Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

Befejeződtek a magyar—NDK gazdasági tárgyalások Erőpróba Itáliában Fiat kontra szakszervezetek Aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét Az Országházban pénteken k tárgyalások eredményeit összegező jegyzőkönyv aláírá­sával befejezte munkáját a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 19. ülés­szaka. Az okmányt Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke és Wolfgang Ra- Aichíuss. az NDK miniszteota- nácsának elnökhelyettese, a bizottság társelnöke írta alá. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg. hogy £. .két . ország párt- és kor­mányküldöttsége 1977. évi megállapodásainak megvalósí­tásával további jelentős előre­haladást értek el 'a gazdasági és műszaki-tudományos kap­csolatok szélesítésében. Az ülésszakon áttekintették a tervegyeztetés eredményeit, amelynek alapján a következő ötéves időszakban a kétoldalú árucsere-forgalom, s a jelen­legi ötéves időszakhoz viszo­nyítva 20 százalékkal növeke­dik. Tovább emelkedik — el­éri a forgalom mintegy 30 százalékát — a szakosítás és kooperáció keretében gyártott termékek aránya. A műszaki-tudományos kap­csolatok következő ötéves programjának kidolgozása az előzetes elhatározásoknak megfelelően megtörtént. A programtervezetbe foglaltak összhangban állnak a két nép­gazdaság igényeivel, segítik a termelési együttműködés el­mélyítését s a kutatási ered­mények hasznosítását a ter­melésben. Áttekintve a külkereskedel­mi együttműködést, a bizott­ság megállapította, hogy az idei árucsere-forgalmi jegy­zőkönyv előirányzatai az év végéig teljesülnek. Rögzítet­ték, hogy 1981—1985. évekre szóló hosszú lejáratú árucsere- forgalmi megállapodás, továb­bá a jövő évi jegyzőkönyv előkészítése megfelelően ha­lad, s ügy döntöttek, hogy ez év végén kerüljön sor a do­kumentumok aláírására. A gépipari együttműködés­nek kiemelkedően fontos te­rületén a járműgyártásban folytatódik a hagyományosan nagy volumenű kölcsönös for­galom. A következő ötéves időszakban ezek a szállítások teszik ki a kétoldalú export 15, s az NDK-ból hazánkba irányuló export 23 százalékét. A gépiparban, továbbá az or­vosi és laboratóriumi eszkö­zök. az élelmiszeripari gépek, a mezőgazdasági gépek és jár­művek, valamint a szerszám­gépek gyártásának területén megvizsgálják a jelenlegi egyezmények meghosszabbítá­sának és újabb megállapodá­sok megkötésének lehetősége­it A bizottság meghatározta a mezőgazdasági együttműködés fontos területeit. így a követ­kező ötéves tervidőszakban megkülönböztetett figyelmet fordítanak például a kukori­ca- és a lucernatermesztésre, -nemesítésre, a mezőgazdasági gépek alkatrészellátására. Wolfgand Rauchfuss pénte­ken megbeszéléseket folytatott Faluvégi Lajossal, a kormány elnökhelyettesével, az Orszá­gos Tervhivatal elnökével Is. Az NDK küldöttsége pénte­ken elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repü­lőtéren Marjai József búcsúz­tatta. Jelen volt Szalai Béla hazánk berlini és Rudolf Ross- meisl, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Szejm-ülés J agielski a munka fegyelem javítását sürgeti Kelemen István, az MTI tu­dósítója jelenti: Varsóban pénteken a gdans­ki, a szczecini és a jastrzebiei megállapodások végrehajtásá­ról szóló kormánybeszámoló vitájával folytatta munkáját a lengyel parlament A be­számolót a csütörtöki ülésen az esti órákban terjesztette elő Mieczyslaw J agielski mi­ll iszterelnök-helyettes. Ma a korábbi hibák kijaví­tásán munkálkodunk, együtt­működünk mindazokkal, akik nem a szocializmus ellen, ha­nem éppen a szocializmus' he­vében sürgették a változtatá­sokat. Ugyanakkor politikai harcot vívunk az olyan körök ellen, amelyek biztonságunk gyengítésére törekednek — mondotta. Jagielski emlékeztetett ar­ra: az új szakszervezetek olyan elvi alapon jöttek létre, hogy tiszteletben tartják Len­gyelország szocialista alkot­mányát, a párt vezető szere­pét, az ország nemzetközi szö­vetségi rendszerét. A kormány továbbra is arra törekszik, hogy ezekkel az új szerveze­tekkel partneri viszonyt ala­kítson ki. Ugyanakkor — fel­hívta a figyelmet a miniszter­elnök-helyettes — a „szolida­ritás” egyes csoportjaiban ne­gatív tendenciák jelentkeznek. A kért fizetésemeléseket —, amelyek 12 millió embert érintenek —, az eredeti határ­időnél korábban, már novem­berig végrehajtották. A jövő év elejétől emelik a nyugdí­jakat, továbbá a családi pót­lékokat, különös tekintettel az alacsony jövedelmű és a sokgyermekes családokra — mondotta Jagielski. Óriási erőfeszítést követel a lakáshelyzet javítása, amely a megállapodásokban is szere­pel. Ez a kérdés a kilencedik kongresszuson elfogadandó öt­éves program „szerves részét alkotja majd”. Megvalósult a kiskereskedelmi árak fokozott központi ellenőrzése, kidol­gozták a szabad szombatok bevezetésének tervét és nagy erőfeszítéseket tesznek az egészségügy, az oktatásügy helyzetének javítására Ugyanakkor a munka rit­musa még mindig lassú és ki­egyensúlyozatlan — mondotta — számos üzemben gyenge a munkafegyelem, alacsony a termelékenység, ami a nem­zeti jövedelem, tehát az el­osztható alapok csökkenését jelenti. Nagymértékű felvá­sárlás folyik. Mint Jagielski elmondta, amikor a kormány képviselői a nyár végén alá­írták a megállapodásokat a munkások képviselőivel, arra számítottak, hogy — a fizetés- emelések nyomán — felélén­kül majd a termelés, a gazda­ság. Ez azonban még nem kö­vetkezett be, sőt az elmúlt négy hónapban a termelésben 90 milliárd zloty értékű vesz­teség keletkezett A külgazdasággal kapcsolat­ban hangsúlyozta: „nem lehet a végtelenségig hitelekre tá­maszkodni”. A behozatalt szolgáló alapokat megfelelő exporttal kellene megterem­teni. A miniszterelnök-helyettes méltatta a szocialista orszá­gok, mindenekelőtt a Szov­jetunió segítségét, a KGST-n belüli együttműködés jelentő­ségét. Beszéde végén — visszatér­ve a nyár végi megállapodá­sokra — a munkafegyelem, a termelékenység fokozására szólított fel. Á tízek perének első napja A pénteken megjelent kí­nai lapok első oldalon szá­molnak be annak a „törté­nelmi” pernek a megkezdésé­ről, amelynek során felelős­ségre vonják a „Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk” tíz íővádlottját. A Zsenmin Zsipao és a többi lap két újságoldalon közli a különleges ügyészség vádira­tának teljes szövegét. A párt­lap első oldalán öt fényképet közöl a per megnyitásáról, köztük a tíz fővádlott bilincs­be keretezett tablóját. A Zsenmin Zsipao a tár­gyalás megnyitásáról készí­tett helyszíni tudósításában egyebek között rámutat, hogy a vádirat tanulmányo­zása után Van Hung-ven, a Kínai Kommunista Párt egy­kori alelnöke, a kulturális forradalom ifjú titánja ki­jelentette, hogy ami a váda­kat illeti, azok tények és nem kíván védőügyvédet igénybe venni. Csiang Teng- csiao tábornok közölte, hogy az általa elkövetett bűnök tudatában természetesnek tartja a felelősségre vonást, Csiu Huj-co tábornok rámu­tatott, hogy miután bűnözővé vált, tudomásul veszi a vád­iratban foglaltakat. Huang Jung-seng tábornok csupán annyit jegyzett meg, hogy a negyvennyolc vádpont közül tíz őrá vonatkozik. Vu Fa- hszien tábornok közölte, hogy tudatában van az általa elkö­vetett bűnök súlyosságának, a vádak tényeken alakulnak és a vádirat reális. Csen Po- ta, a kulturális forradalmat Irányító csoport vezetője, Mao Ce-tung egykori sze­mélyi titkára a vádirat elol­vasása után védőügyvédet kért. Li Co-peng tábornok egyetértését fejezte ki azzal, hogy a vádlottak közé sorol­ták Kang Senget is. Csang Csun-csiao, a „háromszög- szemű” (azaz kinézésre is rossz) ember, aki tíz éven át dinasztiaváltozásról álmo­dozott, először nem volt haj­landó elolvasni a vádiratot, majd titokban és sietve több­ször is elolvasta. A pártlap tudósítása szerint a jelek ar­ra mutatnak, hogy még min­dig trükkökkel szeretne él­ni. Csiang Csing, aki császár­nő szeretett volna lenni, sok­szor és alaposra átolvasta a vádiratot, védőt kért, de vé­gül is lemondott a védőügy­véd igénybe vételéről. A helyszíni tudósításból kiderül, hogy a vádirat fel­olvasása közben két vádlott, Li Co-peng és Csen Po-ta hirtelen rosszul lett és első­segélyben kellett részesíte­ni. A tárgyalóteremben tar­tózkodó orvosok Injekciót és oxigént adtak neki, ami a pártlap tudósítója szerint a forradalmi humanizmus ékes bizonyítéka. Hasonló tartalmú és hang­vételű helyszíni tudósítást közöl a Kuangming Zsipao című lap is, idézve egy tar­tományi küldöttet, aki ki­jelentette, hogy a tizeit pe­rében a vádirat az egész kí­nai nép vádja, s a per az egész nép pere. Az Üj Kína hírügynökség helyszíni riportja, amelyet minden lap átvett, egyebek között bírálta Csiang Csing asszonyt, Mao Ce-tung özve­gyét, aki —, mint írja — még öltözetével is az egykori filmsztár taktikáját alkal­mazta, s kiszámltottan lassú léptekkel, undorító pozitúrá- ban haladt át a tárgyalóter­men, hogy elfoglalja a helyet a vádlottak padján. Csiang Csing a vádirat felolvasása köziben időnként a fejét csóválta, és jobbra-balra te­kingetett. Az arcára fagyott hideg mosolyt azonban meg­cáfolta kezének reszketőse. A tudósító mindebből arra a következtetésre jut, hogy Csi­ang Csing, a per első számú vádlottja a tárgyalóteremben is szerepet játszik. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1980. november 22., szombat Sok tekintetben rendhagyó erőpróbára került sor nemrég Itáliában, a Fiat Művek ber­keiben. A több mint 250 ezer embert foglalkoztató multina­cionális ipari mammutcég Olaszország legnagyobb tőkés vállalata. Munkásai mindig meghatározó szerepet játszot­tak az olasz munkásmozga­lomban. Szeptember közepén Tori­nóban, a vállalat székhelyén bej elentették: tekintettel, hogy pang az autópiac, 14 ezer al­kalmazottnak fölmondanak. A Fiat vezetői szerint a mun­ka nélkül maradók Torinóban és a város környékén talál­nak előbb vagy utóbb meg­felelő állást, legföljebb vál- lalnlok kell, hogy más szak­mát tanulnak ki. Diego Novelli, Torinó fő­polgármestere az elbocsátás hírére felhívást tett közzé. Ebben hangsúlyozta: a Fiat elhatározása rendkívül nehéz helyzetet teremt a városban, s a feszültség kedvezhet az újabb terrorhuÜánmák. A torinói üzemekben nyom­ban a fölmondások bejelenté­sét követően izzó hangulatú munkásgyűléseket , tartottak. Umberto Agnelli, a Fiat al­elnöke egy sajtónyilatkozatá­ban olajat öntött a tűzre: a korábbi közleménnyel ellen­tétben már 15 ezer fő elbo­csátásáról beszélt. DRÁMAI BEJELENTÉS Tüntető Fiat-munkások hez. Ez azt jelenti, hogy át­lagfizetésük 80—90 százalékát kapnák kézhez az állami bér- kiegészítő kasszából. AGNELLI FÉLELME Még csak kompromisszum­ra 6em volt kilátás, amikor az olasz törvényhozásban 298—297 arányban leszavaz­ták Francesco Cossiga három­párti koalíciós kormányát. Érdekes: mintegy varázsütés­re, Agnelliék hirtelen módo­sítottak álláspontjukon. A korábbi hajthatatlanságot tár­gyalási készség váltotta föl. Addig a kormány sorsa hide­gen hagyta őket, most féltek, hogy túlfeszítik a húrt. Itáli­ában joggal vélték a megfi­gyelők: a Fiat nagyhatalmú urai addig élezték a vitát az elbocsátásról, amíg az észak­olasz ipari fellegvárban pat­tanásig feszült a helyzet, s a munkások már-már gyárfog­lalásra készülődtek. Agnelliék érdekeit egyébként bizanyára sértette, hogy a kormányzat beleegyezett az állami Alfa Romeo, és japán Nissan egyesülésébe, ami a piacon tovább élezi a konkurrenciát. Aligha véletlen, hogy az új miniszterelnök, a keresztény- demokrata Amaldo Forlani csak akkor kereste föl Sand­ro Pertini államfőt a négy­párti koalíció kormánylistá­jával, amikor a Fiat és a szakszervezetek között már létrejött a megállapodás. ELLENTÜNTETÉS Megjegyzendő, hogy a kié-' lezett harc során a szakszer­vezetek tekintélye kisebb csorbát szenvedett Egyesek szerint a Fiat-ügyben túl me­rev álláspontra helyezkedtek. Sikerült ugyanis a Fiat ve­zetőinek Torinóban 40 ezer szakmunkást, művezetőt és technikust ellentüntetésre mozgósítanak. Ezek a sztrájk haladéktalan befejezését kö­vetelték, abból kiindulva, hogy mindenkinek joga van a munkához. Hasonló jogcímen a torinói ügyészségen döntés született; az üzemek kapujá­ból a sztrájkőrség akár kar-j hatalommal is eltávolítható. Olaszországban máig sent csitultak el a Fiat-ügy hul-i lámái. Tanulságait a szak- szervezetek újból és újból mérlegelik, nehogy az elkö-j vetkező időszakban — ami­kor a munkáltatók frontja várhatóan egyre merevebbé válik — a szociális vívmá­nyokat megnyirbálják. Min­denesetre a Fiat kénytelen volt az elbocsátásról lemon­dani, bár október 6-i hatály- lyal 23 ezer munkást 1981 végéig mégis bérkiegészítő pénztárba (cossa integrazione) helyeznek, vagyis az átlagkere­set 80—30 százalékát jelentő rendkívüli munkanélküli se­gélyre utalnak. Gyapay Dénes Egyidejűleg nyilvánosságra hozták a gyár távlati tervét, miszerint a Fiat másfél év le­forgása alatt eredetileg 2,2 millió gépkocsit állított vol­na elő, de mivel a piac visz- szaesett, 432 ezer járművel kevesebbet szándékoznak ki­bocsátani. Ugyanakkor to­vább szeretnék automatizál­ni a termelést, hogy a hazai és a nemzetközi piacon nö­veljék a Fiat versenyképessé­gét. Ennek jegyében október 6-án újabb drámai bejelen­tés borzolta föl a Fiat Művek dolgozóinak Idegeit: közölték, hogy átmenetileg 24 ezer em­bertől akar megválni a gyár, s közülük sokra 1981 után sem térhetnek vissza az Ag­nelli -család által fémjelzett üzemekbe. A szakszervezetek általános sztrájkkal fenyegettek. Figye­lemre méltó, hogy nem a Fiat helyi szakszervezeti vezetői ültek tárgyalóasztalhoz, ha­nem az olasz fémmunkások szakszervezetének szövetsége központjával képviseltette magát. A három szakszerve­zeti szövetség: a kommunista többségű CGIL, a szociálde­mokrata irányitású UIL és a kereszténydemokrata CISL teljes akcióegységet teremtett. Bekapcsolódott a Fiat-ügy vi­tájába a Cossiga-kabinet munkaügyi minisztere. Az eszmecsere elhúzódott, a meg­egyezés reménye halványult. Válaszul több torinói üzem­ben tiltakozó sztrájkot hir­dettek. Szolidaritásból egy al­kalommal, négy óráya, vala­mennyi olasz fémmunkás be­szüntette. a munkát A Fiat azonban hajthatatlan maradt. Ragaszkodott a 24 ezer dol­gozó átmeneti fölfüggesztésé­Üj üzemek (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztés befejezése azonban jövőre marad. A Szerszám­gépipari Művek a vállalat beruházásainak jelentős részét még az év első felében lezár­ta, s a többi között egy évvel a határidő előtt adták át az esztergomi marógépgyár új szerelőüzemét, amelyben leg­nagyobb gépóriásaikat készí­tik. így a gyár az idén 50 százalékkal bővítette termelé­sét A vegyipari NIM-vállalatok 10 beruházást zárnak, ame­lyek nagyobb része — 12 — növeli a minden piacon érté­kesíthető és a tőkésimportot kiváltó termékek termelését Az ajkai timföldgyár és alu­míniumkohóban kicserélték, vagy bővítették azokat a ter­melési egységeket, amelyek nem tartottak lépést a na­gyobb ütemre képes berende­zésekkel. A tetemes dollárkiadást megtakarító hazai új nyers­anyagbázisok sorát bővítette a Tiszamenti Vegyiművek. Az év első felében megkezdte a munkát új üzemében, amely a mosószereknek eddig dol­lárért vásárolt alapanyagát, a nátrium-tripolifoszíátot ké­szíti. Az új gyáregység évi 30 ezer tonnás termelésével bő- ségesenn fedezi a hazai szük­ségletet, s még tőkésexportra is tehetőség nyílik. Évente két­millió dolláros kiadástól kí­méli meg az országot a Koz­metikai és Háztartás-vegyi pa­si Vállalat zalaegerszegi új üzeme. Ez a beruházás az im­portbeszerzést váltja fel hazai bőrkímélő koncéntrátummal. a samponok, a mosó- és öblítő­szerek nélkülözhetetlen ada­lékanyagával. A könnyűipari tárca 36 be­fejeződő vállalati beruházásá­ból december végén avatják a Fává Ruhagyár modern vidé­ki üzemét Tamásiban, ahol évente 85 millió forint értékű blúzt, ruhát készítenek majd hazai ellátásra és exportra. A magyar selyemipar a népgaz­daság dollárkiadásait csök­kenti tolnai fonógyárának fej­lesztésével. A legtöbb vállalati beruhá­zást, összesen 61 fejlesztést zárnak az építő- és építő­anyag-ipari EVM-szervezetek. Befektetéseik hasznának sum- mázata egyebek között éven­te 136 millió tégla, 380 ezer köbméter osztályozott kavics; 600 ezer méter feszített beton- gerenda, 3 millió négyzetmé­ter falburkoló csempe és 600 ezer négyzetméter mázas pad­lóburkoló lap. Ezt a sort le­het folytatni az iparosított építést és a lakosság betonel­látását egyaránt segítő hét központi építőipari telephel­lyel a Fémmunkás Vállalat új könnyűszerkezet-gyártó bázi­saival, az építőgépéi javítását és alkatrészellátását gyöke­resen javító 1 milliárd forin­tos országos program befeje­zésével is. Ezek a fejlesztés sek, akárcsak a többi iparág­ban átadott vállalati beruhá­zások is főként a következő években, a VI. ötéves tervben fejthetik ki kedvező hatásu­kat I

Next

/
Thumbnails
Contents