vállalat köteles a fiatalkorút előzetes orvosi vizsgálatra és legalább negyedévenként időszakos orvosi vizsgálatra küldeni. CSALÁDI PÓTLÉK TESTVÉR UTÁN F. Kálmánná endrefalvai olvasónk édesapja, majd rövid idő múlva édesanyja is meghalt. Azóta, amelynek már több mint egy éve, (a 12 éves legkisebb testvére is velük lakik és él. Ez ideig csak a saját három gyermekére kapott családi pótlékot a férje munkahelyén. Ismerőseitől hallotta, hogy a családi pótlók a testvére után is megilleti. Valóhan kaphatna testvére után is családi pótlékot még akkor is, ha azelőtt nem részesült testvére családi pótlékban, kérdezi olvasónk. A társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok szerint családi pótlékra az a biztosított jogosult, akinek a háztartásában kettő, vagy több gyermek van. Ez a fogalmazás is azt bizonyítja, hogy családi pótlék nem csak a saját gyermek után folyósítható, hanem a biztosított háztartásában eltartott fogadott gyermek, mostoha gyermek, unoka, sőt a testvér után is, ha a családi pótlékhoz szükséges egyéb feltételekkel rendelkezik. Minthogy olvasónk testvére bizonyíthatóan csupán 12 éves és nem részesül árvaellátásban, az ő jogán is meg lehet állapítani a családi pótlékot Ha tehát olvasónk férje a munkahelyén igényét bejelenti és büntetőjogi, illetve anyagi felelőssége tudatában nyilatkozik, hogy a gyermeket saját háztartásában tartja el, a bejelentéstől számított hat hónapra visszamenőleg nem csak a saját három, hanem a testvére jogán is megkapja a családi pótlékot. Dr. J. S. Magad maradsz, homo colonus? FIATALOK a lakótelepi közösségekért Egy sereg együtt dolgozó ember még nem okvetlenül közösség, a munka és a szabad idő társulásai csak lehetőséget jelentenek a közösségek létrejöttére — gyakorta esik szó erről, nevén nevezve: a valódi közösségek hiányáról. Legtöbbször panaszos, kiábrándult hangnemben, mintha életünk természetes és megváltozhatatlan végzete- velejárója lenne a bezárkózás jelensége. Ezért is hallottuk örömmel, hogy a salgótarjáni ifjúsági művelődési ház hadat üzent ennek a szemléletnek, erről kérdeztük Losonczi Tamást, az intézmény igazgatóját. — A hosszú távra szóló program új vonása, hogy elsősorban nem a kultúra házába hívják az embereket, hanem az intézmény keresi föl azokat a helyeket, ahol közösségek jöhetnek létre, például a lakótelepeket ... — Sajnos, a művelődési berkekben megkövesedett az a szemlélet, hogy csak az intézményekben, könyvtárakban lehetséges tartós közösségeket szervezni. Ezen elképzelés szerint az érdeklődők elhagyják utcájukat, szű- kebb ismeretségi körüket és tömegesen elindulnak az olykor távoli, és tegyük hozzá: nemritkán rideg művelődési intézményekbe, hogy ott rendszeresen művelődjenek, szórakozzanak. A rendszeresség hangsúlyozandó, mert akad, akiket egy-egy vonzóbb rendezvény látogatottsága megtéveszt. De nyilvánvaló, hogy például egy Hobó-koncert telt háza alapján még nem lehet senki sem elégedett a művelődési munkával, noha ez sem elhanyagolandó esemény. — Visszatérve az előbbi gondolathoz: jó közösségek elsősorban ott jöhetnek létre, ahol a „résztvevők” dolgoznak, vagy laknak. Hogyan kapcsolódik ennek alakításához az ifjúságiművelődési ház? — Minden nagyobb lakótömbben, utcában úgynevezett lakóházi klubokat hozunk létre, melyben a művelődési feladatok szolgáltatói szerepe is bővül. Ezen klubok tagjai végigjárhatják a közös gondolkodás lépcsőit: a lakótelepi gondok fölvetésétől eljutna^ majd a tágabb közösségi problémákig. Szerintünk az lenne az optimális. ha lépcsőházanként alakulna klub. Félreértés ne essék, részünkről elsősorban nem közösségszervezésről van szó. hanem a technikai és egyéb feltételek megteremtéséből hogy létrehozzuk az információs rendszert a kisközösségek és az intézmény között, s a jóval nagyobb lehetőségeinkkel segítsük a klubok igényelnek kielégítését. — Ezáltal csökkenne az egyén és az intézmény, valljuk be, ma még meglehetősen nagy távolsága. De miként történne ez? Említette az információs rendszert, mit szolgálna? — Abból kellett kiindulnunk, hogy Salgótarján déli városkörzetében jelenleg nincs semmilyen szolgáltatási egység, jóllehet, ennek teljes pótlására nem vállalkozhatunk, ám széles körű információadásra képesek vagyunk. Mire gondolok? A tanácsi ügyfélfogadás rendjétől a Patyolat-fiókok nyitvatartásiig mindenre. Ez az információs központ lakberendezési tanácsokat ad, családi házak terveit szolgáltatja, tájékoztat a megyeszékhely kulturális, sporteseményeiről, az üzletek, áruházak, vendéglátó- egységek nyitvatartási idejéről, az utazási menetrendekről, tudnivalókról, bizonyos családi ügyekben fölvilágosí- tást nyújt, a receptektől a kismamaszolgálatig. Ezeken kívül jogsegélyszolgálat, sőt keresik-kínálják elnevezéssel adásvételi részleg is a lakótelepiek rendelkezésére áll. Mindez természetesen az ifjúsági-művelődési ház részeként, de szoros kapcsolatban a klubokkal. — Nem lesz könnyű feladat, elsősorban kiknek a segítségére számítanak? — Egyedül nem vagyunk képesek jó lakótelepi közösségek létrehozására, a klubok ellátására, s ehhez nemcsak tanácsi segítségre van szükség, hanem az érdekelt déli üzemek támogatására is. Ezenkívül meg kell nyernünk az ügynek azokat az aktívákat, akik eddig is részt vettek a közösségi munkában, s a későbbiek során, természetesen segítségnyújtással és megfelelő elismeréssel ők lennének felelősek egy-egy lakótömb közösségének tevékenységéért. — A lakóklubokat az intézmény ellátja majd a „tevékenységcsomagokkal” mit tartalmaz ez? — A különféle programokhoz szükséges kellékeket. Csak ízelítőként említek néhányat. A gyerekek részére játékok, a nőknek szabásvarrás eszközök, a férfiaknak a barkácsoláshoz szükséges szerszámok.. aztán diafilmek, lemezek, összesen harmincféle tevékenységhez nyújtunk lehetőséget. Távlati tervünk, hogy intézményünk napi munkájában a kialakult közösségi igényekre támaszkodjon. s együtt éljen az említett két közösségforma, mindkettő hatékonyan táplálkozva a művelődési ház lehetőségeiből. A lakóklubokon belül föltehetően két típus fog kialakulni, az egyik olyan lesz, amely nem specializálódik egy tevékenységre, hanem törekszik a sokoldalúságra, míg a másik leszűkül például a barkácsolásra, az azonos hobbira, vagy akármire. A lényege az egésznek, hogy a családok lakóhelye és a közösségi terek nem különülnek el, hanem összeilleszkednek, anélkül, hogy az egyéni pihenés lehetőségeit csorbítanák! — Mindez bizonyos életformaváltozást is eredményezne, számolnak-e ezzel? És végezetül: csak a megyeszékhely déli városkörzetében várható az említett elképzelések valóra váltása? — Természetesen számolunk azzal és fölkészülünk arra, hogy a szabad idő eltöltésének lehetőségeiben gyökeres változások történhetnek ... dehát ez lenne a célunk! Mert, azt hiszem, hogy a sok-sok igyekezet ellenére az elidegenedési folyamat miatt új tartalmi-formai elemekre van szükség. Hogy másutt lesz-e folytatása? Erre nyilván csak az itteni tapasztalatok alapján lehet választ adni. Mi már elkezdtük a megvalósítását, s bízunk az eredményességében. És főként abban, hogy erre a „homo colonusoknak”, a lakótelepi embereknek szüksége, igénye, van. Tanka László — Remek üzletem van a maga számára — súgta titokzatosan Porcsalmi, aki hetenként átlag két biztos üzleti tippel szokott jelentkezni. — Mi legyen az? — kérdeztem mérsékelt lelkesedéssel. — Konjunkturális vállalkozásról van szó. Faüzletet csinálunk. — Fa üzletet? —v Igen. Tudhatná, hogy az energiatakarékosság jegyében világszerte emelkedik a villanyáram, a gáz, és a fűtőolaj ára. Emiatt sokan visz- szatérnek a hagyományos szén- és fafűtésre. Mi tehát tűzifát fogunk árusítani. — De hol veszünk árut? Porcsalmi Rezső fölényesen legyintett: — Nézze, a fa üzlet olyan, hogy az eladó sose szállít annyit, mint amennyinek az árát felvette. A tűzifából hiányozhat 15 százalék, természetes apadás és útközi hiány címén, ab erdő számítva. .. Saját „berkekben* Egyszerűbben a hétköznapokon A község közepén érdekes udvarház. Kastélynak nem nevezhető, de a rendes lakóháznál lényegesen tágasabb. Azt mesélik Nógrádsápon, hogy egy építészmérnök tervezte és építette fel a saját családjának. Különleges az épület, mindenesetre tizenöt esztendeje az óvodások második otthona. Kényelmes, tágas, mindenütt sok-sok virág. A tanácsok gazdálkodásában egyre inkább előtérbe kerül az okos, ésszerű takarékosság. Mondhatnánk úgy is, az intézmények „mechanizmusának” felülvizsgálata. Nyilvánvaló, hogy egy község nehezen bír el két művelődési otthont, ugyanannyi óvodát, netán iskolát is. Az országgyűlés legutóbbi ülése hangsúlyozta, ahol lehet, egyszerűsítsünk, az élet követelményeihez alakítsuk a tennivalókat Ezeknek a gondolatoknak a jegyében foglalt állást nemrégiben a megye tanácsi vezetőinek értekezleta Érezhető volt a törekvés a racionálisabb gazdálkodásra. Vonatkozik mindez a tanácsi óvodákra is. Szlivka Já- nosné, megyei óvodai felügyelő véleménye: — Elsősorban a közös tanácsú községeknél célravezető — főleg, ahol két-három társközség van —, hogy azonos szakmai és gazdasági irányítás alá helyezzük az óvodákat Eddig az volt a gyakorlat, hogy a községekben az iskolaigazgatók feleltek az óvodák pedagógiai és gazdasági ’ munkájáért. 1979-ben napvilágot látott egy miniszteri utasítás, amennyiben a feltételek adottak, igyekezzünk elérni, hogy a székhely- és társközségek óvodáit egy személy irányítsa. Segíti mindez az okosabb munkaerő-gazdálkodást Saját „berkeinkben” tudjuk megoldani a helyettesítést, a vásárlásokat a szakmai irányítást Hozzátenném, hogy nem minden községben és nem mindenáron akarjuk mindezt megvalósítani. Csak ott, ahol az előbbrelépést segíti. ötven gyerek érkezik nap mint nap a nógrádsápi óvodába. Három óvónő várja a kicsiket, két csoportban foglalkoznak velük. Tulajdonképpen „társóvoda” lettek. A vezető óvónő Nézsán van, emellett még négy község — Legénd, Keszeg, Alsópetény, Nógrádsáp — pedagógiai és gazdasági felügyeletét látja el. Bogdán Mihályné, a nóg- rádsápi óvoda vezetőjének hivatalos beosztása „vezetőhelyettes”. A gyerekek éppen ebédhez készülődnek, az asztalok már terítve. Szépen, csoportosan mennek kezet mosni, hogy aztán jó étvággyal fogyasszák el a tejfölös krumplilevest, a Autóverseny óvodásmódra Bogdán Mihályné: „Bevált az egyszerűsítés.. töltött káposztát, majd egy szelet csokoládét Az óvodavezető a konyhá- sokat dicséri. Rajkovics Já- nosné szakácsnő nemcsak, hogy jól, hanem az óvodások étvágyát és ízlését tekintetbe véve főz. — Igyekszünk változatosan tálalni, minden másnap főzeléket iktatunk az étrendbe. — Hogyan állítják össze az étlapot? — Közös ügyködés eredménye. Amikor összeírjuk, melyik nap mit adunk a gyerekeknek, jelen van az óvodavezető, az élelmezés „minisztere”, a szakácsnő, az általános iskola képviselője. Amikor pontosan eldöntöttük, mit főzünk, az étlapot még átnézi a körzeti orvos. — Az iskola képviselője miért? \ — Mi főzünk hatvan napközisnek. Emellett Hevesi Já- nosné, a tanács szociális gondozója a községben nyolc idős, egyedülálló embernek hordja az óvodából ételhordóban az ebédet. Ha güt, ha fúj, ha zimankó van, ő kerékpárra rakja az ételhordókat, és megy, mert mindenütt nagyon várják. Évente kétszázezer forintot költ a tanács csak Nógrádsápon a gyerekek étkeztetésére és a játékokra. Nagy összegnek tűnik, de ha a hétköznapokat számítjuk, bizony nehéz kihozni a nyersanyag- normából a finom, tápláló, változatos kosztot. — Mit szeretnek a gyerekek? — Általában, amit otthon megszoktak. A húslevest, pörköltet, bablevest, tésztákat, rántott húst, krumplit, Nehezebben fogy a főzelék. Arra pedig külön vigyázunk, hogy tejtermékből — sajt, túró, tejföl, kávé, kakaó, tej, karamell — mindennap jusson az asztalra. Bogdán Mihályné — Cili óvó néninek ismerik felnőttek és gyerekek egyformán — tíz esztendeje óvónő, idén kapta meg a törzsgárdajutalmat. Pedagóguskölcsönnel építettek házat, életének minden mozzanata a községhez köti. Az óvőnő a szülőket dicséri. — Sokat és szívesen segítenek. Nekik is köszönhető, hogy az udvarunkon jóformán minden játék megtalálható, nem szűkölködünk semmiben. Egy esztendő tapasztalatait szűrjük le. Amióta az említett öt község pedagógiai és gazdasági irányítása közös. — Bevált a gyakorlatban? ^ — Igen. Sajátos, aprónak tűnő gondjaink, kéréseink is egy-kettőre megoldódnak, egyszerűbb lett a napi munkánk, több idő jut a gyere-' kekre Azt hiszem, ez a legfontosabb . . . — cse — (Fotó: Bábel) Heves Ferenc; ' r Ígéretes vállalkozás Ab Bakony? A nagy üzletember rám bámult : — Miért fontos ez? — Mert a hasábfát hordóban kéne küldeni, az aprófát pedig kancsóban. Az alágyújtóst pohárban. — Ez is csak részletkérdés. A lényeg az, hogy már kérdez- nak 35—40 százalék a ned- tom. vességtartalma... Vegyük a — Vagy ab Monostor. El- jobbik esetet, azaz a nekünk csak 45 kiloeramm fával tarvégre szállíthatunk mi a mo- jobbik esetet, amikor is el- “zunk ‘ nostori zölderdőből is... A küldünk a vevőnek! minden _ hn<*v „áiií+inir lényeg az, hogy a rendelt' mázsából 40 kiló vizet. .le, _aggályoskodtak mennyiségből mindenekelőtt — És gondolja, hogy az 8S y Ko t ' leszállítjuk az apadást. Aki elég meleget ad majd. A Várjon! Nagyon jól tudegy mázsát vásárol, az kap 15 nedvességnek . tudtommal, ^uk; h°s7 a ká?k?z szá|lítá.s ’ közben is elhullik valami, kiló súlyhiányt, aki két má- alacsony a kalóriája. zsát vesz, annak 30 kiló hi- — Már megint milyen bu- , eS azt^n a kocsikísérők se ányt küldünk és így tovább... taságokat beszél! — förmedt ,tSZ * iÜ.'Vt Ez klt e. Ez úgy történik majd, hogy a rám Porcsalmi. — A fontos v alék<3t' Ha ezt is szasúlyhiányról átvételi nyug- az, hogy 15 kiló meg 40 kiló, , vesszük, akkor mar tát állítunk ki és azt a vevő ez már összesen 55 kiló fa. csak J° k , vaa ,hatl„a' aláírja. - Fa? - kérdeztem nem “ ®s azzal ml lesz? „ T- Akkor jó — vetettem is titkolt kétkedéssel. , Gemini — mondta Porközbe. _ Már attól tártot- — Igenis: fa. Bükkfa, vagy Azt mar nem is tam, hogy a hiányt triciklin akácfa, ki milyet rendelt. keU leszállítani, kell küldenünk és akkor — Most az á kérdés még, ~ Miért? költségünk lesz rá. De ml hogy hasábfát, vagy aprított — Mert 30 százalék haszon lesz aztán? fát szállítunk? megillet bennünket. — Azután leszállítjuk a fa víztartalmát — felelte Por- T" ~1- --------— - csa lmi. — A friss vágású fá- i NÖGRÁD — 1980. december 30., kedd 5
