Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
Dur kő Gábor rajza Ha átlépünk a XXI. századba Pillantás a jövőbe Kit ne izgatna, milyen lesz ' — Az a fejlődés, amelyet a jövőnk? Mi várható a XXI. az 50-es évek elején a szocia- században? Mennyi ember lista iparosítással elindítóiéi majd a földön? Mi vár fia- tunk, ma már 30 éves terme- inkra, unokáinkra? Mind- lesi apparátust jelent. Az ez- ezekkel a kérdésekkel Buda- redfordulón pedig 50 éveset. pesten, a közgazdasági egyetem népgazdasági tervező- intézete, s azon belül a jövő- kutatási osztály foglalkozik, élén dr. Kovács Géza egyetemi tanárral. ELÖREGEDÉS — önnek a „Jövőkutatás és társadalmi tervezés" című könyvét már hirdetik. Miről szól? — A társadalom tudományos irányításához társadalmi méretű tervezésre van szükség. A népgazdasági tervezés elégtelen a társadalmi méretű folyamatok tudományos irányításához. Az anyagi javak újratermelése mellett újratermelődnek társaEltekintve a rekonstrukcióktól, újabb gyárak építésétől, a termelőberendezések elöregednek. A 90-es években újabb, „második” szocialista iparosításra kell, hogy sor kerüljön. Nagy feladat lesz! Korszerűségében is más. 12 MILLIARD — Jelenleg mivel foglalkoznak? — Ismeretes, hogy a világ nagytávlatú jövőjéről különböző világmodellekben, globális jelentésekben felvázoltak elképzeléseket, hol a „Római Klub” égisze alatt, hol az ENSZ megbízásából. Mi azt vizsgáljuk, milyen dalmi-termelési viszonyaink, tanulságok vonhatók le a vi, intézményrendszerünk, sőt lágmodellekből. maga az ember és tudata is. A másik alapgondolat: a jövőkutatás és -tervezés szoros kapcsolata. — A jövőkutatás a problémák szélesebb körében fog-: lalkozik, mint amiben tervezünk, vagy döntünk? — Mi a nagy távlatú jövő' képalkotással Vizsgálódásaink ezredfordulót, kilépünk a XXI. század évtizedeire. — Mit lehet látni „horoszkópunkon”? — Szabad néhány példát kérni? — Vegyük a népesség kérdését. A világ népessége to- csökkenése ronthatja az életlentős változásokat fog eredményezni és ennek konzekvenciáit nekünk is le kell vonni. Vagy például az energiastruktúra kérdésköre... Az olaj és földgáz részesedése csökken és ez életmódunkban is változást fog hozni. A szén, de az urán is, amely az atomerőművek alapanyaga, kimerülnek, bár a szén, mint nyersanyag sokat fog érni. A XXI. században megnő a fúziós energia szerepe, nő a napenergiáé, a biogázoké, esetleg más erőforrásoké. Életkörülmények — A XXL században egészségesebb körülmények között fog az ember élni? — Nehéz erre válaszolni. Civilizációnk haladásával megteremthető egy egészségesebb életfeltétel lehetősége. Számolni kell azonban azzal, hogy a népesség nemzetközi méretű növekedése, az emberi szervezet egyoldalú igénybevétele, bizonyos gyógyszerek hatékonyságának vább nő: 2020-ra mintegy 12 milliárd ember él majd a földön. Arányaiban jelentős eltolódás várható. A fejlett országokhoz tartozó, nagyobbfoglalkozunk. részt fehér népesség részará- átlépik az nya a jövő század 20-as éveire a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra esik vissza. Ez a világot mozgató értékekben, gondolkodásmódban jemód feltételeit. Erre is időben fel kell készülnünk. — A hazai népesség hogyan alakul? — Hazánk változatlanul az alacsony népességnövekedésű térséghez fog tartozni. Szerintünk a magyarok száma nem haladja meg a mostanit, mintegy 11 millió lesz. $züts Dénes Értékek és értékhiányok a mai magyar társadalomban (Egy előadás vázlatos összefoglalója) tetteiben, mint amennyl- tekintve • a társadalmigazdasági alapok minőségét, lehetett, sőt kelett volna. Az értéktudat bizonytalanságában, helyenkénti zavarodottságában részben ezek mutatkoznak meg. A lemaradás — nincs szánÉRTÉKVALTOZASOK TÖRTÉNELMI NÉZŐPONTBÓL Noha az érték fogalmi meghatározása még nem teljes a filozófiai irodalomban, és köztudott az is, hogy az értékuniverzumban sokkal több főttéivé rendelkezett értékkel, viselkedésében, magatartásé Izgalmas, időszerű problematika szerepelt november kö- ban, zepén a társadalomtudományok jeles hazai és néhány nem- nek, zetközi képviselőjének salgótarjáni konferenciáján: a szocialista értékrendszer és a mindennapi kultúra. A háromnapos tanácskozásról tudósításokban számoltunk be olvasóinknak, és meginterjúvoltuk a kutatási terület egyes szakembereit, akiknek véleményét, hozzászólását rendszeresen közöljük lapunkban. A nemzetközi tudományos tanácskozás első napján alapvetően elméleti jellegű kérdésekről volt szó, s a résztvevők dákunkban negatív hangula- az érték fogalmának önmagában vett (axiológiai) és társa- tok keltése — a magyar tár- dalmi, gyakorlati (szociológiai) értelmezését igyekeztek tu- sadalom régi problémája. Már dományos érvénnyel megfogalmazni A második napi esz- Ady, de korábban is lehetne mecserén az értékek és értékhiányok a mai magyar társa- példákat hozni bőviben, dalomban témaköre foglalkoztatta a jelenlevőket, s ez már gyakran hivatkozik erre, a — ahogyan Hankiss Elemér, az MTA tudományos főműn- felrázás, a jobbítás szándéká- katársa is utalt rá — a mindennapi gyakorlatból leszűrt val. Az értékek vizsgálatával, következtetéseket tett közzé, természetesen a nyílt vitára- a szocialista értékek gyakor- bocsátás, sőt késztetés szándékával. lati megvalósításával is mintBizonyára nem túlzás megfogalmaznunk: a témakör egyi- ha egy kissé lemaradtunk ke mai társadalomtudományunk, filozófiánk legfontosabb volna; számomra legalábbis ez kérdéseinek. Fontos, mert szoros, elválaszthatatlan kapcso- derült ki a két szovjet fellatban áll a mindennapok életével, az életmóddal, a maga- szólaló, Zlobin és Mezsujev tartás- és viselkedésformákkal, az életeszménnyel. professzorok szavaiból. Miért maradt megvalósftat- vagy hiánnyal. A felszabadu- ian egynéhány fontos, kiválás lényeges változást ered- natos érték? ményezett. A magyar társa- Nyilván a szocialista értékdalom tudata a pluralizmus rend sem alakul ki automa- irányába fejlődött, sokféle tikusan, önnön magától. Inpártállás, nezet értékjegyeit tézményrendszer, jól szervemutatta. E pluralizmus szá- zett, jól működő intézményi —--------------- --------- --------- mos pozitív jegyet tartalma- hálózat nélkül nem megy. g alom létezik, mint amennyit zott- Például _ rávilágított ar- Most pedig tapasztalnunk kell, jelenleg szóval meg tudunk je- ra> ho§y 32 úr-szolga viszony hogy az intézményi struktúra lölni, mégis értelme és aktu- nem örök kategória, kapcso- fejlődése, állapota elmarad a alitása van az értékváltozá- latrendszer. A hirtelen bekö- gazdasági mellett. A munkások vizsgálatának Nyilván- vetkezett sokféleképpen ^ való hely sem mindig segített az valóan azért, mert az értékek gondolkodás lehetőségét a értékek helyes kialakításában, (vagy értékhiányok) állandó- személyi kultusz megszüntet- Valahogyan úgy viselkedett, an jelen vannak, másrészt, te> ® csak a hatvanas évek kö- mint a családokban is jól mert az érték értelmezésének zepén, összefüggésben a gaz- nyomon követhető kettős kö- néhány vonatkozása már most dasági fejlődés dinamizmusé- tés, mely ösztönzi a gyereket tisztázott, tudományosan a val> alakult ki az állam tü- az igazmondásra, őszinteségre, legszélesebben elfogadott, relmes magatartása. ugyanakkor meg is bünteti Ilyen például — melyet sokan Az értékek kapcsolódnak a érte. említettek, de legélesebben ta- szükségletekhez, ily módon az Jelenkori társadalomkuta- lán Garai László, az MTA érdekekhez, mely — sok egyéb tásunk egyik örvendetes vo- Pszichológiai Intézetének mellett — jelez egy mai prob- nása: az érdekek hierarchiámunkatársa —, hogy az érték, tómát is: a társadalmi érték- jának, elméletének kidolgozá- bár nincs minden helyzetben, tudat bizonytalanságát. sa, az érdekkonfliktusok tiszszituációban jelentkezik, s eb- KIHAGYOTT ' tázása. Ez az értékkutatáa ben választási motiváció mű- LEHETŐSÉGEK számára döntő jelentőségű, ködik. Az érték pedig éppen A szocialista értékrendszer Éppen így annak tudomásul- ekkor, a választás mozzanata különböző rangú és szintű vétele, hogy a magyar társa- után „dolgozik”, amikor az elemeinek a megvalósítására dalom konszolidált, s e kon- egyén, vagy a közösség tény- társadalmunknak három év- szolidációhoz, e konszolidáció legesen szembe tudja állítani tized jutott. Ez, hasonlítva alapján kell a szocialista érválasztottját másokkal, vagy más társadalmakhoz, össze- tékrendet adaptálni, másokéval. Mindehhez még vetve a tudati tényezők fej- ÉRTÉKELREJTÉS érdemes hozzátennünk: az ér- lődésének, meggyökerezésé- REJTETT ÉRTÉK' tékek nemcsak másokkal nek szokásos tapasztalatai- a hetvenes évtizedben vég- szembeállíthatók, tehát ellent- val, igen csak kevés idő. A zett szociológiai felmérések mondásosak, hanem eseten- történelmi lépték verébugrás- tömege bizonyítja fejlődésün- ként önmagukban is. nyi mértéke. Persze, amikor hét és zavarunkat Mindez a Az értékek változásának kö- ezt tudomásul vesszük, nem művészetben is jelentkezik, zelmúltbeli történelmi váltó- hagyhatjuk tekintet nélkül azt Wén a a társnfia. zásait vázolta fel előadásában sem, hogy a három évtized lom tükre Hankiss Elemér. Elmondotta, alatt megvalósítható lehetősé- Gyakran fordul elő családi, hogy a felszabadulás előtt az geket is hagytunk ki. Magya- munkahelyi és egyéb kapcso* értékekre az egyház nyomta rul: a szocialista értékek kö- latainkban az értékek elrejté- rá bélyegét, s lényegében zül kevesebb valósult meg, se. Vagyis nem mutatjuk meg minden gondolati és gyakor- látszik a társadalom, az em- másnak, másoknak a követen- lati tett az ő szemszögéből berek mindennapi tudatában, dő, általunk helyesnek tartott ertekeket, s ily módon cseEz a beszélgetés tulajdonképpen sajátos „háztűznézés- sel” kezdődik: dr. Karászi Benő nyugállományba vonult kórházi főorvos, a megyei gyermekgyógyászat intézményi rendszerének egyik kialakítója, úgyszólván mindannyiunk közös ismerőse, legelőször is sorra vezet a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának vadonatúj szobáin, tárgyalóin. A tanácskozóteremben felhívja a figyelmemet két, nemrégiben ide érkezett nagy méretű szoborra. Fából faragták mindkettőt, a kohász és a bányász alakját. Az új székháznak, a népfrontnak ajándékozta és küldte el nemrégiben idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész Benczúrfal- váról. A beszélgetés azután az „Legfontosabb a bizalom..." szülőfalu szerint pedig Tisza- val, amelyet egészen bizto- karád. san földműves édesapjától „Debrecenben tanultam. Ott vett át, aki nyolcvan körül is voltam medikus, onnan ke- kaszával aratott, ha úgy hoz- rültem a háborúba, a frontra, ta az élet. Pedig az élet so- majd a fogság; sok velem kát hozott jót és elmúló rosz- egykorú, tizenhatos születésű szat is, akárcsak az ötvenes ember sorsát jártam. Ide, években, amikor „kettős lá- Salgótarjánba is egy régi kol- tással” lehetett csak élni; amikor éveken át a vasárnapot is számítva átlagosan napi kilencven gyereket vizsgált, gyógyított és mindamellett a legtermészetesebb tóm, hogy a bizalom politiká- módon kapcsolódott minden- ja megfordította a korábbi hez, ami közösségi, mozgaljelszót, ami nem pusztán jelszó, cseppet sem az és ma így hangzik; minden jóaka- ratú ember velünk van... ” A bizalom politikája, amely a párt politikája iránti bizallégám, sorstársam, dr. Csendes Oszkár közvetítésével jöttem. Már kiállították a megbízólevelet, amikor még páegyfelől a merészséget sem nélkülöző intézményi munka, a kórházszervezés, gyermekosztály-létesítés, az első húszmi, de ez talán érthető is, hiszen a gyermekgyógyász a legnagyobb értéken, a gyermeken keresztül látja a' világ, a környezet, az élet, a politika dolgait. Nem is tehet mást. Majd’ negyedszázados mat is létrehozta, megszilár- népfrontmunkájának azon lyázatot sem adtam be Nóg- egynéhány ágy, amelyre csak rádba. Mindebből csak az az érdekes, hogy mennyire fontos volt ezen a tájon, az akkoriban tizenhárom százalékos csecsemőhalandóságú gyerekeket fektettek, a két üzemi kórház összevonása, a bővítések, a kiköltözés a laktanyának szánt épületekbe, amelyek kellő korszerűsítéséppen távol levő megyei nép- Nógrád megyében a gyermek- sei, átalakítással ma is részei m __________________1. g : g t. „„till, ZT /-> -* o m o rfsrai lrArh éonolr TX/Tó-efo — f ronttitkár szobájában zajlik igazán szép körülmények között. Hogy miért éppen itt? Dr. Karászi Benő évtizednyi időt szentelt kórházi munkája mellett a megyei népfront elnöki tisztének ellátására Jó régen senkinek eszébe nem jutna arra gondolni, hogy talán nem is erről a vidékről származik. Pedig a több mint három évtizedes salgótarjáni tartózkodása, szó szerint „beépülése” az itteni családok Hetébe pontosan a gyermekeken keresztül, sem tudta talán még árnyalatában sem elhalványítani azt az érdekes-szép tájszólást, amelyet 1947-ben ide Debrecenből, az oltani künikáró1 magával hozott, de amelynek valóságos forrása a Felső-Tiszavi- Uék, Sárospatak környéke, gyógyászat kifejlesztése.. Kezdetben az úgynevezett bá- nyatárspénztár fiatal orvosaként működtem, és először akkor gondolkodtam el az itt élő ember sorsán, kapcsolatán a régi világ értelmiségé- ____ vei amikor egy öreg rónabá- álmatlanságnak, nyai bácsit vizsgáltam a toa megyei kórháznak. Másfelől viszont egy már folyamatában is megkérdőjelezhető politikai, társadalmi gyakorlat, amelyben bizony túlságosan nagy szerep jutott, mert juthatott — a bidította — könnyebben valósulhatott meg a népfrontba tömörülő nagyon széles rétegek által. Erre meg azt mondja: „Csak a cselekvő egyetértés ér ma már valamit”. Másszóval — nem elég jól elgondolni a dolgokat, megvalósításukban is szerepe van mindenkinek. így fordul meg az a szabadon idézett és hangzó hogy ez a nemzet mindig jól látta, hogy kellene jobban csinálni a dolgokat, de a megvalósításban valahogy már nehezebben mozgott. lem telhető alapossággal és a munka végén a bácsi így mondott köszönetét: — Nagyon köszönöm, hogy Úgy bánt velem, mint egy privát beteggel, drága doktor úr... — Mihez szikhatott hozzá ennek a földnek a népe, ha még évek múlva is valamiféle más embert látott az értelmiségben?” Tömör alkatú, fekete ember, valamiféle székely eredettel (szülőfalujában majd’ mindenkinek .biblikus neve volt) es úyan belső energiá„ötvenhétben olyan belső mozgás is megindult, ami sok orvost elvitt innen. Úgyszólván mindent újra kellett kezdeni. De a kibontakozásnak már az elején megvoltak a feltételei, és izemély szerint nekem nagyon sokat jelentett, hogy már az első népfrontos tanácskozásokra, ösz- sze jövetelekre meghívtak, kérték a véleményemet, figyeltek arra, mit mond az ember, hogyan látja ő a kivezető. előrevivő utat. A legbah az lehet az alapja, amit a bizalomról mondott. És az a meggyőződés, hogy a népfront sajátos módon képes arra «a társadalmi erőátvitelre, amelynek felhasználását egyszerűen nem is lehetne nélkülözni. Érdemes és kiváló minősítésű kitüntetéseire a gyógyászatban és a mozgalomban, a munkáért kapott inkább prózaként érdemrendjeire természete- Vorösmarty-sor is, sen szíVesen gondol. De a legbüszkébb talán mégis arra, ha egy-egy régi betege, ismerőse karon fogja és a régtől , érvényes befogadás bensőséges hangján köszönti. Ám mindennél jobban éppen a gyerekeket szereti. Azokat, akiket gyógyított, azokat akik itt élnek körülötte teljes biztonságban, azokat, akik a „Benő bácsit” látják benne harminc-negyven évesen is. A gyerekekre a legbüszkébb, mert azt tartja róluk — soha ilyen szépek nem voltak ezen a táján en„Kilenc évet töltöttem el a népfrontelnöki megbízatásban és volt alkalmam látni azt is, miként változott maga az ember, miként képviseli ma saját érdekeit, miként szólalnak fel egyre többen a falugyűléseken, nyílt fórumokon például egy-egy község nevében. Ezt a tartást, szándékot, a közért vállalt véleményt nagyon értékes nek a kis országnak. új tulajdonságnak tekintem T. Pataki László A volt gyermekgyógyászatban idő, amikor mindent lekszünk, viselkedünk. Ennek oka lehet az attól való félelem is, hogy számon kérik rajtunk viselkedésünket, hogy a „versenytárs” megelőzhet. Hiába azonban minden magyarázat: az értékek elrejtése lehetetlen magatartás. Ilyennek tekinthetjük a „kéz kezet mos” elvét is, amikor másképpen viselkedünk, mint ahogyan érzünk, „mindössze” azért nézzük el mások szabálytalanságait, mert érte szolgálatokat, számunkra nehezen, vagy egyáltalán hozzá nem férhető információkat kapunk. tanulság és KÖVETKEZTETÉS > A Magyar Tudományos Akadémia Értékszociológiai Műhelye három munkatársának — Hankiss Elemérnek, Man- chin Róbertnek és Füstös Lászlónak — az irányításával 1973-tól kezdődően több szakaszos felmérést végeztek az életmód, életminőség és érték- rendszer témakörben. Az eredmények elemzése során a kutatók többek között arra a következtetésre iutottak, hogy nálunk bizonyos értéktípusok választása nem jár más értékek elutasításával, noha az egyén azokat nem választja. Magyarázatát a kutatók abban látják, hogy átmeneti társadalmat építünk, átmeneti korban élünk. E tényben kereshetjük mindazokat az értékhiányokat, amelyeket min • dennapi életünkben, viszonyainkban tapasztalhatunk. S egyben ez világítja meg előttünk a fejlődés, a kibontakozás útját. Sulyok László főbb dolognak éppen azt tar- egyedül végzett úgyszólván, NÓGRÁD — 1980. november 23., vasárnap i
