Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
Főszerepben: Scigóforián Ismételt interiú Schuller Imre filmrendezővel „Foglalkozom a magyar táj esztétikai védelméről szóló film gondolatával, és az is megeshet, hogy Nógrád megyébe hamarosan visszatérek, mert terveim között szerepel egy film, amelyben két merőben más adottságú, fejlődő város — Kecskemét és Salgótarján — párhuzamba állításával szerenék rámutatni a közös és eltérő jegyekre . . .” (NOGRAD, 1978, október 4-i szám) Nem akarok hinni a szememnek! A nyugati városrész közelmúltban szanált kolónia helyén két hatalmas toronyház magasodik ki a fák lombjai mögül. A hatás tökéletes. Cak a kamera előtt felállított üveglapra — mértani pontossággal — felragasztott rajzok árulkodnak, mitől e látomás-.. Éppen két esztendeje, hogy — „Főszerepben egy szobor” címmel — villáminterjút közöltünk a NÓGRÁD-ban Schuller Imre, Balázs Béla-dí- jas filmrendezővel. Akkor Varga Imrének, Salgótarján főterén álló Radnóti szobra ihlette meg a filmművészt. A rövidfilmet azóta — „Holdfogyatkozás” címmel — már bemutatták a mozik — szép sikerrel. A napokban újra kigyulladtak a reflektorok a Tanácsköztársaság téren, és örömmel értesültünk róla, hogy a MAFILM népszerű, tudományos és oktatófilmstúdiójának tizenöt fős forgatócsoportját ismét Schuller Imre irányítja. — Eszerint a két évvel ezelőtti terv realizálódik? — Igen bár némileg módosítottam az eredeti koncepción- Egyelőre csak Salgótarjánról készítek filmet. — Két év alatt ez lesz második filmje. amit Nógrád megye székhelyén forgat. Hetvennyolc óta Salgótarjánban sok minden változott: felépült az új múzeum, bővült a Kemerovo-, a Beszter- ce-lakótelep stb... — Sejtem, mire gondol. Nos, kapcsolatom a várossal azóta sem szakadt meg- Olyannyira nem, hogy a két év alatt ez lesz az ötödik filmem, amit itt forgatok. Időközben ugyanis három oktatófilmet készítettem Salgótarjánban. pontosabban az öblösüveggyárban. Igaz, ezek az ipari kultúrával általánosságban foglalkoztak. Ettől függetlenül évek óta közelről figyelem a megyeszékhely fejlődését, városiasodását. — Mi az ami egy budapesti művészt leginkább megragad Salgótarjánban? — Engem elsősorban sajátos helyzete, földrajzi fekvése, terjeszkedésének lehetőségei ragadtak meg. Üj területen — új város épül. Erre a folyamatra nem lehet nem odafigyelni. — Sokoldalú munkássága során legnagyobb sikereit természetfilmjeivel — „Erdők és emberek”, „Afrikában jártunk”, „Az erdők királya” — aratta. Nyilatkozataiban is többször említett természethez való kötődését. Most mégis egy városról készít filmet... — Tetszik — nem tetszik, a művi környezet is része a természetnek. Éppen azt próbálom vizsgálni filmemben, hogyan illeszkedik a művi környezet a természeti tájba- Sikerül-e a város tervezőinek Kollégák Einstein egyszer találkozott — Hogy van, hogy van, Jcol- a fürdőben egy másik, de hoz- ^0a úr? sá képest jelentéktelen fi- , Ejmtein végigmérte a tola- ., , . . ' kodót es azután így válaszolt: zikussal, akit nem is ismert. . . . , ............. — Kollegának szólít? Ezzel A z bizalmasan így üdvözölte ozt kaTja mondani, hogy maöt: ga is reumás? megtalálniuk a művi környezet és a természet jó arányát, avagy annak rovására törté- nik-e a városfejlesztés? — Milyenek az eddigi tapasztalatai ? — Eleddig — többé-kevés- bé — sikerült megtalálni a helyes arányokat. A neheze azonban ezután kezdődik hiszen Salgótarjánban nehéz az építkezés a keskeny völgy miatt. Ahogy terjeszkedik a város, úgy szűkül a természet. Ezek az adottságok általános urbanisztikai problémákat vetettek fel bennem. Ezekről fog szólni a film. — Az előkészületeket nem számítva, közel egy hónapot vett igénybe a forgatás, mely immár befejezéséhez közeledik. Melyek voltak a főbb helyszínek, és a város lakói, vezetői, hogyan fogadták a „filmeseket”? — Előbb talán az utóbbi kérdésre válaszolnék. Már csak azért is, mert ezúton szeretnék köszönetét mondani a NÓGRÁD szerkesztőségének, és mindazoknak, akik a lapban meghirdetett „Fotósegély” akció keretében eljuttatták hozzánk a városról készült achív felvételeiket. Egyébként a város vezetői is segítségünkre voltak. Különösen sokat segítettek a város építész tervezői — többek) között — Finta József és Magyar Géza, akik terveiket rendelkezésünkre bocsátották, s így bepillantást engedtek a jövő Salgótarján lehetséges városképébe. A forgatás főbb helyszínei a város úgynevezett alközpontjai— a Gorkij-, Kemerovo-, Beszterce-lakótelep, stb. — voltak. A film- és rajz- trükkök révén a nézők is megismerhetik ezeknek a városrészeknek a távlati terveit- A trükköket egyébként Bedzsula János és Bodrosi János készítette. Erről jut eszembe! Akarja látni, hogyan fest a nyugati városrész a Tanácsköztársaság térről? Nézzen bele a kamerába 1 — pintér —Új Sosztakovics-opera Andrej Petrov, ismert szovjet komponista a Leningrádi Akadémiai Színház rendezője egy korábban ismeretlen Sosztakovics-opera bemutatására készül. A szerző e komi-, kus operáját Puskin Mese a paoról és szolgájáról című művének motívumai alapján írta. A fiatal zeneszerzőnek ezt az alkotását sohasem mutatták be, a kottákra a Lenfilm Stúdió archívumában bukkantak rá. Kiderült, hogy a 30-as évek közepén Sosztako- vics a Puskin meséjéből készülő rajzfilm számára írta a muzsikát A szerzők komikus filmoperának szánták az alkotást. Elkészültek a rajzok, a bemutatóra azonban nem került sor. A második világháború idején bombatalálat érte a raktárát, s a rajzfilmből mindössze 50 méter hosz- szú szalag maradt. Moszkvai és leningrádi múzeumokban a Sosztakovics család emlékiratai között sikerült megtalálni az opera zenekari kottáit. A muzsika népi, vásári hangulatot áraszt. A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyvéről Ismét napvilágot látott a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában, félezer példányban. A szerkesztés munkáját Domonkos Alajos végezte. A vaskos kötet tizenegy tanulmányt ad közre, továbbá hat, a muzeológia tárgyörébe tartozó publikációt. Végül, de nem utolsósorban közli a beszámolót a Nógrád megyei múzeumok múlt évi tevékenységéről. Horváth István Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében az 1830-as évek elején című tanulmányával indul a publikációk sora. Amint azt a szerző a jegyzetekben közli, e dolgozat egy nagyobb, a reformkori Nógrád megye politikai viszonyainak fejlődéstörténetét átfogó tanulmány része. E korszak 1828. és 1832. között Nógrád megyében is a politikai viharok, új nézetek terjedését jelentette. A közölt dolgozat legérdekesebb részei közé tartozik a megye állásfoglalását vázoló szakasz az 1825-ös országgyűlésen. valamint a megyei köznemesi politika forrásait kutató fejezet. Praz- novszky Mihály, Kubinyi Ferenc közéleti tevékenységéről közöl tanulmányt abból az alkalomból, hogy a szécsényi múzeum 1979. április 21-én vette fel Kubinyi Ferenc nevét. Egyébként a névadó életének, tevékenységének mind teljesebb feltárása érdekében ezen kívül még két tanulmányt is közöl ez a kötet. So- ós Virág Kubinyi Ferencet, a régészt mutatja be Nagy István Zoltán pedig a természettudósról értekezik. A három tanulmány hitelesen állítja elénk a reformkor nagy nógrádi alakját. A laikus olvasó számára is izgalmas Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy nemzedék műveltségének tüköré című tanulmánya. Nagy Iván (1824— 1898) mintegy tízezer kötetes könyvtári hagyatékából nem egészen 10 százalék maradt meg (887 kötet) a balassagyarmati Palóc Múzeum birtokában. A gyűjtemény nyolcvanszázaléka a világháborús események következtében pusztult el. A szerző, miután szólott a megmaradt anyag rendszeres könyvtári feldolgozásától, a feladatokról stb., megjegyzi, hogy Nagy Iván könyvtárát, mint egy meghatározott csoport műveltségének megnyilatkozását vette szemügyre. Szvircsek Ferenc a balassagyarmati „szűr posztó- csinálás intézeté”-ről ír. Tanulmánya érdekes ipartörténeti adalékokat tár fel, amikor feldolgozza a rabdolgoztató intézet létrejöttének körülményeit, illetve gazdasági tevékenységét és utóéletét. Balázs László a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság IpÉtilHikiés HFEKETE GÉK TURK tiMt itt till ii ■ iiii 111111 ■ 11M i iiiii ii i iiiiiiii 11 nil 11 iiiiiiiiii ill Ilii ill ii i ini 11 uni iiíiiiii i iiiiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiii ni 11111 > ti i! 1111 ti • i iii 1111 ii 111111 ■ 111111111! 1111111 mi i un iiiuiiii ti 11111 ii ii 111 it 1111 •' 11111 in ■ 11 ii ii 11111111111 ii in i i i mi 11 Nim — És ha fondítva sikerül? Ha olyan buta lesz, mint én és olyan csúnya, mint te, és ráadásul még lány is? — Brrr ... Borzasztó még elképzelni is. Űj helyszín: egy komputer, annak belseje. Egy idegen, sötétruhás férfi kongó léptékkel halad a komputer kövezetén. Közben, jobbra-balra, és fent is, de még a kőpadlón is, mindenütt műszerek, kijelzők, furcsa villogások, állandóan berregő, elektromosságra utaló, feszültségeket vib- ráltató hangok hallatszanak. Monoton zúgás, ibolyaszínű fény. A férfi lépteit a komputer állandóan követi: fény vetül a hátára, a tarkójára. A sétáló férfi odalép a komputer „szívéhez”, két vörös és egy zöld lámpa látszik: a vörös lámpák alatt rövidítések. MGB és BGM. A zöld lámpa alatt nincsen semmi. A férfi megnyugodva lép tovább, egy ujjal megsimogatja a zöld lámpácskát, az ujja közt fölszakadó fény alulról az arcra vetül, s jó láthatjuk: ez a férfi ismeretlen. Egy vágás nyoma van a homlokán, lüktet szinte a heg. Lilian forgolódik Jones ágyában. Megsimogatja az alvó férfi arcát, megcsókolja a haját, a homlokát, a mellét. Jones morogva fölébred. — Mi baj? — Mennem kell.:. — suttogja Lilian. — Meg kell néznem, hogy mi van Bertram agyában. — Ha baj van... érted... ha baj van, rögtön értesíts! — Személyesen? — Lilian kicsit kacéran mondja ezt, Jones elérti. — Igen, ha lehet... — Megcsókolják egymást, kicsit újra egymásba gabalyodnak. — Ne, édesem ... ne ... mennem kell. — Jó. Igazad van. Siess vissza. — Sietek, szerelmem. Dán és Erzsébet nyitott szemmel fekszenek az ágyban, egymást átkarolva. — Nem értem az öreget. — Mit nem értesz? — kérdezi Erzsébet. — Ilyen döntő órákban nem szökött csak úgy eltűnni.-FANTASZTIKUS REG. 40. — Nem. Nálad is van nő ... s talán ez sem olyan nagy baj — Nem hát, Erzsébetem ... Gyere, pihenjünk mi is. Ha Jones akar valamit, hát majd fölhív. — És ha Mária, meg ez a fickó itt akar aludni? — Nem jönnek azok már ide vissza ... erre mérget vehetsz. Erzsébet megadóan kitárja a karját, Dán odabújik hozzá. — És a gyerekünk ... vele mi lesz? — Az én Erzsébetem olyan fiút szül majd nekem, mint a pinty. — A pintyek nem szülnek, csak tojnak ... — Hát jó... szóval, olyan okos fiú lesz, mint én, és olyan szép, mint az én Erzsébetem ,.. salgótarjáni ipartanonc-isko- lájának történetéhez ad közre újabb adatokat. Korábbi — a múzeumi évkönyv 1978-as, 1979-es számaiban megjelent dolgozataival együtt eredményesen érzékelteti egy jellegzetes kapitalista nagyvállalat iskolapolitikáját Mint ismeretes, a szóban forgó nagyvállalat elődje 1870-ben alapította Nógrád megye első társulati fennntartású népiskoláját. S ez a vállalat az 1889—90-es tanévtől tanonciskolát létesített népiskolájában is. Von- sik Ilona újabb adatokat tesz közzé Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez. Témaválasztását különösen indokolja az, hogy az ifjúsági mozgalommal foglalkozó tanulmányok és feldolgozások száma meglehetősen kevés. Krunák Emese az autonóm rajzról közöl értekezést. Dolgozatában az „egyedi rajz” megfogalmazás helyett használja az „autonóm” (önálló) rajz kifejezést. Többi között, szól a rajz helyéről a képzőművészeti műfajok sorában, vázolja a rajz kifejezési lehetőségeinek történeti fejlődését s beszél a formanyelvi meghatározókról. Zólyomi József az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokásokat dolgozza fel a Mai- láth-uradalom cselédeinél a két világháború között. Mint írja, e tanulmány is része annak a feldolgozó munkának, amely* szóban forgó uradalom cselé* deinek élet- és munkakörülményét, kultúráját kívánja számba venni a két világháború között. Belitzky János Lo- sonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírását adja közre. Ennek kapcsán, többi, között, szól a földesúri majorgazdálkodás emlékeiről, a jobbágy- terhek alakulásáról. 1550. tájától 1596-ig, az úrbéresek anyagi romlásáról és annak indítékairól. Az évkönyv másik nagy fejezete, mint említettük, mii- zeológiai tanulmányokat közöl. Horváth István a bányászattörténeti kutatás Nógrád megyei programjáról ír. Schneider Miklós bányászattörténeti információkat ad közre a volt besztercebányai bányakapitányság iratanyagából. Szvircsek Ferenc az etest bányavidékről. Molnár Pál Ftes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről beszél a századforduló időszakában. Vonsik Ilona a munkásmozgalomtörténet-kutatás- ról, Balázs László az Etes körj nyéki bányamunkásság művelődési lehetőségeiről tájékoz- tat. Az évkönyv méltóan repre-1 zentálja azt a sokirányú tu^ dományos kutatói tevékenységet, amely a megyei múzeumi szervezetben folyik. T. E. NÖGRÁD - 1980. november 1., szombat (Folytatjuk) Oscor-díjas film Norma Rae Martin Ritt — aki színészként kezdte filmes pályafutását ’— jól ismert közönségünk előtt, ö készítette a nagy sikerű A hallgatag ember, a Conrack, A jónevű senki, nálunk is bemutatott filmeket. Most jegújabb műve a can- nes-i filmfesztiválon is sikert aratott Norma Rae című alkotása kerül a mozikba Sally Field címszereplésében- A színésznő Cannesban tavaly a legjobb női alakítás díját nyerte el, a film az Egyesült Államokban két Oscar-díjat kapott. Az emberi küzdelemről, a küzdés értelméről szóló filmet a balassagyarmati Madách Filmszínházban először tegnap játszották, a pásztóiban november 1—2-án,1 a salgótarjáni November 7J Filmszínházban november 3— 4-én mutatják be. November 1. Szombat 20.05: Shakespeare: Rómeó és Júlia. Angol tv-film.
