Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
A nyelvi felelősségért Szlovákiai magyar nyelvtanárok gondolatai Iparművészeti kiállítás a Képcsarnok salgótarjáni bemutatótermében Szlovákiában a magyar nyelvtanárok, tanítók, a magyar nyelvművelők az idén is megrendezték a Kazinczy nyelvművelő napokat. Kassán tizennegyedszer gyűltek egybe, hogy elmondják véleményüket a szlovákiai magyarság anyanyelvének állapotáról, a nyelvápolás, a nyelvtanítás elméletéről és gyakorlatáról. Az összejövetel alkalmából a pozsonyi „HÉT” című folyóirat munkatársa körinterjút készített néhány részvevővel, amelynek lényegét az alábbiakban közöljük. — Milyennek ítéli szűkebb környezete — a család, a munkahely, a társaság — anyanyelvi színvonalát? Lőrincz Albertné tanárnő (Losonc): — Véleményem szerint a színvonal romlik. Az érettségi után a gyerek jóformán már csak a családban, s néhány jóbaráttal beszélget anyanyelvén. A munkahelyen, az egyetemen, a főiskolán szlovák környezetbe kerül. Sok szlovák fiatallal köt barátságot, akikkel csak szlovákul beszélget. Otthon aztán anyanyelvén, gyakran szlová- kos szerkezetet használ, nem is szólva a szlovák megnevezésekről. Csáky Károly tanító (Ipolyság): örömmel nyugtázok minden igyekezetei, amely ezek elhárítását szolgálja. A miénk, a kassai, az egyetlen teljesen magyar tanítási nyelvű szak- középiskola. Ez előny is, hátrány is. Az „ipariban” minden szaktárgyat magyarul tanítunk — rendszerint szlovák tankönyvekből. A terminológiánál állandóan ügyelnünk kell arra, hogy ne szakadjunk el a magyarországi szaknyelvtől. Ez azután mindany- nyiunkban fokozott nyelvi érzékenységet fejleszt ki. — Igaz-e, hogy a szlovákiai magyarság nyelvéből a középső, tehát a köznyelvi réteg kihalóban van? Lőrincz Albertné: — Sajnos, vannak, akik szégyellnek magyarul beszélni. A gyűléseken, a hivatalban, ha van is lehetőség arra, hogy anyanyelven beszéljenek, inkább szólnak rossz szlováksággal, mintha az kötelező lenne. Csáky Károly: — így igaz. És ha nem cselekszünk idejében, lassan az alsó és a felső réteg is a középső sorsára jut és kialakul valami „keveréknyelv”. Rácz Gusztáv: — Nálunk, a Bodrogközben, a tanuló ifjúság jól használja a köznyelvet. kellene a kiejtési versenyt. Jó a lehetőség a nyelvművelésre az irodalmi színpadok, a műkedvelő színjátszók munkájában is. Csáky Károly: — Az Oj Szó „Kis Nyelvőr” rovata mellett a Madách Kiadó több nyelvművelő könyvet, tanulmányt adhatna ki. S a Szlovákiai Tankönyv- kiadó vegye figyelembe és mérlegelje a Kazinczy-napo- kon a tankönyvek fordításáról elhangzott bírálatokat Rácz Gusztáv: — Nagyon hasznosak a nyelvi vetélkedők. Kívánatos lenne a csehszlovák rádió magyar adásában a magyar rádió „Magyarán szólva” rovatához hasonló műsort is sugározni. Az ifjúsági lapokban rovatot lehetne nyitni nyelvhelyességi kérdésekről. Pásztó András: — A két legfontosabb pont, amelyre nyelvművelésünk támaszkodik : az iskola és a sajtó. Erre kell építeni a jövőben is. A sajtó ne csak tükrözze nyelvi tudatunkat, hanem befolyásolja azt. Az iskolákban pedig elsősorban a lövő érdekében kell kialakítani — én így nevezném — a nyelvi felelősséget. Gál Ferenc Iparművészeti kiállítás nyílik ma délután a Képcsarnok salgótarjáni üzletében, a Rákóczi úton. Az üzlet történetében — 1966-tól idén november 4-ig kisebb helyen, a főtéren működött — ez az első iparművészeti tárlat Mit várhatunk tőle? Négy iparművész korszerű és szép használati tárgyaival találkozhatnak mától az érdeklődők két héten át, Horváth Szabolcs, Király József, Lovas Ilona és Tolnai Katalin választékos igényt szolgáló munkáival. Pogány Gábor szerint: „Tevékenységük egymást kiegészítő, teammunkaként is felfogható. Király József fatálai és eszközei, Horváth Szabolcs és Tolnai Katalin tányérjai és tálai kitűnő együttest alkotnak Lovas Ilona térítőivel és szalvétáival; vásárlójuk szépen komponált terítékkel várhatja vendégeit". Használati tárgyakról van tehát szó, amelyek életünk szebbé és kellemesebbé tételéért formálódtak. A kiállítás egyúttal azt is példázza, hogy az esztétikai ízlés alakításában milyen szerepet tölthetnek be a kézműves iparművészek, ha szerepüket komolyan fogják fel. Néhány szót még a négy iparművészről. Horváth Szabolcs 1969-ben végezte el az iparművészeti főiskolát, azóta otthoni műhelyében dolgozik, munkái tíz év óta kaphatók a Képcsarnok bemutatótermeiben. A kerámiaművészet azon ágát műveli, amely közvetlenül kapcsolódik a lakásberendezéshez, az emberek otthoni életéhez, edényeket, virágvázáikat, növénytartókat stb. készít. Király József Munkácsy- és Ybl- díjas belsőépítész, docens, jelenleg az iparművészeti főiskolán tanít, az Iparművészeti Vállalat diszműkovács- üzemének tervezője. Szintén saját műhelyében dolgozik, fából készít például gyertya- tartókat. edényeket és így tovább. Legjelentősebb munkái közé tartoznak a római magyar akadémia tervezési és belsőépítész! munkái, a Rózsavölgyi Könyvesbolt átépítése, a Budapest Szálló, a Margitszigeti Nagyszálló, a Gellért Szálló, az isztambuli Török Szálló bútorai, a mohácsi emlékpark kopjafái, a margitszigeti Thermal Szálló éttermének faplasztikája stb. Tolnai Katalin az ipar- művészeti főiskola porcelán szakán kapott tervezői diplomát. Otthon végzett munkájában a fajansztechnikát műveli. A korszerű lakásberendezést elősegítő, kiegészítő tárgyakat készít Lovas Ilona az iparművészeti főiskola szövöttanyag-tervező szakán diplomázott 1974-ben. Ugyancsak saját műhelyében készít gyapjú faliszőnyegeket, takarókat, lemabroszokat, de garnitúrák tervezésével és kivitelezésével is foglalkozik; Jelentősebb beruházási munkái közé tartoznak többi között a budapesti Hilton Szálló Anjou-termének textilta- pótái, függönyei, a kőszegi Tábornok-ház falitextilje. A Képcsarnok új salgótarjáni bemutatótermének rövid időn belül ez a második kiállítása. Az első festménybemutató volt. Mint hb ül adtuk, ez a bemutatóterem átadásával egyidőben nyílt meg. Bőd László harmincöt képével találkozhattak az érdeklődők. Csaknem egy tucatot meg is vásároltak belőlük. Az 1920-ban Karcagon született művész tájképei a% életöröm kifejezői, különösen bensőségesek a Velencei-tó világát oldott festőiséggel, ugyanakkor biztos szerkezettel felmutató művei. Az iparművészeti kiállítás ideje alatt is a réginél jóval nagyobb választékot kínál új helyén a Képcsarnok, például ajándéktárgyakból. A következő évre pedig négy képzőművészeti kiállítás megrendezését tervezi. S az elkövetkezendő években nógrádi művészek tárlatait is megtartják majd. Eddig Radies István, Réti Zoltán, Ivá- nyi Ödön, Somoskői Ödön és Jáhossy Ferenc kiállításait rendezték meg a korábbi években a salgótarjáni Képcsarnokban. T. E. — Iskolánk tanulóinak, tanárainak anyanyelvi színvonala nem a legkielégítőbb. Elsősorban a pedagógusok nyelvi továbbképzésére kellene nagyobb gondot fordítani. tanár (KiPásztó András: — Sok körülmény sorvasztja a köznyelvi réteget, de ez nemcsak a szlovákiai magyarság problémája Ha tudatosítjuk, hogy ez természetes folyamat, s erre fokozott figyelemmel reagálunk, bízhatunk abban, hogy a folya- a köznyelvi Rácz Gusztáv rályhelmec): — A színvonalat közepes- ___ nek ítélem. Az a tapasztala- .JL tóm, hogy jelentősen befolyá- réteg solja az olvasottság. Sokan, ~ Miben látja a szlovákiai értelmiségiek is, szlovák sza- ^ vakat kevernek a beszédbe. hsabb lehetőségeit? Kis figyelemmel ezen változtatni lehetne. A nyelvi színvonal attól is függ, hogy a kis közösségekben milyen a kulturális igény. Lőrincz Albertné: — Középiskolás korban a nyelvművelés még jó kezekben van. A főiskolák, az egyetemek, s a dolgozó fiatalok nyelvművelése viszont problematikus a kétnyelvű környezetben. A sajtóban több nyelvhasználatunkban jelent- cikk jelenhetne meg az kező visszásságok, másrészt anyanyelvről. Korszerűsíteni1 nem. Még a Színház- és Pásztó András tanár (Kasai: — Egyrészt aggasztanak a Portré Ráday Mihály operatőrről — Amatőr filmesként indultam, még bölcsészkari tanulmányaim idején léptem be az egyetemi filmklubba — mondja Ráday Mihály operatőr. — Amióta csak érdeklődöm a film iránt, mindig is a filmes publicisztika vonzott Ma is ez a legfőbb érdeklődési területem. Nagy lehetőséget látok ebben a műfajban. Nálunk, sajnos, még inkább csak elferdítve aknázzák ki. Pedig csak arról lenne szó, hogy az alkotók is véleményt nyilvánítsanak a sokoldalúan megvilágított témáról. Eddigi publicisztikai filmes munkámban azt hiszem, sikerült valamit elérFilmművészeü Főiskolán készült Dominus vobiscum című vizsgafilmemmel az oberhau- seni filmfesztiválon nagydíjat kaptam. A firenzei filmfesztiválra is meghívták a filmem. — A Ennek ellenére most is rendezek dokumentumfilmet a tévében. — Miért jött éppen a televízióhoz? — Legfőképpen azért, mert bölcsészkarról került nem bírtam volna jómodora főiskolára7 — Igen, először oda vettek fel. A főiskolára már negyedéves egyetemi hallgatóként jelentkeztem operatőrnek, de lehetőséget kaptam a rendezői szakma elsajátítására is. — Mégsem lett gyakorló rendező-operatőr. Miért? — Mert rendező szerintem csak az lehet, aki bizonyos írói elképzelésekkel nyúl filmjeihez. Ehhez nem érzek magamban elegendő hajlamot.- FANTASZTIKUS REGÉNY55. — A titkos kísérletei... — Sietni kell... — Hívjuk fel az öreget — Állítsuk kész helyzet elé. — Egyetértek. — Én is. — Én is. — Rendben. * — Hívjam? — kérdezi Jones. — Igen. — mondja Bertram. Barátsággal néznek egymásra. Lilian boldogan mosolyog rájuk. Jones gombokat nyomogat. — Itt Jones. Szeretnék beszélni a professzor úrral. A többiek feszülten figyelik Jones arcát. — Rendben. Ott leszünk. — mondja Jones. Mária és József az ágyban fekszenek. Lepedővel takaróznak. — Fájt? — kérdezi József. — Csak először, eleinte. Kicsit — És most? — Most jó. Nagyon jó. Nagyon szeretlek. — Én is nagyon szeretlek. Újra egymásra borulnak. Fiatalok, szerelmesek. Foxman a delfinjeivel fütyörészik. Jones és Bertram érkezik. leülnek a teraszon. — Van itt lehallgató? — kérdezi Bertram 4 NŰGRAD - 1980. november 20., csütörtök | — Hát nem mindegy? — kérdezd vissza Jones, fanyar mosollyal. És Bertram homlokára mutat — Tessék, uraim. Állok rendelkezésükre. — Szeretnénk, ha megértene minket a professzor úr.,. Kérdezhetek ? — Igen. Ez már kihallgatás? — Nem. Csak hasonlít. — Tessék, uraim. — Mi történt a Génbankban? — Már telefonáltam az UI-nak. Elrabolták a Fekete Gént. — Mikor? — Ma. — És kik? — Nem tudjuk. — Miért? — Nem tudjuk. — Mi ez a Fekete Gén? — Egy kísérlet végeredménye. Egy vég kísérlete. Az isten híre. Mit tudom én. — Pontosabban? — Olyan génikonstrukció, amely az örök élet lehetőségével kecsegtet. Megfelelő anyába helyezve, ha megszületik, örökké élhet. De nagy a kockázata annak, hogy maga körül mindent elpusztít. — A maga találmánya? — Igen. Az enyém. — De elrabolták! — Akkor is az enyém... — Tudja, hogy mit szabadított a világra, professzor úr? Az Antikrisztust! Tönkretette a bolygónkat. — Tudom. Az imént beszéltem az UI-val. Bejelentettem a rablást és kértem, hogy minden terhességet szakítsanak meg, minden újszülöttet likvidáljanak. Megtettem mindent. — Mindent? — Igen. — Akkor ml mehetünk. — Ez az önök dolga. — Arra kérjük a professzor urat. ha megtud valamit.. — Ez természetes. — Kire gyanakszik? — Van egy tanítványom. Mária... Tessék. Itt a címe — Köszönjük. Mit tud róla? — Éppenhogy semmit. Nincs otthon, nincs az intézetben — A kísérletről tudott? — Igen. — Hol őrizte a Fekete Gént professzor úr? — A Génbank páncélszekrényében. — Kinek volt hozzá kulcsa? — Nekem. . • és. . — Es még kinek? — Máriának. (Folytatjuk) ral és türelemmel kivárni egy esetleges rendezési munkát a filmgyártásnál. Tévés műsor viszont sok készült Nekem már induláskor is szerencsém volt 13 részes dramatizált mesesorozatot kellett forgatnom. Hamarosan egy tv-játék forgatásába is beugornattam. Azóta sok filmet tv-játékot forgattam. — Más műfajokat nem szeret? — De igen Én valóban minden alkalmat megragadok, hogy különböző műfajokban dolgozhassam. Még a helyszíni közvetítést is szórakoztató televíziós munkának tartom. — így hát teljes értékű az operatőr élete? — Ezzel együtt úgy vélem, hogy a tévés munka nemigen teszi lehetővé ezt a teljesér- tékűséget. Rengeteget kell dolgoznunk. Első a mennyiség, és egy idő után előkerül a rutin. Az én lelkiismeretem tiszta. Mindent egyforma intenzitással igyekszem elvégezni. Életemet végül is az teszi rendbe, hogy időnként azzal foglalkozom, ami igazán izgat, érdekel . Már egy éve dolgozom a Terefere című műsorán, ahol igazi publicisztikai műfajt csinálhatok. Én írom a forgatókönyvet . . — Munkája mellett valami másra van-e még ideje? — A könyvre! Az a szenvedélyem. Már tele van a lakásom velük . .. . És szeretek iátszani is. négyéves fiammal. Szémann Béla FILMMÚZEUMI HÓNAPOK SALGÓTARJÁNBAN Tájékoztatjuk a mozilátogató közönséget, hogy a Magyar Filmtudományi Intézet közreműködésével november 21-től archív filmek több hónapos vetítéssorozatát indítjuk a November 7. Filmszínház péntek éjszakai előadásain. Az idei program: november 21. BONNIE ÉS CLYDE november 28. HELP! (Segítség!) december 5. OIDIPUSZ KIRÁLY december 12. A LEPKEGYÜJTÖ december 19. BUTCH CASSIDY ÉS A SUDENCE KÖLYÖK december 20. A MÁLTAI SÖLYOM Az előadások kezdete este 10 órakor. Jegyek elővételben is kaphatók hétfőn, kedden és szerdán du. 1-től este 9-ig, valamint az előadások kezdete előtt egy órával. Kellemes szórakozást kíván a NÖGRÄD MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT