Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

Befejeződtek a szovjet—mozambiki tárgyalások Kitüntetés Samora Macheinek A Samora Machel vezetésé­vel Moszkvában tartózkodó mozambiki párt- és kormány- küldöttség kedden folytatta tárgyalásait a szovjet vezetők­kel. A látogatás első napján a két tárgyalóküldöttség, Il­letve vezetőik — Leonyid Brezsnyev és Samora Machel — lényegében minden, köl­csönös érdeklődésre számot- tartó kérdésben Ismertette kormánya álláspontját A két ország kapcsolatai —, amint ezt a hivatalos tárgya­láson és az esti díszvacsorán egyaránt leszögezték — min­den téren előnyösen fejlőd­nek, s világosan megmutat­koznak a továbbfejlesztés le­hetőségei. Nagy figyelmet keltett Leo­nyid Brezsnyev pohárkö­szöntője, a nemzetközi hely­zetről adott értékelése. A szovjet államfő hangsúlyozta, hogy Afrika népeinek sorsa, a haladó erők felülkerekedé- ?e, a független államók biz­tonságos és egyenletes fejlő­dése elválaszthatatlanul ösz- szefügg az egész nemzetközi helyzet alakulásával. Ismétel­ten leszögezte, hogy a Szov­jetunió az enyhülés, a lesze­relés híve, s hangsúlyozta: Moszkvában tisztában vannak azzal, hogy a nemzetközi lég­kör jelentősen függ az Egye­sült Államok álláspontjától, politikájának irányvonalától. Éppen ezért, a Szovjetunió kész pozitívan reagálni min­den, amerikai részről érkező konstruktív kezdeményezésre, érintse az a szovjet—amerikai kapcsolatokat, vagy a nem­zetközi helyzet bármely vo­natkozását. A tárgyalásokon közös köz­leményt fogadtak el, amelyet a későbbiekben tesznek köz­zé. Leonyid Brezsnyev, a szov­jet és a mozambiki vezetők jelenlétében, ünnepélyes ke­retek között nyújtotta át Sa­mora Macheinek a Népek Ba­rátsága Érdemrendet, amely- ivei a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tüntet­te ki azokért az érdemeiért, amelyeket az imperializmus és a gyarmatosítás ellen vívott harcban, a békéért és a tár­sadalmi haladásért folytatott küzdelemben, a Szovjetunió és Mozambik barátságának és együttműködésének fejleszté­sében szerzett. , Samora Machel válaszában meleg szavakkal mondott kö­szönetét a magas kitünteté­sért, hangsúlyozva: ez nem­csak személyének, hanem az egész mozambiki népnek szól. A mozambiki elnök kedden koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál és az ismeret­len katona emlékművén A szovjet—mozambiki tár­gyalások befejeztével több fontos közös dokumentumot írtak aló Moszkvában a két ország képviselői. Leonyid Brezsnyev és Samora Machel írta alá a szovjet—mozambi­ki közös nyilatkozatot és ugyancsak ők látták el kézje­gyükkel a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a FRELIMO pártja együttműködéséről szóló megállapodást is. A két ország kulturális és tudomá­nyos együttműködése 1981— 1982. évre szóló jegyzőköny­vét Andrej Gromiko szovjet és .Toaauim Chissano mozam­biki külügyminiszter írta alá. Iráni ellentámadás A reguláris iráni hadsereg alakulatai, ejtőernyős oszta­gok, forradalmi gárdisták és a csendőrség együttes erőfe­szítésével hétfőn este a jelek szerint sikerült feltartóztatni és visszavetni Susanguerp el­len hét végén indított nagy­szabású iraki offenzávát. Te­heránban eközben egyre élén­kebbé válik a belpolitikai csa­tározás, amelyet Khomeini ajatollah taktikusan igyek­szik lecsillapítani. A teherámi rádió hétfő es­ti jelentése szerint a három napja tartó ostrom forduló­pontja az iráni reguláris erők bevetése volt Az idevezényelt katonák áttörték az iraki arc­vonalat és 15 kilométerrel visszavetették a támadókat A Pars iráni hírügynökség je­lentése szerint a hadsereg ve­zérkari főnöke hétfőn' láto­gatást tett Susanguerpben, s köszönetét mondott a város „hős védőinek.”. A bagdadi rádió egyelőire nem cáfolta az iraki visszavonulásról szóló teheráni közlést — csupán az irániak harctéri vesztesége­it taglaló szokásos hadiközle­ményét ismertette. A tölbbi frontszakaszon is kiújultak a harcok. Az iraki nehéztü­zérség legújabb jelentések szerint folyamatosan lövi a három bekerített, vagy rész­leges ostromgyűrűbe vont khuzisztáni várost: Abadant, Ahwazt és Dezfult. A sivatagi háború kiszéle­sedését jelzi, hogy az egyik iraki támaszponthoz közei eső kuvaiti határőrposzt el­len iráni harci gépek vasár­nap harmadszor is támadást intéztek. Bár a bombák csak kisebb anyagi károkat okoz­tak, a támadás ténye a har­ci-politikai erővonalak to­vábbi összekuszálódósát jel­zi. A kuvaiti külügyminiszté­riumba hétfőn bekérették az iráni képviselőt, s hivatalos jegyzékben tiltakoztak a tá­madás miatt Irán a korábbi incidensek kapcsán azt kö­zölte. hogy a repülőgépek té­vedésből támadták a határ­őrállást. A teheráni rádió ez­zel kapcsolatban most azt hangsúlyozta, hogy „Irak megpróbálja bevonni a hábo­rúba Kuvaitot, amelyet már régóta uralma alá akar von­ni”. Megfigyelők feltételezé­se szerint az ismételt de jelentéktelen bamfoetámadas- sa! Teherán figyelmeztetni kívánja a kuvaiti emírt, hogy országát ne tegye Inak után­pótlási útvonalává, s állítsa le az Irakba irányuló szállí­tásokat. A kérdés egyébként felvetődött Malmi erca kubai külügyminiszter kuvaiti ki­térője során is. A kubai dip­lomácia vezetője —, mimt is­meretes — sorra látogatja a térség fővárosait, s az el nem kötelezett országok ne­vében közvetíteni próbál. Malmierca hétfő este eluta­zott Kuvaitból. Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke, vala­mint a medzsldsz három kép­viselője kedden 15 országba vezető körútra indult A lá­togatások célja az, hogy át­törje Iránnak az amerikai nagykövetség elfoglalását követően előállott elszige­teltségét. Rafszandzsami elutazása­kor kijelentette: a túszok sza­badon bocsátásával kapcso­latos iráni feltételek „végér­vényesnek tekinthetők” és az Egyesült Államok „nem tehet mást, mint hogy telje­sítse őket”. A parlament el­nökének első állomása egyéb­ként Algír lesz. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Al­géria közvetít Irán és az Egyesült Államok között a túszügyben. Rafszandzsani és a három másik megbízott egyebek kö­zött Franciaországba, az NDK- ba, az NSZK-ba, Nagy-Bri- tanmdába, Jugoszláviába, Olaszországba, Pakisztánba, Bangladesibe, Indiába, Ma­laysiába és Indonéziába la­tolgat. Ódat Palme, a Svéd Szo­ciáldemokrata Munkáspárt elnöke, volt mindszterednök kedden az ENSZ megbízá­sából Teheránba érkezett, hogy közvetíteni próbáljon a harcban álló felek között Palme Svájcból történt eluta­zása előtt kijelentette: ültjé­től, „nem szabad tűi sokat várni", mivél Teherán és Bagdad álláspontja egymás­tól igen távol áll. A frontról ellentmondó je­lentések érkeznek. Miközben az iráni vezetés bejelentet­te, hogy a reguláris hadse­reg, valamint az „iszlám gár­disták” visszaverték az ira­ki csapatokat Susamguerpnél, az iraki főparancsnokság most azt állítja, hogy az ira­ki egységek „tartják magu­kat a városban”. Abban meg­egyeznek a jelentések, hogy az elmúlt napokban Susangu- erpnél folyt a háború eddigi legvéresebb csatája. Sok szá­zan életüket vesztették a har­cokban. Az iraki közlemények ar­ról is beszámolnak, hogy a Perzsa-öböl északi részén el­süllyesztettek három iráni hadihajót. Ezt iráni források cáfolták. Az iráni légierő gépei ked­den Fao iraki olajkikötőt bombázták. (MTI) A világot már hosszabb ideje foglalkoztatja az a Kí­nában készülő politikai per, amely először a négyek, majd a tízek ügye néven vált is­meretessé. A számváltozás önmagában jelez valamit, ami hosszabb távon fontosnak bi­zonyulhat. Arra utal, hogy a pekingi vezetés menetköz­ben az eredetinél is nagyob­bat akar markolni a készülő perrel. Ez a szándék —, mint az egész per, s az egész kí­nai közelmúlt kritikai felül­vizsgálása — természetesen nem elsősorban a már meg­történt események szempont­jaiból fontos, hanem a jelen és a jövő szempontjából. Kína sajátos közegében „az ezentúl minden másképp volt” groteszk koncepciójának rendkívüli jelentősége lehet annak elemzésében, hogy va­jon melyek ma Kína veze­Reagan Washingtonban A Reagan-komnány „első külpolitikai sikereként” tá­lalja a megválasztott elnök környezete azt az „örömhírt”, hogy Reagan meghívást ka­pott Pekingbe. Washingtonban Edwin Meese, Reagan főta­nácsadója jelentette be hét­főn, hogy a kínai vezetők üd­vözlő távirata „magában fog­lal egy általánosságban meg­fogalmazott meghívást”. George Bush, megválasztott alelnök Philadelphiában köz- társasági párti kormányzók1 előtt beszélt. Érzékeltette, hogy az átmeneti kormány berkeiben megkönnyebbülést okozott a kínaiak békülékeny- sége. Reagan ugyanis a vá­lasztási kampány első szaka­szában túlságosan buzgón fe­jezte M Tajvan iránti rokon- szenvét. Bush elégedetten szólt arról is, hogy William Scran­ton volt pennsylvaniai kor­mányzó, aki nemrég Moszk­vában járt, „biztató jeleket tapasztalt” a szovjet vezetők részéről. A megjegyzés arra a szinte magától értetődő tényre vonatkozhat, hogy a Szovjetunió előítéletek nél­kül várja az új amerikai ve­zetője első gyakorlati lépése­it. Ronald Reagan hétfőin este ötnapos „látogatásra” Wa­shingtonba érkezett. Útköz­ben, a repülőgép fedélzetén azokat a listákat tanulmá­nyozta, amelyek a különféle konmánypoeztofcra esélyes politikusok neveit tartalmaz­zák. Minden jel arra mutat, hogy a hadügyek Intézése prominens „héják” kezébe kerül. A Pentagon vezetésé­re jó esélye van többek kö­zött John Tower republiká­nus szenátornak is, aki az amerikai katonai erő és a költségvetés radikális növe­lésének híve. A szenátus had­ügyi bizottságát az ABC tele­vízió értesülése alapján való­színűleg „a kongresszus leg­elszántabb héjái” közé sorolt Strom Thurmond dél-kalifor- ndai szenátor veszi át, de szó­ba jöhet erre a fontos tör­vényhozási tisztségre Barry Goldwater is. A megválasztott elnök wa­shingtoni tájékozódásának fő célja mégis elsősorban a gaz-' dasági tennivalók felmérése. 2 NÓGRÁD — 1980. november 19., szerda = Barátaink életéből Majakovszkij álma megvalósult A jövő városa Minden lakótelepen iskolák,’ óvodák, bölcsődék, szolgálta­tó létesítmények vannak. A házakban a lakásokat úgy he­lyezték el, hogy a nap na­ponta több órán keresztül be­süt az ablakon. Mindenütt sok a zöld növényzet, a virág, a fa. A város évről évre szé­pül. Az öt általános iskolá­ban —. amelyek mindegyiké­nek nemcsak tornaterme, de uszodája is van — több mint 5 ezren tanulnak. Húsz élel­miszer-, és 14 iparcikküzlet szolgálja a lakók kényelmét. Korszerű orvosi rendelők, jól képzett szakemberek ügyel­nek a lakók egészségére A városban számos klub, film­színház, 18 könyvtár találha­tó. A tervek szerint 100 ezer embernek építenek lakásokat, elkészül egy négyemeletes áruház, egy házasságkötő te­rem, egy százezer kötetes könyvtár és egy étterem. A főtéren emelkedik majd a társadalmi rendezvények há­za, a kultúrotthon, az úttörő­palota, egy zene- és sportis­kola. A 800 fős hangverseny- teremben az ide látogató ven­dégtársulatok színházi elő­adásokat is tarthatnak. A legidősebb lakosok még emlékeznek, hogy annak ide­jén a mai város helyén csu­pán egy hatalmas plakát volt, rajta Vlagyimir Majakovszkij szavai: „Tudom, itt város lesz, tudom, itt virág nyílik”. A költő prófétai szavai megva­lósultak. Jugoszlávia ■ ,'"3.t ív •V.”A, 'ArKf. •; Olaj a harmadik világból Krasznokamenszk, az Építők utcája Történelmi szempontból 11 év nem hosszú idő. A Dauri- sztyeppén fekvő Krasznoka­menszk városának története pedig mindössze ennyi időre nyúlik vissza. A város Krasz­nokamenszk és Oktyábrszkij falvak helyén épült. Az építőknek nehéz dolguk volt. A Bajkálon túli terüle­ten, a város alapítása helyén nem ritkák a 40 fokos fa-' gyök, a teherszállítás csak gépkocsikkal volt megoldható. A teherautókat télen nyitott tűznél melegítették. Az itt la­kók emlékeznek az első eme­letes házra, az első üzletre és az első elültetett facsemeték­re is. Krasznokamenszk csodála­tos tervezésű város. Az épü­letek elhelyezésének alapját a francia Le Corbusier elképze­lései alapján alakították ki. Kényelmes város. Mindössze fél óra szükséges ahhoz, hogy bármely irányban keresztül­haladhassunk rajta. A közle­kedési útvonalakat sugarasan helyezték el, a lakónegyede­ket elkülönítették az utcáktól, hogy a zaj és a kipufogógá­zok ne zavarják a lakosokat. Az elmúlt hónapokban a jugoszláv vezetés nagy erővel látott hozzá az ország gazda­sági életének megszilárdításá­hoz, s különösen a stabil és olcsó energiaellátás biztosítá­sához. Idén tavasszal több magas rangú politikus járt Algériában, Irakban, Kuvait- ban és Líbiában. Ezen orszá­gok közös ismertetőjegye: el nem kötelezettek és olajter­melők. Mindegyikben aktívak a jugoszláv ipari üzemek, több száz millió dolláros vál­lalkozásokban vesznek részt Kikötőket, vasútvonalakat, la­kótelepeket és víztornyokat építenek, a nyereség legna­gyobb részét pedig a mind drágább olaj megvásárlására költik. Jugoszlávia az évi 16 mil­lió tonnás olajszükségletének csak mintegy egynegyedét ter­meli ki maga. A tavalyi olaj­import értéke nagyjából any- nyi volt mint az ország kül­kereskedelmi deficitjének a fele. Megjegyezzük, hogy Jugoszlávia olajszükségletének csaknem a felét Irakból fe­dezi, a Szovjetunió a szük­ségletnek 30 százalékát adja, a fennmaradó részt Líbiából és Nigériából szállítják. Ta­valy gondok származtak ab­ból, hogy Algéria nem adott el olajat Jugoszláviának, Lí­bia sem tudta teljes egészé­ben teljesíteni ígéretét. Joszip Vrhovec külügymi­niszter és Sztojan Matkalijev energiaügyi miniszter az idén májusban Algériában járt Olyan megállapodással tért vissza, amelynek értelmében Algéria felújítja az olajszállí­tást, és 1984-től, vagy 1985- től kezdve évente 1,5 milliárd köbméter földgázt ad el Jugo­szláviának, mihelyt befejező­dik a földközi-tengeri olaj­vezeték építése. A két ország közötti kereskedelmi forga­lom az idéq megháromszoro­zódik. Jugoszlávia a földgáz feldolgozására és szállítására alkalmas berendezéseket ad el Algériának. Zvone Drágán miniszterel­nök-helyettes Irakban és Ku- vaitban tett látogatást. A jugoszláv beruházások mind­két országban mintegy félmil­lió dollárt tesznek ki. A nem­rég hazánkban is járt Gyura- novics miniszterelnök kijelen­tette, hogy országa az idén kétmillió dollárral többet fog költeni olajvásárlásra, mint 1978-ban. Bonyolítja a hely­zetet, hogy a jugoszláv di­nárt nemrégiben 30 százalék­kal leértékelték, s így még nehezebb lesz megvenni az amúgy is drága olajat A jugo- szlávok ezért fokozott mér­tékben igyekeznek munkaerő­vel és szakértelemmel fizetni az energiahordozókért. Jelen­leg több ezer munkás és szak­értő dolgozik különböző beru­házásokon az olajtermelő or­szágokban. S. A. Nimbusznyirbálás tőinek tervei. Elsősorban ilyen nagyon is aktuális és a vi­lág sorsát befolyásoló vonat­kozásban érdemes egy pil­lantást vetnünk a készülő vádirat Pekingiben most nyil­vánosságra hozott újabb rész­leteire. Ezek lényege az, ami­től a négyek ügye tízek ügyé­vé változott, vagyis az egyko­ri alelnök, Iin Piao bukásé­nak legfrissebb hivatalos pekingi változata. A különös, kalandos történet dióhéjban a következő: Lin Piao 1971-ben Sanghaj­ban és néhány más nagyvá­rosban „puccsista vezérkart” szervezett az „571-es terv” végrehajtására, vagyis a ha­talomátvételre. Ez 1971 feb­ruárjában történt. 1971 szep­temberében Ltoék úgy érte­sültek, hogy Mao elnök „tu­domást szerzett a tervről”, ezért elhatározták, hogy „megölik Mao elnököt”. Miu­tán ez sem sikerült, Lin és családja titokban felszállt Pe- kingben a 256-os számú ka­tonai repülőgépre, amely vi­szont aztán — mindmáig tisztázatlan körülmények között — lezuhant. Jogos a kérdés: ml ennek a kalandos történetnek a mai célja? Az egyetlen le­hetséges válaszban — pártál­lásra való tekintet nélkül — szinte valamennyi megfi­gyelő Egyetért. A mostani ve­zetés egyik legnagyobb dilem­mája: úgy végrehajtaná a maótlanítást, hogy azért af­féle történelmi ereklyeként megőrizzék Mao gondosan mai szükségletre nyirbált nimbu­szát. A tízek perének lényege, hogy szolgálja a jelenlegi ve­zetés nagyon hosszú táivú és nagyon nagy igényű, de a vi­lág számára annál veszélye­sebb tervét. A belpolitikában ennek magva a „négy mo­dernizálás”, vagyis az, hogy Kínát — erős nyugati anyagi és technológiai segítséggel — felhozzák a világszínvonal­ra, természetesen katonai ér­telemben is. Közbenső takti­ka: mindent elkövetni a nem­zetközi porondon, hogy a nyugatot, lehetőleg egészen a harmadik világháborúig, összeugrasszák a Szovjetunió­val. Ha kitörne a háború, Pe­king „nevető harmadikként” nézné végig és annak „befe-' jeztévei” a megerősödött Kí­na diktálhatna a megmaradt világnak — gondolják ők. Látomásnak is iszonyú mindez, pedig sajnos, meg­lehetősen konkrét, hosszú tá-' vú terv. A jelenlegi per szer­ves része ennek. Harmat Kodra

Next

/
Thumbnails
Contents