Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának •árospataki gyárában két évvel ezelőtt kezdték meg a ke­rékpárok szerelését.. Itt készítik a belföldi piac számára CSEPEL, TÚRA, VELENCE, TACSKÓ stb. kerékpárokat. Az Idén kilencvenhatezer darab különböző kerékpárt akartak forgalomba hozni, az igények növekedése miatt a gyártási {tervet tízezer darabbal emelték. Éneklő ' Dél-Kazahsztánban, a Hod- íssi Ahmed Jaszavi XVI. szá­zadi mauzóleum ásatásai so­rán a régészek égetett agyag­ból készült ritka zeneszerszá- tnot találtak. Már enyhe lég­áramlat is az emberi hang­hoz hasonló hangokat csalo­gat elő belőle. Az utóbbi időben Kazahsz­tánban számos ilyen állato­kat, vagy madarakat utánzó agyag agyagfigurát találtak, amelye­ket a kazahok zeneszerszám­ként használtak. Az alma-atai konzervatórium zenekutatói a kazah nép hatalmas folklór­kincsében olyan művekre bukkantak, amelyek csupán az „éneklő agyag” zeneszer­számok segítségével szólaltat­hatók meg. E számokat a he­lyi folklóregyüttesek műso­raiban mutatják be. Á történelmi múlt ereklyéi r Bulgáriának minden zuga emlékeket rejt, amelyekhez mondják, legendák fűződnek. Évezredekkel ezelőtt itt fej­lődött ki az első emberi ci­vilizációk egyike. Amikor a trákok letelepedtek ezen a tá­jon, magukkal hozták sajá­tos kultúrájukat a mesés Ar- golisból. Különben, hogy lel­hettek volna olyan válogatott művészi alkotásokra bolgár földön, mint a panagjuristei aranykincs, a kazanlaki fal­festmények, a sírhelyépítke- •és? A trák kultúrát a görög— bőmai követte. A ró­mai hódítók emeltek temp­lomokat, várakat, villákat, fürdőket a leigázott trákok településeinek romjain. Ezt a korszakot a bizánci kultúra követte. Utóbb az ősbolgárok alakították ki sajátos építé­szeti stílusukat az egykori márványvárosok, hadi erődít­mények helyén. Akkor épült a régi főváros Pliszka. Minden kor hátrahagyta maradandó nyomát. A múlt sokszínű emlékeinek tárházai, kincseskamrái ma a múzeu­mok. Közülük az első, a leg­régibb a szófiai régészeti mú­zeum, amelyet az ozmán uralom alól történt felszaba­dulás után, 1879-ben létesí­tettek. i Az évek során más bolgár városokban is sorra nyitották meg a múzeumokat. Ma kereken 200 ilyen intéz­ményt és 400 múzeumi gyűj­teményt tartanak számon Bulgáriában. Ez a szám világ­viszonylatban is jelentős. A régészeti múzeumok mel­lett sok a történeti emléke­ket gyűjtő és bemutató, a had­történeti és képzőművészeti gyűjtemény. Emlékházak egész sora idézi a hősi múl­tat. Szinte nincs is város nél­külük, a szabadságharcosok, a nemzeti újjászületés hősei, a neves írók szülőházát nagy becsben, tiszteletben tartják a bolgárok. A muzeális intézmények so­ra most újabbal gazdagodik: a bolgár állam fennállásának 1300. évfordulójára nyitják meg a szófiai nemzeti törté­neti múzeumot. A kulturális örökség hű őr­zése nemcsak a gyűjtemények gazdagításában, az épületek külső képének korhű megőr­zésében mutatkozik meg. Egész városok, városrészek élvez­nek védelmet, amelyeket mú­zeumvárosoknak, múzeum­utcáknak nyilvánítanak. Ilyen történelmi építészeti együtte­sek találhatók — többek kö­zött — Szoszopolban, Nesze- bárban, Koprivsticában, Mel- nikben, Arbanassziban, Plov- divban, Veliko Tirnovóban, Preszlavban, Pliszkában. A szebbnél szebb gyűjte­mények közül néhány külföl­dön is megérdemelt sikert arat. így „A trák művészet és kultúra” című bolgár kiállí­tás bejárta Franciaországot, Ausztriát, a Szovjetuniót, Nagy-Britanniát, Kubát, Mexikót, Japánt és más or­szágokat. Fejlődött a szövetkezeti demokrácia A termelőszövetkezeti tör­vény 1977. évi módosítása kö­vetkeztében jelentős előrelé­pés történt a szövetkezeti de­mokrácia továbbfejlesztésé­ben. Ez a változás mindenek­előtt abban jelentkezik, hogy a szövetkezeti demokrácia — amellett, hogy intézmény- rendszerében és tartalmában tovább gazdagodott — testre- szabottabb lett, azaz az eddi­ginél jobban igazodik a meg­változott körülményekhez. Erre a kedvező irányú fejlő­désre azért is szükség volt, mert a szövetkezeti demokrá­cia a termelőegységekben le­zajló gazdasági és társadalmi események egyik legfontosabb mozgató rugója és, mint ilyen, sok mindent meghatározó té­nyező. A megnövekedett üzemi mé­retekhez, a gazdálkodás sza­kosodásához, az üzem- és munkaszervezés korszerűsö­déséhez, a tagság átrétegző- déséhez hozzá kellett alakíta­ni a szövetkezeti demokráciát is. Méghozzá úgy, hogy a ter­melőszövetkezetek tagsága a demokráciát ne csak látszó­lagosan, hanem valóban ér­demben tudja gyakorolni, az­az, ténylegesen részt vehes­sen az üzemi döntésekben, azok végrehajtásában és el­lenőrzésében. A termelőszövetkezeti tör­vénymódosításának ered­ményeként leszűkült a köz­gyűlés hatásköre a szövetke­zet egészét érintő legfonto­sabb kérdésekre, ugyanakkor a küldöttgyűlés —, mint új demokratikus fórum, a mun­kahelyi közösségek mellett — fontos eszközéve vált a Veze­tésnek. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a küldöttgyűlések aktívabbak lettek, több az érdemi hozzá­szólás és általuk rugalmasab­bá vált a vezetés. Ez pedig egyértelműen a gazdálkodás színvonalának emelkedését eredményezi. Természetesen mindez nem jelenti, hogy némely üzemben EGY ÉVTIZED UTDN — VÁLASZTÁSOK ELŐTT Beszélgetés Ürmössy Lászlóvalr az M7ESZ Nógrád megyei szervezetének titkárával A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsé­ge Nógrád megyei szervezetének két okból is jelentős éve az idei: tíz éve alakult meg az MTESZ Nógrád megyei szer­vezete, s a november 27-i küldöttközgyűléssel a szokásosnál hosszabb, hatéves periódust zárunk le munkánkban és számba vesszük feladatainkat. A megalakulásról, az eltelt tíz év munkájáról, eredmé­nyeiről és tapasztalatairól, s a jövőről beszélgettünk Ürmös­sy Lászlóval, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigaz­gatójával, az MTESZ Nógrád megyei szervezet titkárával. Két esztendővel az új gazdasági mechanizmus be­vezetése, s csaknem egy évvel a tudománypolitikai irányelvek megjelenése után milyen konkrét indí­tékok váltották ki az MTESZ megyei szervezet létrehozását? — Azt hiszem, hogy a konkrét indítékok csupán a megyei sajátosságokban tértek el az országos indítékoktól — kezdte válaszát Ürmössy László. — A megváltozott gazdasági atmoszférának a kényszerítő hatása, a tudo­mány közvetlen termelőerővé válásának felgyorsulása Nóg- rádban is helyzetfelmérésre és a feladatok számbavételé­re késztették a vezetést. A helyzet azt követelte, hogy készüljünk fel a hazai és nemzetközi modem, tudomá­nyos eredmények gyors elsa­játítására. adaptálására és alkalmazására. Fogjuk össze jobban a megyén belül tu­dományos tevékenységet, s kutassuk azokat a területe­ket, ahol a helyi tudományos tevékenységre, alkotó kutató­munkára további társadalmi igény van és lehetősége meg­teremthető. — Nógrád megye adottsá­gai elsősorban a modern tu­dományos eredmények elsajá­títását, hasznosítását igényel­ték és tették lehetővé tíz év­vel ezelőtt. A tudományok eredményeinek befogadására és alkotó alkalmazására mind szélesebb törekvések bonta­koztak ki, s bíztató eredmé­nyeket hoztak a helyi kuta­tások is. Nem volt megoldva azonban a megyei tudomá­nyos tevékenység koordinálá­sa, a megye szellemi és anya­gi erőinek a tudományos munka szempontjából való legcélszerűbb felhasználása. Fontos volt, hogy a különbö­ző tudományos egyesületek és társaságok megyénkben mű­ködő szervezeteit alkalmassá tegyük a megye tudományos életének szervezésére, egy-egy tudományterület megyei eredményeinek terjesztésére, s az országos tudományos életbe való bekapcsolódásra. — Köztudott, hogy Nógrád megyének sem az ipar, sem a mezőgazdaság területén, de a természet- és társadalom­tudományokban sem voiták a kutató- a tudományos mun­kában hagyományok. Hiá­nyoztak az ehhez szükséges felsőfokú oktatási és tudomá­nyos intézetek. A helyi tudo­mányos tevékenységet jobbá­ra az ötletszerűség jellemez­te. A megyében működő tu­dományos egyesületek és tár­saságok azonban már számot adhattak néhány sikeres, a tudomány termelőerővé válá­sának folyamatát segítő, a műszaki és agrárértelmiség társadalmi tevékenységét ki­bontakoztató kezdeményezés­ről Nos, ilyen sajátos kö­rülmények között alakult meg az MTESZ megyei szerveze­te. * — Milyen erőkkel indult meg a munka és milyen feladatokat tűzött maga elé a szervezet? — Voltak hagyományos ré­gi egyesületeink, mint az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Hid­rológiai Társaság, az Országos Erdészeti Egyesület, amelyek már régóta működtek. Az ipar és a mezőgazdaság fej­lődése a hatvanas évek kö­zepétől maga után vonva a tudományos közélet fejlődé­sét, egymás után alakultak meg az országos tudományos egyesületek helyi csoportjai: 1965-ben a közlekedési, 1966- ban a szilikátipari, 1967-ben az elektrotechnikai, 1969-ben az agrártudományi egyesület hozott létre helyi csoportot. Ezekkel a csoportokkal, illet­ve a csoportokban tömörült, mintegy 800 szakemberrel lát­tunk munkához az MTESZ Nógrád megyei szervezetében. — Feladatainkat az alap­szabályunkban lefektetett el­vek szerint, a megyei igé­nyek alapján, a megye poli­tikai, tanácsi irányító szer­veinek útmutatásaival össz­hangban fogalmaztuk meg. Feladatul tűztük ki, hogy összegyűjtjük és szervezzük azoknak a tennivalóknak a végrehajtását, amelyeket a tudományos és gazdasági fej­lődés érdekében az értelmiség társadalmi munkában végez­het el. Koordináljuk a mun­kát, egyben útmutatást adunk az egyesületi programok ki­alakításához. — Gondot jelentett, hogy tagságunk túlzottan a megye- székhelyen tömörült, a terü­leti kiterjeszkedést lényegé­ben csak az agrárok és az erdészek biztosították. A me­gye termékszerkezetének meg­gyorsult átalakulása, az új iparágak és gyárak létesítése sürgette a gépipar, a textil­ipar, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a szervezés- és ve­zetéstudomány helyi szerve­zeteinek létrehozását. — Kérem, foglalja össze, Nagybátonyban. Felvettük a hogyan fejlődött a tudó- kapcsolatot a bolgár műszaki mányos egyesületi élet, az és tudományos egyesületek MTESZ szervezetének te- Pernik megyei szervezetével. vékcnysége az eltelt tíz Üjabb munkabizottságok jöt- esztendőben? tek létre a feladatok megöl-, „ dására. Először jelentettük ~ A ,fe;lodes . meg évi két alkalommal a nobb jelei a számszerű Tarjáni Acél üzemi újságban tozasok. Eszerint a kezdet Nó ádi műszaki tudomá­nyok egyesület. csoporttal nyos sközélet című mellékle­szemben jelenleg m tünket. Tavaly a megyei ta­egyesulet szervezete es cső- náccsa] együttTnűködve vél- portja dolgozik, s tagságunk , megye VI ötéves tóhb mint nár0^fr°^rif-*tel4ek területfejlesztési kor­cs*1™«11 3000-re nőtt. Ren- iójának elkészítését, s a dezvényemk szama jóval az £ J energiagazdálkodási ezer fölött van, s jelentős a körflménveil:ek vizsgálatát. száma az egyesületeink által Az SZMT-vel együttműködve, rendezett, tanfolyamoknak is. ^^rmunkav^elmi csoport - Tízéves történetünk el- ]étesítégét az újItási ésmun_ so fele a kapcso atk.ephes kaverseriy.mo2galmák segl. időszaka volt Az eLoí évben hatóroztuk €l. Közös el­megalakiott^ a Szervezés, ülésen együttműkö­es Vezetesi Tudományos Tar- megállapodás született a sasagot, amely különösen a szomszédos Borsod. Heves szakmai oktatásban vállalt ékkel való kapcsolata:nk irányító szerepevei komoly erd®ítésére Közös magyar- fejlődést biztosított. Ebben az ^Sci hónapot időszakban alakult meg az - - -- ­rendeztünk. Első alkalommal Építőipari Tudományos akadémiákat rendeztünk Egyesület a Bolya János az gzVT szervezésében. s Matematikai Társulat, az megalaku]t az SZVT—OMB- Energiaga^alk^a« Egy^u- KE\ohás2 üzemi szervezet let, a Textílián Műszak, Tu- gz az ^ kü!döttkdzgyűIés_ domanyos Egyeulrt- s csat- rg yaló {eikészülés jegyében lakozott a Faipari Tudoma~ , ... m.,.'vv ■l aí. let Az eko nográdi muszak valamint M Észak. napok rendezvenysorozatat mo„varorc7óg; Akadémiai Bi­1971- ben szerveztük meg. El- fg Akadémiai üt ső nagy rendezvényünket a zo_ ggSzörosabb kapcsolat ankéto't alakult ki a Hazafias' Nép- neti korrózióvédelmi anketot - ,, , _ ___ 1972- ben rendeztük. . ebben SSg, Si íanulSyuik A mwd éPül * . niegye társadalmi, pártbizottság kérésére 1974­ben munka- és üzemszerve- 1^egyfe teraiékze?Í­hetet és számítástechni- dT.u t « 87 természete­sebb lett zesi kai kiállítást rendeztünk. Együttműködési szerződést kötöttünk a megyei KISZ-bi- zottsággal. A külkereskede­lem szerepéről műszaki aktí­vát, a Szovjetunió és Ma­gyarország közötti műszaki­tudományos együttműködési — Miben foglalná ösz- sze az MTESZ megyei szervezet, a tudományos egyesületek és csoportok eddigi tevékenységének mérlegét? Megkísérlem a mérleg­nem lehet találkozni a szö­vetkezeti demokrácia új for­májának bizonyos „gyermek- betegségeivel”. Az agrárgaz­dasági kutatóintézet egyik országos felmérése szerint, a megkérdezett háromezer ter­melőszövetkezeti vezető 53 százaléka vallotta, hogy a kül­döttgyűlés intézménye jó. Ez arra utal, hogy a küldöttgyű­lés döntéshozó tekintélye még nem szilárdult meg kellőkép­pen az üzemek egy részében. Ezzel párhuzamosan 31,4 szá­zalék vélekedett úgy, hogy a közgyűlésnek nincs kellő te­kintélye. Óhatatlanul is fel­merül a kérdés, nem energia- pazarlás-e a jelenlegi szövet­kezeti demokrácia azokban az üzemekben, ahol így véleked­nek? Sok termelőszövetkezetben nem tudták összehangolni a három önkormányzati szerv — a közgyűlés, a küldöttgyű­lés és a munkahelyi közössé­gek — tevékenységét Sok kérdés, mindhárom fórumot végigjárja felesleges bürokrá­ciával, adminisztrációval ter­helten. Máshol viszont az elő­írt küldöttgyűléseket sem tar­tották meg. Mindezek ellenére az elmúlt években folyamatos fejlődés tapasztalható az önkormány­zati fórumok tartalmi mun­kájában, ezzel együtt a ve­zetés demokratizálódásában. A termelőszövetkezetek tagsága minden eddiginél érdekelteb­bé vált a határozatok végre­hajtásában és ellenőrzésében. A szövetkezeti demokrácia egyik fontos feltétele a meg­felelő tájékoztatás. Az infor­máció szervezettsége, folya­matossága nagyban hozzájárul a megnövekedett feladatok si­keres végrehajtásához. Ezen a téren is akad még tennivaló a számottevő javulás ellenére. A tájékoztatásnak igazodni kell a tagok képzettségéhez, az érintettek számára érthetőnek, egyértelműnek kell lenni, hogy pontos képet kapjanak az egész üzem gazdálkodásá­ról, hogy valóban érdemi döntések szülessenek. A kezdeti tapasztalatok kedvezőek, a továbbiakban is arra kell törekedni, hogy tar­talmilag még gazdagabbá váljon a szövetkezeti demok­rácia, még hatékonyabb se­gítséget nyújtson a vezetésnek és jobban segítse a termelő- szövetkezetek előtt álló fel­adatok eredményes megoldá­sát Z. T. kormányközi egyezmény alá- készítést, noha ezzel nem írásának 25. évfordulója al- akarom megelőzni a jövő bé­káiméból több egyesületben ti küldöttközgyűlést. Elmond- rendezvényeket szerveztünk, hatom, hogy az egyesületi Külön felhivás alapján kap- munka főként tartalmi vo- csolódtunk be a gazdálkodó- natkozásban folyamatos, mé- egységek hatékonyabb mun- gis találhatunk hiányosságo- kájának segítésébe, a közmű- kát. Kétségtelen, hogy egyre velődési határozat kiterjesz- sikeresebben kapcsolódunk a tésébe, a megye értelmisége megye és intézményei aktuá- közéleti tevékenységének lis gazdasági, társadalmi, mű­szervezésébe. Erősödtek és velődési. feladataihoz és a konkretizálódtak programja- konkrét üzemi igényekhez, ink a megyei és városi ta- Állandósult a KISZ FMKT- náccsal. Az energiagazdálko- csoportjaival való szoros dás javítására, a hulladék- együttműködés, gyümölcsö* hasznosítás lehetőségeinek, zően fejlődnek hazai és kül- az építési kapacitás növelése földi kapcsolataink. Egyesü- és a munkaerő-gazdálkodás léteink saját bázisterületükön javítása lehetőségeinek feltá- számos javaslattal, elemzés- rására bizottságok alakultak, sei segítették a hatékonyabb — A tíz esztendő második gazdálkodás kialakulását, fele már határozottabb tévé- — Kérem, szóljon akö­kenységi irányt mutat. Ha- vetkező időszak fontosabb tározott kívánság lett mun- feladatairól! kánkkal szemben, hogy üze- — Továbbra is alapvetően mi bázisokra és kapcsolatok- fontosnak tartom, hogy mun- ra épüljön fel. kánk, tevékenységünk alapjai — Ebben az időszakban legyenek a megye gazdasági alakult meg az OMBKE ön- fejlődését, gazdálkodási és tödéi szakosztálya, a Magyar társadalmi viszonyait megha- Élelmezésipari Tudományos tározó célkitűzések. Szerert- Egyesület, az Eötvös Loránd nénk még eredményesebben Fizikai Társulat, a Papír- és hozzájárulni a megye tudo- Nyomdaipari Műszaki Egye- mányos szellemi kapacitásai- sület, s végül a Neumann nak bővítéséhez, az általános János Számítógéptudományi műveltségi színvonal emelé- Társaság. séhez. Ehhez elsősorban a — A konkrétabb kapcsola- szervezettség növelésére van tok érdekében 1976-ban szükség. Tovább kell szélesí- e^yüttműködési szerződést ír- tenünk a vidéki bázisokat, a tunk alá a megyei tanáccsal meghatározó szakmai terüle- és a szakszervezetek megyei teken működő egyesületeket, tanácsával. Hulladékhaszno- s növelnünk kell a tagléiszá- sítási kiállítást és anyagbör- mot. Munkánk tartalmi meg- zét, országos korróziós kiállí- határozói továbbra is a bi- tást, szovjet űrhajós-kiállí- zottságok lesznek. Erősítenünk tást rendeztünk. Megtartotta kell kapcsolatainkat az állan- első ülését az ÉVM célprog- dó együttműködő testületek rambizottsága. FMKT-vetél- mellett más egyesületekkel és kedőt rendeztünk 1977-ben. a bázisüzemek vezetőivel, s Kialakítottuk rövid és hosz- többet kell törődnünk a tag- szú távú programunkat, elké- ság önműveléséhez szükséges szült az előzetes terve a le- feltételek javításával. S amit endő Technika Házának, első nagyon fontosnak tartok, a alkalommal adtuk ki az feladatok jó megoldása égető- MTESZ megyei emlékérmet, en veti fel a Technika Házá- Számot adtunk munkánkról a nak hiányát, tehát ennek az megyei párt-végrehajtóbizott- 1975-ben megkezdett témának ság előtt, amely pozitív érté- a mielőbbi, lehetőségek sze­reléssel zárult. Az 1978-as rinti befejezését lényegesnek év is bővelkedett események- tartom. ben. Két új területi SZVT- — Köszönöm az interjút! csoport alakult Pásztón és Pádár András NÓGRÁD - 1980, november 19, szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents