Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

Végső búcsú Alekszej Koszigintől Szdszl Jtilítt, az MTI tudó­sítója jelenti: Katonai tiszteletadással, mély részvét mellett helyez­ték el kedden a Vörös térni a Kreml falában at Alekszej Koszigin hamvait tartalmazó urnát. Az elhunyt politikus gyásaszalagos képével díszí­tett és moszkvaiak tömegétől megtöltött Vörös téren pont­ban délben kezdődött a gyász­nagygyűlés. A szovjet párt és állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyewel, az 5ZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnökével a Lenin-meuzóleum mellvédjén foglaltak helyet, a virágokkal borított urnát a mauzóleum­mal szemben helyezték el. A gyásznágygyűiést Nyi- koláj Tyihonov, az SZRP KB PB tagja, miniszterelnök, a temetés megszervezéséin ala­kult kormánybizottság elnö­ke nyitotta meg, az SZRP KB és a minisztertanács nevében végső búcsút véve az elhunyt­tól. Felidézte életútját és ki­jelentette: Alekszej Koszigin a párt által rábízott Vala­mennyi feladat teljesítése kö­zepette bizonyságot, tett a párt és a nép Ugye iránti hűségéről, nagyfoké igényességét és pártszerű elvhűséget tanúsí­tott. Gazdasági tapasztalatai­nak egészét, étfogf» ismere­teit a párt irányvonala meg­valósításának, a szocialista szovjet állatn erősítésének, nemzetköz! pozíciói erősíté­sének szolgálatába állította. Tyihonov hangsúlyozta, hogy Koszígin nagy tekintély­nek örvendett a párt és a nép körében. A Kommunista párt és a nép ügyének tett kimagasló szolgálataiéit szá­mos magas szovjet érdemren­det és kitüntetést nyert el — két ízben kapta meg a Szo­cialista Munka Hőse kitünte­tést. Tyihonov szólt arról, hogy az S&RP Központi Bi­zottsága. a Legfelsőbb Tanács 'Elnöksége, a Minisztertanács az egész néppel és külföldi barátaikkal együtt mélysé­ges fájdalommal fogadta Ko- szigln halálának hírét, és őszinte együttérzéséről bizto­sítja a hozzátartozókat. Ezután Leonyid Boriszov, a moszkvai pártbizottság tit­kára mondott búcsúbeszédet. Emlékeztetett rá. hogy Alek­szej Koszígin politikai tevé­kenysége több mint négy év­tizeden át kapcsolódott Moszk­vához, és hogy Koszigih sze­mély szerint Is sokát tett a főváros népgazdaságának fej­lődése érdekében, a lakos­ságért, ivyikbiaj Taraszov könnyű­ipari miniszter beszédében fel­idézte a Nagy Honvédő Há­ború Időszakát, amikor Alek­szej Koszigin sokat tett a népgazdaságnak a honvédelmi igények szerinti átállítására, majd arról szólt, hogy milyen szerepet játszott, az elhunyt a háború Utáni újjáépítésben. Arra is emlékeztetett, hogy Koszigin nagy érdeklődést ta­núsított a lakossági ellátássáí összefüggő gazdasági, terme­lési kérdések iránt. Szülővárosa, Leningrád ne­vében Vaszítij Zaharov, a Lenpollgrafmas esztergályo­sa búcsúztatta Koszigint, fel­idézve életútját, a munkáscsa­lád körében eltöltött gyer­mekkortól a legmagasabb kor- mányfunkcióig. Emlékeztetett arra, hogy Koszígin mindvé­gig közvetlen kapcsolatot tar­tott fenn a dolgozókkal, ta­pasztalatait átadta, és min­denkor a nép érdekében cse­lekedett. Nyikolaj Tyihonov zárszava után a szovjet Vezetők — Leonyid Brezsnyewel és Tyi- hánowal az élen — vállukra emelték az urnát és a gyászin- duiö hangjai mellett a Kiérni faléhoz vitték. Az Urnát Nyi- koláj, Tythönov helyezte el a falbah, majd tüzérségi dfeí- softűz utáh felcsendültek a szovjet himhusz hangjai, a himnusz elhangzása után a Politikai Bizottság tagjai tisztelgéssel vettek végső bú­csút Alekszej Koszigin tói, A temetési szertartás a moszk­vai helyőrség alakulatainak díszmenetével ért véget. Csiang Csing összecsapása a tárgyaláson A Zsenmin Znpao kommen­tárjában egymilliárd kinai ha­talmas győzelmeként értékeli a „Lin Piao és Csiang Csing ellehforradalmi klikk” fővád­lottjainak perét. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy befejezéséhez közeledik a november húszadika óta tar­tó per. A különleges bíróság má­sodik számú tanácsa megtar­totta az összegező tárgyalást U Co-pertg tábornok, a had­sereg volt hadtápfőnöke ügyé­ben. Ezzel a 'különleges bíró­ság két tanáesa Csiang Csihg asszony, Mao Ce-tung özvegye kivételével minden vádlott ügyét lezárta. L1 Cd-peng az összegző tár­gyaláson beismerte, hogy az ellene irdnyulő vadak megala­pozottak voltak. Közölte ugyan­akkor, hogy a vádiratban meg­fogalmazott egyes vádpontok­kal kapcsolatban fehhtartásai vannak, s ezeket csak lénye­gében fogadja el, Fenntartás nélkül beismerte azonban, hogy alaptálah vádakat kbhblt olyan vezetők ellen, mint Ho Lung, Je Csien-jlng éSLo ZSuj-cslng. Védőügyvédéi eny­hítő körülményként szögezték lé, hogy Ll Co-peng számos bűnét Lin Piáo személyes uta­sítására és ösztökélésére kö­vette el. Nem vett részt vl szont sem a hatalomátvételi terv előkészítésében, sem a Mao Ce-hing meggyilkolására irányuld őssszeesküvésben. Á „Lin Piao és Csiang Csing Ami változik és ami nem Most már a kétség árnyéka sem férhet ahhoz, hogy a kínai belpolitikában — ha Ügy tetszik, hatalmi harcban — rendkívül komoly Változások tanüjá a Világ, A legújabb Hír szerint a Zsehmin Zsipao, a párt központi lapja minden korábbinál egyértelműbben írt a „Mao életének utolsó sza­kaszéban elkövetett súlyos hibákról”. Ezzel folytatódik, ki­szélesedik és elmélyül az az erjedés, amelynek mind vilá­gosabban látható célja nem csak a múlttal, hanem egy élő alakkal való leszámolás. A Mao elleni támadások vitathatat­lanul az egyetlett blyan vezető ellett irányulnak, akinek nincs igazi bázisa a jelenlegi hatalmi struktúrában és aki kizárólag Mao (alighanem manipulált) végakaraténak kö­szönheti magas pozícióját. Természetesen ttua KUö-fengről van bzó, akinek eltávolítása a jelek szerint rövid idő kér­dése és a folyamat alighanem nem Véletlenül ésik egybe a tízek perével. Miközben a kínai belső porond csak úgy reeseg-ropog a nem akármilyen változásoktól, a kihal külpolitika, pon­tosabban annak gátlástalanul szoVjetellenes és terjeszkedő alapállása Változatlan maladt. A legutóbbi órákbah Pekihg- ből érkező hírek csak tovább erősítik ezt a megállapítást. A kontraszt őhmagáért beszél: a hanoi nemzetgyűlés azokat az erőfeszítéseket körvonalazta, amelyeket Vietnam népé tesz a felemelkedésért, a békés építésért, közben pedig Pekingből megérkezett az újabb kihal elutasítás, amely ne­met mond a két ország tárgyalásaira, a problémák békés rendezésére. A kínai ,.nem” annyit jelent, hogy Peking leg­alábbis „takaréklángon” akarja tarjani a fenyegető délkelet- áZsiai feszültséget. Egy másik Pekingből keltezett hír, hogy a kínai veze­tés éles hahgon bírálta a holland kormányt, amely tenger­alattjárókat és bizonyos ipart berendezéseket szállít Taj­vannak. Egyetlen megfigyelő sem vonja kétségbe, hogy a kínai kirohanás nem csak a címzettnek. vagyis Hollandiá­nak szól, hanem afféle figyelmeztetés egész Nyugat-Eürópá- nak és az Egyesült Államoknak is. Peklnget egyle jobban idegesíti, hogy Nyugat-Eurőpa Tajvannal folytatott kereskedelme viharos gyorsasággal nő, és a 17 milliós szigetország immár olygn nagyságrendű áru­forgalmat bonyolít le az EGK és a NATO európai tagjai­val, mint az egymilliárdos Klrta. Ehhez hdzZóvehetjük, hogy a tajvani fővárosban létesített nyugati „irodák’ gyakorlatilag egyfajta bújtatott diplomáciai viszonyt is jelentenek és Hay s. Cime, Reagan külpolitikai megbízottja Tajpejoen, a taj­vani fővárosban nemrég kijelentette: a Fehér Ház új la­kója „állandó személyes megbízottat” küld majd a sziget­re. Ez bizony Peking számára annyit jelent, hogy a vad Szövjétellettesség külpolitikáját NÁTÖ-kprökben nem hono­rálják a kitiäi vezetés által remélt mértékben... Harmat Endre 2 NÓGRÁD — 1980. december 24., szerda f ellenforradalmi klikk” föVáö- lOttjäiOäk ügyét tárgyaló kü­lönleges bíróság első számú tanácsa kedden ismét kihall­gatta Csiang Csing asszonyt, Mao Ce-tühg özvegyét. A bí­róság azbkat a Vádpontokat tűzte napirendjére, amelyek szerint Csiang Csiflg, a Hé- gyek bandájának vezetője sze­mélyesen adott utasítást szá­mos vezető káder és művész meghurcolósára. A keddi tárgyaláson ismét látványos összecsapásra került sor Csiang Csihg és a bíró­ság, illetve az ügyészség kö­zött. Mao Ce-tung öZVégye, aki úgy viselkedik a tárgyaláson, mintha nem vádlott, hanem vádló lénne, az Űj-Kfna hír- ügynökség jelentése szerint fa­sisztának és kuomintang-ügy- nöknek nevezte a bírót és a vád képviselőjét, s az egyik ügyészt zugprókátomak minő­sítette. A tárgyalást vezető Bí ró szigorúan megintette és közölte vele, hogy viselkedé­sének következfnéhye sülyo: sabb bühtetés lesz. A tárgyaláson egyebek kö­zött tárgyi bizonyítékokat mu­tattak be arról, hogy Csiang Csing utasítására hogyan hur­colták meg, bőrtöhözték be és kínozták halálra Csang Lin- cse volt szénbányászati mi­nisztert. Egy tanúvallomás sze­rint a beteg minisztert a le­tartóztatását követő 33 hap alatt Otvenkétszer hallgatták ki, kínozták és megalázták. A haldttkémi vizsgálat 30 Sebet talált holttestén. Szerepelt a Vád tanúi között Ah Csia, a pekingi operaszín­ház volt igazgatóhelyettese is, akinek azért kellett szenved me a kulturális forradalom egész időszakában, mert való­jában ő frta a „Vörös lám­pás” című operát, amelyet Csiang Csing kisajátított éS besorolt az önmagának tulaj­donított nyolc mirttaoperá kö­zé. Az ártatlanul meghurcolt szerző Csiang Csiog felé for­dulva kijelentette, hogy őt teszi felelőssé a kínai kultúra pusztításáért. Francia neheztelés Líbiára Francois-Poncet külügymi­niszter Ahmed Sehátival, Kad­hafi elnök megbízottjával hét­főn este Párlzsbah folytatott több mint egyórás megbe­széléséh a külföld csádi ka­tonai jelenlétének megszühte- tését követelte. Francia hiva­talos nyilatkozatok szerint a Líbia által szervezett iszlám légiók négy—öt ezer embere tá­mogatta 'Goukouni államfő csapatait a csádi polgárhábo­rúban. A francia sajtó viszont azt jelentette, hogy Goukouni cáfolta a líbiai katonai erők­ről szóló jelentéseket és hang­súlyozta. nögy az éSZaki szom­széd csak szakértőkkel segítet­te CSód törvényes kormányát a lázadókkal vívott harcban. Francois-Poncet Sehatival folytatott megbeszélésén a leg­utóbbi íagosi egyezmények szi­gorú tiszteletben tartását sür­gette, és kifejezte reményét, hogy a Lagosoa összehívott újabb értekezlet lehetővé teszi a'tartós és békés megoldás ki­dolgozását, EHhez — mondot­ta Frarteois-Poncet — Fran­ciaország kész segítséget oyúj- tahi, Megfigyelők szerint a lagosi értekezlet Párizs és egyes résztvevők számára első­sorban arra szolgálhat eszkö­zül. hogy tfissene Habré ve­resége titán tíj alapot teremt­senek a Csád kbrtfláhyaátára és annak líbiai szövetségesére kitöltendő diplomáciai nyo­máshoz. Sehátl egyébként Párizsban kijelentette: Líbia, amelynek szakértői a nájamenai törvé­nyes kormány kétesére érkez­tek Csádba, kötelességének ér­zi a szomszédos Baráti or­szág támogatását, külöhös te­kintettél arra, hogy annak gaz­daságát tönkretette a háború. A francia lapok értesülése sze­rint Ndjamena ellátását való­ságos líbiai légihíd biztosítja, és Csád sokat szenvedett fő­városában gyors ütemben szer­veződik újjá az élet. Goukouni államfő a Le Monde-nak adott interjúban Franciaországot . is ségítSégnyüjtásra szólította fel. Ami á francia—líbiai Vi­szonyt illeti, Sehati a francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélésé előtt már tud valevőleg hangsúlyozta, hogy a két ofszág kapcsolatainak fejlesztése kölcsönös érdek. A líbiai—francia viszony az év elején éleződött ki, akkor, ami kor Frahciaország lbgisztikai támogatást nyújtott Tunéziá­nak á tüftéziái Gäfsä elten intézett támadás nyomán, és flottamanővereket rendezett az észak-afrikai partok közeié­ben. válaszul erre íHpoiiban a tömeg behatolt a francia nagykövetségre és feldúlta azt. Tripoli es Párizs később -jáVl- tani próbálta kapcsolatait, ézt a szándékot azohban keresz­tezte a Csáddal kapcsblatös újabb konfliktus. (MTI) A forradalmárok nevelője 1900. decetiiber 24-e különö­sen Jfelentöfc helyet fögiál él az títttezbrszági föriadairrii hibz- gátotti eséniénynáptárábán. Ny Öle évtiíeriüel ezelőtt, ez éh napon jfeífettt meg a fortáaál- mi proletár párt megszerveze- SfeöfeH Jfelfehtös Széifefci tífetöltfesé- tb hivatalt illegális HtaHciSta újság, az iszkra első száma. Amikor a múlt század vé­gén Oroszországban fejlődés­nek indult a munkdsmozga- lom a cárizmussdl és a kapi­talista kizsákmányolással szembén, á forfádalAi mar­xistáit feladatul tűzték ki az elaprózott szociáldemokrata kötök és csoportok egységes központi szervezetben való egyesítése. Ennek a szervezet­nek kellett vezetnie a prole­tariátus harcát s megadni e harc céltudatos jellegét. Az ilyeh szervezet megala­kítására iö98-ban tett első kí­sérlet azonban nem vezetett sikerre. Az OSZDMPI, kong­resszusán csupán néháhy he­lyi szervezet képviseltette ma­gát. A kongresszus nem dol­gozott ki sem programot, sem szervezeti szabályzatét a párt számára. V. t. Lettin ebben a helyzetben terjesztetté élő azt a tervet, hogy az orosz­országi forradalmi marxistá­kat ólyah illegális politikái lap segítségével tömöritsék és szetvézZék proletár párttá, alliely az ország fő körzetei­ben a munkatársak kiterjedt Hálózatával rendelkezik. Ez a lap tett az Iszkra. Az Iszkrát lenininek szok­ták nevezni. Lenin nem csak á láp kiadásának volt kezde- méhyézőjé, hahem közvetlen Sfervtezője és irányítója is Vblt. Áz újság hasábjaih há- rőhi év alatt több mint 5d cikkét publikált, amelyekben felddlgóZta a párt alapvető el­méleti, taktikai és szervezeti kérdéseit, megalapozta a mun­kás- és általános demokrati­kus mozgalom feladataik Ne­ki köszönhető, hogy az iszk­ra új ttpüsú politikai brgá- nUmtná. a párt erői egyesíté­sének és a forradalmi káde­rek neveléséhek, hál!cös marxista pártba vátó tötrtü- tílésének központjává vált. Az Iszkra tevékenysége fölytáh kialakultak az összes szükséges eszmei-politikai előfeltételek Oroszországban egy forradalmi marxista párt megalakításához. 1993 elejéig az országban lévő sZbCiálfie- mokrátá bizottságok többsége csatlakozott az Iszkrához, jó­váhagyta annak programját, taktikáját és szervezeti ter­vét, s azt vézető Szervként elismerte. A helyi bizottsá­gokra támaszkodva az Iszkra szervezet előkészítette és biz­tosította az GÖZÖMP it. kongresszusának összehívását, fezéh a kOngí-éssédsOH meg­történt a forradalmi marxis­ta szervezetek egyesülése és megalakult az új típusú prd- letárpátt, a bolsevikök párt­ja. Az Iszkra forradalmi hagyo­mányait aztán, más bolsevik lapök folytatták. Az egész forradalmi marxista Sajtó ve­zető elvévé vált az a lénlhi tétéi, hogy az újság nem­csak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is, A cárizmus nehéz viszo­nyai között a párt forradal­mi irányvonalét rendületle­nül követő mUnkás tömegsaj­tó Lenin és harcostársai ál­tal történt megszérVeZéSe ki­emelkedő példává Vált a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetében. Sok marxista—le­ninista párt vezetőinek véle­ménye szerint a ienini újsá­gok harci hagyományai pél­daképül szolgálnak a világ egész élenjáró kommunista sajtójának. LeonyiÜ Sirikov Háború — negyedik hónapja Kedden negyedik hónapjá­ba lépett az Iraki—iráni há­ború. Az iraki fegyveres erők főparaheshokságának közle­ménye szerint az iraki légierő a Dizful—Mehran útvonalon levő Dehloran körzetében irá­ni harckocsizó csapatösszevo- násokat támadott. A teheránl jelentés ezzel szemben a Diz- fül körzetében elhelyezkedő iraki csapatok bombázását je­lentette. A Karün folyó térsé­gében tovább folytatódott ösz- SzeCsapáSdii során kedden el­süllyedt egy iraki és egy irá­ni őrnaszád. Az iraki tüzérség kedden tovább folytatta Aba­dan ágyúzását. Seigrádban Szádun Hamma- di iraki külügyminiszter ju­goszláviai látogatásának be­fejeztével hétfőn este haza­utazott Bagdadba. Hammadit fogadta Cvijetin Mijatovics, a jugoszláv államelnöksée elnöke és JoSzip Vrhovec külügymi­niszter. Az iraki diplomácia vezetője a jelenlegi háború befejezésének lehetőségéiről, valamint az él nem kötelezett országoknak ezzel kapCSblátbs tehetséges lépéseiről tárgyalt Vendéglátóival. Jugoszlávia tagja ahhak a héttagú csoportnak, amelyet az éí hem kötelezett országok koordinációs irodája BÍZOtt meg a szetnbeh átló felek kö­zött a közvetítéssel. Korábban, még ebben a hónapbah iráhi küldöttséggel tárgyaltak Seig- tádbátt a jugoszláv vezetők. (MTÍ) Nem gond a vállalati üdültetés, ha az lBUSZ-ra bízzák az ügyintézést! Az ország legszebb tájain és külföldön is megszervezi a vál­lalatok, intézmények dolgozóinak üdültetését az IBUSZ. Je­lentkezés az IBUSZ balassagyarmati és salgótarjáni irodái­ban! 1981. január 29-től február 2-ig XVI. téli úttörő-olimpia Salgótarjánban Az IBUSZ a sportrendezvényekre külön autóbuszokat in­dít. Programot szervez. Kérje iroclálhk közreműködését! Jelentkezés az IBUSZ balassagyarmati és salgótarjáni Iro­dáiban.

Next

/
Thumbnails
Contents