Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

Közlemény Czyrek moszkvai A hét három kérdése Moszkvában szombaton köz­leményt hoztak nyilvánosság­ra Jozef Czyreknek, a LEMP Központi Bizottsága tagjának, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének december 25—26-án, a szovjet főváros­ban tett hivatalos baráti láto­gatásáról. Jozef Czyreket moszkvai tartózkodása során fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A lengyel külügyminiszter szívélyes, az elvtársi kölcsönös megértést tükröző légkörben megbeszéléseket folytatott Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­val, a Szovjetunió külügymi­niszterével. A két külügymi­niszter áttekintette a szovjet— lengyel kapcsolatokat, s meg­vitatott több időszerű nemzet­közi kérdést is. A látogatásról kiadott köz­lemény hangsúlyozza: Andrej Gromiko és Jozef Czyrek elé­gedetten állapította meg, hogy a két országnak a marxizmus —leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein ala­puló testvéri kapcsolatai és szoros együttműködése meg­bízhatóan szolgálják a szovjet és a lengyel nép érdekeit, a szocializmus és a béke ügyét. Megerősítették, hogy a Szov­a gazdaságot helyesen irányítja a gazda­sági tevékenységet”. Az ál­lamfő elemezte a kormány gazdaságpolitikájának hibáit és rámutatott: a tőkebefek­tetés hiánya miatt jelentősen lelassult a gazdasági növeke­dés és a termelékenység nö­vekedése. betöltő dolgozókat — maga­san kvalifikált szakmunká­sokat, termelésirányítókat, felelősségteljes alkotó mun­kát végző műszaki és gazda­sági szakembereket stb. — az eddigieknél jobban ösztönöz­zék. A differenciált emelés megfelelő bérezési gyakorlat esetén elősegítheti a nehéz és kedvezőtlen munkaterü­letek munkaerőhelyzetének javítását. A vállalati dolgo­zók alapbérrendszerének mó­dosítása mellett:, azzal össze­hangoltan a többi alapbér­rendszer változtatására is sor kerül. A bértételek emelése nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, Illetve béreme­lést Az alapbérrendszer mó­dosítása az ösztönző bérezés feltételeit biztosítja; a bé­rek növekedését továbbra is a vállalati és az egyéni tel­jesítmények alapján lehet elérni. Az új bértarifák le­gyárthatnak. A Tiszai Vegyi Kombinátnál az általunk tá­mogatott licenc- és know- how-vétel nyomán megvaló­sulóban van' — elsősorban az élelmiszeriparban használt — celofánt helyettesítő mű­anyag fólia gyártása. Segítet­tük az Egyesült Izzót, hogy az úgynevezett Ribbon sza­lagrendszerű izzólámpabú- ra-gyártást meghonosítsa. Ezzel a búragyártó teljesít­ményét több mint hússzoro­sára növelhette. Jelentősen hozzájárultunk a számítástechnikai ipar hazai megalapozását szolgá­ló licencek vásárlásához. Ez tette lehetővé, hogy bekap­csolódhassunk a szocialista országok együttműködésébe, melynek eredményeként ma már tőkésimportból csak egyedi esetekben hozunk be számítógépet. Végül is az idén több mint 300 millió fo­rint értékben támogattuk a vállalatok licenc-, know­how- és prototípusgép-vá- sárlásait. Több mint egy tu­cat korszerű technológiát hoztunk be az országba. A Nitrokémia Ipartelepek pél­dául egy japán eljárást vett meg fontos növényvédőszer- alapanyag előállításához, a Taurus a radiálabroncsok ha­zai konstrukciójának kidol­gozásához vásárolt techno­lógiát és ugyancsak lincenc- vásárlás nyomán valósul majd meg a motorbenzinek keverését irányító, számító­géppel vezérelt rendszer. — A bizottság csaknem húszéves működése alatt mintegy kétezer tanulmány látogatásáról \ jetunió és a Lengyel Népköz- társaság továbbra is szoros együttműködést fog folytatni a testvéri szocialista országokkal a Varsói Szerződés és a KGST keretében. A két külügyminiszter a tel­jes nézetazonosság jegyében áttekintett több időszerű nem­zetközi kérdést is. Jozef Czyrek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető­sége és a Lengyel Népköztár­saság kormánya nevében hi­vatalos baráti látogatásra hív­ta meg Andrej Gromikót, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta — állapítja meg végül a lengyel külügyminiszter lá­togatásáról kiadott közlemény. A háború idejére létreho­zott „gazdasági mozgósítási stáb” viszont azt hangoztatja, hogy Radzsai kormánya nem túlságosan régen van hatal­mon így a bajok okai, hogy a mai napig nem sikerült minden miniszteri tárca be­töltéséhez megszerezni az ál­lamfő hozzájárulását hetővé teszik, hogy a legjob­ban dolgozók az átlagosnál lényegesen magasabb bér­emelést kaphassanak. A bértételek felemelt alsó határát a vállalatoknak ön­erőből 1983. március 31-ig kell biztosítaniuk. E kötelező béremelés azonban nem jér lenthet követelmények nél­küli bérkiáramlást. Az új al­só határnál alacsonyabb- bérű dolgozók esetében az eddi­ginél magasabb teljesítmény­követelményt kell támaszta­ni és alapbérüket ennek tel­jesítésétől függően lehet emelni. Azokat pedig, akik az adott munkaköriben tá­masztott követelményeknek még minimális szint«! sem felelnek meg, más munka­körbe kell helyezni.' Ezzel el­kerülhető, hogy a nem kielé­gítő teljesítményt nyújtó dolgozók kötelező béremelé­se korlátozza a jól dolgozóik ösztönzési lehetőségeit. készült egy-egy szak- és tu­dományág helyzetéről, az elemzések nagy része az ipa­ri gyakorlatban hasznosult. Az idén több mint 100 tanul­mány térképezte fel a hazai ipar és mezőgazdaság egy- egy fontos, több ágazatot érin­tő területét. Ennek ellenére az a véleményem, hogy túl sok a tanulmány, s noha ezek nélkülözhetetlenek lesz­nek továbbra is, a jövőben inkább a műszaki-tudomá­nyos prognózisok és a fej­lesztési koncepciók kidol­gozására, a több ágazatot egy­aránt érintő, átfogó problé­mák feltárására —, mint a kemizálás, automatizálás, anyagmogatás és csomago­lás — fordítjuk erőinket. Olyan nagy horderejű kér­dések megválaszolására aka­runk elképzeléseket,' nem­egyszer alternatívákat kidol­gozni, mint például az elekt­ronikai, a vegy-, a gép- és az élelmiszeripar, a közleke­dés, valamint a vízgazdálko­dás jövőbeli fejlesztési útjai. — Tevékenységünk egy ré­szét a közelmúltján elfoga­dott országos középtávú ku­tatási-fejlesztési tervben fog­laltuk össze. Ennek .kidol­gozásában az OMFB is aktí­van részt vett. A középtávú terv 12 közvetlen gazdasági célzatú és egy környezetvé­delemmel kapcsolatos, vala­mint egy társadalomtudo­mányi programot tartalmaz. Bízunk abban, hogy a prog­ramok sikeres végrehajtása jelentős segítséget nyújt majd a VI. ötéves tervben megfo­galmazott gazdasági célok megvalósításához — fejezte be nyilatkozatát az OMFB elnöke. I. Mit hagy örökül 1981- nek az idei év? Az év utolsó napjai már a politikai mérlegkészítésre ad­nak alkalmat. Egymást érik az államférfiak nyilatkozatai, közvélemény-kutató intézetek közlései: ki hogyan látja a most véget érő esztendőt és ki mit vár az új évtől? Az alaphang nyugaton álta­lában pesszimista. Főként gaz­dasági téren sok új nehézsé­get jósolnak — a már* megle­vők mellé... Az energiagon­dok állandósulni látszanak. Az olaj ára tovább emelkedik. A „fekete arany” üzemanyag­ként és ipari nyersanyagként mind többe kerül, így az inf­láció csak fokozódhat. Az atlanti világban ellenté­tek forrása az az amerikai kö­vetelés, hogy a NATO-szövet- ségesek minden évben legalább három százalékkal — még­hozzá „tiszta” három száza­lékkal, az infláció hatásának leszámítása utáni három szá­zalékkal — növeljék katonai kiadásaikat. Ez azonban óriási teher a NATO-tagok többségé­re, amelyek amúgy is kilátás­talan küzdelmet folytatnak az infláció és a munkanélküliség, meg államháztartásuk deficit­je ellen. Az amerikai igényt politikailag és propaganda­szempontból azzal támasztják alá, hogy — „szovjet fenyege­tésről” beszélnek. Aligha vár­ható, hogy ilyen körülmények között a Reagan-kormányzat több hajlandóságot mutasson az enyhülési politika folytatá­sára, mint elődje. Egyelőre azonban meg kell várni Rea­ganéit első tetteit... Előjelnek, persze, nem a legbiztatóbb, hogy a NATO volt főparancsnokát, Haig tá­bornokot szemelte ki külügy­miniszterének a megválasztott elnök, aki a hadügyi tárcát pe­dig egy üzletemberre bízta, Casper Weinbergerre... 1981 „örökségként” veszi át 1980-tól nemcsak a több mint három évtizedes közel-keleti válságot, hanem a frissebb kö­zép-keleti problémacsoportot is. Az időszerű kérdések itt úgy hangzanak, hogy végül merre orientálódik Irák és Irán, vagy hogy mikor csilla­podik az imperialisták (no és Kína) meg egyes iszlám or­szágok hangoskodása Afganisz­tán miatt? Persze, tucatszám lehet cím­szavakban felsorolni a meg­oldatlan problémákat: az af­rikai Csád polgárháborúját és a körülötte kialakult befolyási harcot, a Polisario küzdelmét független nyugat-szaharai ál­lamért, az új zimbabwei állam megerősítésének szükségessé­gét, a dél-afrikai fajüldöző rendszer elleni újabb rohamo­kat, a latin-amerikai antifa­siszta mozgalmat a chilei Pi- nochet-rendszer megdöntésére, vagy a salvadori véres junta ellenében, Ázsiában a kínai nagyhatalmi terjeszkedés meg­fékezését az indokínai orszá­gok határain, Európában pedig megemlíthetjük a terrorizmus és az újfasizmus felbukkaná­sát, az ellene való elszánt har­cot. .. 2. Miért nem volt „treuga dei” a Közel- és a Közép-Keleten? / Az iraki—iráni ellenségeske­dés tovább tart, s persze, nem lehet csodálkozni azon, hogy a mohamedán államvallású országok nem tartották tiszte­letben a keresztény ünnepet, amely valaha úgynevezett „treuga dei”, „isten békéje’* folytán fegyvernyugvást ho­zott néhány napra a háborúk­ban. De ismét ropogni kezdtek a fegyverek Libanonban is, amely pedig részben keresz­tény ország: éppen a jobbol­dali, keresztény milicisták tá­madták meg az arab rend- fenntartó erők szír alakulata­it. Az iraki—iráni háború már negyedik hónapjába lépett. Hol vannak már azok a szak­értők, akik szerint a két ál­lam hadserege csak tíz-húsz napig tartó háborúra volt fel­készülve. .. Az irakiak válto­zatlanul bennállnak iráni te­rületen és a frontvonalat majd- dani határvonalként szeretnék elismertetni. Üj frontot is nyi­tottak a török határ közelé­ben, • nyilván az ott élő kur- dok támogatására és a teherá- ni kormánnyal való szembe- fordításukra. Irán ellenállásának kulcs­kérdése az amerikai eredetű fegyverzet pótlása, kiegészíté­se. Ez azonban csak a túfez- ügy rendezése után, illetve éppen annak révén képzelhető el. A teheráni kormány 23,4 milliárd dollárt követel. Az összegnek jó része minden bizonnyal fegyverek vásárlásá­ra kellene. A majdani megol­dást amerikai körökben így képzelik el:-a „váltságdíj” visz- szakerülne a fegyverek árá­nak formájában az amerikai hadiipar páncélszekrényeibe. 3. Mit javasol Nyugat- Európa a közel-keleti prob­léma megoldására? A karácsonyi ünnepek ide­jén lebbent fel a titok fátyla arról a tervről, amelyet — Általános katonai és politi­kai offenzívát indítottak a salvadori ellenzéki-baloldali erők ezen a héten a hatal­mat gyakorló junta ellen. A rezsim megdöntéséért küz­dő mozgalmakhoz közel álló AIP hírügynökség értesülé­se szerint a katonai támadást a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front bonta­koztatta ki, a politikai of­fenzívat pedig a 18 pártot, szakszervezetet és tömeg­szervezetet tömörítő forra­dalmi demokratikus front hirdette meg. Ami a katonai támadást illeti, a gerillák az utóbbi napokban sikeres művele­teket hajtottak végre a kö­zép-amerikai ország északi részein. A legfrissebb jelentések szerint szombaton folytatód­tak az összetűzések San An­egyes sajtójelentések szerint — a nyugat-európai államok, a Közös Piac országainak ve­zetői a december elején Luxemburgban tartott csúcs- találkozójukon fogadtak el a közel-keleti probléma megol­dására. Eszerint a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet be kell majd vonni a végleges rendezést célzó tárgyalásokba. Ezt megelőzően az izraeliek­nek két éven belül ki kell vo- nulniok a Jordán folyó nyuga­ti partján, s a Gazai-övezet­ben elfoglalt területek nagy részéről. Az ENSZ égisze alatt átmeneti közigazgatásra kell bízni a kiürített területeket. A Közös Piac országai sze­rint a palesztin népnek lehe­tőséget kell adni arra, hogy később dönthessen: önálló ál­lamot akar-e alapítani, vagy föderációba kíván tömörülni Jordániával és Izraellel? A nyugat-európai állam- és kormányfők — úgy hírlik — törvénytelennek minősítették az Izrael ’által megszállt terü­leteken az úgynevezett straté­giai települések létesítését. Ez a nyugat-európai terv kétségkívül „arab -barátnak” tűnik, amit a Közös Piac or­szágainak „olajéhsége” magya­ráz. Párizsban vagy Bonnban abban reménykednek, hogy több olajat kapnak és kedve­zőbb feltételekkel, ha az arab olajtermelő országok szája íze szerint nyilatkoznak a közel- keleti válságról. Persze, nagyon sok múlik azon, hogy a Reagan-kormány­zat miként foglal állást. Egye­lőre a Reagan-csapat tagjai sokkal inkább fogják Izrael pártját, mint Carter tette. Kissinger volt külügyminiszter „magánemberként” a Közel- Kelet országaiba látogat és puhatolózni kíván a megoldá­si lehetőségek dolgában. Egyelőre az izraeli kormány is várakozó álláspontra he­lyezkedik: jellemző, hogy a kabinet egyelőre letett tervé­ről, amely a Golán-fensík be­kebelezését eredményezte vol­tonio de La Cruz és Arca-' tao környékén. A junta gya­logsági egységeket, páncélo­zott járműveket és repülőgé­peket irányított az északi frontra. A Reuter brit hír- szolgálati iroda értesülése alapján a gerillaerők gerin­ce egy 1500 főnyi hadoszlop, amely az északi térség hegy­vidékein indította meg a tá­madást. A gerillafronthoz tartozó Farabundo Marti Népi Fel­szabadítási Front főparancs­noka, Carlos Torres szom­baton azt nyilatkozta az AIP hírügynökségnek, hogy a jun­ta csapatai nem képesek be­hatolni a hazafias erők el­lenőrizte zónákba. Torres el­mondta, hogy az úgynevezett népi hadsereg többsége pa­rasztokból áll, sok köztük a fiatal és a nő. Közlése sze­rint az egységeknek nehéz­fegyverzetük is yan. (MTI) Iráni jelentés Belső ellentétek is hátráltatják Az iráni vezetés belső el­lentéted továbbra is rányom­ják bélyegüket az ország bel­politikai életére. Ahol Hasszán Baniszadr államfő az Inkilab Iszlami cí­mű lap hasábjain pénteken közzétett gazdasági jelentésé­ben azzal vádolta Radzsai kormányát, hogy az „nem Emelik a bértételek alsé és felső hatérát Az 1977-ben kialakított bér­tételek, más néven bértari­fák, már nem teszik lehető­vé, hogy a legjobban dolgo­zók teljesítményüknek meg­felelő alapbért kapjanak, ezért a munkaügyi minisz­ter 1981. január 1-től módo­sítja a bértételek alsó és fel­ső határát. Ennek értelmé­ben a felső bérhatárok átla­gosan 25, az alsók pedig 8 százalékkal lesznek maga­sabbak, mint a jelenlegiek — az emelés mértéke a mun­kák jellegétől függően eltérő lesz. Az átlagosnál nagyobb mér­tékben emelkedik a na­gyobb képzettséget. igénylő, valamint a kedvezőtlen kö­rülmények között végzett munkáik, illetve az e felada­tokat ellátó dolgozók bérté­tele. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervek tevé­kenységében döntő szerepet A műszaki fejlesztés meggyorsításáért (Folytatás az 1. oldalról) számára nemcsak a hazai egészségügyi ellátás, de az exportképesség szempontjá­ból is nélkülözhetetlen. Je­lentős anyagi támogatást ka­pott a számítástechnika, a híradástechnika, a gépipari alkatrészgyártás és a fehér- jegazdálkodós egy-egy terü­lete is. Az ilyen jellegű pénz­ügyi támogatásra azért van szükség, hogy egy-egy nép- gazdaságilag, vagy tudomá­nyos, műszaki, stratégiai szempontból fontos fejlesz­tésre akkor is sor kerülhes­sen, ha az érdekelt vállala­toknak, vagy kutatóintéze­teknek nincs elég pénzük a távlatilag fontos feladatok végrehajtásához. — Az OMFB az országos licencpolitika koordinálója. Az a véleményem, hogy a külföldről ésszerű feltételek mellett megvásárolható is­mereteket ne magunk fedez­zük' fel újra, hanem vegyük át. Ennek az elvnek a kö­vetkezetes végrehajtása min­denképpen segíti a hazai kutató-fejlesztő kapacitás hatékonyabb hasznosítását. Az OMFB rendelkezésére ál­ló pénzügyi alapok a vállala­ti licencvásárlások megvaló­sításához is segítségül szol­gáltak a múltban és szolgál­jak á jövőben is. Néhány példát említek a jelentősebb vásárlások közül: a Dunai Vasmű részére üstmetalurgiai licencet vásároltunk, mely­nek segítségével ma már a legszigorúbb követelménye­ket is kielégítő mechanikai tulajdonságú lemezacélokat 'L NÓGRÁD — 1980. december 29., hétfő CSASC MA! December 29-én iifufdijas ruházati vásár 40 % engedménnyel a szécsényi PALÖC SKÁLA ARUHÁZ konfekció-, méteráru-, kötöttáru- és cipőosztályain. Kérjük vásárláskor bemutatni a legutolsó nyugdíjt igazoló szelvényt. NYUGDÍJAS — SKÁLAVASÁR SKÁLA Pálíy József Népi offenziva Salvadorban á

Next

/
Thumbnails
Contents