Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

Algéria közvetítési vállalt Irán és Irak között A hivatalos Washington a állítását, csapatvisszavonást törtökön Algírból Tripoliba szokásos óvatossággal, más sürgetett az algériai kormány- utazott. vélemények szerint kifejezet- párt politikai bizottsága. Rafszandzsani az algériai Algéria szerdán nyilvá- fővárosban tárgyalt Bendzse- álláspontja did Sadli államfővel, a mi- hogy az niszterelnökkel és a parla- zsani szerdán kijelentette, 1975-ben Algírban megkötött ment elnökével. Elutazása ten' hűvösen fogadta az Iráni parlament latkozatát. szóvivőjének nyi- nosságra hozott Hasemi Rafszand- emlékeztet arra, hogy az iráni kormány elfo­gadta az amerikai választ a túszok ügyében, „s akár hol­iráki—iráni szerződés szerint előtt tartott sajtóértekezletén a két fél konfliktusát „egy Rafszandzsani megismételte; harmadik, baráti ország be- Irán elutasítja a feltétel nél- nap” sor kerülhet a fogva- vonásával kell rendezni”. A küli tűzszünetre vonatkozó tartott amerikaiak átadása- nemzeti felszabadítási front iraki javaslatot mindaddig, ra, ha az Egyesült Államok politikai bizottságának ülé- amíg iraki csapatok tartóz- nem késlekedik a megegyezés sén leszögezték, hogy Algé- kodnak iráni területen, végrehajtásával. Ellenkező ria most is „baráti kapcsola- Usvanakknr a nemzeti fel esetben vagyis ha az ameri- tot tart fenn mind Iránnal. 3zabadíS front - Tforsäg ''a,a'r v'°l/'"0“á1' " ‘,oh *- mind Irakkal”. A part ugyan- „ n DolItlkfti nárt1a az akkor állást foglalt az 1975- f a nf P [ 3 , ­- ös határok „sérthetetlensége, „ a harcol° ah—^ felekhez; „Kölcsönösen von­kaiak halogatják a sah va­gyonának visszaadását iráni bankbetétek feloldá sát, a túsziigy még nagyon állandó és végleges volta hosszú ideig elhúzódhat. mellett”, s hozzáfűzi, hogy az John Trattner, az amerikai algíri szerződésre kellene ala- külügyminisztérium szóvivő- pozni a két ország béketár­je később szandzsani helyzetben. kifejtette: Raf­nincs abban a hogy az Egye­ják vissza csapataikat a hatá­rok mögé”. Irak csütörtökön megkezdte olajszállításait a Törökország­ba vezető északi vezetéken — közölték ankarai hivatalos gyalásait. Olof Palme ENSZ-megbí- zott. a Svéd Szociáldemokra­sült Államok kormányával ta Munkáspárt vezetője szer- források. Iraki diplomáciai tárgyalhasson. A megjegyzé- dán megkezdte teheráni tár- körökből származó értesülés sek, amelyek részéről elhang- gyalásait, s mint az MTI ki- szerint Irak a következő hat zottak, nem az iráni kormány küldött tudósítója jelenti, már országot kívánja előnyben ré- egy tagjától származnak és tárgyalt Radzsai iráni minisz- szesíteni: Franciaország, Bra- nem azon az úton érkeztek, terelnökkel, valamint a Te- zflia, Spanyolország. Jugo­amelyben az Egyesült Álla- heránban közvetítő misszión szlávia. Olaszország és Török­mok és Irán megállapodott, tartózkodó Malmierca kubai ország. Ezek az államok az kijelentette, hogy a külügyminiszterrel. A svéd első helyeket foglalják el Irak szerint kereskedelmi partnerei között Báni- Más értesülésék arról is be­számolnak, hogy Irán tigyan- Hasemi Rafszandzsani, az csak olajtermelésének felújí­csü- tására készül. (MTI) Trattner hivatalos válasznak a megbe- politikust a tervek szélt csatornán, tehát az al- csütörtököm fogadja gériai közvetítőkön keresztül szadr elnök is. kell érkeznie, s amíg ez meg nem történik, nem lát okot iráni parlament elnöke különösebb optimizmusra. Az MTI washingtoni tudó-' sítójának értesülése szerint a State Departmentben már megnyitották a leendő Rea- gan-adminisztráció egy tizen­öt főnyi csoportjának irodá­ját, s ennek tagjai egyebek között a „túszakta átvjételét” is előkészítik. A Reagan-kor- mányzatnak fel kell készül­nie arra a lehetőségre, hogy a 382 napja fogva tartott ame­rikai túszokat január 20-ig nem sikerül hazahozni. Eb­ben az esetben tovább nö­vekszik azoknak a súlyos bel- és külpolitikai problé­máknak a száma, amelyek sokasága miatt a Reagan-kor- mányzat „mózeshetei” máris elég keserűeknek ígérkeznek, ★ Szerdán este felajánlotta Irak és Irán háborújában a közvetítést Algéria is, amely hat évvel Azelőtt tevékeny sze­repet vállalt Bagdad és Tehe­rán kapcsolatainak rendezé­sében, s az azóta mindkét szembenálló fél által sem­misnek nyilvánított iráni— iraki szerződés kidolgozásá­ban. Közleményében a határ- háború előtti helyzet vissza­Megkezdődött a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 19. ülésszaka Az Országházban csütörtö­kön plenáris üléssel megkezd­te munkáját a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 19. ülésszaka. A két delegációt Marjai József és Wolfgand Rauchfuss nunisz­niint a gazdasági kapcsolatok további elmélyítése érdekében szükséges intézkedések meg­határozása áll. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának; tagja terelnök-helyettesek, a bi- délután a Parlamentben fo­zottság társelnökei vezetik. gadta Wolfgang Rauchfusst Az ülésszak tárgyalásainak A sEívél.yes, baráti légkörű középpontjában a két ország megbeszélésen részt vett Mar­párt- és kormányküldöttsé­geinek 1977 márciusi tárgya­jai József. Ott volt Szalai Bé­la, hazánk berlini és Rudolf lásaiból adódó feladatok tel- Rossmeísl, az NDK budapesti jesítésének értékelése, vala- nagykövete is. (MTI) Haderő­csökkentési tárgyalások Szabó Zoltán, az MTI tudó­sítója jelenti: Edward Jackson brit nagy­követ elnökletével csütörtö­kön megtartották a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­rozat 254. plenáris ülését. A tanácskozáson Ernst Jung nagykövet, az NSZK küldött­ségének vezetője ismertette az úgynevezett kísérő intéz­kedésekről kialakított nyu­gati elképzeléseket. A szocialista országok szó­vivője a plenáris ülést köve­tő sajtótájékoztatón rámu­tatott, hogy a nyugati felszó­lalás nem tartalmazott új ele­meket és hangsúlyozta: a szocialista országok a tárgya­lások jelenlegi szakaszában is arra törekednek, hogy új ja­vaslatokat téve elősegítsék az előbbrejutást. Kezdemé­nyezéseikben . mindenkor nagy figyelmet fordítanak a nyugati fél álláspontjára, kompromisszumos javaslata­ikban tekintetbe vették an­nak számukra elfogadható elemeit. A szóvivő hozzáfűz­te, hogy a szocialista orszá­gok megfelelően értékelik az úgynevezett kísérő intézke­dések jelentőségét is, de hang­súlyozzák, hogy a bécsi tár­gyalások elsődleges célja a közép-európai haderők lét­számának kölcsönös csök­kentése. A tárgyalássorozat követ­kező plenáris ülését jövő csütörtökön tartják a Kolf- burgban. Reagan valószínű kormánya Bokor Pál, az MTI tudósi- nagy-britanniai nagykövete tója jelenti: volt Ronald Reagan, az Egyesült x A külügyminiszteri posztért Államok megválasztott elnöke ^lyo £ szerdán Washingtonban Ed­ward Kennedy szenátorral, a demokrata párt azon kiemel­véget, de Alexander Haig tá­bornokkal, a NATO volt főpa­rancsnokával szemben előnyö­sebbnek tekintik George P. kedő személyiségeinek egyiké- cl r • . vei tárgyalt, akik nem veszt- Shultz volt Pénzügyminiszter tették el pozíciójukat a no­vember 4-i választásokon. Ugyancsak az amerikai hír­közlő szervek „biztos értesü­léseket” hoztak nyilvánosság­ra az új kormány várható' összetételéről. A kitűnően értesült Wa­shington Star délutáni kiadá­sa, majd más források közöl­ték, hogy pénteken, elutazá­sa előtt Reagan meghozza a végleges személyi döntéseket a legfontosabb kormányposz­tok betöltéséről. Ezeket azon­ban hivatalosan csak novem­ber utolsó napjaiban hozzák nyilvánosságra. Az árnyékkormány vezetői­től származó értesülések sze­rint John Tower texasi repub­likánus szenátor, az erőltetett ütemű fegyverkezés és a je­lenleginél is nagyobb katonai kiadások ismert szószólója megkapja a hadügyi tárcát. William E. Simon, a Nixon- és Ford-kormány volt pénz­ügyminisztere ugyanerre a posztra kerül vissza. William Casey, a Reagan-kampány vezetője, az új elnök egyik bizalmasa váltja fel Stansfield Turner tengernagyot a CIA élén. Az igazságügyi minisz­teri szék William French Smithé, Reagan ügyvédjéé lesz, aki 1965-ben Ronald Rea­gant „elindította” a politikai pályán. Anne Armstrong, akit a kereskedelemügyi miniszte­ri tisztség biztos esélyesének tartanak, a Ford-kormány idején az Egyesült Államok esélyeit. Kinevezését csak az­ért nem veszik még biztosra, mert állítólag nézeteltérés van közte és a „reaganisták” kö­zött a közel-keleti kérdésben. Üresjárat az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés jelenle­gi ülésszaka napok óta foglal­kozik az afganisztáni kérdés­sel. A vitát — amerikai és kí­nai kezdeményezésre — a tör­vényes afganisztáni kormány határozott tiltakozása ellenére, az ENSZ alapokmánya elvei­nek megsértésével iktatták a világszervezet napirendjébe. A vita alapjául a Pakisztán által előterjesztett „politikai rendezési” javaslat szolgál, amely sommásan az „idegen csapatok” kivonását követeli. Ennek a követelésnek azon­ban hiányzik mind jogi, mind politikai-erkölcsi alapja. Az ENSZ alapokmánya ugyanis módot ad minden szuverén or­szág kormányának, hogy kül­ső agresszió visszaverésére kérje és igénybe vegye bár­mely állam segítségét. Az Af­ganisztánban ideiglenesen tar­tózkodó szovjet csapatok egyetlen célja pedig éppen ez, vagyis a külföldről táplált el­lenforradalmi fegyveres harc felszámolásához nyújtandó segítség. Nagy adag ciniz­musról vall az említett pa­kisztáni követelés, tekintettel arra, hogy Pakisztán és Kína területéről jelenleg is napon­ta indulnak az ottani táborok­ban kiképzett és felfegyver­zett ellenforradalmi csoportok afganisztáni bevetésre. Az ENSZ-vita, amelytől kez­deményezői azt várták, hogy a vádlottak padjára helyezi a kabuli kormányt és a neki segítséget nyújtó Szovjetuni­ót, más fordulatot vett. Több felszólaló is visszautasította azt a washingtoni és pekingi kísérletet, hogy a kérdést sa­ját terveik elködösítésére hasz­nálják fel. Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszter dokumentumokkal leplezte le az Afganisztán-ellenes katonai provokációkat és felforgató te­vékenységet. Közölte: jelenleg 30 katonai kiképzőtábor és 50 támaszpont működik pakisz­táni területen, ahol már ta­valy 30 ezer afgán ellehforra- dalmárt képeztek ki. Az ame­rikai, kínai és pakisztáni fegyverekkel felszerelt zsoldo­sok révén ez a három ország valóságos hadüzenet nélküli háborút folytat Afganisztán ellen — mutatott rá a külügy­miniszter. Az Afganisztán körül kiala­kult helyzet feltétlenül poli­tikai rendezést kíván. Olyat azonban, amely az áldatlan helyzetet előidéző okok meg­szüntetését célozza. Az ENSZ- vitával egyidőben elhangzott nyilatkozatában Afganisztán vezetője, Babrak Karmai is­mét megerősítette kormányá­nak ezzel kapcsolatos állás­pontját: országa változatlanul készen áll a szomszédaival fennálló vitás kérdések politi­kai rendezésére, a békés meg­oldásra. A válasz azonban er­re mind a mai napig késik. A magyarázat: az USA-nak és Kínának szüksége van az úgynevezett afgán kérdésre, mint ürügyre az enyhülési politika lefékezésére, a nem­zetközi légkör mérgezésére. Pálfl Viktor NÓGRÁD — 1980. november 21., péntek Schmidt tévéinterjúja Egyidejűleg érvelt Hel- A nyugatnémet kancellár ki- mut Schmidt nyugatnémet emelte a SALT-folyamat fon- kancellár a nyugat-európai— tosságát, és üdvözölte Rea- amerikai szorosabb szövetség gannek azt a kijelentését, ^S-, aj-ke3eti nyu®ati együtt- hogy „folytatni kívánja a ha- mukodes mellett. Egy ameri- .. .. f(,5vwrrprd„„„k kor_ kát tarsasag rendezvényén be- GdSzatl ^fegyverrendszerekkor szélt szerdán New Yorkban. látozásáról a tárgyalásokat a A nyugatnémet kancellár Szovjetunióval (MT-I) véleménye szerint az amerikai külpolitika alapirányzata nem fog megváltozni Reagan el­nöksége alatt Azt várja, hogy továbbra is jók maradnak a kapcsolatok az Egyesült Álla­mok és európai szövetségesei között, sőt, mondta, „a jelen­legi helyzetben semmi sem fontosabb, mint ez a közös­ség”. A normális keleti—nyu­gati viszonyrendszer szem­pontjából lényeges, hogy az Egyesült Államok erős legyen. Ezért „hatalmas, magabiztos Amerikát szeretnénk látni”: ebben egyetértett vele a fran­cia elnök és a brit miniszter- elnök is — hangoztatta Schmidt. Noha az európaiak osztják a „szovjet fegyverkezés miatt ér­zett amerikai aggodalmat”, Schmidt kifejezte véleményét, hogy a Kelet—Nyugat között nem várható hosszú távon jó viszony, ha „nem zabolázzuk meg a fegyverkezési hajszát”. A forradalmár akadémikus 90 éve született Hevesi Gyula „Kezdtem a szakszervezeti mozgalom legális iskolájában; majd megjártam a forradalmi mozgalmak különböző fokú illegális tagozatait. Tanultam több, viszonylag vértelen for­radalom és proletárdiktatúra, több kegyetlenül véres ellen- forradalom. többféle fehérterror, különböző emigrációk -is­koláiban«. Kijártam a Tanácsköztársaság gazdasági építé­sének az iskoláját, majd folytattam a Szovjetunióban mű­helyi, iparági és végül az egész országra kiterjedő központi méretekben, a szocialista iparosítás legkülönbözőbb műsza­ki, gazdasági, kulturális és szervezeti feladatai körében. Mindenütt tanultam valamit és mindenütt igyekeztem vala­mit hozzá is tenni a tanultakhoz. Sohasem féltem az újtól vagy a járatlan utak veszélyeitől Persze olykor, túlságosan is magabiztosan elvetettem a sulykot s ilyenkor -beszekun- dáztam«. Néha azért buktam meg. mert egyes »tanarak vol­tak szamarak«. De az ilyen eseteknek is megvolt a maguk hasznos tanulsága” — írja visszaemlékezésében Hevesi Gyu­la, aki 90 évvel ezelőtt, 1890. november 21-én született Ung- váron. A századforduló elindította baloldali értelmiségnek volt . jelentős, kommunistává váló képviselője. Kiemelkedő mű­szaki tehetséggel rendelkezett, mint mérnöknek, jelentős ta­lálmányok fűződnek nevéhez, különösen az, izzólámpagyár­tás területén. Szabadalmait Magyarországon kívül a Szov­jetunióban és Olaszországban is elismerték és hasznosítot­ták. A tudomány iránti vonzódása kora fiatalságától kezd- ve párosult a társadalmi és gazdasági, gazdaságpolitikai kér- ~ dések iránti alapvető érdeklődésével és egyben azok műve­lésével. ö volt az alapítója a világ első szocialista mérnök- szervezetének, az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövet­ségének. Tudományos tevékenységétől elválaszthatatlan a munkás- mozgalomban végzett munkája. A Kommunisták Magyar- országi Pártjának 1918 decemberétől volt tagja, s egyben egyik vezetője. Kotnját Aladárral együtt megindítója és szerkesztője volt 1918-ban az „Internationálé” című lapnak, melyben közölt cikkel, tanulmányai később fontos iparpo­litikai intézkedések alapjait képezték a Tanácsköztársaság idején. Hevesi Gyula Varga Jenővel együtt nagy és fontos sze­repet kapott a Magyar Tanácsköztársaság idején a szociá­lis termelés népbiztosaként. Egyik szervezője és irányítója volt az iparágak szocialista átszervezésének. A Tanácsköztársaság leverése után emigrációs évek kö­vetkeztek Először Ausztriába ment, majd Olaszországba. San Marino, ismét Ausztria és Berlin egy-egy állomás ezen az úton. 1921-től élt és dolgozott a Szovjetunióban, második hazájában. Ott hasznosította műszaki tudását, különböző felelős iparszervezési beosztásokban dolgozott. Üzemszerve­zés, műszaki tájékoztatás és kóderképzés, újítómozgalom és szakmai továbbképzés jelzik tevékenységét. Egyik kezdeményezője és szervezője volt a Szovjetunió­ban. 1929—32 között bevezetett folyamatos ipari munka­rendnek. ö szervezte meg Moszkvában a központi műszaki és közgazdasági tájékoztató intézetet A felszabadulás után. 1948-ban tért vissza Magyarország­ra. Közel hatvanadik életevéhez is fiatalos lendülettel dol­gozott. A találmányi hivatal vezetője lett, majd később az újjászervezett Magyar Tudományon Akadémia egyik Irányí­tója. Néhány évig a közgazdaságtudományi egyetemen ta­nított i par gazdaságtant. A mérnöktovábbképző intézetben is hosszú Ideig nevelte az új műszaki értelmiséget. Kezde­ményezésére alakúit meg az MTA Ipargazdasági kutató­csoportja. melynek 1961—1969 között igazgatója volt. Egy­idejűleg aktív munkát folytatott az MTA gazdasági és jog­tudományi osztályában is. ekkor már akadémikusként. El­nöke volt az ipargazdasági bizottságának, és tiszteletbeli el­nöke az MTESZ-nek. Kiváló tudományos és közéleti munkásságát Kossuth- díjjal, három ízben pedig a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével és számos más kitüntetéssel ismerték el. Az MSZMP VII. kongresszusán 1959-ben megválasztották a Központi Bizottság tagjává. A testületnek tagja maradt 1970. február 25-én bekövetkezett haláláig. Teljes élet volt Hevesi Gyuláé. Kivívta embertársai és elvtársai megbecsülését, elismerését és tiszteletét. Születésé­nek 90. évfordulóján kegyelettel emlékezik rá a szocializ­must építő Magyarország, amelynek sikeréért áldozta egész élete munkásságát, emberségét, forradalmi elkötelezettségét Vida Sándor Nem hoztam üzenetet „Nem hoztam üzenetet amelyek szerint a Szovjetunió Moszkvából, csak a szovjetek majdhogynem készségesen nem hivatalos megjegyzéseit fogadja majd az új amerikai tolmácsolhatom” — jelentette kormány ajánlatait a SALT— ki csütörtökön az MBC televí- II szerződés újratárgyalására. ziónak Brent Scowcroft tábor­nok, Gerald Ford volt nem­Scowcroft több ízben han­goztatta, hogy a küldöttség zetbiztonsági főtanácsadója, Moszkvában mindenütt szívé­aki amerikai ENSZ-küldöttség lyes fogadtatásban részesült, tagjaként egy hetet töltött Szovjetunióban. de azt is elmondta, hogy ez a fogadtatás az amerikai ENSZ­Az ismert amerikai katonai társaság tagjainak szólt, aki­szakértő szemmel láthatólag két a szovjet beszélgetőpart­igyekezett csillapítani azokat nerék nem tekintettek a leen- a semmivel sem igazolható dő Reagan-kormányzat kép­washingtoni várakozásokat, viselőinek. A tizek perének vádlottjai Éliás Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: Csütörtökön Pekingben a „Ling Piao és Csiang Csing ellenforradalmi dalmi bizottság volt elnöke 3. sereg volt vezérkari főnökhe- Jao Ven-jüan 49 éves, a KKP lyettese, és a hadiflotta első „ . KB és a PB volt tagja, a politikai biztosa. 9. Csiu Huj- megkezdodött sanghaji pártbizottság másod- co 66 éves, a KKP KB és a ~~ titkára, a sanghaji forradal- PB, volt tagja, a hadsereg volt mi bizottság volt alelnöke. 4. vezérkari főnökhelyettese és a klikk fővádlottjainak pere. A Vang Hun-ven 45 éves, a hadtáposztály igazgatója. 10. megnyitó tárgyaláson ismer- KKP KB ^ PB állandó bi- Csiang Teng -csiao 61 éves, a SEtÄES?? avad‘ SÄinÄ’fäi'S had“reg n“kl"el lottak a következők: . 1. Csiang Csing (Mao Ce­ta 76 éves, a KKP KB és a volt politikai komisszárja. tung özvegye — a szerk. PB állandó bizottságának volt A különleges bíróság két megj.) 67 éves, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­tagja. 6. Huang Jung-seng tanácsa az elkövetkező napok­70 éves, a KKP KB és a PB ban külön tárgyalja a Csiang ságának és Politikai Bizottsá- volt tagja, a kínai hadsereg Csing-klikkhez tartozó Csiang gának volt tagja. 2. Csang volt vezérkari főnöke. 7. Vu Csing, Csang Csun-csiao, Jao Fa-hszien 65 éves, a KKP KB Ven-jüan, Van Hung-ven és PB volt tagja, a hadsereg ve- Csen Po-ta, illetve a Lin­zérkari főnökhelyettese és a Piao-klikkhez tartozó Huang kínai légierő volt vezérkari Jung-seng. Vu Fa-hszien. Li főnöke. 8. Li Co-peng, a KKP Co-peng, Csiu Huj-co és Csiang KB és a PB volt tagja, a had- Teng-csiao tábornokok ügyét Csun-csiao 63 éves, a KKP KB és a PB állandó bizottsá­gának volt tagja, egykori mi­niszterelnök-helyettes, a sang­haji pártbizottság volt első tit­kára, a sanghaji városi fórra-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents