Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

TVjJÄUj Durkó Gábor rajza. W Érték, életmód, társadalom Magyarok \\\ és a tengerentúlon Szántó Miklós neve nem cseng ismeretlenül azok előtt, akik életmódkutatással, idő­mérleg-készítéssel foglalkoz­nak, illetve érdeklődnek e témák iránt. A Magyar Tu­dományos Akadémia szocioló­giai intézete tudományos fő­munkatársának, kandidátus­nak több könyve jelent meg az utóbbi másfél évtizedben, s tevékenyen vett részt a há­kutatásokat végezni. így vi- azt is, mit tartogat számunk- szont, mivel az életmód bi- ra ez a korszak. Mögöttünk zonyos szükségleteket kielé- van egy tizenöt éves nyugodt gítő tevékenységek sajátos gyarapodás, mely megmutat- rendje, a kutatás elválasztha- kozik az életmódban, a fo- tatlan az értékektől. gyasztásban, eszközgyarapo­— A konferencián gyakran dásban, ugyanakkor tapasz­elhangzott: az értékek szituá- talhatjuk, hogy a szocializmus cióban jelentkeznek. A kérdés intézményrendszere, az embe- most az, hogy minden szituá- ri tudat lemaradt a fejlődés­eié értéktartalmú-e? ben. A fejlődés mindig egyen­— Egyértelműen nem. Az lőtlen, tehát nincs katasztrófa, rom évvel ezelőtti salgótarjáni érték nyilván választást je- de ha létezik a lemaradás, ak- nemzetközi tudományos kon- lent egy szabályozó mechaniz- kor kötelességünk megkeresni ferencián, amelynek közép- musként működő értékrend a gyorsabb fejlődés módját, pontjában az életmóddal és alapján. Az érték mindig ősz- Kérdések sokasága fogalma- a műveltséggel összefüggő szefügg a választással", de zódik meg. Például: miért ta- kérdések szerepeltek. A Tu- nem minden választás érték- pasztalni annyi durvaságot az dományos Ismeretterjesztő vezérelt. Értékválasztásról emberi kapcsolatban, mi- Társulat által november kö- csak olyan helyzetben beszél- kor az emberek iskolázottab- zepén megrendezett nemzet- hetünk, amelyben érdekeink bak, műveltebbek lettek; mi- közi konferencián ugyancsak vannak, amelyek valamilyen ért türelmetlenek, agresszí- részt vett Szántó Miklós, s a célt valósítanak meg. vak annyian; miért bomlott háromnapos tanácskozás egyik — Hozzászólásában ameri- fel a magán- és közélet ará­kás magyarokról is tett em- nya, tapasztalható befeléíor- lítést... dulás? Ezek izgalmas, felelet­— Húsz éve foglalkozom a re váró kérdések, s úgy ér­magyar emigráció kérdéseivel, zem, a konferencia közelebb Tíz éve jelent meg Magyarok vitt bennünket a megválaszo­Véleménye szerint milyen té- a nagyvilágban című köny- lásához. nyezők kölcsönöznek fontos- vem, melyben száz év emig- Szántó Miklós kandidátus Ságot ezeknek a kérdéseknek? rációs hullámának szociális, elégedett az elméleti konfe­_ Azt hiszem nem kell ma demográfiai elemzésére vál- rencia eredményeivel, s tisz­m ár különösebben indokolni, lalkoztam. Érdekesnek tar- tában van azzal, hogy az ér- hogy az életben milyen rend- tóm: mi történik azzal az em- tékrend és a mindennapi kul- kívüli mértékben nőtt megbíz bérrel, aki egészen más érték- túra témakörében megkezdett emberi tényező szerepe Ezt világba került, hogyan alkal- eszmecserét a kutatóknak azonban gyakran leszűkített mazkodik ehhez, integrálódik, folytatniuk kell. napján fel is szólalt. — Az idei tudományos esz­mecsere a szocialista érték­rend és mindennapi kultúra témakörét tűzte napirendjére. Miről ír a brigádnapló ? Versenyművelődés, avagy hol nem volt vállalások A SALGÓTARJÁNI Kohá­szati Üzemek üzemfenntartási gyárrészlegének „vörös sar­kában” ülünk le beszélgetni Szabó Miklóssal, a gyárrész­leg munkaverseny-felelősé- vel. Témánk: a brigádok kul­turális vállalásai. Segédanyag akad bőven. Brigádnaplók, vállalások, pótvállalások jegyzékei hevernek előttünk az asztalon. Szabó Miklós 29 brigád munkáját ellenőrzi. A kulturális vállalásokat ebben az évben már egyénileg tették Ismervén az ajánlójegyzéket, tudom, valóban széles a vá­laszték. A brigádnaplók ta­núsága szerint azonban annál szegényesebb a fantázia, s ami a füzetben ajánlat, az a nap­lókban kötelező penzummá merevedik. számokban néhol előfordulnak eltérések (például bejáró dol­gozók esetében), de a rubri­kák változatlanok; TIT-ren- dezvény, színházi előadás, mozi, könyv, kiállítás, sport­rendezvény stb... — Abból hogy a kulturális vállalások még mindig meny- nyiségi szemléletet tükröznek, úgy tűnik, hogy a brigádmoz­galom helyi irányítói sincse­Számtalan újságcikk, elő­adás bírálta már a kulturális vállalások formalizmusát. Népművelők a megmondha­tói, hogyan váltak „teljesí- nek kellően tisztában az egyé- tetté” az „igazolt” tárlatlátoga- ni vállalások lényegével, tások, színházi előadások. Ho- Egyetlen naplóban sem ta- a dolgozók, így "gyakorlati lag gyan váltak a lelkes év eleji lálkoztunk azzal, hogy például 493 dolgozó vállalásának tel- vállalások idővel kényszerű valamely klubtagság vagy ön- jesítését kell (kellene) elbí- nyűggé a brigádtagok szá- tevékeny művészeti csoport- rálnia. mára, melyeket — sokszor ban való aktív részvétel sze­valóban objektív okok miatt repelt volna az egyéni válla­— Lehetséges-e ez egyálta- — nem, vagy csak papíron tel- lások között. Ián? jesítettek. — Valóban tisztázatlan — A kulturális vállalások Nem szabad azonban elfelej- még jó néhány kérdés — teljesítését általában a bri- teni, hogy a kulturális vállalá- mondja Szabó Miklós. — Elv- gádnaplóban rögzített önkén- sok csupán részfeladatát je- ben a kulturális vállalások tes „bevallások” alapján tud- lentik a brigádok munkaver- juk minősíteni. Hogy az ab- seny-mozgalmának. És azok, ban leírtak helytállóak-«, az akik három műszakbaIli ne- utólag ellenőrizhetetlen. De . , . , meggyőződésem, hogy aki a ^ez fizikai munkái; végezve brigádvezetőjét becsapja, az gyakran túlórát vagy társa- önmagát csapja be. Az pe- dalmi munkát vállalva — va­lóban kiérdemelték á szocia­lista brigád címet, azoknak esetenként nem marad ide­jük, energiájuk részt venni az őszintén vállalt kulturális rendezvényeken. Meg aztán, ha valaki csak azért vesz részt egy kulturális mert „vállalta”. dig, hogy végül is mi kerül a brigádnaplóba, az a brigádve­zető öntudatosságán múlik. Ebből a szempontból is van az ügynek nevelő hatása. teljesítése ugyanolyan súly- lyal esik latba a brigádmun­ka elbírálásakor, mint a gaz­dasági, közéleti tevékenység. Csakhogy míg a termelési mutatók alapján egyértel­műbben meg lehet állapítani a vállalások teljesítettségé- nek mértékét, addig a kultu­rális vállalások teljesítését ne­héz megítélni. Lapozgatok a brigádnaplók­ban. Az egyéni vállalások mellett még megtalálhatók a közös kulturális vállalások is. Némelyikről eleve feltételez­hető, hogy teljesíthetetlen. Íme egy bejegyzés: „A bri­gád minden tagja részt vesz a művelődési központ rendez­vényein.” — Reálisabb lett volna úgy fogalmazni, hogy a brigád minden rendezvényen képvi­selteti magát — mondja egyet­értőn Szabó Miklós —, de még ez is túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. — Meg aztán erre valójá­ban nincs is szükség, hiszen — ismerve a Kohász Művelődé­si Központ gazdag prog­ramját —, elképzelhetetlen, hogy minden rendezvény egy­aránt érdeklődőre találjon akár egy nagyobb létszámú brigádon belül is. Ennél azon­ban lényegesebb kérdés, hogy egyáltalán hogyan kerülhet­nek ilyen vállalások a naplók­ba? A brigádmozgalom helyi A FORMALITÁSOK kikü­szöbölése késztette a bri- gádmozgalom irányítóit, hogy a kulturális vállalásokat mi­nőségileg más, egyéni alapra helyezzék. Ezt a szemléletet azonban a brigádnaplók még távolról sem tükrözik. Egyfe­lől továbbra is kísért a be- idegződött formalizmus, más­részt az egyéni vállalások fél­reértelmezéséből ezen a téren is elszaporodott az „alulválla- lás”. Ez a fogalom nem is­meretlen a brigádmozgalom­ban, hiszen a termelésben gya­kori eset, hogy egy brigád eleve annyit vállal, amennyit „félkézzel” el tud végezni, s amit azután könnyűszerrel túl is tud teljesíteni... A legelterjedtebb módszer mégis az, hogy a brigádok a Korábban elő volt írva, hogy X számú TIT-előadás meghallgatásáért ennyi és ennyi pont jár. De vajon ki rendezvényen, tudná megmondani, hogy hány pont illeti meg azt a brigádtagot, aki névleg tagja ugyan valamelyik könyvtár­nak, de talán életében nem olvasott el egyetlen szépiro­dalmi művet sem. irányítói milyen segítséget ad- korábban közösen tett válla' nak a brigádoknak vállalá- jásaikat' ez évben egyénekre is lebontották. Ha egy bri­gád — mondjuk — 6 színhá­zi előadás és 10 kiállítás meg­nak a brigádoknak saikhoz? — A Kohász Művelődési Központ — a gyár gazdasági ÄS“UA 25S5: Egyébként most van kidol­gozás alatt az 1981-től be­vezetendő új versenyszabály­zat, amely feltehetően a kul­turális vállalások pontozási rendszerét is módosítja. De vajon létezik-e olyan módszer, amely a tudatban végbemenő szellemi gyarapo­dás mértékét ki tudja mu­tatni. ..? TÖBB GYÁRRÉSZLEG munkaverseny-felelősét is fel­kerestük a SKÜ-ben, s csaknem mindenütt ugyanazt a választ kaptuk kérdésünkre: a kulturális vállalások tény­leges teljesítése öntudat kér­dése! Valóban az. No, és per­sze igényesség kérdése is. Igazi eredményről azonban csak akkor számolhatunk be, tekintését vallalta, akkor az ka az öntudat és az igényes­a "”",/>hnr' — "án=lá- ség eléri azt a szintet, ami­kor mindennemű pontozás fe­értelemben használják, sokan például a gazdasági élet te­rületére értelmezik. A kong­resszus a problémakört sok­kal öszetettebben vetette fel és vizsgálta. Megint csak oél- daként említve: a minőség Ebből vissza is következtet­hetünk magunkra. Mások a választási helyzetek, az ér­tékek. Egyébként így van , — csak felvetésként — Salgó­tarjánban is. Ugyanabban a házban laknak az emberek, Sulyok László minden brigádvezető megkap. Ez kiegészül a gyárrészleg sr?e- . ciális — termelésre vonatkozó I — javaslataival. XY brigádtag vállalja 6 szín­házi előadás és 10 kiállítás megtekintését, Z brigádtag úgyszintén, és így tovább... A leslegessé válik. Addig a kul­turális vállalások teljesítése csak pontozásos győzelem! Pintér Károly kérdése nem csupán gazdasági ugyanazon a buszon mennek értelmű, jelentőségű, hanem munkába, es még sorolhat- része az életnek, a személyi- ^am, mi minden ugyanaz az ségnek, a jellemnek, vagvis életükben, mégis más-más életminőségről is beszélnünk életmódot, értekeket kepvisel- kell. Természetesen valami­lyen értékrend alapján. Ná­lunk ez az alap a szocialista értékrend, melyet gyakorla­nek. Mert többek között a személyiségek is eltérőek, más az életkoruk, családi viszo­nyuk, képzettségük stb. Az tilag, konceocionálisan még amerikai magyarok első gene- nem dolgozhattunk ki. E té- racloía orzl re& értekeit, nyezők miatt szükséges meg- a második már menekül a vizsgálnunk az értékekkel magyar gettóból, a harmadik kapcsolatos kérdéseket, s tu- Pec l= amerikamzalodik. dományosan tisztázni vonat- — Hozzászólásában utalt kozásait. az értékek, valamint a törté­— Tudomásommal ön ko- nelem és a társadalom ösz- ráhban nem kifejezetten été- szefüggéseire. Hogyan érthet- mákkal foglalkozott. Morván jük ezt pontosan? jutott el mégis hozzájuk? — A történelemben vannak — Kezdettől időmérleg-ku- kontinuitások, óriási ugrások, tatással foglalkoztam, de so- A történelem visszahat az sem önállóan, hanem az élet- egyénre, benne van az élet­módba ágyazva. Hiszen egyet- módban. Egy-egy magyar csa- len tevékenységet sem lehet Iád története például arról is pusztán időoaraméterek alan- szól, ami a magyar társada- ján minősíteni. Például a fő- lom történetében végbement, zés mindenkitől időt igényel, váll az iparosításról, az élet- de mást jelent a szakácsnak, színvonalról, sok mindenről, aki ebből él, mást a háziasz- A konferencia azt vizsgálta, szonvnak és megint mástan- hogy itt és most hol tart a nak. aki hobbiból csinálja szocialista életmód elemeinek Tehát az életmód egészébe kialakulása, értékrendjének ágyazva lehet csak időmérleg- megvalósítása. De felvetette « » Önmegvalósítás Politikusok, szociológusok kotnak, szocializmust építenek, bírálat elhivatott szócsövéivé szívesen beszélnek az egyéni- önmegvalósítanak. A hivatás- válnak. így valósítják meg ség teljes kibontakozásáról, tudattal végzett munkájuk a önmagukat, önmaguk megélésének lehe- hobbijukkal egybeesik. Is- „ , , .. .. tőségéről, az önmegvalósítás merek ilyen orvosokat, taná- So„a!1 közülük, különösen öröméről. Többségük odáig rókát, tudósokat, tsz-elnökö- f ptuveszek, időlegesen el is elmegy, hogy az ember azért két, párttitkárokat, írókat. Az tudnak, szakadni a kozfelfogas- dolgozik, mert erre belső önmegvalósulás tartós öröme tol> a ktandestol es a kozige- kényszert érez, vagy mert fel- kicsit megrontja őket, eltör- nyekto1- Alkotnak maguk- adatának érzi a szocializmus zítja értékrendjüket. Maguk- építését. Nem marad ki e ból indulnak ki, úgy általá- szövegből az alkotás öröme nosítanak. így alakul ki az a sem. tételük, hogy a munkásember I ...................alkot”, önmagát kibontakoz­A ll az asszony nyolc oran tatja, egyéniségét kiteljesíti, keresztül a présgépnél. Egyik nak. Akinek’ nem tetszik, nem figyel oda. De a társadalom­nak — szerintük — köteles­sége ezt a begubózást is fi­nanszírozni. Ha nem érti meg őket, a kor, az a kor baja. Befelé fordulásuk oda- lábán áll. a másikkal a pedált Van bennük egy másik tor- rezet, hogy a bölcsesség kris­nyomja. Keze, mint egyada- zulás is — tisztelet a kivétel- goló automata. A politikus, az nek. A nemzet, a haza, a kör­újságíró szerint ő most éppen nyezet nem más számukra, alkot, szocializmust épít. Az mint önmegvalósításuk kere- asszony szerint ő most éppen te, feltételrendszere. Minden normát teljesít, pénzt keres, azért van, hogy ők kibonta- a gépbeállítóval veszekszik, a kozhassanak. Ha pedig a dol- dereka fáj. Esze pedig azon gok nem állnak ehhez ösz­jár, mi legyen a vacsora, mi van a gyerekekkel. Nem mondom, vannak sze­rencsés emberek, akik való­sze, akkor begubóznak, pesz- szimista hangvételt vesznek fel, elkezdve kritizálni a dol­gokat — kívülről, hűvös tár­ban életük nagy részében al- gyilagossággal. A társadalom. tálytiszta levegőjű hófödte Mont Blanc-járól szemlélik, miként nyüzsög lenn a nép, hajt a munkás, gürcöl a pa­raszt és téved a vezető. Ki­vonják magukat ebből a zűr­zavarból, de nem annyira, hogy ne kritizálnák. Akinek persze szíve van, az együtt nyüzsög a néppel, együtt végzi az útkeresést a vezetőkkel. így nem tud ma­gába roskadni, nem tud pesszimistává válni. Az je-, lent számára önmegvalósulást, ha ehhez másokat is hozzáse­gít. Az élet bizony — az enyém is — ^elsősorban nem önmegvalósítás, hanem köte­lességteljesítés, fárasztó munka, megfelelni akarás, együttmenetelés, együttelfá- radás. A művészemberé is. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor az országgyű­lés őszi ülésszakán pártunk első titkára ezeket mondta: „Egyes fontos és néha költ­séges művészeti ágakban bi­zonyos művészek azt mond­ják, hogy fő törekvésük az ^önmegvalósítás. Ez néha több millió forintba is belekerül, de én nem ezt akarom szóvá ten­ni. Inkább azt szeretném- kér­ni a művészektől, íróktól, a közvélemény-formálás vala­mennyi tényezőjétől, hogy — törekedve önmaguk - megvaló­sítására, mert másképpen al­kotni nem is lehet — szol­gálják népünk önmegvalósí­tását”. Pirityi Ottó j NÓGRÁD — 1980. november 30., vasárnap 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents