Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

's A szocialista Csehszlovákiában Csehszlovákia a _ . lag magasan fejlett országai közé számit. Különösen szem­betűnő ez, ha az egy főre Ju­tó ipari termelést tekintjük. iAz ország lakossága 13,3 mil­lió, a Föld lakosságának 0,34 százaléka, részesedése a világ Ipari termelésében pedig 1,5 százalékra becsülhető. Az egy tőre jutó termelést tekintve a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság eredménye — a világ­átlag négyszerese! Cseh­szlovákia már a II. világhábo­rú előtt a fejlett ipari államok közé tartozott, az ipar igazi^fel- virágzósa, nagyarányú fejlődé­se azonban az elmúlt 35 év munkájának az eredménye. Az államosítást két szakasz­ban valósították meg. Előbb — 1945-ben — a nehézipari üze­mek, bankok, magánbiztosító­társaságok államosításáról dön­töttek. Az intézkedés hatálya 3119 üzemre terjedt ki, ame­lyek a munkásságnak a 62 százalékát foglalkoztatták és az összipari termelés háromne­gyedét adták. A második sza­kaszban — az 1948-ban hozott törvény végrehajtásával — a szocialista szektor részesedése az ipari termelésben 85 száza­lékra nőtt meg. Ez az arány jelenleg már megközelíti a 100 százalékot A tulajdonviszonyok válto­zása lehetővé tette az ipari te­vékenység megfelelő szabályo­zását tervszerű irányítását Ki­alakult a termelés gazdasági egységeinek célszerű szerveze­te, a vezetés korszerű rendsze­re. téeét -ál JOvő fejlődésének zálogát — jelentik azok az 1981-tŐl kezdve tervezett kü­lönböző változtatások, amelyek a műszaki-technikai fejlődés gyorsítását, az alapanyagok, gépek, az élőmunkaerő jobb felhasználását, a nemzetközi munkamegosztásba való még tevékenyebb bekapcsolódást célozzák. Az elmúlt évtizedek ered­ményei közé tartozik, hogy az ország keleti része, Szlová­kia erőteljes iparosodásnak in­dult. 1937 és 1979 között a csehszlovák ipari termelés ke­reken a 12-szeresére, a szlová­kiai ipari termelés ugyanezen idő alatt — az Iparosítási program tervszerű végrehajtá­sával — a 44-szeresére nőtt! Nem csupán a megfelelő te­rületi elosztást sikerült meg­valósítani az elmúlt néhány évtizedben, hanem maga az ipari struktúra is előnyösen változott. Az ország összipari terme­léséből a gépgyártás részese­dése 35 évvel ezelőtt mlndösz- sze 12,5 százalék volt Ma 30 százalék. A vegyipar részese­dése 3-ről 12,6 százalékra nőtt. Jelentős a változás a többi alapvető iparágban Is. A gépgyártás előretörése nemcsak mennyiséget jelöl, hanem új, korszerű, külföl­dön is keresett termékek szé­les skáláját. Példa erre az atomerőművl gépek, felszere­lések készítése a plzeni Sko­da Művekben, vagy az a 16 mezőgazdasági géprendszer, amit csehszlovák konstruktő­>4 Kumgang-szan hegyvidék E gbenyúló hegyek, tiszta vi­zű hegyi folyók, zöldeűő sík­ságok, virágos rétek szerte az egész Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban szép számmal találhatók. Közülük a legszebb, a leghíresebb a Kumgang-szan hegyvonulat és környéke, 12 ezer magas hegycsúcsa, vadregényes szik­lái, tavai, völgyei, hegyi pa­takjai, vízesései a természeti szépségek igéző harmóniájá­ban olvadnak össze. A hegyvidék „kapujában* találjuk Ondzsong-rft, az Ondzsongcson folyó partján, néhány kilométerre a keleti partvidéktől. A környező hegycsúcsokat — bizarr for­májukról — találóan nevezik ,.sólyomsziklá”-nafc, „tojás- kő”-nek és így tovább. A fa­lun keresztül folyik a kristály- tiszta vizű folyó, kisebb pata­kokat gyűjtve vizébe. Kis ta­vak, dús fenyőerdők növelik a táj szépségét. A legnagyobb hegy vonulat neve is a folyóéhoz hasonló: az Ondzsong-hegysor 18 kilo­méter hosszú, legmagasabb pontja 857 méter. Ezen a zord, sziklás tetejű hegyláncon volt az egyetlen átjáró a felszaba­dulás előtt, amely összekötöt­te a Belső-Knmgangot a Külső-Kumganggal. A felsza­badító harcok idején a koreai néphadsereg utászai a falusiak segítségével itt átjárót építet­tek, ■ bár azt a bombázások miatt leginkább csak éjjel használhatták, olyannyira forgalmas volt, hogy a sziklák, amelyekből az utat építették, simára csiszolódtak a kerekek és a léptek alatt Ma már csak a mohalepte kövek emlékez­tetnek ax egykori hadiútra. A háború ezen a mesebeli tájon Is sokat pusztított A felszabadulás után azonban a környék lakói nyomban hozzá­láttak az újjáépítéshez, sze­retett szülőföldjük károsodá­sainak kijavításához. Ma e szép tájakon szállo­dák, üdülőépületek, kulturális központok várják a hazai és a külföldi turistákat is, akik szí­vesen látogatnak el Ondzsong- ri festői tájaira, a Kumgang- szan hegység lábához. Négy szín ezer árnyalata A négyszín nyomásos tér­képnyomtatás új technológiá­ját dolgozták ki a Moszkvai Geodéziai Légi Fényképezési és Kartográfiai Tudományos Kutatóintézet laboratóriumá­nak munkatársai. Most már nincs szükség arra, hogy tíz­szer átfuttassák a nyomdagé­peken. ugyanazt az fvet, hogy újabb színt vigyenek fel rá. Egy elektronikus színfelbon­tó segítségével a fő színek — kék, bíbor, sárga és fekete '— a legkülönbözőbb kombináci­óban és arányban keverednek ei, miáltal több mint ezer színárnyalatot nyernek. Ezzel lehetőség nyílik a színezés in­tenzitásának megváltoztatásé ­ra, vonalkázására (sraffozásá­ra) és pontozott vonalak hú­zására. A vesződséges, kéz­zel végzett munka olyannyira automatizálttá válik, hogy egy év alatt egy egész nyomda­üzem felszabadulhat. Az új nyomtatási eljárást az NSZK- ban, az USA-ban, Franciaor­szágban, Japánban és más or­szágokban szabadalmaztat­ták. Elektromágnes-ellenőr A Grúz Tudományos Akadé­mia bányamechanikai intéze­tének tudósai olyan hibavizs­gáló készüléket szerkesztettek, amellyel a csőhengerlő üze­mek kohászai nagy pontos­sággal ellenőrizhetik a termék minőségét közvetlenül előállí­tása folyamán. A másodper­cenként mintegy kétméteres sebességgel haladó cső egy fijjektromágnes pólusai közé ÜarüL Bármely rejtett hiba változást idéz elő a mágneses térben, amit a készülék rög­zít. A régi hibavizsgáló mód­szerek alkalmazása esetén ok­vetlenül le kellett állítani a munkát. Az új készülék az ipari próbák során bebizonyí­totta hatékonyságát. A mág­neses hibavizsgáló-rendszert bevezették a grúziai vállala­toknál. Kük alakítanak: ki KGST-meg- bizás alapján. Mindenesetre a mennyiség sem élhanyolható nagyságrend: az összipari ex­portvolumennek mintegy felét ez az iparág adja. Ha a dinamikus fejlődés té­nyezőit, forrásait keressük, a siker titka — sok más egyéb mellett — a munkások növek­vő száma, gyarapodó szak- képzettsége, a termelékenység emelkedése, a beruházási program teljesítése, a tudo­mányos-technikai együtt­működés nem utolsósor­ban a nemzetközi munkameg­osztásba való bekapcsolódás. 1948-ban mindössze 1,6 mil­lióan dolgoztak a csehszlovák ipari üzemekben, 1979-re ez a szám már több mint 2,9 millió. A szakmai és főiskolái képesítéssel rendelkezők szá­ma nőttön-nő. Eredményes volt az üzemek koncentrációja is. Amíg a háború előtt 314 000 kisebb- nagyobb üzem működött itt, a 70-es években mindössze 19 000, és körülbelül ez a szám jelzi a mai állapotot is. Ipari beruházásokra 1950- ben 8,6 milliárd cseh koropát fordítottak, a 70-es évek vé­gén pedig már több mint 50 milliárdot. Az Ipari kutató- intézetekben több mint 180 000- en dolgoznak az iparfejlesztés szolgálatában. A nemzeti jö­vedelem 3,5 százalékút a ku­tatásokra fordítják. Csehszlovákia a KGST egyik alapító tagja. Élénk a kapcsolata mindegyik e szer­vezetbe tömörült országgal, de különösen a Szovjetunióval. 1979-ben az ország külkeres­kedelmi volumenének 35.3 százaléka jutott a Szovjetunió­ra, 31,7 százaléka pedig a töb­bi KGST-tagonzágra. Az ország további iparfej­lesztésében Is kulcsszerep Jut a Szovjetuniónak, ahonnan a hetvenes években 9,4, ez év­ben pedig már 18 mflöó ton­na kőolaj; a korábbi 1,3 he­lyett pedig ml ttlárd köbmé­ter földgáz érkezik. A csehszlo­vákiai atomerőmű-építési jpn ram sikerében la felbecsülhe­tetlen a Szovjetunió segítsége. nyomdaművészet csodája Így nevetik a kazanyi egye­tem ritka könyveinek tárá­ban őrzött , „A bizánci föld története és műemlékei"' cí­mű könyvet Ex a Szovjetunió­ban 1894-ben kiadott könyv az egyu ieKori™seooneic számít kiadásának Idején 130 ezer rubelt ért A legjobb dí­szítéstervező művészek és nyomdászok bárom esztendeig dolgoztak rajta. A fóUAnst nem nagy — 300—300 — példányban orosz, /randa és német nyelven sokk saoroeftottáfc, majd európai múzeumoknak, könyvtárak­nak és tudományos közpon­toknak küldték el ajándékba. Barátaink életéből Robotok az üzemekben A szovjet üzemekben csak­nem 5000 ipari robot dolgozik. (A világ ipara mintegy 13 ezer­rel rendelkezik). Ezek a gépek kimerítő, egyhangú, nehéz fi­zikai műveleteket vettek át az embertől. Olyanokat, mint a fémek öntése, préselése, he­gesztése és termikus megmun­kálása, az esztergályozó, maró, köszörülő, csiszoló münkák, az alkatrészek festése és krómo­zása. Az ipari manipulátorok és programvezérlésű Szerszám­gépek jól megbirkóznak fel­adatukkal: a berendezés ter­melékenysége átlagban kétszé- resére-háromszoro6ára, sőt oly­kor ötszörösére növekszik. A Szovjetunióban mintegy 50 tudományos kutató- és ter­vezőintézetet vontak be az univerzális és speciális ipari manipulátorok fejlesztésébe. Kapacitásokat hoztak létre évi több mint 7000 robot sorozat- gyártására. A kereslet irántuk azonban egyelőre meghaladja a termelés lehetőségeit Az or­szág ipari üzemeiben már most 26 ezer ilyen gépet lehetne beállítani. A következő tíz esztendőben pedig több mint százezret Sok szovjet gépgyár tér át hagyományos termékeinek, például a szerszámgépeknek olyan robotokkal való kombi­nálására, amelyek ki tudják szolgálni ezeket a berendezé­seket Többek között a krass- nodarl gépgyár, amely henge­rek, turbinák, generátorok, ha­jómotorok és más nagy ener­getikai berendezések megmun­kálására szolgáló esztergákat gyárt Az itt készülő szerszámgépek képesek gyorsan, műszakon­ként több száz különféle ten­gelyt megmunkálni, de a mun­kadarabokat igen nagy pontos­sággal kell beállítani, ami sok időt vesz igénybe. A szerszám­gépek gyakran álltak, míg a munkás kiszolgálta őket. A gyár konstruktőrei a tudó­sokkal összefogva kifejlesztet­tek egy manipulátort a krasz- nodarl univerzális rakodóro­botot, amely közös program szerint együtt dolgozik az esz- wsrsavM. a rafcoaoro&ot row A krasznodarl szerszámgépgy árban készült ipari robot „gé­pi kezének" 5t Ízülete van. Az acél kézfej képes automa­tikusan reagálni az „Ojjai" alá helyezett tárgyra, a szo­rítás erejét úgy szabályozva, hogy ne sértse meg a munka­darab csiszolt felületét vagy... a virág szárát. elemből áiió „gépi kéz", amelynek mozdulatait számí­tógép irányítja. A „kéz” meg­ragadja a munkadarabot és a megkövetelt pontossággal fel­teszi a szerszámgépre, majd leemeli onnan: A művelet egy percet sem vesz igénybe . . . Persze, a kubányi rakodórobot nem jelenti a modem robot- technika kulcsát, de könnyen beilleszthető a meglevő tech­nikai eljárásba. A Szovjetunióban mast már sokféle típust gyártanak? Mintegy húszfélét közülük si­keresen kipróbáltak a terme­lésben is. Azokban az üze­mekben, ahol esek a robotok dolgoznak, megkezdte a telje­sen automatizált rendszerek kialakítását A robotok alkalmazásának hatékonysága lényegesen nö­vekszik. Példának okáért a Szovjetunió egyik legnagyobb közlekedésigép-gyártó üzemé-; ben, a kovrovszki gépgyárban beállított 60 ipari manipulátor lehetővé tette a sajtolás, meg­munkálás munkaráfordításá­nak jelentős csökkentését A „robotbrigád” több mint 100 munkást helyettesít. A felszabaduló dolgozók át­képzésük után, magasabb szak­képzettséget és általános mű­veltséget szereztek. Az autó-; méta berendezések beáHitei­ként, operátorokként diszpé­cserekként javitólakatOBok- ként dolgoznak. Munkájuk tar­talmasabbá, alkotóbb Jellegű­vé, kevésbé fárasztóvá vált. Színes épületek Szovjet építészek terveket dolgoztak ki arra, hogyan tör­jék meg a sarkvidéki városok lakótömbjeinek egyhangúsá­gát. A házakat színes pane­lekkel vonják be, egyes épü­leteknél felül kék szín látha­tó, majd szivárvány szét Oen válik pirossá a homlokzat al­só részén. A másik házon a barna szín fokozatosan piros­sá, majd aranysárgává válto­zik. Egy harmadiknál a zöld szín az uralkodó. Öt év alatt 80 ezer kilométer Épülő szovjefautóutak . ___„ K­v —saaaa t* fönntartásának megjavításét sölzó Intézkedé­sekről hozott szovjet párt- és kormányhatárosst elGtrányea- sa, boey UM-re a SzovjetunM- bm nagyjában ettéazébsn be be Ml fedezni az aatévtafe alaphálózatának kMpttését. A határosat jelentőségét méltatja az APPf tudósítójával folytatott beszélgetésében A. Nagyazsko, az OSZSZ8ZK köz­lekedés- és épftésflgyl minisz­terhelyettese. Rézbányászat Jugoszlávia — Lengyelor­szág után — Európa második legnagyobb réziermelője. A vi­lág réz termelésének 1,7 száza­léka Innen származik. Az utóbbi években — más országokhoz hasonlóan — Ju­goszláviát is befolyásolta a ter­melési költségek növekedése. Mindehhez hozzájárult még a tavalyi kedvezőtlen időjárás, aminek következtében nem sikerült megtermelni, és fel­dolgozni az eredetileg terve­zett rézmennyiséget A már ismert és a potenciá­lisan számba vehető rézlelőhe­lyek azonban derűlátásra jo­gosítanak. Szakemberek becs­lése szerint az évszázad végé­re — a meglevő bányák kor­szerűsítésével, újak feltárásá­val —a réztermelést sikerül a mostaninak csaknem a kétsze­resére, 220 ezer tonnára nö­velni. A továbbfejlődést már az idén is biztosítja a mace­dóniai Bucimban megnyílt új rézbánya, jövőre pedig Újabb lehetőségeket aknáz ki a „Ve­liki Kriveij” bánya, amelynek a kezdeti kapacitását évi 30 ezer tonnára becsülik, és amely előreláthatólag hatvan esztendőre elegendő ércet rejt magában. Az itteni érctelérek viszonylag kevés rezet tartal­maznak, viszont más értékes anyagokat is rejtenek: molib- dént, piritet, ezüstöt, aranyat A föld mélyében rejlő érc­készletek feldolgozására al­kalmas üzemek, érc­dúsítók is . rendelkezésre állnak. Korszerűsítésükről, a termékek exportjáról, a termeléshez szükséges Import­ról a „Jugobakar” gazdasági egyesülés gondoskodik. A réz­ipar egészét átfogó "szervezet 26 vállalatot és gazdasági egy­séget foglal magában, 32 ezer dolgozóval. A „jugobakar” a közelmúltban kötött szerződést egy burmai céggel rézbánya létesítésére & felszerelésére. í Az utóbbi években m ipar intenzív fejlődésének, a Szov­jetunió új körzetei kiépülésé­nek eredményeként megnöve­kedett az autóutak szerepe, fo­kozódott gazdasági és társa­dalmi jelentőségük. A Nagy Honvédő Háború előtt az OSZSZSZK-ban több mint 40 ezer kilométernyi út volt. A háború éveiben ezek közül sok tönkrement. Helyreállítá­sukhoz évekre volt szükség. 1979 végére a köztársaság már 311 ezer kilométernyi szilárd borítású autóúttal rendelke­zett. A népgazdaság teherfuvaro­zási szükségletei azonban gyor­sabban növekszenek, mint amilyen ütemben az úthálózat fejlődik. Már most vannak " olyan útvonalak, ahol a forga­lom sűrűsége meghaladja a napi 30 ezer gépjárművet. A párt- és kormányhatáro­zat az autóutak fokozott fej­lesztését szorgalmazza. A XI. ötéves tervben 80 ezer kilo­méter autóutat építenek és egy sor autóutat felújítanak. Minden alap megvan annak feltételezésére, hogy két-há- rom ötéves terv elteltével Szi­béria és a Távol-Kelet min­den városát — Dél-Szaha- linszk, a kamcsatkai Petro - pavlovszk és Magadan kivéte­lével — korszerű autóutak kötik majd össze a köztársa­ság európai részével. A töké­letes burkolattal ellátott utak megbízható összeköttetést fog­nak teremteni az autonóm és há-? tárvidéki központjai között is. Az épülő főútvonalak 6—8 sávos, osztottpályás autóutak lesznek, különböző szinteken vezetett keresztezésekkel. Mű­szaki színvonal tekintetében ezek as utak nem maradnak el a legjobb külföldi autópá­lyák mögött. Jelenleg az ország európai részén három igen fontos au­tóút rekonstrukciója folyik. Mindhárom külföldre vezet. Az első Moszkvából kiindulva Kijeven és Kujbiseven ke­resztül Romániába, a második, a legismertebb, Moszkvából kiindulva, Minszken keresztül Lengyelországba, a harmadik pedig Moszkvából kiindulva Leningrádon keresztül Finn­országba vezet. Előirányozták három további, Szibériában levő nemzetközi út felújítá­sát. Az Irkutszkból, Bratszk- ból és Ulan-Udéből kiinduló Mongóliába vezető autópá­lyákról van szó. A Szovjetunió autóútjainak fejlődéséről szólva okvetlenül említést kell tennem arról a szoros, gyümölcsöző együtt­működésről, amely ezen a té­ren a szocialista országokban, köztük az NDK-ban, Magyar- országon, Bulgáriában levő kollégáinkkal megvalósul. Kapcsolataink fő eredménye a minden fél által felhalmozott értékes tapasztalatok átadá­sa. NÖGRAD — 1980,. november 7„ péntek 11 <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents