Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-30 / 281. szám
A budai Várszínház A nézőtér Hazánkban — takarékosság hoz képest szép, nagy, mo- 25-én. Ezt a napot tekinthet- nriait — sok közintézmény dem színház lett a templom- jük a magyar színészet szü- kerüit átalakított, eredetileg bői- ' Másnapjának. Kelemen egy más célra készült épületbe. A megnyitó eI5adás 1787. verbunkos káplárt játszott az fei ,lett , f6^ *»**«*» október 17-én német nyelvű Igaz-Házibanvolt. Budán, amelynek lakosfakóházból iskola, lovardából mozi-. Ilyen a budai Színház múltja is. Sajnos, Kelemen társulatáA mai Várszínház színpada Vár- s^a 11^0-ban még magyar riak előadását a Várszínháztöbbségű volt, a bécsi udvar ban sokáig nem követte több. nagyarányú^ betelepítési és a színészek hiába ajánlották Helyén a XIII. századtól elnémetesíto politikája kö- fei a jövedelem harmadré- templom állt, ebben tartotta vetkezteben (osztrákokat és szét, a német vezetőség nem a híres hitszónok, Temesvári delnemeteket telepítettek ide) engedte őket játszani. Az el- Belbárt a királyi udvar rom- — a magyarság aranya ot sd budai előadást nagy késés- lottságát ostorozó beszédeit, százalékra csökkent. sei követte 1792-ben a máA török uralom alatt átala- Pesten már az előző évek- sodik, de ezt csak a Raischl- kították a budai basa dzsá- ben számos színházi előadást féle fejépületben tudták meg- rrrijává imaházává. Buda fel- tartottak, időnkint Budán is tartani. Pesten többször ját- szabadítása után a dzsámi rendeztek színdarabot Raischil szőtték, de kellő támogatás romjait a karmeliták kapták, ács deszkabódéjában. II. Jó- hiányában a inagyar előadá- S ők a régi alapok fölé új zsef a színházi étet fellendí- sok rossz üzletnek bizonyul- templomot építettek. Noha alapkövét már 1725-ben le- * rakták, a felépítés, a belső díszítés soká tartott, csak 1763-ban szentelték fel. Egy- bajós templom volt, boltozatát kétoldalt négy-négy pil- lécköteg tartotta. A karmeliták alig 21 évig Imádkozhattak benne, mert II. József császár rendjüket 1784-ben feloszlatta az épület templomjellegét megszüntette, berendezését eladta. Így kérőt főoltára Sárospatakra, or- a vízivárosi Szent An- -templomba. Az épületet katonai raktárnak használták. IL József egységes birodalmat akart teremteni, de belátta, hogy ennek minden rétét nem lehet közvetlenül lőcsből irányítani. Szüksé- lesoek érezte a területi központok kiépítését, Magyar- országon erre a célra Budát ^hely«teegátkpo^níboTa tésére elrenddte, hogy a két tak, és több évi nélkülözés íöhivatalokat, a helytartóta-- város színházügye közös le- után az első magyar színtárnácsot, az udvari kamarát és gyen, mindkét helyen válta- sulat 1796-ban feloszlott, a magyarországi hadi kor- kozva ugyanaz á német tármányt. Hogy tisztviselői ne suia+ szereoelien. Nevezetes napja volt a nélkülözzék a színházi ölő- Várszínháznak 1800. május adásokat, 1786. augusztus 23-i A magyar színjátszás nem 7"®> amikor Beethoven szere- rendeletével a karmelita részesült semmiféle hivata- P®^ benne- Kürtszonátájának templomot színházzá alakítót- los támogatásba. Elsőnek a ^g^aS^|yäteeZÄäbla ta at- Utasította Kempelen pest; piaristák adtak elő ma- ^ ^ ® gyárul iskoladrámákat. A gnemzeti játékszín kérdését Magyar előadás hosszú ide- 1788-tól a lapok állandóan jg csak ritkán hangzott el a napirenden tartották. Az első Várszínházban. 1833—37-ben társulat az egyetemi ifjak azonban a kassai társulat bérét csinálta meg, hanem fel- egy csoportjából alakult meg- reite ki, s ekkor színpadán ügyelt a munkálatokra is. A Élükre Kelemen ^László jo- olyan kiválóságok léptek fel, budai iparosok _ Hikisch 8ász állt, aki már piarista mint Egressy Gábor, Déryné, K ristóf vezetésével _ bravú- korában az iskoládra- Megyeri Károly, Lendvay r os gyorsasággal dolgoztak, s mak szereplője volt. A szí- Márton és felesege Hivatal így az átalakítás a következő «észét kedvéért lemondott Anikó, Laborfalvy Róza, 1787. év őszére be is fejező- 501 jövedelmező ügyvédi ál- Szigligeti. Az előadások végett, lásáról — Grassalkovich her- legesen azonban csak 1870cég jogtanácsosa volt —, és után váltak magyar nyelvű- A barokk templom külső sikerült társulatának meg- vé. Főleg a Nemzeti Színház homlokzatát copf stílűre for- szerezni a játszási engedélyt, társulata játszott benne, de málták át, talapzatát kváder- Egy előadásra megkapta a rendszeresen vendégszere- kövekből alakították ki, a fő- Várszínházát is. pelt az Opera, a Népszínházbejárat fölé erkélyt emeltek, , . . _ és néhány vidéki társulat az oromzatra Buda címerét Kazinczy, aki tevékenyen helyezték el. A bélső tér 47,3 ré^zt vett a magyar színj át- a színház belsejét többször méter hosszú és 17 méter szas megteremtésében, azt átfestették, restaurálták, így széles tett, 1200 néző befoga- szerette volna, ha első elő- 1815-ben 1854-ben és (jására vált alkalmassá. Há- -adásul a Hamletet választják. 1884-ben. 1924-ig tartotrom emelete közül kettőn pá- Kelemennek azonban volt tak benne előadásokat, holyok sorakoztak. A szén- annyi gyakorlati érzéke, hogy ekkor leszakadt a karzat egy tély alatti kriptából süllyesztő belátta: a Hamlet előadása része. A rendőrség a tűzve- lett, a templom melletti ko- csupa kezdő, tapasztalatok szélyre és a nézőtér rozoga Jostor celláiból öltözők és szí- nélküli színésszel, eleve ku- állapotára hivatkozva a to- nészi lakások. A mennyezetet darcra van ítélve. Ezért Sí- vábbi előadásokat betiltotta, a különféle művészeteket jel- mai Kristóf idegenből átdol- Az épületből másodszorra is képező freskók díszítették, a gOZOtt dar^.iát; az Igaz-Há- katonai raktár lett. Ma azonsa f „ Z1 cimu „erzekeny játék -ot ban több mint félszázados fo helyet egy Apolló-íej fog- hozta színre, kétszáz észtén- szünet után visszakapta szín- lalta él. Az akkord viszonyok- dővel ezelőtt, 1780. október házjellegét és a Népszínház _______________________________________________________ otthona lett. I \ Vértesy Miklós RoiszVilmos kiállítása Szécsényben Nógrádi és az ország más ája ragadott meg. Később fo- dós elvek alapján kész® el területén élő, dolgozó képző- kozatosan fordultam a világ- egy-egy műve. Alkotásait kiművészek alkotásaiból évek mindenség rendje, törvény- egyensúlyozott kompozíció és óta rendszeresen kiállítást szerűsége, az anyag szerkeze- néhány színre felépített rit- rendeznek a szécsényi műve- te, geometriája; a makrokoz- mus jellemzi. Kikeresi mind- lódé« központ kisgaiériájá- mosz és mikrokozmosz lénye- azt, amit szubjektíve lénye- ban. Ezek a tárlatok azon gének analógiája7 felé. Mosta- gesnek és fontosnak tart, s túl, hogy esztétikai élményt nában egyformán izgat az égi- elhagy mindent, amit kevésbé nyújtanak, lehetőséget adnak testek mozgásának és fényje- jellemzőnek minősít. Nála a egy-egy művész munkássá- lenségeinek dinamikája, vala- valóság ábrázolásánál a tér gának a megismertetésére; mint környezetünk térproblé- és idő kapja a „főszerepet”, élő közelségbe hozzák az em- mái, az épületek szerkezeté- Ügy szerkeszti a képet, hogv berekhez a ma képzőművé- nek szépségei” — vallotta ön- minden vonalnak, fénynek és szetét. magáról, művészetéről. árnyéknak megvan a funkciBemutatkozitak Szécsény- A szécsényi tárlaton 24 ké- ója. Lezárja a képet, vagv ben kezdő „hangjukat”, út- pe látható. Ez a viszonylag épp növeli, kitárja, hójukat kereső fiatal alkotók, kevés alkotás is keresztmet- víti a teret, a szemlélő fankiforrott stílusú, országosan szetet ad a művész munkás- táziájára bízva. A városké- ismert képzőművészek. Roisz ságáról, hitvallásáról, ar- pei mind nonfiguratívak. Vilmos budapesti festőmű- ról a világról, amelyben Egyrészt a vastógkontúros vész, akiinek a tárlatát no- él, ahová tartozik. Az vonalak között elveszne az vember 21-én nyitották meg absztrakt képei többek emberalak, másrészt a figu- és december 22-ig tekinthet- mint dekoratívak. A fény és rák elvonnák a figyelmet épp nek meg az érdeklődők, az árnyék harmóniája; a vona- arról, amit képein ki akar utóbbiak közé tartozik. 1906- lak geometriai rendje, a vég- fejezni. Ami művészi tökélv- ban született. Gyermekéveit télén világ egy darabját idé- re emeli ezeket a műveket: Sopronban töltötte. Az ipar- zi. Mint az alkotásainak nagy hogy a szemlélő érzi a vá- művészeti iskola grafikai ősz- részén, így az absztrakt kér ros leheletét. Sopron. Szent- tályán és a kecskeméti mű- Petn is — három látható be- endre és a többi település at- vésztelepen folytatott tanul- lőle a tárlaton — a térnek moszféráját. mányai után terült a Kép- és az időnek jut döntő s^- városképei mellett ott lát_ zőműveszeti Főiskolára, ahol rep. A tér u] formákkal, az . .. .. hangvételű leRéti István tanítványaként idő ritmusokkal fejeződik ki. énVnortré 1933-ban szerzett diplomát. A világegyetem, a 30 évig tanított, közben ak- geometrikus tív művészeti tevékenységet jutott él a városképek, épü- fejtett ki. Több alkotását a letek leegyszerűsített ábrá- győri Xantus Múzeum, a zolásához; amelynél a színek várpalotai képtár, a Központi redukálása mellett a szerke- , , , .., , . , , Bányászati Múzeum és a zet szépségét, a fény-árnyék eplteseszentendrei Ferenczi Múzeum játékát hangsúlyozza. Vastag nez őrzi. Eddig 40 csoportos kiál- vonalvezetés, erős kontúrok. Maradandó élményt nyújt lításon vett részt. A szécsényi tevés szín, fény és árnyék a tárlat megtekintése; mert tárlata a tizenegyedik önálló vibráló kontrasztja. Ez ami Roisz Vilmos egyszerű esz- bemutatkozása. jellemző városképeire; ez közökkel, művészi fokon, vi„Kezdetben a természeti, a amiben egyedülálló, amiben lágosan fejezi ki mondaniva- városi környezet, az ember- iskolát teremtett- Az alkotá- lóját; gondolatébresztőén ábrázolás intenzív szépsége, a sa nem az objektív valóság szól a szemlélőhöz, formák és színek harmóni- fényképe. Szigorú kompozí- Sz. F. Gogol Magyarországon Szovjet—magyar kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Finomság, báj, ábráaűásátóí kedvesség sugárzik a képből, atxrazoiasatoi Nem íenne tel;j€S a kiáJJÍtáSi nem nyernénk hű képet a művész munkásságáról az „Éneklő lányok” és az „Ötle- 3gy kultúrpalota < alkotásai nélkül. Farkas udvari tanácsost, a sakkautomata feltalálóját, hogy készítsen tervet az átalakításra. Kempelen nem csak a terA „Holt leltek” halhatatlan mestere, a pétervári elbeszélések abszurd históriáinak úrója, s a víg játékaiban is a tragikumot ábrázoló szerző művészi és szellemi arculatának sokféleségével mutatkozik be azon a kiállításon, amely az irodalmi múzeum falai között nyílt meg- Gogol irodalomtörténeti jelentőségét szánpadi műveinek, elsősorban a Revizor-nak, a Háztűznéző-nek, s a színpadra alkalmazott Egy őrült naplójá-nak közönségsikere is jelzi. Magyar színpadon 1874 óta játszák Gogolt. Első felfedeződ, Gyulai Pál és Arany Játerjedtek a népszerűbb művek. Színpadi művednek sikere is óriási volt- A Revizor előadásán állítólag a cár is jót mulatott, könnyekre fakadt a hahotá- zástól. A magyarországi ősbemutató, 1874 óta számos előadásban került Gogol a magyar közönség elé. Sok emlékezetes színpadi szerep- osztást és rendezést őriznek a programfüzetek. Ezek történetéből idéz sikeresen a kiállítás magyar anyaga, amely Gogol magyarországi fogad; tatásának rövid áttekintését adja. A Tanácsköztársaság alatt a Revizor-felújítás rendezője Hevesi Sándor volt. nos németből fordították az Gogol. F. Müller portréjának Lázár Oszkár rajzai a két orosz írót. A kiállítás anyaga másolata a XIX. század máso- főszereplőt, Bartos Gyula és a gogoli korszak, a korabeli dik feléből Gyikanyka, Pétervár, Moszkva és a külföldi utazások valóság ábrázolása. Gogolt ben. Kürthy György színművészt örökítették meg szerepeikszínheiyeit mutatják be ko- már kortársai is nagy elisine- rabeli metszeteken, festmé- réssel fogadták, nyékén. A pétervári elbeszé- Dosztojevszkij, lések világát a Cseiiscsev ak- kölcsönösen figyelmet szén varellalbumából való jelleg- teltek egymásnak. „MindmyáNemzeti Színház zetes figurák (szolgálólány, házaló, házmester stb.) és a Poldvij rajzain feltűnő jelenetek (Séta a Nyevszkij proszpekten) idézik fel a legjan Gogol köpenyéből bújtunk elő” — valotta Dosztojevszkij. 1973-ben Tovsztogonov ren- Turgenyev, dezésében többek között Kál- Osztrovszkij lai Ferenccel és Szacsvai Lászlóval játszatta ezt a darabot, az ő jelmezeiket is viszontláthatjuk. Több díszlet és jelmezterv mellett az Egy őrülj; naplója színpadrészieA kiállításon kortárs írók tét is kiállították Drégely László díszleteivel és Keme- nes Fanny jelmezeivel. Darvas Iván, aki nagy sikerrel képeit is láthatjuk, egykori erőteljesebben. Az irodalmi irodalmi szalonokról készült illusztráció egyébként is sze- festményt, és Gogol több rencsés helyzetben van ezen a portréját F. Müller és A. szerepelt a kiállítás megnyd- kiállításon. Rajzok, , akvarel- Ivanov képeit. A sok doku- tásán is, Poprisesin szerepélek litográfiák mellett színpad- mentumanyag mellett Gogol ben emlékezetes marad a maképek, jelmezek és diszlctek arannyal hímzett zöld sapká- gyár színjátszás történetében, elevenítik fel az író által ja üde színfoltnak tűnik. Érmegfogalmazott jeleneteket, dekes adalék a korról az a Gogol neves íróink kedvelt olvasmánya volt. Ezt bizoEz a groteszk és famtaszti- tárló, amelyben a Holt lel- nyitják azok a Gogol-művek, kus világ a képzőművészek kék nyomtatott példánya és számára is lehetővé teszi, Ágin szép illusztrációi mel- hogy karifeatuiisztikus túl- lett a regény egy korabeli zásokkal, az irónia eszközei- kéziratos példányát is láthat- vel mondják ki társadalom- iuk- A XIX. század folyamán 8 NÓGRÁD - 1980. november 30., vasárnap bírálatukat. A gogoli irónia Kosztolányi szerint olyan dührohamok után keletkezett, amikor a harag és a felháborodás kifejezéséből már csak a gúny és az irónia beszélhetett. „Ez az orosz író (a Holt lelkek költője) — írja Kosztolányi — farsangi tréfával afféle orosz dams macabret (= haláltáncot) rendez”. A gogoli irónia új ábrázolásmódot teremt az orosz, de a világirodalom számára is- A megnyomorított kisember, Akakij Akakijevics köpönyege, amely a kiállításon is mintegy monstrummá növesztve szinte ráhull, betakarja az egyik sarokból a korabeli világot, szimbolikusain is egyfajta törekvés szemléletes hordozójává vált: az orosz kísértetugyanis ilyen formában is amelyek könyvtáraikban megtalálhatók voltak. Gel- lért Oszkár, József Attila, Gulyás Pál, Vértes György példányait láthatjuk az egyik tárlóban- Macht Ilona Czeizek György rajza a Pesti Színház „Egy őrült naplója" előadásáról /
