Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

Megrendelés« válasz nélkül Idén, kilenc hónap alatt, majdnem ötven százalék­kal több kötbért vasaltak be a kereskedelmi vállala­tok szállítópartnereiken — azaz a gyártókon —, mint amennyit a tavalyi év ha­sonló időszakában. Az ok: a szerződésben foglalt ha­táridők, minőségi jellem­zők stb. megsértése, gyak­ran teljes mellőzése. A szakmabeliek azonban azt mondják az előbbi, meg­hökkentő tényre, hogy — bár a kötbér nem áru, azaz a felhasználói igények ki­elégítésében vajmi keveset ér — ezekben az esetekben legalább volt szerződés.. . ! Nem számít ugyanis ritka­ságnak, hogy a megrende­lésre se elutasító, se igen­lő válasz nem érkezik; hallgatás a felelet. Nem áttörhetetlen bűvös körről van szó, sokkal in­kább a vállalatközi kap­csolatok lazaságáról, az ér­tékesítés szervezetlenségé­ről, a monopolhelyzetből fa­kadó túlzott magabiztosság­ról, s arról, hogy a terme­lési, szállítási, együttmű­ködési fegyelem —, mit ösz- szefogíalóan szerződéses fegyelemnek is nevezhetünk — jó néhány cégnél még nem tartozik az erények, a pozitív jellemzők közé. Furcsa, sőt elképesztő ese­teket tárt föl az a népi el­lenőri vizsgálat, amely a szerződéses fegyelemről folyt. Az objektív okok mellé —, mint amilyen bi­zonyos importszállítmá­nyok késedelme, elmara­dása — olyanok is sereglet­tek, amelyek miatt nem sza­badna fölborulnia a szer­ződéses fegyelem rendjé­nek. Milyen rend lehet azonban ott, ahol a meg­rendelő cégnek adandó vá­lasz — ráadásul ez a meg­rendelés nagy összegű ex­portszállításhoz kapcsoló­dott —, azért váratott ma­gára több,, mint négy hó­napot, mert az ügyintéző a piapírokat véletlenül rossz iratgyűjtőbe tette?! Milyen becsülete lehet ott a szer­ződésnek és milyen lehet a munka szervezettségének színvonala, ahol a hatod- szori sürgetésre is azt vá­laszolják a panaszkodó ve­vőnek, hogy szállítási, ha­táridőt nem tudnak meg­jelölni, ám szinte ezzel egyidőben, a megrendelő céghez odazúdítják — min­den előzetes értesítés nél­kül! — a teljes évi áru- mennyiséget?! Évek óta folyamatosan csökkent azoknak a termé­keknek a köre, amelyek szállítására szerződésköté­si kötelezettséget írnak elő a jogszabályok. Így jó, így helyes, hiszen a válla­lati önállóságnak fontos eleme a vállalkozási kész­ség tágítása, lépvén e vál­lalkozás tárgya komplett gyárberendezés szállítása, tömegáru rutinszerű to­vábbítása. Ebből azonban korántsem következik az a gyakorlat, amit napja­inkban tapasztalhatunk: a válasz nélkül hagyott meg­rendelések sorozata. A ter­melők egy része azonban úgy gondolkodik: önálló vagyok, azt csinálok, amit jónak látok. Elég, ha egyet­len, kulcshelyzetet elfog­laló vállalat határoz így, mert magatartása követ­kezményei úgy keltik a messzire gyűrűző hullámo­kat, mint a vízbe dobott kő! Valahol, a sokadik hul­lám peremén levő fölhasz­nálónál, kereskedőnél már nem is tudják, valójában ki és hol hajította el a követ, ám ők is érzik hatását, nem tudnak eleget tenni kötele­zettségüknek. Pénzügyi elemzések ar­ra mutatnak, hogy • a rész­ben, vagy egészben be nem tartott szerződések­nek csupán egyharmada az, aminél a magyarázat a szerződő felek valamelyi­kén kívül álló ok. A meg­hiúsulás, a szerződésszegés kétharmada az érintettek szervezetén belül levő té­nyezőkre vezethető vissza! Sokatmondó arányok. Ki­alakulásukban, fennmara­dásukban a monopolhelyzet adta kényelemnek éppúgy része van, amint a piaci szükségletek rossz fölmé­résének, a gyártóképessóg le-, vagy túlbecsülésének szintén, s a rövid távú ér­dekek előtérbe tolakodásá­nak ugyancsak. Említhetnénk a sokszor idézett népgazdasági érde­keltséget —, hiszen a válla­latközi kapcsolatok össze­geződése már népgazdasá­gi hatások keltője —, ám maradjunk sokkal szűkebb kör-ben. Ott, hogy a meg­változott gazdasági kör­nyezetben egy vállalat megbízhatóságának, szava­hihetőségének, pontosságá­nak, korrektségének — az­az: üzleti hitelének — fo­kozatosan megnő a jelen­tősége. Elég itt utalni a ko­rábban feltételeket diktá­ló, a megbízások között vá­logató építőipari vállalatok mai készségeskedésére mint még ritka, de koránt­sem folytatást nem ígérő piéldára. A maga jövőjét kockáztatja az az üzem, amely a piartneri kapcso­latoknak nem tulajdonít döntő fontosságot, ahol csak azt nézik, ma mit adunk el, ma miből élünk. i/ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD t mszm" mógrao meg/ei bizottsága es a megyei tanacs lapja XXXVi evf 275. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980 NOVEMBER 23., VASARNAP Politikai ismeretterjesztés Előadások« fórumok, kerekaszfal-beszélgetések Néhány hét és megkezdődnek a hosszú, téli esték. Ilyenkor évente visszatérő esemény, hogy a népfrontbizottságok — első­sorban a községekben - meg­szervezik a politikai ismeretter­jesztő összejöveteleket. Az előkészületek már megtörténtek, a Hazafias Népfront megyei bizottsága ajánlást juttatott el a város­körzetekbe, községekbe, ame­lyekben tanácsokat, segítsé­get ötleteket ad a politikai is­meretterjesztő munka végzé­séhez. A népfrontbizottságok fel­adata, hogy jól szervezett ösz- szejövetelekkel, kerekasztal- beszélgetésekkel, fórumokkal mozgósítson a párt politikájá­nak végrehajtására. Első és legfontosabb a gaz­daságpolitikai tennivalók is­mertetése. Az ötödik ötéves terv végrehajtásának tapasz­talatairól, a hatodik ötéves terv céljairól, az előkészítő munkáról, a népi nemzeti egy­ség erősítéséről szólnak az elő­adások. Mindezt reálisan, a megyei pártértekezlet hatá­rozatait figyelembe véve, fe­lelősséggel teszik a népfront- bizottságok. Megyeszerte szinte minde­nütt szó esik a munkás-pa- raszt szövetség lényegéről, a szövetségi politikáról, a mun­kásosztály vezető szerepéről. A téli ismeretterjesztő prog­ram fontos részét jelenti az életmóddal, a család társadal­mi szerepével és a gyermekek nevelésében betöltött felelős­ségével, a korszerű műveltség­gel, a honismerettel való fog­lalkozás. Mert amennyire igaz, hogy az új nemzedékről való gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye, annyira igaz az is, hogy a család elsődlegesen felelős a gyermekek formálásáért. Társadalmunk erejéhez mér­ten minden anyagi és erkölcsi segítséget megad a családok támogatása és védelme érde­kében. Sem az iskola, sem a munkahely, vagy egyetlen tár­sadalmi szerv sem képes — ez nem is lehetséges — átvenni a család elsődleges szerepét. A téli ismeretterjesztő fóru­mokon sok szó esik az iskola és a család kapcsolatáról, a munkára nevelésről, a pálya- választásról, a hivatástudatról. M indig sokakat mozgat meg ha előadások hangzanak el az egészségügyi kultúráról, az egészséges életmódra nevelés­ről, a terhesek, az anyák, az idősek egészségének védelmé­ről. Az sem árt, ha mind töb­ben ismerkednek meg az al­kohol, a dohányzás, a túlzott gyógyszerfogyasztás ártalmai­val. Ami pedig a nemzetközi kérdéseket illeti, az embereket érdekli, miként alakulnak a nemzetközi politika kérdései, milyen erőfeszítéseket tesznek a szocialista országok a béke megvédése, a leszerelés megva­lósítása érdekében. Milyen a szocialista és a többi ország kapcsolata. A népfrontbizottságok arra törekednek, hogy a politikai ismeretterjesztés a kialakult gyakorlatnak megfelelően „élő”, érdekes le­gyen, fórumjellegű, beszélgető, állásfoglalásra és cselekvésre késztető formában valósuljon meg. így előadásokat, kerek- asztal-beszélgetéseket, klub- foglalkozásokat szerveznek, hogy azok valóban számot tartsanak az érdeklődésre. Mai számunkban: Drága bizonytalanság * Emlékőrző Gaiga mente * Hollókő * Mérkőzés előtt * Pillantás a lövőbe Hevesi Gyula emlékére Hevesi Gyula, a kiváló szakember, a forradalmár tu­dós születésének 90. évfordulója alkalmából tegnap dél­előtt Salgótarjánban, a kohászati üzemek központi iroda­épületének falán emléktáblát lepleztek le. Az emléktábla­avatáson jelen voltak a megye és a város párt-, állami és társadalmi tömegszervezeteinek képviselői — köztük — dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára és Szalai László, a városi pártbizottság első titkára. Az ünnepségen részt vett Hevesi Gyula özvegye. Az emléktábla-avatáson Ürmössy László, a megyei párt- bizottság tagja, a kohászati üzemek vezérigazgatója mél­tatta Hevesi Gyula életútját, gazdag szakmai és politikai tevékenységét. Kiemelte, hogy minket salgótarjániakat külön is összeköt Hevesi Gyula emlékével a történelmi múlt, a Tanácsköztársaság katonai védelmének szervezése és irá­nyítása. Tisztelettel hajtunk fejet egy nagy eszme felejt­hetetlen képviselőjének, a példakép forradalmár embernek. A bányászénekkar forradalmi dalokat énekelt, majd a kohászfúvósok indulóindk hangjaira megkoszorúzták az emléktáblát. Koszorút helyezett el a városi pártbizottság és tanács, a kohászati üzemek, özvegy Hevesi Gyuláné, a la­kóterületi pártalapszervezet és a Hazafias Népfront város­körzeti bizottsága, s a kegyelet virágait helyezték el az út­törők és a kohászati üzemek FMKT-szervezetének kép­viselői. Vetélkedő középiskolásoknak i tud -fSbb@t cs Sz@v"e1,tiG!Íéi>é!? A Művelődésügyi Miniszté­rium, a KISZ központi bizptt- sága, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság, a Lapkiadó Vál­lalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége az SZKP XXVI. kongresszusa, a KISZ X. kongresszusa és Jul rij Gagarin űrrepülésének 20. Folyamatosan érkeznek a szállítmányok az ünnepi könyvvásárra, a megyeszékhely legnagyobb könyvesboltjába. Hogy mi lesz a sláger, nehéz megjósolni, hiszen Güntner Grass „A bádogdob”-ja vagy Maugham kötete bestsellernek ígér­kezett, mégis mérsékelten fogy. Viszont nem kapható az elsőkönyves Sebeők János 'Sárkányviadala, vagy Vass Zol­tán Viszontagságos életem című munkája. Megérkezett Karinthy Ferenc novellás kötete, a Mi van a Dunában, Jo­sephus Flavius műve A zsidók története. A gyerekkönyvek közül a Minden napra egy mese c. összeállítás és Varga Katalin Mosó Masa mosodája. Várják Végh Antal Nyugati utakon és Moldova György A törvény szolgája c. munkáit. (bábel-felv.) évfordulója tiszteletére hir­dette meg az 1980—81-es tan­évre a középfokú tanintézetek iskolák és kollégiumok di­ákjai számára a Ki tud többet a Szovjetunióról? című poli­tikai vetélkedősorozatot E vetélkedőknek — me­gyénkben is — több éves ha­gyománya, visszatérő sikere van. A cél ezúttal is a Szov­jetunió életének jobb megis­merése, a magyar—szovjet barátság további erősítése, a két országban élő fiatalok kap­csolatának elmélyítése. A kér­dések a Szovjetunióról szóló tananyagot és a Szovjetunió merkedhetnek a szovjet gaz­daság, a történelem és a tudo­mány eredményeivel. A vetélkedőre novemberben lehet jelentkezni, négy-négy fős csapatokkal valamennyi középfokú intézményből, ahol osztályonként tanulócsopor­tonként legalább egy-egy csa­pat részt vesz az iskolai házi vetélkedőn. A legfontosabb állomás az iskolai verseny, ezért a szervezők felhívják az iskolák vezetőit, hogy minél több csapat vegyen részt eze­ken. Az iskolákat a további fordulókon csak egy csapat képviseli. Minden megyéből című folyóiratban megjelent egy szakmunkástanuló és két meghatározott írásokat öleli fel. A vetélkedősorozat vala­mennyi fázisában külön verse­nyeznek a szakmunkástanulók és a középiskolások. Utóbbiak a negyedik osztályos iroda­lom- és történelem-tananyag­ból, előbbiek a történelmi és társadalmi ismeretek harma­dikos ismereteiből készülhet­nek fel. A Szovjetunió című lap első nyolc száma segítsé­gével pedig mintegy ellátogat­hatnak finnugor rokonaink, a hantik és manszik földjére, a kozmikus űrállomásra, a grúz SZSZK-ba, a moszkvai egye­temre és Szibériába is; is­középiskolás csapat jut az or­szágos területi döntőbe, a nyolc országos területi döntő­ből 16 csoport jut tovább a két országos döntőbe, s ezek két-két legjobb csapata vesz részt a televízió által is köz­vetített vetélkedőn. A győztes csapatok egyéni díjuk mellett iskolájuknak is értékes jutal­mat szereznek. A verseny feltételeit, a je­lentkezési lapokat tartalmazó tájékoztató részletesen foglal­kozik minden szükséges tudni­valóval. Az iskolai vetélke­dőkre december 1. ás január 20. között kerül majd sor. Magas szintű kambodzsai küldöttség érkezik hazánkba Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívás sara Heng Samrin elnök vezetésével a közeli napokban hi­vatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik a Kambodzsa Megmentésének Nemezti Egységfrontja és a Kambodzsa Nő* pi Forradalmi Tanács küldöttsége. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents