Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

Közlemény fFolytatás az 1. oldalról.) városkörnyéki tömegközleke­dést a közlekedés többi ágá­nál gyorsabban kell fejleszte­ni. 3. A szocialista szektorban beruházásokra 1020—1040 mil­liárd forint forditható. Ezt a termelőágazatokban minde­nekelőtt a versenyképességet, valamint az egyensúlyt javító fejlesztésekre, a nem termelő ágazatokban pedig a legfon­tosabb társadalmi igények ki­elégítésére kell felhasználni. A beruházások elsősorban a technológia korszerűsítését, a gépek, berendezések re­konstrukcióját szolgálják. Állami nagyberuházás — a már megkezdetteken kívül — csak kis számban indítható. 4. A VI. ötéves terv céljai­nak elérése a rendelkezőre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását igényli. A munkahelyek, valamint a munkaerő létszáma között az összhang javuljon. A szakkép­zést és a szakmai továbbkép­zést a valóságos szükségle­teknek megfelelően kell ki­alakítani. Az érdekeltségi rendszer jobban ösztönözzön az ésszerű létszámgazdálko­dásra, a munkaszervezés kor­szerűsítésére, a munkafegye­lem javítására, s a jelenlegi helyén hatékonyan nem fog­lalkoztatható munkaerő át­csoportosítására. Mindezt oly’ módon kell megvalósítani, hogy országosan továbbra is biztosítva legyen a teljes fog­lalkoztatottság. Gondoskodni kell a pályakezdő fiatalok el­helyezkedéséről. A tervidőszak első felében — megfelelő előkészítéssel — át kell térni az ötnapos mun­kahétre. 5. Országunk adottságai szükségessé teszik, érdekei megkövetelik, hogy tovább fo­kozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztás­ban. A munkamegosztás fej­lettebb formáinak alkalma­zásával, a hazai és a külföldi vállalatok közötti együttmű­ködés szélesítésével kell. elő­segíteni az áruforgalom di­namikus növekedését. Gázdasági fejlődésünk alap­vető feltétele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szov­jetunióval .és a többi KGST- országgal. 'Aktívan részt ve­szünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásá­ban, a szakosítás, a kooperá­ció elmélyítésében, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításában. Az egyen­jogúság és a kölcsönös elő­nyök alapján szélesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkésországokkal. Az együttműködés az áruforga­lom bővítésén kívül terjedjen ki a piackutatásra, a korsze­rű termelésszervezésre, a mű­szaki eredmények meghonosí­tására, a közös vállalkozások létrehozására is. A fejlődő or­szágokkal kialakított kapcso­latainkban rejlő lehetősége­ket jobban kihasználva, a köl­csönös érdekeknek megfele­lően bővítjük gazdasági együttműködésünket, ily’ mó­don is támogatva politikai és gazdasági önállóságuk meg­szilárdítására irányuló törek­véseiket. Az életkörülmények fej­lesztésében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bőví­tése. Az egészségügyi ellátás és az általános iskolai okta­tás feltételeit az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást- A nagy lét­számú általános iskolás kor­osztályok elhelyezését új lé­tesítmények építésével és át­meneti megoldásokkal Is biz­tosítani kell. Ugyanakkor job­ban ki kell használni a meg­levő egészségügyi, oktatási, kulturális létesítményeket, nagyobb gondot fordítva többcélú hasznosításukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épüljön. Állami beruházásból 175—120 ezer új lakás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás felújítására, illetve korszerűsítésére kerül­jön sor. A magánerőből tör­ténő egyéni és csoportos la­kásépítkezések állami támo­gatását folytatni és bővíteni kell. Javítani kell a lakás-- gazdálkodást. Igazságosabbá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a lakásépítés és -fenntartás költségeihez. Anyagi ösztön­zéssel és szervezési intézke­désekkel is elő kell segíteni a lakáscseréket. Mindezek eredményeként a következő öt évben mintegy másfél mil­lió állampolgár lakáskörül­ményei javulnak­Továbbra is fontos követel­mény a vásárlóerő és az áru­alapok összehangolása. A ki­elégítő áruellátás folyamatos biztosítása, választékának le­hetőség szerinti bővítése el­sőrangú feladat. A lakossági szolgáltatásokat az állami vállalatok, a szövetkezetek, valamint a magánkisipar, és -kereskedelem ösztönzésével és támogatásával érezhetően javítani kell. 7. Az irányító szervek rendszeresen kisérjék figye­lemmel a népgazdasági terv teljesítését, idejében gondos­kodjanak a szükséges intéz­kedésekről. A gazdasági sza­bályozás ösztönözzön a lehe­tőségek, a tartalékok jobb kihasználására, a jövedelme­zőbb gazdálkodásra. A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javítása, az ésszerű takarékosságra, az anyagi és szellemi erőforrá­sok jó hasznosítására, gazdál­kodásuk színvonalának eme­lésére helyezzék a hangsúlyt. Fejlődjék a gazdasági veze­tők vállalkozási készsége, vál­jék jellemzővé a kezdeménye­ző, a változásokra idejében reagáló vezetési munkamód­szer és -stílus. Ez a magatar­tás kapjon politikai támoga­tást, társadalmi elismerést. A dolgozókat megfelelően tájékoztatni kell a vállalat helyzetéről, munkájáról: job­ban be kell vonni őket a ten­nivalók meghatározásába. Ez­zel is elő kell segíteni a kol­lektívák mozgósítását és ösz- szefogását a társadalmi és a vállalati célok megvalósításá­ra. Erősíteni kell a társadal­mi ellenőrzést. A tanácsok tervei, gazdál­kodása, bevételi forrásai a népgazdasági terv és a terü­letfejlesztés céljaival össz­hangban alakuljanak, erősöd­jék gazdasági önállóságuk. Ösz­tönözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és köz­ségpolitikai célok valóra vál­tását szolgáló kezdeménye­zéseit. 8. A pártszerveknek és -szervezeteknek a gazdasági munkát segítő és ellenőrző te­vékenysége a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok meg­valósítására irányuljon. Se­gítse elő a magasabb követel­ményekhez és a változó kö­rülményekhez való alkalmaz­kodást, a konkrét feladatok helyes meghatározását és tel­jesítését, a társadalmi aktivi­tás, a kezdeményezőkészség kibontakozását. A tömegpolitikai munka, a sajtó, a rádió és a televízió reálisan foglalkozzék gazdasá­gi helyzetünkkel, ismertesse a gazdaságpolitikai célokat. Tá­mogassa a helyes törekvése­ket, lépjen fel a negativ je­lenségekkel szemben, mozgó­sítson a népgazdasági terv megvalósítására. A tervkészítés szempontjá­ból hasznos volt, hogy a párt és a kormány fel­kérésére az előzetes elképze­léseket megtárgyalták, vé­leményezték a budapesti és a megyei pártbizottságok, vala­mint a Hazafias Népfront el­nöksége, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge, a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség intéző bi­zottsága, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöksége, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöksége, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége, az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöksége, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének elnöksége, a Magyar Közgazdasági Tár­saság elnöksége. A Központi Bizottság felké­ri a tömegszervezeteket és -mozgalmakat, hogy aktív munkával járuljanak hozzá a terv megvalósításához, moz­gósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompo­litikai feladatok megoldására. A szocialista munkaverseny, a dolgozók munkamozgalmai se­gítsék elő a terv céljainak az elérését. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. öt­éves terv céljai reálisak, el­érhetők,' teljesítésük jól szol­gálja népünk érdekeit, szo­cialista hazánk fejlődését. Fel­hívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, hogy ereje, tudása legjavát nyújtva ve­gyen részt a terv végrehajtá­sában. 6. Az életszínvonal-politika fő célja az elért szint meg- A Központi Bizottság pár- káspárt a marxizmus—leniniz- őrzése, megszilárdítása, az tunk munkastílusának meg- mus elvei alapján alakítja po- életkörülmények javítása, felelően időnként áttekinti és litikáját, a párt életében és A lakosság jövedelme és fo- ellenőrzi saját tevékenységét, tevékenységében következe- gyasztása a gazdasági telje- összhangba hozza a párt előtt tesen érvényesülnek a lenini sítményekkel és az egyensú- álló időszerű feladatok kö- normák. Minden szinten a vá- lyl helyzet javulásával ossz- vetelményeivel. Ez pártunk lasztott testületek hozzák a hangban alakuljon. Követke- több mint hat évtizedes har- döntéseket; a Központi Bi- zetesebben kell érvényesítem cának arra a fontos tanulsá- zottság a munka irányát hosz- a munka szerinti elosztás el- gára épül, hogy történelmi szabb távra szóló, elvi jelle­vét, a teljesítménytől függő küldetésének betöltéséhez, gű határozatokkal jelöli ki; bérezést. vezető szerepének hatékony a közép- és alsó szintű párt­A szociálpolitikában a fő érvényesítéséhez nélkülözhe- szervek, a párt alapszervezetei figyelmet a többgyermekes tetlen választott testületéinek, nagy önállósággal és széles családok, az alacsony jőve- mindenekelőtt a Központi Bi- hatáskörrel végzik munkáju- delmű nyugdíjasok, a hátrá- zottságnak a rendeltetésszerű kát. nyos helyzetűek életkorúimé- működése. A XII. kongresszu- a párt eszmei-politikai irá- nyeinek javítására kell fordí- son megválasztott Központi nyitással gondoskodik arról, tani. A három- és többgyer- Bizottság első ülésén, 1980. hogy társadalmunknak ér- mekes családok családi pót- márciusában úgy döntött, vényesíiljenek a szocializmus lékának, az alacsony nyug- hogy a kongresszus határoza- elvei és építésének céljai, díjaknak, valamint az egész- tából kiindulva megvizsgálja Tiszteletben - tartva az állami ségügyi, szociális, oktatási a párt vezető testületéinek és a társadalmi szervek önál- intézmények élelmezési nor- munkarendjét és munkamód- lóságát, politikájának, ha- máinak reálértékét meg kell szerét. tározatainak az ott dolgozó őrizni. A legalacsonyabb A Központi Bizottság leg- kommunisták útján szerez ér­nyugdíjak reálértékét emel- utóbb 1968-ban hozott átfo- vényt. ni kell. Indokolt növelni a gó határozatot munkamódsze- a Központi Bizottság a kétgyermekes családok és az rének fejlesztéséről. A mosta- pártkongresszusok útmutató- egyedülálló gyermekes szü- ni vizsgálat megállapította, sait követve folyamatosan lök családi pótlékát, a gyér- hogy az erről szóló határozat napirendre tűzi a társadalmi mekgondozási segélyt, az ősz- nyomán a munkamódszer jó fejlődés által megérlelt fel- töndíjakat és a szociális se- irányban fejlődött. adatokat, biztosítja a kelet­gélyeket. A Magyar Szocialista Mun- kező ellentmondások feloldá­sát, a dolgozó osztályok, ré­[ tegek érdekeinek egyezteté­sét; a társadalom alkotó erőit Leonyid lljicsov felszólalása Madridban Tárgyszerűség, építő szellem szükséges Lehel Miklós és Pirityi Sán­dor. az MTI tudósitói jelen­tik: Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevőinek madridi találko­zóján pénteken folytatódott a bevezető politikai nyilatko­zatok sorozata. Nagy várako­zás előzte meg a szovjet fel­szólalást, amely az ENSZ-fő- titkár képviselőjének beszéde után hangzott el. Luigi Cottafavi, az ENSZ genfi hivatalának főigazgató­ja tolmácsolta Kurt Waldhe­im üdvözletét. A világszerve­zet főtitkára üzenetében vá­zolva a találkozó feladatait, óvott attól, hogy a regionális konfliktusok elhomályosítsák az emberiség előtt - álló nagy célokat. A főtitkári üzenet sikert kívánt a madridi talál­kozónak. A pénteki ülés bolgár el­nöke ezután Leonyid lljicsov szovjet külügyminiszter-he­lyettesnek, a szovjet küldött­ség vezetőjének adta meg a szót. lljicsov beszédében, amelyet feszült figyelemmel követtek, mindenekelőtt hangsúlyozta,, hogy a madridi találkozó si­kere természetesen nem kö­zömbös az európai és nem­csak az európai népek számá­ra. „Vannak erők, amelyek sze­retnék a madridi találkozót tárgyszerű tanácskozás helyett valamiféle propagandafó­rummá, afféle szópárviadallá változtatni” — hangoztatta ez­után a szovjet külügyminisz­ter-helyettes. Értetlenségének és tiltakozásának adott han­got az amerikai küldőttségve- zető csütörtöki beszéde kap­csán, mert az — megsértve a helsinki záróokmányt — nyíl­tan beavatkozott a Szovjet­unió és más országok bel- ügyeibe, lljicsov rámutatott, hogy a Szovjetunió következetesen munkálkodott és munkálkodik a helsinki z4róokrn4t>y aján­lásainak végrehajtásán, és az aláíró államok közül elsőnek foglalta alkotmányába a záró­okmány államközi kapcsola­tokra vonatkozó megfogalma­zásait A Szovjetunió — szö­gezte le lljicsov — határozot­tan ellenzi a záróokmány fe­lülvizsgálatára irányuló kísér­leteket. A szovjet küldöttség veze­tője emlékeztetett azokra a konkrét javaslatokra, amelyet a Varsói Szerződés szerveze­te a katonai enyhülés és a le­szerelés érdekében, a háború kitörésének veszélyét csökken­tő rendszabályokra vonatkozó­an tett. lljicsov jelezte, hogy a szov­jet küldöttség több javaslatot fog a találkozó későbbi sza­kaszában előterjeszteni, hogy az európai enyhülés mély és tartós legyen. A madridi találkozó hiva­tott dönteni az európai kato­nai enyhülés és leszerelési ér­tekezlet összehívásáról, meg­tartásának helyéről, időpont­járól és egyéb módozatairól. E kérdés megoldható, ha az ér­tekezlet összehívását nem bástyázzák körül különböző előfeltételekkel. A szovjet küldöttségvezető elítélte azt, hogy egyes álla­mok a szocialista országokkal szemben gazdasági tilalmakat alkalmaznak, felmondják a tudományos és műszaki kap­csolatokat, nem teljesítik nem­zetközi szerződéses kötelezett­ségeiket. Ismét állást foglalt amellett, hogy tartsanak eu­rópai energetikai értekezletet Jelezte, hogy szovjet részről készek tárgyszerűen megvi­tatni a családegyesítési kérdé­seket, a szovjet állampolgá­rok idegen állampolgárokkal való házasságkötésének mó­dozatait, valamint a hasznos emberi kapcsolatok fejleszté­sét a kultúra, a tájékoztatás, a tudomány és a közoktatás területén. Mindez azonban csak az egyes országok törvényeinek tiszteletben tartásával, a bel- ügyekbe való beavatkozás .ki­zárásával lehetséges. Leonyid lljicsov a szovjet delegáció nevében késznek nyilatkozott a földközi-tenge^ ri térség problémáinak meg­vitatására is, majd a követ-; kezűkkel zárta beszédét: Egyesek az enyhülés oszt­hatatlanságára hivatkozva megpróbálják a világ más ré­szein támadt feszültségi góco­kat áthelyezni Európába, be­levinni a madridi találkozót' olyan kérdések megvitatásába,' amelyeknek, mint például aa úgynevezett afganisztáni kér­désnek, semmi közük felada­taihoz. Itt az ideje, hogy meg­értsék: meddő próbálkozás be­avatkozni Afganisztán bel-' ügyeibe. Az igazság az, hogy a nemzetközi helyzetben nem aa afganisztáni eseményekkel következett be törés, hanem azokkal a fegyverkezési dön­tésekkel, amelyeket két év­vel korábban hoztak az Egye­sült Államok és néhány más NATO-ország vezető körei­ben. és amelyek kiélezték a feszültséget, felgyorsították a fegyverkezési hajszát. Leonyid lljicsov végezetül kifejezte reményét, hogy a madridi találkozón a tárgy- szerűség, az építő szellem ke­rekedik felül és a találkozó beváltja azokat a reményeket, amelyeket Európa és a világ népei fűznek hozzá. Olafur Johannesson izlandi külügyminiszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi konfliktusokat mi­előbb meg kell oldani, ha a világ helyre akarja állítani az enyhülési folyamatot. Fel­szólította a madridi találko­zó résztvevőit, hogy kerüljék; el a konfrontációt, építő szel­lemben folytassák a vitát. Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminiszter felszólalása nagy résaét a megoldatlan na­pirendi, ügyrendi problémák­nak szentelte. A jugoszláv küldöttség veze­tője részletesen szólt ezután az új gazdasági világrend és az egyetemes leszerelés problé­májáról, valamint a földközi- tengeri térség biztonsági és együttműködési szükségletei- rőL Szabotázsjellegű kivonulás A párbeszéd és a jó szándé­kú vitaszellem fenntartására hívta fel a nicaraguai Sandi­nista Nemzeti Felszabadítás! Front azokat a polgári párto­kat és csoportokat, amelyek szerdán önkényesen kivonul­tak a törvényhozás üléséről. Sergio Ramirez Mercado, a nemzeti újjáépítés ideiglenes kormányának kormányzó ta­nácsának tagja nyilatkozatá­ban ugyanakkor kijelentette: a párbeszéd feltétele, hogy a szóban forgó pártok és csopor­tosulások képviselői vissza­térjenek a törvényhozói testü­letbe. szakszervezeti képviselői is. A nicaraguai törvényhozás elnöke, Carlos Nunez szabo­tázsakció részének nevezte az említett csoportosulások tá­vozását. Az ülést ezt követő­en felfüggesztették. Az események tágabb össze­függésére mutatott rá a tör­vényhozás elnöke idézett nyi­latkozatában, amikor kifejtet­szövetségnek a te: Nicaraguában vannak bi­zonyos polgári körök, amelyek úgy gondolják, hogy az ame­rikai elnökválasztások ered­ménye megváltozott helyze­teit teremtett és kedvez, a lappangó, forradalomellenes áramlatok felélesztéséhez. Ez a kisebbség keresi az al­kalmat, hogy zavart keltsen; — állapította meg Carlos Nu­nez. (MTI) Sorskérdések A testület üléséről — egy­előre be nem jelentett inter­pelláció elutasítása után —ki­vonultak a Nicaraguai De­mokratikus Mozgalom, a Ni­caraguai Keresztényszociális Fárt, valamint a demokrati­kus konzervatív párt képvise­lői. Akciójukat támogatták a magánvállalkozók legfelsőbb tanácsának, valamint néhány polgári befolyás alatt álló a szocializmus építésének leg­fontosabb feladataira szerve­zi, mozgósítja. A Központi Bizottság meg­erősítette a párt felső vezető testületéinek eddigi gyakorla­tát, amely hasznosítja a párt sok évtizedes munkájának el­vi és politikai tapasztalatait. Rámutatott, hogy a párt veze­tő szerepének további erősí­tése, a párt-, az állami és a társadalmi szervek összehan­goltabb együttműködése, a magasabb követelményeket támasztó feladatok megoldása mindenekelőtt azt igényli, hogy a Központi Bizottság folytassa bevált gyakorlatát, fejlessze tovább irányító, el­lenőrző munkáját. A Központi Bizottság a munkarendjéről és munka- módszeréről elfogadott ha­tározatát a párt folyóiratai­ban közzéteszi. (MTI) Madridban az európai bizitonsági és együttműködési ta­lálkozóval párhuzamosan tartja XV. kongresszusát a Szocia­lista Intemaclonálé. A tanácskozáson mintegy négyszáz kül­dött képviseli a szocialista pártokat. A nemzetközi szervezet — a hidegháborús években foly­tatott politikáját felülbírálva — napjainkban realista mó­don igyekszik megközelíteni korunk égető kérdéseit. A fegy­verkezési hajsza megállítására, az enyhülés légkörének meg­őrzésére, a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló kezde­ményezései világszerte kedvező visszhangra találtak. Olyan tekintélyes politikusok vesznek részt az intemacionálé poli­tikájának formálásában, mint Willy Brandt, az SPD elnöke — aki egyben a Szocialista Intemacionálé elnöke —, Bruno Kreisky osztrák kancellár, Olof Palme korábbi svéd minisz-. terelnök, Mario Soares portugál, Francois Mitterrand fran­cia és Kalevi Sorsa finn pártvezető. Brandt, beszámolójában — híven eddigi politikai irány­vonalához — a világméretű fegyverkezési verseny haladékta­lan beszüntetésére szólított fel. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről szólva, a kontinens háború utáni történelmében mérföldkőnek nevezte. Csak helyeselhetjük megállapítását, hogy a belgrádi találkozó tapasztalatain okulva, Madridban meg kell kísérelni „az emberi kapcso­latok konkrét megjavítását”. Állást foglalt amellett, hogy — miként azt a Varsói Szerződés tagállamai is egyöntetűen, szorgalmazzák — tartsanak európai leszerelési konferenciát. Párizsban az európai kommunista és munkáspártok, még a nyáron, több témában közös cselekvésre szólították fel a Szocialista Internacionáléban tömörült pártokat. Igaz, a nemzetközi helyzet bizonyos vonatkozásában, például a Szov­jetunió által Afganisztánnak nyújtott segítség megítélésében, a kommunista és a szocialista pártok nézete nem egyezik, de sok más, fontos kérdésben könnyen közös álláspontra le­het jutni. örvendetes, hogy a Szocialista Intemacionálé madridi kongresszusán éppen az egész emberiséget foglalkoztató sors­kérdésekre a béke, az enyhülés és a leszerelés kérdésére Willy Brandt elnöki beszámolója pozitív választ adott. Bi­zonyságul annak, hogy az eszmei-ideológiai különbség elle­nére a kommunisták és a szocialisták közös nevezőre jut­hatnak az emberiség háborítatlan jövőjéért és a haladásért vívott harcban. Gyapay Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents